Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 203. szám ÁRA: 1982. augusztus 31., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Köríté­sek Így nevezik a hús mellé felszolgált burgonyát, rizst, galuskát, vagy más­féle „hozzávalót”. A köret természetesen lehet akár zöldbab, sárgarépa, esetleg csupán kenyér is. össze­foglaló nevük azonban egy­forma, azt mutatja, hogy egy csöppnyi másodrangú- ak a fő ételhez, a húshoz viszonyítva. Mert egy jó ebéd, vagy vacsora közpon­ti része mindig az, amikor a húst tálalják fel. És hiá- baí a kiváló, hozzáillő körí­tés, ha maga a hús ízte­len1, odaégett. Ez mind vasárnapi ebéd közben jutott az eszembe, mert a feleségem a karajt csupán salátával tette az asztalra.. Hiányzott a meg­szokott krumpli. Nejem az- tán úgy „magyarázta a bi­zonyítványt”, hogy ne so­pánkodjak, a hús a lényeg, a többi csak körítés. Mint minden hasonlat, biztosan ez is sántít egy ki­csit, de áll például a mun­kám is. Tovább gondolva : egy főnököt nem érdekel, hogy beosztottjai miként jutottak eredményre a ki­rótt feladat végrehajtásá­ban. Attól, hogy valaki el­kezdi ecsetelni, köríteni elöljárója előtt, hogy így meg úgy végezte munkáját, ilyen, s olyan jó vagy rossz körülmények között; attól nem lesz „eladhatóbb” az áru. Ha piaci kofa módjá­ra kínálja saját „termékét”, közel sem biztos, hogy az kiváló minőségű. Ellenke­zőleg Tán éppen a gyen­gébb teljesítmény ismérve a nagy körítés. Ami igaz lehet a keres­kedelemben, nem törvény­szerűen igaz az élet más területén. Értékítéleteink­nél még igencsak sokszor befolyásolnak bennünket azok a „köreitek”, melyek­nek gyakran semmi köze sincs az eredményhez. Nem a munkát, a kész, letett végterméket mérlegeljük, hanem, gyarló emberi mó­don hagyjuk, hogy befolyá­soljanak más körülmények is. Pedig a teljesítmény va­lódi jellemzője csupán és csak: az elvégzett munka Azt aztán később lehet vi­tatni, bírálni, elfogadni, vagy elutasítani, jónak, rossznak vagy közepesnek tartani. Ám, hogy milyen módon — tehetségéből, szorgalmából, lassan vagy gyorsan, könnyedén vagy izzadva — jutott munkájá­nak végére, az csak saját magára. — esetleg a szocio­lógusokra — tartozik. Hoz­zá kellene szokni a mun­kahelyeken, az életben, hogy a sallangok, körítések — ha kell, akkor megfele­lő nagyvonalúsággal is fel­vértezve — hidegen hagyja­nak bennünket. Hátha akkor több idő jutna a minőségi munkára! Visszatérve a hasonlat­hoz: habár hazánkban nem szívesen esszük a húst körítés nélkül, első­sorban csak arra kell töre­kedni, hogy „hús” kerüljön az asztalunkra. Józsa Péter Országos megnyitó Debrecenben Tegnap kezdődött a tanítás Mit ígér az új tanév? Vasárnap délután Debre­cenben, az újkerti általános művelődési központban ün­nepélyes külsőségek között nyitotta meg az idei iskolai évet Köpeczi Béla művelő­dési miniszter. Bevezető­jében meleg szavakkal kö­szöntötte a pedagógusokat, köztük a pályakezdőket és a nyugdíjasakat, a gyereke­ket és a szüleiket, majd így folytatta: — Azt akarjuk, hogy az iskolák munkáját a belső nyugalom, az állandóság és a következetesség jellemezze. Ezt az állapotot fel kell használnunk arra, hogy emelkedjék az oktatás szín­vonala, növekedjék annak eredményessége, jobban ér­vényesüljön a hatása. Szólott arról, hogy az el­múlt években új tantervek láttak napvilágot, és még eddig soha nem tapasztalt számban jelentek meg új tankönyvek. ígérte, hogy megteremtik a lehetőséget arra, hogy a pedagógusok az általános tárgyakban a tan­könyvek között