Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 200. szám ÁRA: 1982. augusztus 27., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ~~ OLAJRÓL SZÉNRE Lesz-e elég az olcsóbb energiából I Berentei szén érkezett a hatvani Tflzép-telepre (Fotó: Szabó Sándor) Kallódó szakemberek Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportok­ban — százalékos ará­nyokkal számolva — egye­dül Romániában alacso­nyabb a felsőfokú oktatás­ban részt vevők száma, mint Magyarországon. Ugyanez a vizsgálat rögzí­ti a középfokú oktatás résztvevőinek százalékos arányát is: Magyarország 69 százalékkal a mezőny utolsó harmadában foglal helyet. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése után to­vábbtanul — akár szak- ; munkásképzőben, akár va­lamilyen szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40—42 száza- ? lékuk) a szakmunkáskép­zőket választja, s vajmi ke­vés a reményük, hogy ta­nulmányaikat felsőfokon — egyetemeken, illetve főiskoláikon — folytathat­ják. És most menjünk még lejjebb az „iskola-hie- üardhiában". Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizi­kai munkavállalók megle­pően nagy hányada — egyes források szerint, mintegy 40, más források szerint húszon valahány százaléka — a szó valódi . értelmében vett elemi is­kolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevebebb szó esik, hogy évről évre •— és nem je­lentéktelen arányban — nő azok száma, akik az álta­lános iskola után valami­lyen szakmát tanulnak. S hogy minden munkaerő- prognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (mun- i kavállalók) aránya szükség­képpen és rohamosan nö­vekszik majd — már kö- : zéptávon is! — a segéd­éé betanított munkásokhoz képest. A Központi Stasztisztikai Hivatal rendszeresen rög­zíti az állami iparban vég­zett munka technikai jel­lemzőit. Legutóbbi elem­zésükből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igaái gépi munkát a munkások mindössze 25—27 százalé­ka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka vég­zett; s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gé­pen nem dolgozott! —, a helyzet úgyszólván semmit nem változott. Legyen szabad- megismé­telni, hogy közhelyszerű megállapításaink egyike: mi, akik szellemiekben, jól képzett szakemberekben gazdag ország vagyunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozícióinkat, amelyek nagy szellemi munkahányadot tartalmaznak, magas mű­szaki és szellemi színvona­lat képviselnek. . Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok, s hol vannak ők, akik képesek ilyen termékek gyártására? V. Cs. ■ A szénnek, mint energia- hordozónak, újra megnőtt a becsülete. Sokszor hangozta­tott okok miatt: a takarékos­ság igénye mellett főleg az olaj árának emelkedése kényszerít arra, hogy a vi­szonylag olcsóbb szénnel fűtsünk, ahol csak lehet. Az ösztönzők arra szorítanak, hogy az intézményekben, a lakásokban is mind több szenet tüzeljenek el, inkább az olajból fogyjon kevesebb. Mit tud mindehhez ígérni a TÜZÉP és a szénbányá­szat? Erről érdeklődtünk a termelésben és az értékesí­tésben érdekelt felelősöknél. Az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat Heves— Nógrád megyei kirendeltsé­gén az elmúlt évek forgal­máról is tájékoztatást kap­tunk. Heves megyében évek óta nagyjából azonos meny- nyiségű szenet, brikettet vá­sárolnak: körülbelül 280 ezer tonnát minden eszten­dőben. A széntüzelésre át­állást igyekeznek pontosan nyomon követni a TÜZÉP- nél és időben növelni a megrendeléseket. Gallai A szeptember 1-én életbe lépő új menetdíjakról és a változással kapcsolatos in­tézkedésekről tartott sajtó- tájékoztatót csütörtökön Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese. Emlékeztetett a sajtóban már megjelent közleményre, miszerint: a teljes árú és a kedvezményes árú menetdí­jak 100 százalékkal, a napi munkába járásra használt félhavi és havi jegyek ára 80 százalékkal, a tanulók na­pi iskolába járására rend­szeresített havi jegyek ára 50 százalékkal, a helyjegyeké 100 százalékkal, az útipogy- gyászfuvarozás viteldíja 100 százalékkal, a személyzeti jegyek ára szintén 100 szá­zalékkal emelkedik. Válto­zatlanok maradnak a szo­cialista vasutak egymás kö-. zöttfi forgalmára, valamint a nemzetközi személyforgalom magyarországi szakaszára meghirdetett menetdíjak. Mint mondotta, az árválto­zást két