Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
( NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 5., csütörtök S. MONGÓLIA Keleti szőnyegcsodák A sokszínű, szép szőnyeg valaha a mongol jurták dísze volt. Az ősidőkben a szőnyegeket a háziasszonyok szőtték. Aki e munkának mestere volt, azt messze földön nagy becsben tartották. Ha manapság szőnyegkiállításra kerül sor, még akadnak régi mesterek, akik egykori remekeiket hozzák el ezekre a bemutatókra. Néhány évtizede el sem tudták gondolni ezen a tájon, hogy emberi kéz helyett géppel is lehet hasonló szépségű szőnyegeket készíteni. Mégis manapság a mongol könnyűipar legnagyobb és legkorszerűbb üzeme az ulánbátori szőnyeggyár. A múltból megőrizték a színek szeretetét, és a szebbnél szebb motívumokat. Ma már nagyüzemi szinten, nagy teljesítményű gépekkel gyártják régi minták alapján a színpompás lakásdíszítő szőnyegeket. Az ősi mintáknak szimbolikus jelentősége van. Az úgynevezett „ulyzi utas” például a boldogságot, a jólétet, a hosszú életet jelképezi. Ezzel a mintával díszítették a középkortól kezdve a mongol buddhista templomok szőnyegeit. A lakosság körében a legnépszerűbb az „Alhan Ehe” szőnyeg volt, amelynek mintája az örök mozgást szimbolizálta. Az utánbátori szőnyeggyár kollektívája számos kitün. tetősben részesült az elmúlt évek folyamán. A gyár technikai fejlettségét — ugyanúgy, mint a darhani — az NDK szakembereinek köszönheti. A termékek minőségéhez, sokféleségéhez azonban már a gyár dolgozói járulnak hozzá gazdag képzelőerejükkel és szépérzékükkel. A hazai művészek tervei alapján az ulánbátori üzemben évente 450 ezer méter gyapjúszőnyeget készítenek. Űj rotoros exkavátor az ekibásztuzi külszíni fejtésen Több mint 50 millió tonna szenet termelnek ki 1982-ben a „Bogatir” külszíni fejtésen Ekibásztuzban, Kazahsztán új fűtő-energetikai komplexumának központjában. Itt, a köztársaság északkeleti részén szovjet geológusok nagy kiterjedésű szénlelőhelyeket tártak fel, amelyek készleteit milliárd tonnákra becsülik. A szénrétegek vastagsága helyenként eléri a száz métert, és nem nagy mélységben helyezkednek el. Ennek köszönhető, hogy a leggazdaságosabb kitermelési módszerrel, külszíni fejtéssel könnyen elérhetők. Az ekibásztuzi szénkészletek bázisán öt, egyenként 4 millió kilowatt teljesítményű hőerőmű építését tervezik. Az elektromos energia továbbítására magasfeszültségű távvezetékeket építenek. Az A rotoros exkavátor irányítófülkéje (Fotók: N. Kuznyecov felv.) Ekibásztuz—Tambov közötti, 2415 kilométer hosszú energiahíd 1500 kilovolt feszültségű egyenáramot továbbít. A legközelebbi években a külszíni szénkitermelés kétszeresére, két és félszeresre növekszik a Szovjetunióban, részaránya pedig meghaladja az 50 százalékot. Ilyen fejlődés mellett szükség van a műszaki bázis tökéletesítésére. Az országban jelenleg sorozatban gyártják azokat a forgórészes szénkitermelő komplexumokat, amelyeknek a kapacitása óránként 1250— 5000 köbméter szén. Hamarosan ennél is nagyobb, óránként 5250 köbméter teljesítményű berendezéseket állítanak üzembe. Munkálatok folynak olyan komplexum kifejlesztésére, amely óránként 12 500 köbmétert képes kitermelni. Ugyanakkor felújítják a külművelésű bányák szállítóeszközeit: a dömpereket, a billenőszekrényes kocsikat és új konve- jorrendszereket fejlesztenek ki. A tizenegyedik ötéves tervben a Szovjetunióban fokozódik a szénkitermelés üteme. Az előirányzat szerint 1985-ben a szénkitermelés eléri a 770—800 millió tonnát, vagyis öt év alatt 54—84 millió tonnával növekszik. SZOVJETUNIÓ Kazahsztáni szénmezők CSEHSZLOVÁKIA Orvosok a tárna mélyén VIETNAM A hanoi - Műszaki Egyetem Vietnam legnagyobb felső- oktatási intézménye, a hanoi Műszaki Egyetem 1956-ban nyitotta