Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXin. évfolyam, 197. szám ARA: 1982. augusztus 24., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Batyuba szedte rongyait a nyár.. Ez már utószezon Vége a nyárnak! Sátorbontás a sástói kempingben (Fotó: Szabó Sándor) Mindjük Tetszik nekem, milyen szigorúak, következetesek tudunk lenni, ha valamiről beszélünk. Mondjuk, hogy nem lehet gazdaságtalanul dolgozni. El kell érnünk, hogy a gyengébb teljesít­ményért kevesebb forintot adjanak. Mondjuk. Mert mondani könnyű. Legutóbb a miniszterhe­lyettesek és főtisztségvise­lők beszélgetését figyeltem a tv egyik adásában. Ott mondták, hogy megtörtén­het, valamelyik üzemben átmeneti időre megszünte­tik a termelést, ha az ott gyártott cikkeket nem tud­ják értékesíteni. Még azt is mondták, hogy esetleg néhány embernek azt kell mondani, keressenek más elfoglaltságot maguknak, mert a gyárat be kell zár­ni. A kutyának sem kell az, amit ott előállítanak — munkaversenyben, célpré­miummal és kitüntetéssel tetézve. Mondják. Mondjuk. Az ember szinte bele- borzojig. Hát ilyen szigorú­aknak kell lennünk? Eny- nyire érzékenyen érint ben­nünket is minden, ami a nagyvilágban végbemegy? Ennyire. Csak egy dolog ellen tiltakozom minden idegszálammal — a mun­kanélküliség ellen. A hi­vatalos munkanélküliség ellen. A mi társadalmunk nem engedheti meg magá­nak azt a kíméletlenséget, hogy bárkit, bárhol, bárki, csak úgy kitehessen az ut­cára. Ebben az ügyben nem lehet semmire sem hivató kozni szerintem. A mun­kához mindenkinek joga van. Legfeljebb nem ott dol­gozik majd, ahol eddig. Akad még éppen elég hely nálunk, ahol nagyon elkel­ne még jó néhány szorgos munkáskéz. De miért nem teremtünk először rendet a saját por­tánkon? Miért kell köztu­dottan olyan „lógósokat” is megtűrni és eltűrni az üzemekben, akik tulajdon­képpen egy szalmaszálat sem tesznek odább egész műszak alatt? Miért kell a nyári szünetekben munkát vállaló fiatalokkal is ugyanígy bánni? Rászoktat­ni őket, hogy az ő életük is olyan, mint az olimpia: nem az eredmény, csak a jelenlét a fontos? Jól van, tudom, nem az igazgató, a főmérnök tehet arról, hogy a teljes képhez ez a furcsa részlet is hoz­zátartozik, ha gazdasági életünket foglaljuk össze. Amíg a .mutatók”, a „sza­bályozók” arra kényszerítik a gazdasági vezetőket, hogy a napot lopóknak is fizes­senek a semmittevésükért munkabért, mert különben az „átlag” kibicsaklik a bérelszámolásnál, addig rájuk kényszeríti a főható­ság, a rendeletalkotó ezt a fajta aszociális megoldást. Nincs tehát kiút? Csak mondjuk, hogy „szigoríta­ni” kell a munkánkat és __? Nem. Tenni kell. O tt, ahol tenni — köteles­ség. G. Molnár Ferenc A meteorológusok népsze­rűek voltak ezen a nyáron. Mert mit is vár tőlük a ha­landó a pihenés évszakában? Azt, hogy szinte szakadatla-i nul ismételgessék: felhőtlen ég, napsütés, 30 fok körüli hőmérséklet. Ki-ki kedvére sütkérezhetett, az időjárásra Igazán nem lehet semmi pa­nasz. Hogy telt a nyár, s mit tartogat még az utósze­zon? Ennek jártunk utána az utazási irodáknál, a pihenői helyeken, s természetesen a meteorológusnál. ■■■■■■■■■ Ügy tűnik, az elmúlt né­hány napban — a költőt idézve —: „Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvű oda már, oly váratla­nul, ahogyan érkezett...” Ám, mielőtt véglegesen elbú­csúznánk a nyártól: — Halló, Kékestető, Me­teorológiai Állomás! Milyen időjárásra számíthatunk az utószezonban? — Ha kissé hűvösebb is lesz, az nem azt jelenti, hogy nem lehet strandolni, kirán­dulni. Az elmúlt napokhoz képest több napsütés várha­tó, csapadék nem valószínű, a hőmérséklet csúcsértéke pedig 25 Celsius fok körül alakul. Koczka István állomásve­zető meteorológus prognózi­sára tehát most sem lehet panaszunk. Ezt tartja Valen­tin György, az egri Kemping portása is. — Bár a főszezon augusz­tus 20-án véget ért, nálunk a jó időre még szeptember végéig szükség lesz ... Eddig nem panaszkodhatunk, 28 600 vendéget fogadtunk, s 56 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk. A következő hónap­ban várjuk a diákokat, övék lesz a kemping. Nem volt, s nem is lesz hiány az Expressz-program- ból sem. Június 1-től augusztus 22-ig a csúcssze­zonban 1286-an voltak szer­vezett, csoportos külföldi úton a fiatalok megyei uta­zási irodájával. Megyénkben ugyanakkor mintegy 20 ezer Huszonnégy ország 160 szakemberének részvételé, vei nemzetközi készletgaz­dálkodási konferencia kéz. dődött hétfőn a Hilton Szál. lóban. A konferencia rend­szeresítését hazánk kezde­ményezte a 70-es évek vé. igén, amikor világszerte — nálunk is — nagymértékben megnőtt a racionális gazdál­kodás jelentősége. Már az első tanácskozást is Buda­pesten tartották 1980-ban, s most a sorozat folytatódik. A plenáris ülés európai, ázsiai és amerikai szakem­bereinek felszólalásából ki­tűnt: mindkét társadalmi rendszerben elengedhetetlen, hogy a gazdálkodás egészé­vel összhangban alakítsák a készleteket, bár a szocialis­ta és a tőkés viszonyok kö­zött a készletgazdálkodás te­endőit illetően korábban a hangsúlyok erősen eltérőek voltak. A tőkésországokban többnyire a készáru-, a szo­vendégéjszakát töltöttek mintegy 6 ezren az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da vendégeként. Ami a kö­vetkező időszak programját illeti: szerdán, az egri sport­csarnokban a Sztárcsinálók című rockopera, aztán hajrá, Balaton! Azaz két Kilián-te- lepi kirándulás különvonat- tal: az egyikre hét végén, míg a másikra szeptember 17—19-e között kerül sor. Oláh Pál az egri strand vezetőhelyettese arról szá­molt be, hogy nálunk igen kedvelt az őszelő is. Eddig 410 ezer vendéget fogadtak, de az év hátralévő részében még legalább negyvenezer fürdőzőre számítanak. Meg­tudhattuk azt is, hogy szep­tember 30-ig nyári menet­rend szerint működik a nép­cialista államokban pedig a nyersanyag- és félkészáru­készletekre összpontosítot­ták; a figyelmet, ami abból adódott, hogy a tőkésorszá- gokban az értékesítés, a szo­cialista államokban pedig az anyagbeszerzés és a túlbiz­tosított készletek felhalmo­zása okozta a nagyobb prob­lémát. A szakemberek azon­nal felismerték, hogy a mai viszonyok között a készlet­gazdálkodás legkisebb rész. leteinek is nagy a jelentő­sége, mert a feleslegesen tá­rolt, felhalmozott áru ne­hezen megszerezhető pénzt köt le. i A konferenciát Csikós. Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnöke, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tisz­teletbeli elnöke nyitotta meg, s rámutatott, hogy a készletó gazdálkodás jó módszereinek kidolgozásában is — csak­úgy, mint a gazdasági élet bármely más területén — szerű fürdőhely, ami azt is jelenti többek között, hogy reggel 6 órától 8 óráig ked­vezményes belépő váltható. Az őszelő nemcsak a für- dőzőknek kedves, népszerű. A hegyvidéket kedvelők is szívesen kirándulnak a Mát­rába, vagy éppen a Bükkbe. Mindenekelőtt két örömhír, igaz, az egyik a téli sportok kedvelőinek szól. Dala Lász­lótól, a gyöngyösi városi ta­nács üdülőhelyi főelőadójá­tól tudtuk meg, hogy októ­ber végére elkészül Mátrahá­zán a már nagyon várt ród- lipálya, egy hónappal később pedig remélhetőleg átadják a Csórhegyen azt a kilátót, ahonnan a legszebb kilátás nyílik majd a Mátrára. valamiennyi ország akkor ér­het el nagyobb sikereket, ha kiépül a nemzetközi együtt­működés ha közösen igye­keznek megoldani alapvető problémákat, s kicserélik ta­pasztalataikat Bejelentette, hogy a legutóbbi konferen­cián megválasztott előké­szítő bizottság javaslatot tett Nemzetközi Készletgazdál­kodási Tudományos Társa­ság megalakítására, amely­nek feladata az országok közötti információcsere ki­alakítása és az együttműkö­dés egyéb formáinak előse­gítése lenne. A nemzetközi társaság lét­rehozásáról a mostani kon­ferencián döntenek. A tanácskozás ma szek­cióülésekkel folytatódik. Megvitatják a vállalati, to­vábbá az egész gazdasági életre kiterjedő készletgaz­dálkodás, valamint a gaz­dálkodás matematikai mo­delljeinek kérdéseit. (MTI) Kis Szabó Ervin Nemzetközi készletgazdálkodási konferencia Budapesten HATODSZOR EGERBEN Ifjú fizikusok országos találkozója A hallgatóság (Fotó: Szántó György) Minden második évben sor kerül Egerben, az ifjú fizikusok