Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 199. szám ÁRA: 1982. augusztus 26., csütörtök 1,40 FORINT Szüreti készülődés AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Látogatás Kiskörén és Detken Gyenes András, a KEB elnöke Heves megyéken párt egri városi bizottságának első titkára is. A program délután Poroszlón, illetve Kiskörén folytatódott, ahol Gyenes András megtekintette a mesterséges tárolót és a vízlépcsőt, majd a megyei pártbizottság első titkára és a megyei tanácselnök^ társaságában Detkre látogatott. Itt a Magyar —Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben tett rövid látogatáson Szabó Imre tsz-elnök adott képet a gazdaság munkájáról. Gyenes András az esti órákban visszautazott a fővárosba. Vaskó Mihály fogadja a pártbizottság székháza előtt Gyenes Andrást Egész napos Heves megyei látogatásra érkezett tegnap, szerdán a kora délelőtti órákban Egerbe Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A megyei pártbizottság székháza előtt Vaskó Mihály, a párt megyei bizottságának első titkára, a KEB tagja Markovics Ferencnek, Heves megye Tanácsa elnökének társaságában fogadta a vendéget. A délelőtt folyamán Gyenes András tájékoztatót hallgatott meg, 8/ezen részt vett még Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára és Schmidt Rezső, a Lelkünk ápolása Van nyelvünkben egy olyan latin—görög eredetű kifejezés, amely napjainkban válik egyre inkább használatossá, talán még divatossá is. Mentálhigiéné. Vagyis: lelki egészségvédelem. Tény, hogy sohasem volt annyi magányosa a világnak, mint ma. Nemcsak társukat elvesztett öregek, hanem különféle okoknál fogva közösségen kívül rekedt középkorúak, magukban és másokban csalódott « fiatalok, felelőtlen szüleik rosszvoltából intézetekbe kényszerített gyermekek is részesei, ismerői lehetnek sajnos ennek a kegyetlen érzésnek. Az automatikus gépek korában, úgy látszik, sokunknak még sincs időnk legalább egy kicsit törődni egymás gondjával-bajával. Még szeretteinkével, barátainkéval, jó ismerőseinkével sem! Nincs, de még inkább: nem is akarunk időt szakítani rá ... Nyersebb, durvább szavakhoz, mint amit nagyapáink használtak, durvább, vadabb tettek is társulnak. A bírósági akták a bizonyságai annak — büntető és polgári perek egyaránt —, hogy milyen nehéz küzdelem gátat szabni az ellenségeskedésnek, mennyire nem egyszerű és könnyű mesterség elejét venni az erőszaknak. De gondoljunk csak arra: a Föld országai sorában előkelő helyen állunk az ön- gyilkosságok, valamint a válások számát tekintve. A bennünk bujkáló „kisördögök”, a gyakran csak a tudat alattiból előtörő olyan tulajdonságok, mint irigység, önzőség, gyűlölködés, féltékenység, harácso- lásra való hajlamosság — mind-mind veszélyessé te- hqjik hordozóikat, maguk számára is ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné cselekedeteiket. Mindez egyáltalán nincs hasznára az emberi kapcsolatoknak. Nem lehet elfogadható mentség az arra való hivatkozás, hogy lelki szegénységük kiváltója a mai rohanó világ. Éppen akkor, amikor túltettük magunkat egy sor néppusztító betegségen, bajon. Nemes érzéseink, tulajdonságaink megóvásának, cselekvéseink, gondolkodásmódunk tiszta útra terelésének szükségességét — remélhetően még idejében — jól ismerték fel a szakemberek. Tanácsaik is figyelemre és megfogadásra méltóak: lelkünk ápolását a lehető legkorábban meg kell kezdenünk, mert csak így előzhetjük meg esetleges további gondjaink elhatalmasodását. Ez segíthet csak abban, hogy kellő türelemmel legyünk családtagjainkhoz, munkatársainkhoz, egyáltalán az emberekhez, hogy ne válhassunk érzelmektől mentes félemberekké... Szalay Zoltán A diplomácia nyelvén „rutinlátogatásnak” nevezik azt, amikor a politikai élet valamely prominens személyisége látogatást tesz egy-egy területen, annak életét jobban megismerendőn. Természetesen az effajta elnevezés is „rutin”-ból fakad, hisz valójában a legtöbb esetben, mint most is, az ilyen látogatás mögött a személyes és elvtársi kapcsolatok erősödése, a kölcsönös és hiteles tájékoztatás szélesítése, a politikai élet felelős vezetői szélesebb és mélyebb ismeret- szerzésének a lehetősége rejlik. Mint történt ez most is, amikor a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke látogatott el Heves megyébe, hogy