választhas­sanak. Majd így folytatta: — Nem becsüljük le a tankönyvek jelentőségét, de a vitákra utalva túlzásnak tartjuk, hogy sokan a tan­könyvet tekintik az oktatás egyetlen forrásának és esz­közének. Mi a pedagógust állítjuk az első helyre, ö az, aki az ismereteket köz­vetíti, az ő munkájától függ azok eredményes elsajátítá­sa, ő tudja igazán fokozni a műveltségigényt, és az igé­nyességet. A vizsgálatok és a közvetlen tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy baj van az ismeretek elsajátításával. Az általános, sőt a középiskolából kikerü­lők közül sokan nem tudnak helyesen írni, fogalmazni, beszélni. Hangsúlyozta a miniszter ezt követően, hogy ma az élet minden területén a mi­nőséget tartjuk elsődleges­nek, és ez vonatkozik a ta­nításra és a tanulásra, az oktatásügy valamennyi dol­gozójának munkájára. Ki­emelte, hogy népünk műve­lődésében minőségi válto­zást hozhat az ötnapos munkahét bevezetése, amely az iskolákban is megvaló­sul. Az új helyzet különös felelősséget ró az oktatási és közművelődési intézmé­nyekre. A szülők és a pe­dagógusok körében néme­lyek a túlterheléstől félnek, mások az esetleges lazasá­goktól. A tapasztalatokat egy év elteltével megvizs­gálják. Az idei eredményekről szólva Köpeczi Béla felhívta a figyelmet arra, hogy fo­kozódó gazdasági nehézsé­gek ellenére az oktatás cél­jaira fordítandó anyagi eszközök nem csökkennek. A gondok enyhítésére azon­ban a társadalom további hathatós, közvetlen segítsé­gére is szükség van. Megyénk iskoláiban az el­múlt hét végén, illetve teg­nap reggel tartották meg a tanévnyitó ünnepségeket. A tanítás hétfőn kezdődött meg. Gyöngyösön 24 tanter­mes általános iskolát adtak át, Egerben pedig a kétszáz személyes kisegítő iskola és nevelőotthon nyitotta meg kapuit. Hatvanban, Recsken, Bélapátfalván és Kiskörén fokozódtak a gondok az ok­tatási év kezdetén, összesen majdnem kétszáz állást hir­dettek meg pedagógusoknak, a kezdőknek a bérét átlag 150 forinttal emelték maga­sabbra a korábbi időszakhoz viszonyítva. A városokban nincs nevelőhiány. Kedve­zőtlenebb a helyzet a gyön­gyösi járás néhány kisebb településén. JK V T M .1WM 8 W:, IK ^ ’ *W’' w*- iHli Az ünnepélyes megnyitó percei a hatvani Bajza JózBef Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskolában (Fotó: Szabó Sándor és Szántó György) Húszezer fiatal között egri főiskolások is Megnyíltak a szabolcsi almaszedo táborok Szabolcs-Szatmárban hét­főn megnyitották kapuikat az almaszedő táborok. Az év­tizedes gyakorlatnak megfe­lelően az almatermelő gazda­ságok legjelentősebb őszi munkájukhoz egyetemek és főiskolák hallgatóinak segít­ségét is igénybe veszik. Az idén 17 termelőszövetkezet és állami gazdaság rendezett be tábort a Szabolcsba érke­ző fiatalok számára. Sok he­lyütt téliesíthető szövetkezeti üdülőkben helyezik el a diá­kokat, s ismét benépesülnek az úttörőtáborok és az üdülő- házak is. A hétfői tábornyitás alkal­mából 2200-an érkeztek, hogy egy hetet töltsenek el a sza­bolcsi kertek gyümölcsének betakarításával. Hét turnus­ban, október közepéig mint­egy 20 ezer fiatal segíti majd az almaszüretet. Többek között almaszedő­ket várnak a közös gazdasá­gok Győrből, a Műszaki Fő­iskoláról, a Debreceni Orvos- tudományi és Agrártudomá­nyi Egyetemről, a salgótar­jáni és a szarvasi főiskolá­ról, a Budapesti Műszaki Egyetemről, az egri és a nyíregyházi tanárképzőből. Az idén először középisko­lásokat is fogadnak a tábo­rokban: hétfőn például a polgári gimnazisták 250 fős csoportja kezdte meg