Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-27 / 200. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 27., péntek 3 Az 1981-ben külföldre szállított áruk több mint 26 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari termék volt. Ez az arány a rubelelszámolású szállításokban csaknem 16; a nem rubel- elszámolású exportban több mint 35 százalékot tett ki. 1980- hoz képest a rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmiszer- export több mint 14; a nem rubelelszámolású több mint 17 százalékkal nőtt. Az összes nem rubelelszámolású export növekménye az elmúlt évben meghaladta a 10 milliárd forintot. Ennek 75 százaléka mezőgazdasági termék és élelmiszer. Az árfolyamalakulások is befolyásolták a tavalyi eredményeket. A dollár árfolyama a többi, különösen a nyugat-európai valutákhoz képest nőtt, a forint a dollárral szemben le-, a többi valutához képest pedig felértékelődött. Tehát azok az exportőrök, akik tavaly dollárért adtak el, nagyobb forintbevételhez jutottak. Az idei tervezett rubel- elszámolású mezőgazdasági és élelmiszer-szállítások a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, a nem rubelelszámolású export pedig a terv szerint mintegy másfél százalékkal nő. Azért csak ennyivel, mert a tavalyi gabonatermés gyengébb volt, s 1981-ben (1980-hoz képest) 17 százalékkal nőtt a nem rubelelszámolású mezőgazdasági és élelmiszerexport. Tekintettel a Közös Piac újabb és újabb korlátozó intézkedéseire, a piaci pozíciók megtartása érdekében alapvető fontosságú az igényekhez jobban igazodó gazdaságos választék kialakítása, s új piacok feltárása. Kissé részletezve: a tervezett exportfeladatokat csak akkor lehet teljesíteni, ha a kulcsfontosságú termékek (mint például a gabona, a sertés-, a marhahús, a bor és a nyers növényolaj) kiviteli aránya növekszik. Emellett persze szükség van a gazdaságosan exportálható „apró cikkek”-re is, így például a vetőmagra, a tenyészállatokra, a nyálra, a galambra, a tolira, a mézre és így tovább. A mezőgazdasági és élelmiszer-külkereskedelem pozícióit nemcsak a külpiaci lehetőségek, hanem a szabályozóváltozások is meghatározzák. Tudjuk, hogy szigorodtak a beruházási feltételek. A hitelkamatok 1981-ben és az idén is egy-egy százalékkal emelkedtek, a hosszú lejáratú beruházási hitelek kamata 1982-ben már 11 százalék, és a magasabb kamatteher a már megkötött hitelszerződésekre visszamenőleg is érvényes. A konvertálható exportárualap-bővítő hitelek után a feltételek teljesítése esetén 33, az importhelyettesítő beruházásoknál pedig 25 százalékos kamatvisszatérítés jár. Ez azonban csak ösztönzés és nem enyhítés. Eddig ugyanis a fejlesztési költségeknek a nettó devizahozamból 3, a hústermeléssel kapcsolatos beruházások esetén 5 év alatt kellett megtérülniük. (Ebbe a kivitelezés időtartama nem számított bele.) A jelenlegi előírások viszont a megtérülési időt 4 évben szabják meg (a hústermelés kivételével, ahol ez most is 5 év), de ebbe beleszámít a beruházások kivitelezésének ideje is. A termelők és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatrendszerét az áru és a piac sajátosságainak figyelembevételével célszerű kialakítani. Az utóbbi években előtérbe kerültek az érdek- és kockázatközösségen alapuló külkereskedelmi társulások, amelyek közül nyolc mezőgazdasági terményeket és élelmiszert exportál. önálló exportjoga 40 gazdaságnak van. A mezőgazdasági üzemek közvetlen külkereskedelmi tevékenységének lehetőségeit behatárolja, hogy a termékek nagy része csak a hatóságilag kialakított termékforgalmazás rendszerében értékesíthető. (Például a gabonánál, a vágóállatnál nemcsak a felvásárlási árakat, de az exportálható mennyiséget is központilag határozzák meg.) A friss zöldség-gyümölcs, a vetőmag, a forrólevegős szárít- mányok, a vágójuh, a hal stb. már szabadforgalmazású termék. Hogy mindezeket mégsem önállóan, illetve társulásos formában exportálják, annak az az