Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 29., vasárnap S. Uzen a szerkesztő B. Járásúé, Szulovinyi Gyu­la, Ege. Mindkét olvasónk az Egerben itt-ott fellépő víz­hiány miatt panaszkodik, de érkeztek telefonbejelentések a város másik lakótelepéről ■is, hogy az alacsony víznyo­más miatt a gázbojlerek a nap bizonyos időszakában használhatatlanok. I^apunk augusztus 27-i számában foglalkoztunk a panasszal. Sajnos, egyelőre nincs meg­oldás, apadóban a kutak, s újak fúrása nem olyan egy­szerű, ahogy egyik-másik oL vasónk feltételezi. A víz­műnél keresik a megoldást, s reméljük, enyhül a vízhi­ány. M. Katalin, Eger: Panaszát jelezi'' . az ille­tékeseknek, a sgálat fo­lyamán önt is megkeresik. Az eljárás szabálytalan volt, s megteszik a szükséges in­tézkedéseket. Molnáráé, Eger: Kérjük, közölje pontos lak­címét is, hogy a kivizsgálás folyamán felkereshessék. Kismama jeligére, Eger: Valóban van arra lehető­ség hogy koraszülés esetén (amikor a gyermek születési súlya 2500 grámmnál kisebb) az anya szülési szabadságát meghosszabbítsák az orvos javaslatára. Azonban a leg­feljebb 28 nappal meghosz- szabbítható segélyezés ideje sem haladhatja meg a szülés után a 140 napot. Így a le­vélben leírt adatokból kö­vetkezően nem történt jog­ellenes intézkedés. Másik in­formációja valóban helyes, amennyiben a gyermek be­tegen jött a világra, a 140 napos szülési segély lejárta után a gyermek egyéves ko­ráig valóban joga van a gyermekápolási táppénzre. Az Önök esete ezt indokolja is. A gyermeket kezelő szak­orvosnak kell megtennie a szükséges intézkedéseket még a gyes megkezdése előtt. A gyermek betegsége miatt ugyanis a gyest már nem le­het megszakítani. Sz. Emil, Felsőtárkány: Sürgősen keresse fel sze­mélyesen szerkesztőségün­ket a periratokkal együtt Jogtanácsosunk hétfőn 8 és 10 óra között bent lesz. A fellebbezésnek megszabott ideje van, csak ezen belül lehet érdemben kifogást emelni. B. Gyula, Hatvan: A rendelkezés értelmében a dolgozónak ki kell fizetni nyugdíjazása idején a negy­venéves jubileumi jutal­mat, há munkaviszonyban töltött ideje a 35 évet meg­haladta- Forduljon ai válla­lat munkaügyi döntőbizott­ságához. A negyvenéves munkaviszony után járó ju­bileumi jutalom a fizetésével egyenlő összeg. Kifizetését nem lehet megtagadni azzal, hogy mint törzsgárdatag, megkapta a jutalmat, ugyani is a kettő nem azonos. A MAGYAR AUTÓKLUB HM-I SZERVEZETE gépjárművezetői tanfolyamot Indít 1982. szeptember 6-1 kezdettel. A jelentkezők részére részletfizetési kedvezményt biztosítunk. Jelentkezni lehet: Eger, Klapka u. 2., TISÁZ-épület. Leveleink között tallózva Az első lépések lehetnének Egy héttel ezelőtt közöl­tük az egri Rövid utcából Csathó Lajosné levelét ar­ról, hogyan fogott össze a két ház sok lakóija, hogy a tatarozás után a környék is tiszta, rendezett legyen Sú­roltak, szemetet szedtek ösz- sze, a lópcsőházat díszítet­ték- A példa nem egyedüli A Hadinagy úti lakótelepen a sorra^rendire tatarozott há­zak lakóinak többsége nem maradt tétlen szemlélődő. Amire nem jutott a tataro­zásra szánt pénzből (vagy a figyelmességből), azt maguk végezték. Festékeket vásá­roltak közös pénzbői olyan is akadt, akii elvégezze a .munkát. Nem egy lépcsőház­ban ma már virágtartókon üde zöld növények törik meg az egyhangúságot. Valamifé­le kedves összhang van alakulóban