mun­káját Nyírtasson, s jönnek középiskolások Salgótarján­ból, Ózdról,, valamint a fő­városból is. A számítások szerint a jó­nak ígérkező termés csaknem tíz százaléka a diákok mun­kájának eredményeként ke­rül biztonságba. Gáspár Sándor mali vendéget fogadott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke hétfőn a sza'ktainács székhá­zéban fogadta Bakary Ka- rambét, a Mali Dolgozók Or­szágos Szövetségének (UNTM) főtitkárát, aki a SZOT vendégeként gyógyke­zelésen tartózkodik hazánk­ban Világszerte növekedett a belföldi turizmus Juhár Zoltán hazaérkezett Mexikóból Juhár Zoltán, belkereske­delmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács el­nöke hazaérkezett a mexikói Acapulooból, ahol az idegen­forgalmi világszervezet ál­tal rendezett idegenforgalmi világtalálkozón vett részt. A találkozón értékelték az 1980. évi manil'ai világkonferen­cián elfogadott ajánlások végrehajtásának menetét, és kijelölték az idegenforgalom további fejlesztésének főbb irányait. Juhár Zoltán felszólalá­sában ismertette hazánk ide­genforgalmi helyzetét, a fej­lesztésben elért eredménye­ket, tájékoztatta a résztve­vőket arról, hogy Magyaror­szágon milyen intézkedéseket tettek a Manilában megfo­galmazott ajánlások megva­lósítására. Az acapulcói konferencián nagy hangsúllyal foglalkoz­tak s szabad időhöz és a pi­henéshez való jog biztosítá­sának kérdésével, valamint a belföldi turizmus megnöve­kedett. szerepével. Juhár Zoltán látogatást tett Jorge de la Vega; Domin­quez mexikói kereskedelmi miniszternél. (MTI) A szolidaritási hónap megyei nyitánya Hatvanban Szeptember 2-án. csütörtökön délután fél 2 órakor rende­zik meg Hatvanban, a Duna Cipőgyár műhelycsarnokában a szolidaritási hónap Heves megyei megnyitóját. A munkás­gyűlésen dr. Novák Pálné országgyűlési képviselő beszél az időszerű politikai kérdésekről, a haladó népekhez fűződő ba_ ráti kapcsolataink alakulásáról. Tudományos tanácskozás a vizek védelméről Vizeket érő szennyeződé­sek, hatásuk és az ellenük való védekezés címmel kez­dődött kétnapos tudományos ülés hétfőn Verőcemaroson. A tanácskozáson több mint száz kutató, vízügyi és a vi­zek védelmével foglalkozó szakember előtt csaknem harminc előadás hangzik el. Az ülést Stefanovits Pál akadémikus nyitotta meg. Egyebek között elmondta: a rohamos ipari, mezőgazdasá­gi és kommunális fejlődés következtében megszaporod­tak a veszélyforrások. A vé­dekezés ellenük ma már tár­sadalmi összefogást kíván, hiszen a szennyezett vizek gyakran károsítják az élővi­lágot, az emberi környezetet. A szakemberek a többi kö­zött leszögezték: a termelők felelősek és kötelesek a ve­szélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását elvégez­ni, s nem kis feladatról van szó, mert hiszen jelenleg már csupán a fővárosban és az azt övező Pest megyében évente mintegy 130 ezer ton­na szennyezőanyag képződik, melyek jó része rontja a vizek minőségét is. A gyógyszer- gyárakban például — a fel­mérések szerint — naponta tíz-tizenöt tonna a megsem­misítésre váró hulladék. A résztvevők megállapították: a technika jelenlegi színvo­nalán a hulladékok műsza­kilag szabályozott, biztonsá­gos átmeneti tárolása is megoldható, csupán az anya­gi ráfordítás mértékében van különbség. Foglalkoztak a tanácskozáson a Balaton, a Fertő-tó, s soroksári Duna vizének helyzetével, a mező- gazdasági kemizáció, az ipa­ri termelés vízügyi hatásai­val is. A kétnapos eszmecsere kedden fejeződik be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents