Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Alaposan szervezett munkával, de nem gond nélkül fél esztendőt zárt Heves megye mezőgazdasága. A késői kitavaszodás, majd azt követően az aszály bizony próbára tette az üzemeket, a szakembereket. Mindezek ellenére vannak eredmények, amelyek a gazdaságok helytállását, sokirányú tevékenységét bizonyítják. A KÉSŐI TAVASZ ÉS AZ ASZÁLY ELLENÉRE Szervezett munkával, eredményesen Félévi mérleg Heves megye mezőgazdaságában zöldség- és gyümölcskínálat. Minőséget Ha úgy vesszük, kicsit büszkék lehetünk. Elértünk egyet és mást, aminek okán ránk figyelnek határainkon túl is. Kinek ne esne jól az elismerés? Különösen, ha az eredmény mögött jelentős erőfeszítések húzódnak meg. Könnyen rááll tehát a nyelvünk az olyasfajta megállapításokra, hogy elégedettek lehetünk mindazzal, amit az utóbbi évtizedek során felmutattunk. Nincs oka senkinek panaszra. mert aki rendesen dolgozik, annak nem kell gondok között kínlódnia. Ez így igaz. Mégis, ez a fajta elégedettség lehet a legnagyobb rossz, ami érhet és elérhet bennünket. Nem beszélve arról, hogy az elégedettség általában is egyfajta lan- j gyos szódavíz, ami semmire sem jó. Jaj annak, aki mindig lelkendezve néz körül és a látottak alapján nyájasan mosolyog és jókedvűen bólogat, önmaga jövőjét,' jobb, szebb holnapjait torpedózza meg. Legyünk tehát a kákán is csomót keresők ? Le- gyintsünk mindenre lekicsinylőén? Ne legyen jó nekünk semmi? Hajlamosak vagyunk a szélsőségek szerint gondolkozna és viselkedni. Az a bizonyos ló, aminek mindig csak egy oldala van, jószerével magyar találmány. Pedig hát annak idején ugyancsak értettünk a lovakhoz. Mi legyen hát, ha az sem jó, ha elégedettek vagyunk és az sem, ha mindig zsörtölődünk? Tudomásul kell vennünk, hogy a világ nem áll meg. Mindig mozog, nemcsak elméletileg, nemcsak úgy „tudományosan”, hanem a leghétköznapibb valóságában is. Ma pedig olyasfajta időket élünk, amikor ez a mozgás ritmusában felgyorsult, sokszor előre ki sem számítható. Márpedig nekünk ezzel a mozgással „lépést kell tartanunk”. Ha úgy akarunk élni, mint ed-, dig. Ha — ne szégyelljük bevallani — jobban akarunk élni, mint eddig. Van ehhez a megoldáshoz egy kulcsszó: minőség. Kár, hogy csak akkor használjuk ezt a jelzőt, amikor valamilyen termék értékét kell megjelölnünk. Azt hiszem, sokkal fontosabb a gondolkodásbeli minőség. Erről kellene többet beszélnünk. Elismerni azt, hogy a középszer természetszerűleg a legnagyobb arányt képviseli nálunk is, de emiatt nem lehet a kiugró képességeket furcsállani és csodabogárnak tekinteni. Meggyőződésem, hogy a gondolkodás, a tervezési minősége határozza! meg a holnapjainkat. Ezt kell terjeszteni. G. Molnár Ferenc Dr. Sándor Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője értékelte az elmúlt félévi tapasztalatokat. — Az 1982-es esztendőt a múlt év őszén, gondos munkával jól megalapozták Heves megye mezőgazdasági üzemei. Valamennyi művelhető területet felszántottak és az őszi vetéseket időben, megfelelően előkészítették. A közös gazdaságok még 1991 utolsó negyedében megismerkedtek áz idén januárban életbe lépett közgazdasági szabályozókkal, amelyek ösztönzőleg hatnak a gabonatermelésre. Ennék köszönhető, hogy megyénkben az üzemek nagyobb területen, 52 ezer 267 hektáron vetettek búzát, 6848 hektáron őszi árpát, valamint 8772 hektáron tavaszi árpát. A kalászosok jól teleltek, a kemény tél miatt csupán a repce egy része pusztult ki a megyében. A tavasz késett, majd szárazra fordult! Ilyen körülmények között láttak hozzá gazdaságaink 2446 hektáron a borsó, 2178 hektáron a cukorrépa, 22 279 hektáron a kukorica és a 16146 hektáron a napraforgó vetéséhez. Ez utóbbi minden idők legnagyobb napraforgó-vetése volt Heves megyében. — Mi következett ezután? — A gazdaságokban reménykedéssel tekintettek a tavaszi hetek elé, ám a csapadék késett, különösen májusban. Júniusban pedig a nagy szárazság miatt valóságos aszály alakult ki. Ez kervezőtlenül hatott a gabonafélék fejlődésére. A szakemberek azonban még: így is reménykedtek. Bár később, július elején indult az aratás, mégis viszonylag rövid idő alatt, nagy szervezettséggel sikerült betakarítaniuk a termést az üzemeknek és várhatóan a hét végén me- gyeszerte végeznek ezzel a munkával. Az aszály főleg az őszi árpában tett károkat így a tervezettnél kevesebbet takarítottak be. Ezzel szemben igen jó minőségű és mennyiségben is megfelelő termést adott a tavaszi árpa. Ami pedig a kenyérgabonát illeti, az üzemi erőfeszítések ellenére kevesebb lett, de a minősége igen jó, hiszen hektolitersúlya 80—82 kiló. — Hogyan fejlődnek a tavaszi vetésű növények? — Mint korábban is említettem, a késői tavaszodás ellenére minden fontosabb növényt elvetettek az üzemek. A június végi és a júliusi csapadék viszont jó hatással volt a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa fejlődésére. A szárazság miatt a takarmánynövények közül lucernából és vörösheréből jóval kevesebb termett, mint amennyit vártak az üzemek. A szárazság károkat okozott a zöldségfélékben is, így kevesebb a paradicsom. a vízigényes paprika és a dinnye. Mindez az ellátásban nem okozott fennakadást, miután Heves megye piacain megfelelő a ^ Jó minőségű talajmunkát végeztek szövetkezeteinkben a tavaszi vetések alá is A következő hetekben fontos feladat lesz az üzemekben, hogy a melléktermékek hasznosításával is mindent elkövessenek az állatállomány zavartalan téli takarmányellátásáért. — Mennyi másodvetést terveztek a megyében? — Azokban a gazdaságokban, ahol gyorsabb ütemben végeztek az aratással, lehordták a szalmát és felhán- tották a tarlót, kihasználva a júliusi csapadékot is. a kalászosok után . másodvetésű növényekkel foglalkoznak. Főleg az állatok téli ellátását szolgáló tömegtakarmányokat termelnek, így silókukoricát, muhart és kölest vetettek 1900 hektáron. Noha ezek a gazdaságok bizonyos kockázatot is vállaltak ezzel, mégis figyelemreméltó a törekvésük, hogy egy esztendőn belül kétszer is hasznosítják egyazon szántóterületet. — Milyen kilátásokkal tekintenek az ősz elé a gazdaságok? — Az esztendő első felében gondos és jól szervezett munkát végeztek a nagyüzemek, amiért elismerés jár! Jelenleg biztatóak az őszi érésű növények terméskilátásai is. Kukoricából például jó közepes, cukorrépából jó, napraforgóból pedig igen jó hozamokra számítunk. A megye borvidékein, Eger környékén és a Mátra alján már a szüretre készülnek. A szőlő is megfelelő terméskilátással kecsegtet, ugyanez mondható el a téli almáról is, összességében az eddigi gondos munkának már vannak eredményei, amelyek várhatóan az esztendő második felében jelentkeznek maijd. Az üzemek mindent elkövetnek, hogy minél kevesebb veszteséggel takarítsák be a termést és az őszi talajmunkával, illetve a vetésekkel megalapozzák az 1983-as esztendőt, Mentusz Károly A lassú kitavaszodás késleltette a zöldségpalánták kiültetését a szabadföldbe (Fotó: Perl Márton) A hevesi görögdinnye sikere Somogybán Megjelent a korai csemegeszőlő a piacokon Kezdeményezések a zöldség- és gyümölcsellátás javításáért * Megfelelő színvonalú az idei zöldség-gyümölcs ellátás: a boltokban, a piacokon gazdag a választék friss termékekből. Az összességében kedvező kép az eredményes termelői munkán és a megfelelően alakult időjáráson kívül a korszerűbb zöldség-gyümölcs forgalmazásnak is köszönhető. A kereskedelmi vállalatok. az áfészek és a ZÜLDÉRT-ek, egyaránt rugalmasabb felvásárlásra, az áru útjának rövidítésére törekednek. Az önállósult ZÖLDÉRT- vállalatok egész sor új megoldást vezettek