meg kapuit. Ellső évfolyamán 800 hallgató kezdte meg tanulmányait, négy tanszéken, ötven oktató irányításával. Az intézmény az egykori Indokínai Egyetemi Központ régi épületeiben kezdte meg működését. A most folyó tanévben az egyetem 11 tanszékén már 8000 hallgató tanul. A képzést 900 egyetemi oktató, köztük 282 doktori címet viselő tudós vezeti. A női oktatók száma: 40. Az egyetem jól felszerelt laboratóriumaiban, oktatótermeiben 500 mérnök és különleges képesítésű szakmunkás segítségével folyik a gyakorlati oktatás. Az intézmény az alapítása óta 20 ezer mérnököt adott a népgazdaságnak. Az egyetemen 1976 óta továbbképző tanfolyamokat is tartanak. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a szocialista országok felsőoktatási intézményeinek baráti segítsége is. A vietnami Műszaki Egyetem közvetlen kapcsolatot tart a moszkvai, a leningrá- di, a harkovi, a drezdai és a budapesti Műszaki Egyetem- ' mel. Az oktatás mellett jelentős kutatási tevékenységet is folytatnak az egyetem szakemberei. Az elmúlt öt év alatt 83 fő kutatási témát dolgoztak ki, s százával oldottak meg kisebb jelentőségű feladatokat is. — Már aludtam, amikor a sziréna felbőgött — meséli dr. 'Jiri Bábek, az ostravai bányamentők állomásán. — Egy percen belül robogtunk a riadókocsival a beomlott tárnához. Egy perc a startnormánk, s ezen ne csodálkozzék. Ilyenkor még a másodpercek is számítanak ... Szóval szerencsésen kimentettünk mindenkit, egy bányász kivételével, ö eltűnt. Keresni kezdtük. A lehallgatóval — ez néhány fémrúd, amelyet a kőzetbe vezetünk s különleges hangerősítőkhöz kapcsolunk —, rövidesen emberi lélegzést hallottunk. Tehát 'él! — mondtuk és máris ástunk a hang irányában. Végül sikerült kiszabadítanunk őt egy kis üregből, amelynek az életét köszönhette. Talán el sem tudja képzelni, mekkora volt az örömünk, amikor megmozgatta elgémberedett tagjait, elutasította a hordágyat, s velünk együtt, a saját lábán jött fel, a szabadba ... Bányatűz, robbanás Ilyen izgalmas élményben nem szűkölködik a hivatásos bányamentő élete. Különösen nem, ha évek, évtizedek vannak már a háta mögött. Az észak-morvaor- szági Ostravában a bányamentők különleges időszámítása 1963-ban kezdődik. Ekkor támadt valakinek az az ötlete, hogy a bányamentők közé orvosokat is be kellene venni. Abban az évben huszonkét különböző szakorvos jött itt össze. Különleges bányamentési eljárásokat kísérleteztek ki; bányatűz, robbanás, beomlás esetére. Nem kis munka volt ez. öt évig tartott. Aztán 1968- ban megszervezték az állandó bányamentő-orvosi készenlétet az Ostrava-Kar- viná bányavidéken. Mi ebben az érdekes? Hiszen a világon mindenütt már régóta van bányamentő szolgálat. Ez igaz, de az ostravai bányamentő szolgálat mégis egész Európában ritkaság. Miről van szó? A sebesülteket a bányamentők mindenütt a világon azonnal a kórházba, olykor éppen helikopterrel, de némely sérülésnél még így is csatát vesztenek az idővel folytatott versenyben. Olykor a sebesültek élete függ attól, hogy mikor kerül orvos kezébe, s hogy vannak-e az orvosnak életmentő műszerei? Olyanok, amelyekkel csak a legmodernebb baleseti kórházak rendelkeznek? Életveszélyben Éppen ez az új Ostravában. 