majdnem minden házban. Ott még ugyan nem tartunk, hogy versenyben csi­nosítsák a házakat, de már akad olyan épület, amelynek falán tábla bizonyítja, hogy azt sajátjukként kívánják rendben tartani az ott la­kók. A sokat kárhoztatott lakótelepi közönyt mintha megtörte volna valami. Egyik-másik ház előtt, túl a városrendezők munkáján, apró kis kertek alakulnak, a fákra is gondja van néme­lyeknek, sőt, még a kiszá­radó gyepre is jut néha né­mi víz. A lépcsőházakban a na­pokban új hirdetmények je­lentek meg, az iskola udva­rán tartandó vasárnapi la­kótelepi hangversenyre invi­tálva az érdeklődőket. Be vannak más jelei is az emberi közeledésnek. Ma már nem megy ritkaság- számba, hogy aggódva beko­pognak az öreg szomszédhoz, nincs-e valami baj, mert az­nap még nem látták az ut­cán! Nem laknak angyalok ezen a lakótelepen sem, mi töhb, van itt is vitára okot adó dolog elég, mégis, ki­alakulóban van az eddiginél valamivel jobb közösség. Lemérhető a közös társa­dalmi munkából, az egymás­ra utaltság felismeréséből, s mi több, lassacskán, az ille­tékesek jóvoltá ból egy-egy közös szórakozásból is. Mindaz, ami történik, a füvesítéstől, a közös takarí­tástól a hamgversenyMtoga- tásig, az első lépések lehet­nének igazi emberi közös­ségek kialakulásához, ahol a szigorú betonfalak nem lennének komoly választók. Talán a tanácstagok munká­ja, talán az a törekvés, hogy az iskola egy kissé a közös művelődés központja is le­gyen — ölhez vezethetné­nek. S mennyivel könnyebb lenne egymással törődve él­ni. .. —d.— Árnyékban maradtak Nyárutó: nyár vége. Csil­lagászati és meteorológiai értelemben pontosan értjük és érezzük, mit jelent a szó. önkényesen bár, de kiter­jesztem most ezt a fogalmat Eger augusztusi kulturális életére. Nem a műsorkíná­lattal, a rendezvények szá­mával volt baj, inkább a „tálalással". Ügy is mond­hatnám, a reflektor fényköre a júliusi színházi produkci­ókra esett, az egyéb, illetve későbbi rendezvények kicsit árnyékban maradtak. Né­hány ezek közül, a teljesség igénye nélkül: Aug. 7-én volt a Líceum­ban a Nógrád Néptáncegyüt­tes és az Egri Néptáncegyüt­tes közös estje. Mindkét együttes magas színvonalú műsort adott. Jól válogatott, látványos produkciójukat a csupán fél nézőtémyi kö­zönség igazán nagy lelkese­déssel üdvözölte. Valami mégis hiányzott. Ez a két — ma már nyugodtan mond­hatjuk ■— hírnevet szerzett együttes megérdemelte vol­na, hogy fellépése külsősé­geiben ünnepélyesebb le­gyen! Különösen az első részben szereplő, egri együt­tes volt magára hagyva. El­kelt volna egy jó fellépésű, jó beszédkultúrájú műsor­közlő. A nógrádiaké szép is volt, csinos is, csakhát mik­rofon nélkül kevésbé érthe­tő, mégkevésbé hatásos. Egyszóval úgy érződött, hogy a műsornak nincs házigaz­dája. Valami hasonlóra gondol­hatott az ember a népmű­vészeti kirakodóvásárt meg­tekintve is. Siralmasan ke­vés volt a kiállító, szegényes a kínálat, így aztán vásári hangulata nemigen támadt a felcsigázott érdeklődésű nézelődőknek. Ez a kirako­dóvásár felért egy kudarc­cal. A júliusi Egri Hangok Ko­vács Margit keramikus em­lékkiállítását harangozta be. Augusztusra ebből csak a „Kovács” maradt. Csere tör­tént, a világhírű keramikus­nő emlékkiállítása helyett Kovács Éva keramikusnő ■került bemutatásra az MMK Kisgalériájában. A kiállított anyag szemet-lelket gyö­nyörködtet, ha éppen látha­tó, ha éppen nincs zárva a hivatalos nyitva tartási idő alatt is, ami délután 3 órá­tól este 7 óráig tart. Augusz­tus 21-én délután háromne­gyed négykor zárva volt! Néhány éve, amikor még nem volt általános a sza­bad szombat, amikor még nem volt sikk a közművelő­désről nyilatkozni, délelőtt és délután egyaránt megte­kinthette az MMK kiállítá­sait a jámbor érdeklődő. És nemcsak hét végén! Hal­kan kérdezem: az általános­sá vált szabad hétvégeken nem kellene egész nap tárt ajtókkal várni a látogató­kat? Hiszen Egerben évek óta nincs egy normális ki­állítóterem? Szólni kell még egy tár­latról, a Líceum előtti sza­badtéri fotókiállításról, me­lyen az MMK fotóklubja mutatkozott be. A helyszínen — felirat hiányában az al­kotók hovatartozása nem derül ki. A paravánokból felállított, őrbódéval is ki­egészített „zsákutca” ötletes és hatásos, az esztétikai él­mény mégsem lehet teljes. A jobbnál jobb fotók egy részét a lehető legrondább módon: gemkapoccsal erősí­tették a kartonlapokra. Va­lamennyi képet spárga-fü- lecskékkel akasztották fel. Így azután a legkisebb szél hatására, meg a játékosked­vű kisgyermekek örömére a képek könnyedén elmozdul­nak a helyükről. Ez, egy vizuális élményt nyújtó ki­állításon persze nem érdem, csupán a felületesség jele. Ilosvai Ferenc Eger Kirándulás A Mátra Múzeum Múze­umbarátok Köre — ápolva korábbi hagyományait — tagjai részére egynapos ki­rándulást szervezett Rozs­nyóra. A 45 fős lelkes kis cso­port az ottani múzeumigaz­gató, Labancz István veze­tésével megtekintette a Bá­nyász Múzeum néprajzi, helytörténeti, valamint ter­mészettudományi anyagát, a bányászok életét, a bányá­szat fejlődését, ősi és mai eszközeit, formáit bemutató kiállítást. Bettléren, majd Kraszna- horkán az Andrássy család kastélyának, várának neve­zetességeivel ismerkedtek a látogatók. A tapasztalatokban gazdag utat Salgótarjánban a „Tar­ján” Étteremben közös va­csora zárta. A látogatás tovább erősí­tette a két múzeum közötti testvéri kapcsolatot. Géczy József Gyöngyös VIGYÁZVA a minőségre. Még tart a meleg, s jólesik a hfis, friss üdítő ital. Hogy az valóban jó minőségű legyen, arra figyel a KERMI is, ahol különös gonddal vizsgálják a forga­lomban levő üdítőket és gyümölcsieveket, a kereskedelemből vett minta alapján (MTI fotó — Tóth István felv.j Apróbb-nagyobb bosszúságok „Szeretnénk szépek lenni” Ezt a címet is adhatta volna levelének B. J. herédi ol­vasónk. aki sokadmagával panaszkodik egy több mint évti­zedes problémáról. Igaz ugyan, hogy Heréd és Hatvan között nem nagy a távolság, manapság a szinte helyijáratként köz­lekedő autóbusz mellett különösen — mégis kellemetlen, hogy ha például valaki borotválkozni akar, vagy hajat nyí- ratnj, be kell utaznia Hatvanba. A községben ugyanis 15 éve nincs fodrászüzlet. Nagyon sokszor elhangzott ez a panasz falugyűlésen is, — a ktsz vezetői tettek ígéretet, de ez a mai napig sem va­lósult meg. A herédi panasz nem egyedülálló. Nagyon sok kisebb község van hozzájuk hasonlóképpen, ahonnan hiá­nyoznak a kisiparosok. Kevés a vállalkozó, a szakember, mégis kellene valami megoldást találni, mert 'a probléma bár kicsi, mindennapos bosszúságot okoz. S nem jó az, ha egy falu nap mint nap bosszankodik. Feldebrői úttörők Baranyában Országjáró kirándulásra indult úttörőcsapatunk 45 tagú csoportja. A kétezer éves