egy megye bonyolult életéhez viszonyítva ugyan rövid időt töltsön el, de az időn belül a lehetőségekhez képest a legtöbbet tudjon meg az ország egyik megyéjének életéről. — Hogy vagytok? — Köszönjük, jól. A kérdező Gyenes András, s aki az ugyancsak sztereotipnek tűnő választ adta Vaskó Mihály első titkár volt. Természetesen közhely sem, udvariassági formula sem volt a kérdés és a felelet, miután Gyenes András a „hogy vagytok” alatt a megye gazdasági, politikai, társadalmi életének helyzetét, a lakosság közhangulatát értette és a közölt válasz, a „köszönjük, jól” egyben tömör summázata is volt Heves megye élete jelenlegi megítélését illetően. Mi indokolta az optimista választ? — tehetnék fel az olvasók, ismerve a népgazdaság, s azon túl, illetőleg azzal együtt a világgazdaság és a világpolitika helyzetét. Nos, az optimizmusra azért van ok és a megelégedettséghez jog, mert Heves megye mezőgazdasága és ipara a lehetőségeken belül megfelelő ütemben fejlődik, a tervek, ha nem is gondok és nehézségek nélkül, de kielégítően valósulnak meg. A majd három órányi pártbizottsági beszélgetés során példának fogalmazódott meg ehhez, hogy a gabona- termés átlagát illetően ugyan sokkal jobb, sokkal magasabb szintet terveztek és sokkal kevesebbet vártak a nyár eleji szárazság miatt, mint amennyi végül is tisztes termésként a magtárakba került. Jó termést hozott a dinnye, még ha kevesebb termett is mint tavaly, de viszont tíz esztendő óta a legnagyobb mennyiség ment exportra. A gyengébben fizető paprika mellett jobbnak bizonyult a paradicsom, amely például Hevesen — igaz, hogy egy kanadai fajta termesztése nyomán — 700 mázsa körüli termést ígér hektáranként, ám a megyei átlagtermés is megfelelőnek bizonyul. Gond van természetesen bőven, mint ahogyan az lenni szokott a mezőgazdaságban. Például a zöldségtermesztéshez az öntözés megoldatlansága, a tárolási gondok jelentenek ki- sebb-nagyobb és nem is mindig helyileg megoldható problémát. — Végeredményben bizakodva nézhetünk az őszi betakarítás elé — jegyezte meg Vaskó Mihály summázva a mezőgazdaságban elért eredményeket. Szó esett természetesen az ipar munkájáról is, amellyel kapcsolatban elmondható, hogy ami a termelés növekedésének ütemét illeti, különösen a gépiparban, nincs különösebb gond. A problémák inkább az irányításból, s elsősorban abból adódnak, hogy a Heves megyei leányvállalatok és a központjaik között az előbbiek gondjait növelendőn nem mindenkor gyümölcsöző a kapcsolat. Heves me(Fotó: Szántó György) gye is jelentős erőfeszítéseket tesz az ipar tőkés exportjának növelésére és néhány jelentős ipari üzemben ez a növekedés örvendetesnek mondható. Elmondotta a megyei első titkár azt is, hogy Heves megyében általában jó, bizakodó a hangulat, a gondok, nehézségek ellenére szorgosan folyik a munka a gazdasági élet minden területén. Természetesen a Heves megyei állampolgárok is aggodalommal figyelik a nemzetközi helyzet alakulását, de töretlenül bíznak a békében, a teremtő, az alkotó munka erejében. A kötetlen, több órás beszélgetés, ha nem is adhatott teljes képet Gyenes András számára Heves megyéről, de alkalmat Igen arra, hogy legfontosabb kontúrjaiban megmutassa azt a változatlanul erőteljes fejlődést, amely ebben a Mátra, a Bükk és a Tisza ölelte megyében az elmúlt években végbement. Gyurkó Géza Takarékos szőlővédelem, gazdaságosabb termelés Szakmai ankét Egerben Ahogy közeleg az ősz, országszerte mindinkább eléri csúcspontját borvidékeinken a szüreti készülődés. Nagyüzemek és a kistermelők feljavítják, tisztítják, fertőtlenítik a hordókat, a préseket. Ennek jegyében invitálta szerdán egész napos szakmai tapasztalatcserére a megyeszékhelyre az Egri Szőlő- és Borgazdasági Rendszer, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetsége a partnergazdaságok képviselőit. Heves megye szőlőtermelő üzemein kívül Borsod-Aba- új-Zemplén, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár, és Hajdú-Bi- har megyéből is jöttek érdeklődők, hogy véleményt cseréljenek a szőlővédelem időszerű kérdéseiről. Ott volt Sramkó László, a Heves megyei TESZÖV titkára is. Váradi János, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát műszaki igazgatója nyitotta meg a konferenciát és elöljáróban a szüreti felkészülésről szólt. Rámutatott, hogy