1968 óta a mélybe ereszkedő bányamentő csapatban mindig van egy-két orvos, odafenn pedig négy komplett készenléti autóbusz vár, benne újraélesztő berendezéssel, a fájdalom csillapítására analgetikus inhalátorral, miniatűr monitoros kardiográffal, és de- fibrillátorral a szívműködés újraindítására. S mindez csak az életmentők felszerelése. Ehhez járul még a bányamentők ködágyűja, érintés nélküli infrahőmérő- je, lehallgató és pszichomet- rikus berendezése. Az ostravaiak mindezt nem tartják titokban. Jó kapcsolatban vannak a lengyel kollégákkal, .gyakran vendégeskednek Magyar- országon és az NDK-ban. — Rendszerint a saját életünk is kockán forog — mondja Bábek doktor. — Mindnyájan átéltük már, mi az, hogy félni, félteni az életünket. Mégis, az a legizgalmasabb, hogy itt az ember megtanulja: még a legkeservesebb pillanatokban is elsősorban másokra kell gondolnia. F. A. NDK A cél: ezerszázalékos termelékenység Robottechnika a karikatúra szerint. A téma olyan régi, mint a „gondolkodó gépről való álom”. A sakk-komputer közben valósággá vált. Az azonban, hogy az ipari robot a munkaszünetben alkalmas partnerré válhat egy kis játékra, ahogyan az Eulenspiegel rajzolója, Louis Rauwolf látja, valószínűleg örök utópia marad A Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusának dokumentumai és a , következő öt esztendő tervei világosan utalnak az ipari robotok gyártására. Arról van szó, hogy az egészségre ártalmas, monoton és nehéz fizikai munkát a gépeknek kell elvégezniük és az embernek a termelésben az őt megillető helyet kell elfoglalnia. Az NDK iparában 1985- ben már 45 ezer robotot kell alkalmazni. Rangos feladat ez, hiszen Japánban a több éves fejlesztési időszak után 1982-ben még mindig csupán 14 ezer robot működik. Évezredek óta kísérője az embernek a robotról, az olyan technikai „lényről” kialakult elképzelés, amely felszabadítja a dolgozókat a kellemetlen, egyhangú és nehéz munkától. Ez az álmodozás tükröződik sok nép mondáiban és meséiben, például a „palackba zárt rabszolgáról,” vagy a „szorgos manókról” szóló mesékben. A robotkutatás sajátos célokat tűz maga elé. Olyan technikai rendszerekre törekszik, amelyek megengedik, hogy az ember csak a munka mellett álljon, ügyeljen, irányítson, karbantartson és robotja „gépi intelligenciáját” növelje. Ennek során a robotnak jeleket, mintákat, jelzéseket kell felismernie és feldolgoznia. Elvárja tőle, hogy összehasonlításokat végezzen, vagy valamit feljegyezzen (tároljon.) Úgy számítják, hogy körülbelül 1983—1986 között a robot memóriájának a tárolóképessége az emberi agyét is meghaladja. Sokan ismerik a magyar Rubik Ernő professzor által feltalált hatszínű, bűvös kockát 54 mbejével és a több mint 43 trillió lehetséges kombinációjával. Egy mai mikrokomputer optikai szenzorokkal elméletileg 12 millimásodperc, gyakorlatilag egy „szempillantás” alatt elvégzi a megoldáshoz szükséges 17—50 forgatást. A megoldás közlése egy másodpercet vesz igénybe, a forgatás gyorsasága ezután már csupán mechanikai probléma. Az NDK ipari üzemeiben beállították a robotok 3. nemzedékének első példányait. A munka termelékenységét 470—700 százalékra növelték. Arra törekszenek, hogy a több gépes üzemelési rendszerben ezer százalékra emeljék a robot munkájának a termelékenységét. A mai robot tömegének 1 százalékát alkotja a mikro- elektronikus „agy.” Egy ilyen robot tíz ember rutinmunkáját végzi el. Ennyi embert szabadít fel érdekesebb, több értelmet kívánó munkára. A jövő robotjának „megszületését” 1984-re várják. Munkájának termelékenysége 10 000 százalékra emelkedik és egyedül 30 klasszikus, vagyis korábbi típusú robotot helyettesít. Az NDK és a Szovjetunió együttműködése révén már készülnek a protótípusok. g. i. KOREAI NDK Négyezer régészeti lelet A K'NDK fővárosa közelében, a Taedong-gang folyó mentén 1979-ben nagyarányú ásatást kezdtek az ország régészei. Azóta ötvenezer négyzetméternyi területen több házból álló települést tártak fel. Az újkő- korszakbeli embert szolgáló eszközök, tárgyak ~ száma négyezerre tehető. A település házai között óriási — fedezékszerű — mélyedésre bukkantak, amelyből tárgyak százait hozták felszínre: agyagedényeket, kőbaltákat, különféle kőszerszámokat, a halászat és a földművelés szerszámait. Összeállította: Gyurkó Géza X