mediterrán jellegű vá­ros állomásán az Országos Honismereti Akadémia aktív pécsi küldöttei: Keszthelyi Károly nyugdíjas pedagógus, Matestyák Jánosné, a gya­korló iskola tanára, Ma­testyák János középiskolai tanár várták kis csoportun­kat, s elkalauzoltak a szál­láshelyre, majd a megyei kirándulásra. Szép példáját tapasztaltuk annak, hogy a távoli megyék pedagógusai hogyan segíthe­tik egymást szűkebb hónuk megismertetésében. Idegen- vezetőink bemutatták a vá­ros nevezetességeit Este a Szabadtéri Táncszínházban a János vitéz megtekintése adott felejthetetlen élményt A megyei túrákra autóbusz- szal mentünk. Dél-Baranyá- ban Máriagyüdön az egykori ferences kegytemplom két­tornyú épülete hívta magára figyelmünket, melyet Batthyány Ádámné építtetett 1736-ban. A siklósi várban sok be­cses építészeti, művészettör­téneti emléket láttunk. Har­kány fürdő strandján megfü- rödtünk, majd az Ormánsá­gon folytattuk utunkat A kórósi református templom karzatán, mennyezetén cso­dáltuk a színes, népi motí­vumokkal festett mintákat. Az elnéptelenedett kis fal­vakon áthaladva az első na­gyobb községben, Vajszlón megnéztük Kodolányi János emlékmúzeumát Dráva- iványifoan a református templom kései barokk épü­letének 167 mezőre osztott mennyezetét csodálhattuk meg. A „kazetták” alapszíne más és más, s nincs két egyforma a festett díszítmé­nyek között Sellyén a kastélyépületet körülölelő arborétumban, sé­táltunk, melyben 400—500- féle fa, bokor, cserje dísz- lik. A község közepén, az Ormánsági Múzeum udvarán a táj igen érdekes építésze­ti megoldását az úgynevezett talpasházat figyelhettük meg. Történelmi múltunk -egyik tragikus büszkeségének, Zrí­nyi Miklós csatáinak szín­helyére, Szigetvárra már a múzeum nyitva tartási ideje után érkeztünk, de a ked­ves, vendégszerető vezető kis csoportunknak újra ki­nyitotta a vár belső múzeu­mát. Elmentünk a Mohácsi Tör­ténelmi Emlékhelyre, s a Város régi templomát, mú­zeumát is megnéztük, ahol török korabeli fegyvereket, pénzeket, festményeket lát­hattunk. Utána átkeltünk komppal a Dunán, ez a gye­rekeknek nagyon érdekes volt. A Csele patakhoz is el­mentünk, megnéztük a XI. század történelmi emlékeiben gazdag Pécsváradot, s Kom­lót. Visszatérve Pécsre, ter­mészetesen ellátogattunk az Állatkertbe, amelyet a város lakói társadalmi munkával létesítettek. Nagy élmény volt az Or- fűi-tó, az abaligeti csónaká­zás. A cseppkőbe rlángba is lementünk, melyet 1768 óta ismernek. A pécsi Vidám Parkkal vettünk búcsút Baranyától, s öt nap után, gazdag élmé­nyekkel tértünk haza. Kincs Józsefné Feldebrő A Heves megyei Településtisztasági Vállalat gyöngyösi munkahelyre felvesz gépkocsivezetőket és segédmunkásokat csőkezelőnek. Jelentkezni: Gyöngyös, Körösi Csorna Sándor u. 1. Üzemegység-vezetőnél. 4 hónap alatt A tanfolyam elvégzése után kiemelt bérezéssel, állandó budapesti foglalkoztatást biztosítunk. betanított hidegburkolóvá képezzük. A tanfolyam 1982. szeptember 20-án kezdődik, Érdeklődni lehet az alábbi címen: Budapesten. Duna—Tisza-közi Állami Építőipari Vállalat, Jelentkezhetnek: 18-—35 év közötti férfiak. Az elméleti képzés idejére átlagkeresetet, egyébként Kecskemét, Klapka u. 34., teljesítménybérben való foglalkoztatást biztosítunk. Vidékieket térítésmentes munkásszálláson helyezzük el. munkaerő-gazdálkodás.

Next

/
Thumbnails
Contents