az előzetes becslések szerint jó közepes termésre van kilátás az egri, a mátraalji és a bükkalji borvidéken. A meleg májusi, júniusi időjárás elősegítette a szemek fejlődését. A párás levegő viszont fertőzésveszélyt hozott, és így gyakoribb permetezésre volt szükség, amely növelte a termelés költségeit. A szőlő szedését, szállítását és átvételét ütemterv szerint beszélik meg a gazdaságokkal. Nagy hangsúlyt kap az idén is az exportra kerülő minőségi borok alapanyagául szolgáló illatos fehér, valamint a kékszőlők zavartalan átvétele és a szedési idő meghatározása. Ezután Andrássy Géza, az Egri Szőlő- és Borgazdasági Rendszer vezetője tartott előadást. Arról szólt, hogy a rendszer összegzi azokat a tapasztalatokat, amelyeket az idén a szőlővédelemben elértek. Ezek már a jövő évi munkához is segítséget nyújtanak. Aláhúzta, hogy a termelési rendszer a partnergazdaságoknak a helyi szőlőültetvényekhez szükséges növényvédelmi modellt dolgozott ki. A gazdaságok rendelkeznek megfelelő irányító szakemberekkel, akik a szereket kiválasztják és alkalmazzák a helikopteres légi és a földi gépek működtetéséhez. Kifejtette. hogy a dráguló növényvédő szerek a takarékos felhasználást sürgetik, amely csők- kenti a költségeket és gazdaságosabbá teszi a szőlő- termelést. Ennek érdekében a rendszer növényvédelmi szakbizottságot hoz létre, ebbe bevonják a partnergazdaságok szakembereit is. Ezek kidolgozzák, hogy melyek a szőlővédelemben legeredményesebben használható szerek és javaslatot tesznek az üzemeknek korszerű növényvédő gépek beszerzésére, elterjesztésére. A rendszer létrehozta Egerben a szőlővédő gépek szervizállomását, és a közeljövőben ezeknek a gépeknek az ellátásához alkatrészraktárai is létesít a gazdaságok segítésére. A továbbiakban Seprüs Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának osztályvezető-helyettese beszélt a szőlővédő szerek helyes megválasztásának fontosságáról és a felhasználás módjairól, Tömördi Elemérné, a Peremartoni Vegyipari Vállalat laboratóriumvezetője pedig ismertette a gyár által készített műtrágyákat, gombaölő és talajfertőtlenítő szereket, valamint azokat az újdonságokat is, amelyeket a szőlőtermelésben eredményesen hasznosítanak. Végezetül, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézetének munkatársai a szertakarékos szőlővédelem műszaki feltételeiről, illetve a programozható permetezés ellenőrző rendszeréről számoltak. be a résztvevőknek. Mentusz Károly Az ötnapos munkahét tapasztalatai Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap ülést tartott Egerben a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen elsőként az ötnapos munkahét bevezetésének megyei tapasztalatait vitatták meg. Ezt követően az 1982—83. évi szakszervezeti politikai oktatás programját hagyta jóvá az elnökség, majd a szakszervezetek testnevelési tevékenységéről készült jelentést tárgyalta meg. Végezetül a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszernek az élelmiszer- iparban történő hasznosításáról cseréltek véleményt az elnökség tagjai, valamint a meghívottak. Közszükségleti cikkek 168 millió rubelért Bővül a KGST-országok belkereskedelmi árucsere-forgalma A KGST-országok a lakosság jobb áruellátása, a választék színesítése, az ellátásban mutatkozó hiányok enyhítése, illetve megszüntetése érdekében évről évre növelik az egymás közötti belkereskedelmi választék- csere-forgalmat. Hazánkban 1981-ben az import 18 százalékát, ebben az évben már 20 százalékát teszik ki az importált cikkek, amelyekért hasonló értékű termékekkel fizetünk. Különösen az elmúlt 5 év alatt növekedett jelentősen — mintegy kétszeresére a választékcsere, annak eredményeként, hogy 1977-ben a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek nemzetközi tanácskozásán jóváhagyták a „Választékcsere rendje” című dokumentumot, amely jogi és külkeresk&j- delmi-technikai szempontból szabályozza a KGST-országok közti választékcserét. A belkereskedelmi válasz- tékcsere-forgalom ebben az évben több mint 168 millió rubel értékű árut biztosít a hazai fogyasztásicikk-keres- kedelemnek, s ugyanilyen értékben juttatja a magyar termékeket a KGST-orszá- gokba. Ennek mintegy 70 százaléka választékcsere, 30 százaléka határmenti és áruházi csere formájában történik. (MTI)