oka, hogy a termékek nagy részét csak feldolgozva lehet eladni. Márpedig ha a gazdaságoknak nincs elég feldolgozókapacitásuk, akkor termékeiket kénytelenek eladni a felvásárló vagy a feldolgozó vállalatoknak, s ők maguk elesnek az exporttól. A szabadforgalmazású termékek így tehát kényszerpályára kerülnek, vagyis az export szempontjából majdnem olyan helyzetben vannak, mint a kötött forgalmazású termékek. Ezen csak úgy lehet változtatni, hogy a tsz-ek növelik saját feldolgozókapacitásaikat. Az előbb említett termékek felvásárlásánál alkalmazott, többségében hatóságilag rögzített, kisebb részben tájékoztató vagy védőárak megteremtik a mennyiségi és minőségi termelésre való ösztönzés feltételeit, függetlenül attól, hogy az áru adott esetben itthon, vagy külföldön kel el. Jelenleg 300 tsz egy vagy több termékével közvetlenül érzékeli a világpiac minőségi és egyéb követelményeit. A nagyobb és gazdaságosabb export érdeke azt kívánja, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a termelők tovább bővítsék közvetlen kapcsolataikat. B. P. NEB-DOSSZIÉ Mérlegen a gyermek- és diákétkeztetés Fejlődés — gondokkal A megyei népi ellenőrzési bizottság több esetben foglalkozott ezzel a közérdekű témával. A legutóbb minden eddiginél szélesebb körben vizsgálódott. Iníor- mációkiait szerzett a megyei tanács művelődésügyi, egészségügyi, kereskedelmi osztályaitól, 45 oktatási intézménytől. A népi ellenőrök felkerestek jó néhány iskolát is^ hogy személyesen gyűjtseu nek adatokat Előbbrelépés, számokban Statisztikai mutatók sora igazolja, hogy 1979 és 1982 között, egészséges fellendülés bontakozott ki. Az étkeztetés valamilyen' ..formájában részt vevő általános iskolások létszáma 14 400-ról 16 800-ra emelkedett. Az is örvendetes, hogy az alsó tagozatosok igényeit mindenütt előtérbe helyezték, s ki is elégítették. A középfokú oktatási intézményekben 12 százalékkal többen részesültek ebben a kedvezményben mint korábban. Jó jel a vendéglátó szervezetek, vállalatok megértése, segítőkészsége. Pillanatnyilag ők biztosítják az ellátás harminc százalékát. Ráadásul arra törekszenek — az esetek jelentős részében —, hogy megbízatásukat minél mara- déktalanabbul lássák el. Bevált és helyes gyakorlat az, hogy szerződésben rögzítik vállalásaikat. Ezek a megállapodások általában tisztáznak minden részletkérdést. Baj legfeljebb csak abból adódik, hogy ezeket nem mindig tartották be. Zsúfoltság a konyhákon Ugyanakkor tény, hogy gondok is akadnak bőven. A megyei KÖJÁL például többször észrevételezte, hogy a főző- és a tálalókonyháik igen zsúfoltak, s nem felelnek meg az előírásoknak, akkor sem, ha több helyütt bővítették, korszerűsítették ezeket. A kihasználtság szintje száz-százhúsz százalék körüli, de előfordulnak kirívó esetek is. Egerben jelenleg kétszáz százalék körül tartanak, ráadásul szűkösek a raktárak is. A megyeszékhelyen megtörténik az is, hogy 4—800 adagot osztanak ott, ahol csak háromszázat lehetne. A 6-os számú Általános Iskola konyháját 600 személyesre méretezték, ennek ellenére ezren étkeznek itt. A következmények elszomorítóak. Az étkezési turnusok száma 4—6, azaz a kiszolgálás kót-'három órát is igénybe vesz. Űjraforralásra azonban kevés helyütt van lehetőség, s emiatt ételmérgezések is előfordulhatnának. Nincsenek hűtőládák, ezért hiányoznak a mirelitáruk1. A vendéglátóipari cégeket se mindig dicsérik. A gyöngyös- solymosiak például nehezményezik azt, hogy nem kapják meg előre a heti étlaptervet. Megoldatlan: az éttermekbe járó gyerekek nevelői kíséretének ügye. El kellene érni, hogy rät a tevékenységet rangjának megfelelően méltassák, beszámítva a pedagógusok heti óraszámába. Ehhez azonban központi intézkedésekre van szükség. Minőség, közelről Nehézségek adódnak egyéb területeken is. A fiatalok jelentős része — így vélekednek a tanárok is — kifogásolja mind a mennyiséget, mind a minőséget. Teljesen indokoltan! Az óvodásoknál — egyébként