országos találkozó. jára. Ez az összejövetel az egyetemisták tudományos diáikköri konferenciáival ro­kon : a különbség az, hogy itt középiskolások gyűlnek össze. Megyénként öt-öt meghívót kaptak kézhez a legjobb, legérdeklődőbb diá­kok, Budapestről tizenöten, Heves megyéből a • vendég­látó jogán ugyancsak töb­ben érkeztek. Mivel azon­ban már hatodik alkalom­mal rendezik meg ezt a ta­lálkozót, szép számmal je­lentkeztek egyéni érdeklődők is. Végül 150 fiatal sereglett össze, hogy megismerkedjék a tudományág új eredmé­nyeivel, s beszámoljon ar­ról, hogy ők maguk mi után érdeklődnek, mit tudnak már ilyen ifjan is az asz­talra tenni. Az összejövetel házigazdája a Eötvös Loránd Fizikai Társulat megyei cső. portja, a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola fizikai tanszéke, illetve a Művelő, dési Központ. Hétfőn délelőtt 9-kor Se­bestyén János, a Művelődé­si Központ igazgatója nyi­totta meg a Technika Há­zában a tanácskozást. Ez­után szakmai előadásokra került a sor, dr. Bacsó Jó­zsef atomfizikus, a debrece­ni Atomkutató Intézet mun­katársa a röntgenemissziós analitikáról és alkalmazásá­ról beszélt. Majd Beke Imre fizikus a gyöngyösi Egyesült Izzóból a logikai áramkö­rökkel ismertette meg a hallgatóságot. A találkozó gyakorlati feladatai is ehhez a témakörhöz kapcsolódnak, a résztvevők kézhez kaptak egy-egy nyomtatott áram­köri, amelyből különböző műszereket készíthetnek. Délután szekcióüléseken, kisebb csoportokban talál­koztak a fiatalok. Három té­makörben hangzanak el kis előadások, az első a mecha­nika és a géptan, a második a fizikatörténet, a harmadik az elektromosságtan és az op­tika. A legjobb középiskolás előadókat díjazzák: a helye­zéseket szavazás útján dön­tik el. A nap nemcsak a komolyság jegyében telt: 6 órakor Ki mit tud?-ot ren­deztek az ifjú fizikusok kö­zött, ahol nemcsak szak­tárgyi, de irodalmi és kép­zőművészeti ismeretekről is számolt adtak. Szakszervezeti delegáció utazott Norvégiába Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség utazott vasárnap Norvégiá­ba az Északi Szakszervezeti Tanács (NFS) meghívására. A SZOT és az NFS küldött­sége véleményt cserélnek ha­zánk és az északi országok gazdasági helyzetéről, a szak- szervezetek tevékenységéről és a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom időszerű kér­déseiről. Szövetkezeti találkozó Harkányban Harkányban vasárnap megnyílt a szövetkezeti szakemberek XIII. országos találkozója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek százhúsz képviselője megvi­tatja a mozgalom időszerű kérdéseit. Ezt a jelentős szö­vetkezetpolitikai fórumot az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei szervezete. A tíznapos munkaprog­ramban az ország minden ré­széből összegyűlt szakembe­rek feldolgozzák az 1981. évi szövetkezeti kongresszusok határozatait, illetve az azok­ból eredő szövetkezet- és gazdaságpolitikai feladatokat. Az előadásokat, konzultáció­kat, kerekasztal-beszélgetése- ket a szövetkezeti mozgalom országos vezetői és szakmi­nisztériumok vezető munka­társai tartják. A hallgatók tanulmányi kirándulást tesz­nek Baranya két országos hí­rű mezőgazdasági üzemében: a bólyi kombinátban és a baksai Ezüstkalász Tsz-ben. Pihenőidejükben megismer­kednek Pécs történelmi emlé­keivel, író—olvasó találkozón vesznek részt, bekapcso­lódhatnak a „harkányi nyár” kulturális programjába, s természetesen naponta élvez­hetik a fürdőhely gyógyító hatású termálvizét. Szabadtéri múzeumi kongresszus Szeptember 5-étől hazánk­ban tartja tizedik, jubileumi kongresszusát az Európai Szabadtéri Múzeumok Szö­vetsége. A kongresszusnak elsősorban Szentendre, vala­mint több más vidéki város — közöttük Tihany, Szom­bathely, Zalaegerszeg — ad otthont. Ezek ugyanis az or­szág olyan települései, ahol szabadtéri múzeum találha­tó. Hazánkban az 1960-as évek végén kezdtek először sza­badtéri múzeumot építeni. Az első és egyedüli, amely ma már teljesen elkészült, a za­laegerszegi. A külön terület­re telepített falumúzeum a természetes környezetben igazi, élő faluvá vált.

Next

/
Thumbnails
Contents