tényező tette szük­ségessé: egyrészt a jelenlegi László, a kirendeltség áru­forgalmi osztályvezetője el­mondta, hogy már tájéko­zódtak az intézményeknél és figyelemmel kísérik a na­gyobb fogyasztókat. Mivel beruházás kell az új fűtés­ihez és feladni a már meg­szokottat, egyelőre lassú az átállás. Inkább csak a tervek készültek el mindenütt. A jövő esztendőre azonban — számítva a várható változá­sokra —, mintegy 8 száza­lékkal több szenet igényelt a bányászattól a vállalat. Ezen belül, a megyei szövet­kezeti telepek 11 százalékkal kértek többet, mint a koráb­bi években. A községekben tehát, úgy tűnik, gyorsab­ban reagáltak az ösztönzé­sekre, ezt mutatja a szén iránti növekvő érdeklődés. Hogyan sikerült a nyári tüzelőakció? Nőtt-e az igény a kedvezményes szén iránt? — Az akció a szokásosnál is nagyobb értékesítéssel járt: összesen 93 ezer tonna szenet vásároltak kedvezmé­nyesen — mondta az áru­forgalmi osztályvezető. — Az nehezebb gazdálkodási felté­telek között indokolt és szükségszerű az állami ki­adások csökkentése (az álla­mi költségvetésből eddig évente mintegy 16 milliárd forint árkiegészítést kapott a tömegközlekedés — ebből, több mint 7 milliárdot a vasút), másrészt: kisebb módosítások kivételével 30 év ótá változatlanok a bel­földi vasúti menetdíjak. Az eltelt évtizedek alatt jócs­kán növekedett az üzem­anyagköltség, emelkedtek a járművek beszerzési árai, nőttek a munkabérek. Emel­lett számottevően javultak az utazás körülményéi: gyorsabb, kényelmesebb ko­csikban utazhatunk bizton­ságosabb feltételek között. Fontos tudnivaló, hogy a munkáltatók átmenetileg csak a kijelölt pénztáraknál vehetik át (már csütörtöktől) dolgozóik félhavi és havi je­gyét. Továbbá szeptembertől napi munkába járásra, hét végi hazautazásra csak az utalványok beváltása még tört, van némi lemaradá­sunk, amit szeptemberben igyekszünk behozni. Statisz­tikánk a július 31-i adatok szerint, Egerben és Hatvan­ban van hiány, vagyis a készletnél nagyobb a már eladott mennyiség. Gyöngyö­sön található némi többlet. Igaz, az elmúlt hetekben változott a helyzet, szállítot­tak a megyeszékhelyre és Hatvanba is. A bányászat az idei megrendeléseik teljesíté­sét ígéri, az eddigi lemara­dást az őszi hónapokban igyekeznek behozni többlet­műszakokkal. Egyébként dió­szén és rostált daraszén most is vön bőségesen a telepe­ken, hegyekben áll Egerben is. Az igény azonban a da­rabos szén iránt nagyobb, a háztartásokban inkább erre van szükség. A Borsodi Szénbányák Vállalat értékesítési osztá­lyán Szatmári József mond­ta el, hogy a vállalat az első negyedévi túlteljesítés után fokozatosan elmaradt a ter­vétől. Több bányában adód­tak előre ki nem számítható geológiai nehézségek, akadá­lyozták a termelést géptöré­sek, kényszerű, váratlan le­állások. A lakossági szén 60 százalékát innen adják az országnak, így igen nagy a borsodi bányászok felelőssé­ge. A negyedik negyedévben több új fronton kezdik meg a munkát, és többletműsza­kokkal is segítve eleget te­hetnek a növekvő igények­nek. Az egeresehi akna, bár szintén sok nehézséggel küszködik, a tervezett meny- nyiséget eddig tudta szállí­tani. A megyeszékhely és környéke ellátásában fontos a szerepe, ám szükség sze­rint a vállalat átcsoportosí­tásokkal maradéktalanul eleget tehet az itteni nagyobb igényeknek is. új árral nyomtatott jegyek használhatók fel. Átmeneti kedvezmény, hogy a tanulók augsztus 27- től szeptember 5-ig, havijegy nélkül (tehát ingyen) utaz­hatnak iskolájukig és visz- sza. Az új tanulóhavijegye­ket szeptember 1-én kezdik árusítani. Végül a vezérigazgató-he­lyettes felhívta a figyelmet, hogy a menetdíjak: emelése nem jelenti egyben a köz­lekedés műszaki feltételéi­nek ugrásszerű javulását, hiszen a MÁV rendelkezé­sére álló pénz nem lesz több, de arra fokozottan tö­rekszik a vasút, hogy az uta­zási szolgáltatások színvona­la emelkedjék, a tisztaság, a menetrendszerűség fokozód­jék. Szólt arról is, hogy a körültekintő szervezési és szabályozási intézkedések eL lenére is várhatók átmeneti nehézségek az utaskiszolgá­lásban, a tájékoztatásban — ezek miatt a vasút előre is kéri az utazóközönség meg­értését és türelmét. Szeptember 1-től r Uj vasúti menetdíjak Elutazott hazánkból a kuvaiti parlamenti delegáció Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fo­gadta Kuvait nemzetgyűlésének küldöttségét. A megbeszélé­seken részt vett Péter János az országgyűlés alelnöke is (MTI fotó — Pólya Zoltán felv. — Népújság telefotó — KS) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtö­kön az Országházban fo­gadta Kuvait állam nemzet- gyűlésének küldöttségét, amely Mohammad Yousuf al-Adasaninak, a nemzet- gyűlés elnökének vezetésé­vel tartózkodik hazánkban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szintén csü­törtökön, a Parlamentben fogadta a kuvaiti parla­menti delegációt. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken részt vett Péter János, az országgyűlés al­elnöke. Kuvait állam nemzet- gyűlésének küldöttsége, be­fejezve hivatalos látogatá­sát, este elutazott Buda­pestről. A vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés el­nöke búcsúztatta. A kuvaiti képviselőket magyarországi látogatásuk során fogadta Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros Tanácsának elnöke. A kül­döttség ellátogatott Kecske­métre, ahol tájékozódott a megyei tanács munkájáról, ismerkedett a baromfifel­dolgozó vállalat és a Tö­rekvés Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet tevékeny­ségével. Iskolakezdés előtt Gyermekorvosok kongresszusa A közelgő iskolakezdés idejére programozták azt a háromnapos orvosi kong­resszust, amely csütörtökön kezdődött meg Budapesten azzal a céllal, hogy a szak­emberek körében közkincs- csé tegyék az új gyermek- sebészeti eljárások eredmé­nyeit, emellett felhívják leginkább a szülők — de minden felnőtt — figyelmét a gyermekekkel történő balesetek veszedelmeire-kö- vetkezményei re. Miként a megnyitó ülésen elhangzott: hazánkban a 14 év alattiak közül a legtöb­ben balesetek következté­ben halnak meg. Ez a ten­dencia — külföldi orvosok véleménye szerint is — az iparilag fejlett országokban világjelenség. Nem vélet­len tehát , hogy most a gyermeki gondatlanságból vagy szülői felelőtlenségből bekövetkezhető balesetek, illetve súlyos követkézmé-. nyük gyógyítási eljárásai kerültek a VII. magyar gyermeksebészeti kongresz- szus napirendjére. A szerve­zők elmondták, hogy külö­nösképpen az iskolakezdés idején kell fokozottan fi­gyelni a gyermekekre, első­sorban a 6 és 10 év közötti korosztályra. Ezek a gyer­mekek ugyanis óvodás korú életükben vagy kisiskolás­ként már szert tettek bizo­nyos önállóságra; de éppen ebben rejlik az első számú baleseti veszélyforrás: a túlzott önbizalom — például a közlekedésben —, továbbá a távolságoknak, a veszély- helyzeteknek a hibás meg­ítélése. A kongresszus megnyitó ülésén a fővédnök, dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter képviseleté­ben dr. Medve László ál­lamtitkár üdvözölte a hazai gyermekgyógyász-társa­dalom képviselőit és a vi­lág minden tájáról meghí­vott külföldi szakembereket a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Gyógyászati és orvostudományi szem­pontból is nagy fontosságú tanácskozásnak nevezte a szakmai összejövetelt, amely — mint mondta —, kitűnő alkalom a nemzetközi ta­pasztalatcserére, a gyógyí­tók sokoldalú tájékozódásá­ra. A hazai egészségpoliti­kát illetően a tennivalókra is kitért, s egyebek között szólt arról, hogy Budapes­ten egy korszerű gyermek- sebészeti klinikai tömb fel­építése is szerepel a ter­vekben, s a vidéki regioná­lis központokban is folya­matosan korszerűsítik a gyermekgyógyászati intéz­ményhálózatot, javítva a sebészeti feltételeket. Ezután megkezdődtek a szakmai előadások, amelyek sorában mintegy 140 gyer­meksebész kap szót a ta­nácskozás során szakterüle­te diagnosztikai, terápiái eredményeit közreadva. A gyermeksebészeti talál­kozón megvitatják az új gyógyító eljárások tapaszta­latait, mindenekelőtt az ult­rahangos és az izotóp vizs­gálatok kedvező eredmé­nyeit. Miként több előadás­ban elhangzott, ilyen mód­szerek alkalmazásával ki­sebb a szövődmények lehe­tősége, mint a régebbi eljá­rásoknál. További témate­rület: a többszörös sérülé­sek gyógyítása. Tapasztalati tény, hogy itt a legnagyobb a veszély, amit csakis az orvosi beavatkozások helyes sorrendjének megállapítá­sával lehet kiküszöbölni. A kongresszuson beszámolnak eredményeikről, a sebészek­kel mindig szorosan együtt­működő speciális gyógyító szakemberek, így a gyer­mekekkel foglalkozó uroló­gusok, orthopéd-orvosok, ideg-, illetve szívsebészek előadásai is.

Next

/
Thumbnails
Contents