így van másutt is — kevés a zöldség, a gyümölcs. A napi kalóriaérték meghaladja a szükségletet, gyakori a túlzsírozás, hiányzik a hal, a belsőség. Az alsósok és a felsősök hasonló helyzetben vannak. Cseppet sem örvendetes az, hogy akadozik az iskolatejakció. Az okokat sorolhatnánk, — alacsony a nyersanyag-beszerzésre fordított összeg — nem mindig kapható minden áru, szerény szintű a gépesítés —, ezek azonban nem változtatnak a tényeken. Ugyanakkor az ellenőrzés sem megfelelő. Igaz, a hiányosságok miatt a fenntartó tanácsok jó néhányszor szabálysértési bírságot: rendeltek el, de ez nem hozott lényeges' javulást. Mi a teendő? A népi ellenőrök nem elégedtek meg az alapos: való- ságfeltárással, hanem keresték a kiutat, a végleges, a megnyugtató megoldást is. Ennek érdekében: gazdag, figyelemre méltó javaslatlistát állítottak össze. Hangsúlyozták, hogy a jövőben csak akkor érhető el lendületesebb fejlődés, ha az érintett szervek összefognak, s mindent megtesznek a zsúfoltság felszámolásáért, a körülmények korszerűsítéséért. Kiemelték: jó lenne, ha az illetékes minisztériumok megvizsgálnák, hogy miként lehetne a jelenleg érvényben levő étkezési nyersanyag-normákat növelni. A feltételek jobbítása érdekében közös kezdeményezésekben állapodhatnának meg a megyei tanács illetékes szakosztályai, a helyi tanácsok. Nem maradhat el az étkeztetésben dolgozók alap- és: továbbképzése, hiszen csak ' így alakíthatnak ki az egészséges életmódnak megfelelő kínálatot. Mindez nemi megy máról holnapra, de a fokozottabb figyelem, a tervszerű cselekvési hosszú távon lehetővé teszi a VI. ötéves tervre szóló feladatok hiánytalan valóra váltását. Pécsi István A „második aratás” Megkezdődött a szabolcsi almaszüret Megyeszerte benépesültek az almáskertek Szabolcs- Szatmárban, s megkezdődött hazánk legjelentősebb almatermő vidékének „második aratása,” a téli alma szürete. A keleti országrészben elsőként a nyírbogdányi Kossuth Termelőszövetkezetben kezdtek hozzá a jonatánalma szedéséhez, de Vajáról, Nyírtassról és Fényeslitké- ről is érkeztek hírek a szüret kezdetéről. Az ország almatermésének több mint a felét adó Sza- bolcs-Szatmárban az idén mintegy 27 ezer hektárnyi ízletes gyümölcs vár betakarításra. A jelenlegi helyzetkép szerint az almának keveset ártott az idei nyár szélsőséges időjárása, a fán lévő gyümölcs még csaknem 80 százaléka exportminőségű. A hét közepétől egy sor közös gazdaságban leállnak a melléküzemágak; lakatosműhelyek, varrodák, gumi- és műanyagüzemek, két hónapra abbahagyják a munkát, dolgozóik ugyanis a nagy szervezettséget és rengeteg munkáskezet igénylő almaszüretben vesznek részt. ötnapos váltásokkal mintegy 20 ezer egyetemista, főiskolás és középiskolás forMintegy 5 ezer tonna — körülbelül 51 millió forint értékű — fáradtolajat gyűjtöttek össze — a most elkészült értékelés szerint — a fiatalok 1981-ben, ezer tonnával többet, mint a megelőző évben. Ez a meny- nyiség több mint 25 százaléka az ÁFOR által begyűjtött fáradtolajnak. A környezetvédelmi és gazdasági érdekeket felismerve 315 KISZ-szervezet nevezett be annak idején a fáradtolaj- gyűjtési versenybe, amelyet dúl majd meg a kapuikat hétfőn nyitó szabolcsi almatáborokban. Fogadásukra Leveleken, Vásárosnaményban, Nyírtason és Rakamazon új épületet rendeztek be. Az idén első ízben budapesti középiskolások is szüretelik a keleti országrész almáját. Több mint 50 ezer ipari munkás és alkalmazott is szedi az almát s már a helyszínen vannak a Volán járművei is. A szabolcsi 5-ös Volán mellett többek között a Központi Bizottság Ifjúmunkás Tanácsa, a Mező- gazdasági és Falusi Fiatalok Tanácsa és az „ÁFOR” KISZ-szervezetek hirdettek meg. Már a KISZ X. kongresszusán is megállapították, hogy jelentős a fiatalok hozzájárulása a több mint 6 milliárd forintos hulladék- gyűjtési bevételhez, valamint a fáradtolaj újrafeldolgozásából származó megtakarításhoz. A tavaly meghirdetett versényben új