be gazdálkodásuk és kereskedelmi munkájuk javítására. A Heves megyei vállalat is szorosabbra fűzte kapcsolatait mezőgazdasági partnereivel, mindent megtesznek, hogy javítsák az ellátást, amely a tavalyihoz képest zavartalan! Elegendő burgonya áll a fogyasztók rendelkezésére az üzletekben és a piacokon, a múlt évivel azonos áron. Mint Patkó József igazgatótól megtudtuk, több káposztafélét, vöröshagymát és görögdinnyét vásárolnak fel a mezőgazdasági üzemektől és áfészektől. Ez utóbbi a tavalyinál hamarabb beérett és most olcsóbb áron, kilónként 6 forintért árulják. Sárgadiny- nyéből kevesebb termett az idén,- így ennek fogyasztói ára 10 forint. A nyári gyümölcsök közül több a korai őszibarack, az alma és a körte. A napokban mór megjelent az első csemege- szőlő, a Csabagyöngye is, amely 26 forintos áron, a Gyöngyös környéki üzemekből került a piacokra. A paprika 12, a paradicsom 5,50, az uborka 5 forintos áron kerül forgalomba. A lakosság zavartalan ellátásán kívül az esztendő első felében 70 vagon zöldséget és gyümölcsöt exportált a ZÖLDÉRT, melynek nagyobb része meggy, illetve ribizli volt. A múlt hét végén pedig megkezdték a görögdinnye exportját is Heves megyéből és naponta 50 vagonnal küldenek belőle a külpiacokra. Az export- szállításokkal együtt diny- nyét, paprikát, paradicsomot és uborkát szinte naponta visznek a vállalattól Budapestre, továbbá Borsod-Aba- új-Zemplén, Nógrád és Sza- bolcsSzatmár megyébe is. Ami pedig a fogyasztói árakat illeti, az első félévben a késői kitavaszodás miatt kevesebb áru került a piacokra, így átlagosan hét százalékkal drágábban adták a tavalyinál a korai zöldség- és gyümölcsféléket. Jelenleg viszont az elmúlt évivel azonosak az árak, sőt néhány cikknél egy-két százalékkal • alacsonyabbak is. A napi félmillió üdülővendég ellátására Heves megyei termelőszövetkezetekkel is szerződött görögdinnye átvételére a Somogy megyei ZÖLDÉRT Vállalat. A következő hetekben ösz- szesen 7200 tonna dinnyét kíván értékesíteni. Kiegyensúlyozott a zöldség-gyümölcs ellátás megyénk piacain. Felvételünk az egri vásárcsarnokban készült (Fotó: Perl Márton) A Békemenet ’82 budapesti programja A hazánkban tartózkodó Békemenet ’82 résztvevői budapesti programjuk nyitányaként eleget téve a hazai békemozgalomban tevékenykedő több társadalmi és tömegszervezet meghívásának, szerdán ellátogattak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a Hazafias Népfront bu- lapesti bizottsága székházába. A 18 országból érkezett vendégeket ünnepélyes keretek között fogadták, majd tájékoztatták őket a szervezetekben folyó munkáról, az előttük álló feladatokról. A bensőséges hangulatú találkozókon a békeharcosok beszámoltak eddigi tapasztalataikról, s a Magyarországon szerzett benyomásaikról. A menet képviselőinek egy népesebb csoportját Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte a Hazafias Népfront Belgrád, rakparti épületében. Rámutatott: a hazai közvélemény rokonszenvvel figyeli a nyugati országókban az elmúlt hónapokban lezajlott demonstrációkat. Ezek a megmozdulások azt jelzik, hogy az emberek bárhol éljenek Európában, szívükön viselik e földrész sorsát. Főként azóta tölti el a kontinens népeit fokozott aggodalom, amióta nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok politikája hadszíntérré változtathatja kontinensünket. — Önök céljaik megfogalmazásakor nyomatékosan kijelentették, hogy síkraszáll- nak az atomfegyvermentes Európáért — mondta Sebestyén Nándorné, hozzátéve, hogy: ezért az önök békemenete egyúttal a mi békemenetünk is, hiszen törekvései azonosak a magyar népével. A továbbiakban az OBT elnöke arról szólt, hogy a magyar békemozgalom aktivistái ott vannak minden olyan fórumon, demonstráción, amely a béke megőrzését, erősítését írta lobogójára.