a szegedi, miskolci, debreceni, salgótarjáni és békéscsabai volánosok látják el a szállítási feladatokat. Teljes a nagyüzem a HUN- GAROFRUCT tuzséri almapályaudvarán, ahonnan már útra keltek az első, almával rakott szerelvények a külföldi piacokra. A szezonban már üzemel és almát tárol a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet új, 320 vagonos hűtőtárolója is. (MTI) elem volt, hogy az ÁFOR KISZ-szervezetének kezdeményezésére a vállalat „ezzel csak nyerhet” elnevezéssel sorsjegyes fáradtolaj-gyűjtési akciót indított, amelynek eredményeként 204 tonnányi gyűlt össze az ÁFOR üzemanyag- töltő állomásain. A KISZ a jövőben is részt kíván venni a begyűjtésen kívül a feltárásban, a hasznosításban, és a hasznosítást lehetővé tevő technológiák kidolgozásában. Vagy alusznak, vagy nem látják... . . .elnézést az eredeti elferdítéséért — vagy talán nem is akarják? Mármint azt észrevenni, hogy hetek óta éjjeli menedékhelyként használják a hazai és a külföldi turisták az egri Szépasszony-völgy pincesorai előtti pihenöparkot. Esténként százak bújnak hálózsákba, pokrócok alá, s hajtják álomra fejüket a város úttörői által ültetett és gondozott fák alatt, a szalonnacsur- ditók - és a bográcstüzhelyek mellett. Reggelente ugyanennyien keinek fel és indulnak el a környező bokrok felé. majd „dolguk" végeztével vidám fürdőzés következik a két ivócsap körül. Miközben a jól felszerelt egri kempingben minimális költségért kulturált körülmények között alhatnának. De nekik szimpatikusabb a Szépasszony- völgy. Pár nap múlva úgyis elmennek, s közülük senkit sem érdekel a már-már szemétteleppé piszkított pihenőhelyen maradt konzervdoboz, az eldobált kenyér, újság, a több „műveletre” is alkalmas papírzsebkendő... De nemcsak a Szépasszony- vöigyben, hanem a strand körül is új szokás kezd terjedni. Például augusztus 2?-én, vasárnap reggel tizenegyen borotválkoztak autójuk visszapillantó tükrében a Petőfi-szobor melletti parkban, és egyre többen „felejtik" lakókocsijukat a személykocsik számára épített parktrozóhelyeken is. Sütnek, főznek benne, este tévét néznek, rádiót hallgatnak. Mint otthon, vagy egy szállodában... Eger mindig is szerette a turistákat, és minden bizonynyal ezután is így lesz. De mint a fenti példák is bizonyítják: időnként ez a szerelem ugyancsak egyoldalú. Ráadásul az efféle „kapcsolatok" nemcsak veszélyesek, kultúrálatlanok, de fölöttébb egészségtelenek is. Éppen ezért kérdezzük az arra illetékesektől: Vagy alusznak, vagy nem látják, vagy talán nem is akarják? — koós — Papír olcsóbban Az importanyagok helyettesítésével az idén több .millió forint értékű megtakarítást értek el a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában. Az eredmény nagy részét az hozta, hogy a Nyugatról behozott cellulózt olcsóbban, szocialista piacon vásárolttal helyettesítették, a legdrágább segédanyagot, a kaolint külföld helyett a Borsod megyei Szegilong-bányából szerezték be. Alma a fa alatt... .. .nyári piros alma. Csak le kell érte hajolni és fel kell szedni a kosárba. Szabadságuk ideje alatt a Finom- szerelvénygyárból többen almaszüretre indulnak. — Szeptember 6-án külön autóbusz jön értünk a Helvéciái Állami Gazdaságból, a tárkányiak is velünk tartanak — újságolja a 35-ös üzemben Papp Józsefnél aki annyira megkedvelte az almaszedést, hogy évek óta családostól erre az időszakra mindig szabadságot tartalékol. — Közelebb, itt a megyében nincs ilyen lehetőség? — Nincs, de így is megéri! — számolnak utána ketten is. Napi 12 óra munka után tavaly 350 forintot fizettek, idén már 400 lesz a tarifa, plusz teljes ellátás: szállás, élelmezés, meg 5 forintos áron vásárolhatunk a legszebb gyümölcsökből. — Aljszedőnek, vagy létrásnak maga is eljöhetne! — invitálnak az üzemből az asszonyok. — Nem voltam előrelátó, sajnos, elfogyott a szabadságom. .. — Nem baj, majd jövőre! — vígasztalnak, korántsem viccelve. Simon Imre Fáradtolajat gyűjtő fiatalok
