Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 22., vasárnap Leveleink között tallózva Törvénysértés nem történt A labda száműzetése a csapat szemszögéből Elgondolkodtató esetről írt B. Gy. gyöngyösi olvasónk Tenni az ügyben nem lehet semmit, hiszen nem történt törvénysértés. Sérelem az íratlan szabályokat érte, a törvény szellemét csúfolták meg. S ez, ha elítélendő is, nem büntethető1. De papír­ra kívánkozik, s kinek, ki­nek illendő lenne levonni belőle a következtetéseket. B. Gy. lánya férjhez ment, s szerencsésnek mondható az ifjú pár, mert eléggé gyorsan lakáshoz jutottak, így természetes, hogy egy­kettőre vállalkoztak a má­sodik gyermekre is. Bár már megkapták az értesítést, hogy a férj hamarosan várhatja a behívóját sorka­tonai szolgálatra, nyugodtan néztek a jövő elé, hiszen az asszonyka dolgozott. Végül mégsem így történt. Az asz- szony, várva a második gyermekét, állás nélkül ma­radt. Mint szerződéses dol­gozónak lejárt a szerződé­se s azt nem újították meg. De állapotát látva másutt Részletek a Vízmű Válla­lathoz írt panaszlevélből: Június1 24-én, délután 3 óra tájban hatalmas zivatar vo­nult el városunk felett. A nagy mennyiségű, hirtelen leesett csapadék-víz nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt elhelyezkedő zárt rend­szerű szennyvíz-levezető há­lózatban is komoly zavarokat okozott környékünkön. Ná­lam is, a Lenin út 63. sz. alatti házamnál és lakásom­ban. Ez a két évi munka után most átadott 25-ös főközle­kedési út alatti csatornahá­lózat vizsgája is volt, lesúj­tó eredménnyel végződött. Még rosszab lett. mint volt. Valahol súlyos hibát követ­tek el az építők. 1972-től nyolc éven át, a legalább ötvenszer bekövet­kezett vízfeltörés miatt soro­zatosan panaszkodtam. Ár­vái János főmérnök 1980. július elején a folytonos pa­naszomra különféle hatósá­gok négytagú képviselőjével megjelent és közölte, hogy nem tudnak segíteni. Vár­junk, mert a 25-ös útvonalat másfél év múlva átépítik. Eddig a vizsgálatok min­dig azzal zárultak, __ hogy rosszul van házam a főveze­tékre rákötve. Most az új szennyvízlevezető fahálózat­ra való bekötés ellenőrizhet­A községi tanács, a helyi pártszervezet irányításával, a lakosság összefogásával nagy erőfeszítéseket tesz, a község kommunális elmaradottságá­nak felszámolására. Köz­ségünkben az ivóvízellátás kritikus szakaszba jutott. A meglévő 3 artézi kút közül már csak egyből csordogál a víz, de az is lassan. A vég­leges megoldást csak, az 1984-ben létrehozandó víztár­sulás, törpevízműre adja. Át­meneti megoldásként, most egy mélyfúrású kútból az óvoda bekötésével, 2 helyen vízvételi lehetőséghez jut a lakosság. A 180 méteres víz­vezeték a Lenin Tsz, a helyi kisiparosok és a lakosság tár­sadalmi munkájával valósul meg. — enyhítve a gondokon. Az úthálózat korszerűsíté­sében is előbbre lépünk eb­ben az évben. A község ut­cáinak nagy része földút, télen szinte járhatatlanok. Még a nyár folyamán 5 ut­ca kap szilárd burkolatot. A megyei útfelügyelet a gépi munkát a megyei tanácsta­gi alapból a szállítást fede­zik, míg a tükör, a padka sem alkalmazták. Igaz, ná­lunk törvény mondja ki, hogy a terhes nőket nem lehet, nem szabad mellőzni az alkalmazásoknál, mégis akárhová ment, mindenütt azzal találkozott, hogy: már betöltötték a helyet... nincs szabad státusz... Közben férjét annak rendje és módja szerint behívták katonai szolgálatra. Dicsére­tére legyen mondva a se­regnek is, a tanács ügyinté­zőinek is, egykettőre meg­kapta a sorkatonák nem dolgozó feleségének járó segélyt, s kapja ma is. Még­is keserű szájízzel él az egész család. Jelentős az anyagi veszteség, hiszen a szülés idején nem volt mun­kaviszonyban. Most nem jo­gosult a gyes-re, pedig egészségi állapota miatt vé­gig dolgozhatta volna a terhesség idejét is. Ám kényszerűen otthon maradt, tétlenül. Panaszra ment ide is oda is, de segíteni senki sem tudott, hiszen a vállalatot tem. Kb. egy köbméter tar­talmú vakaknána lett kötve és kipróbálva. Ugyanígy a szomszédos Lenin út 05. sz. házé is. Bár ennél nagyobb esők is voltak korábban, mégsem volt ilyen nagy erejű és nagy mennyiségű a vízfeltö­rés. A kapunál levő két köb­méteres akna úgy megtelt vízzel, hogy a nehéz öntött­vas fedelét is felemelte. A víz cca. 10—15 centi magas­ra tört fel az aknából, folyt az udvarral A pótakna tete­jét is felemelte és a víz ma­gasra szökve tört ki. Tehát nem a házaknál lopva rákötött csapadékvizek okozhatták a bajt, — mert a szeninyvízlevezető cső az utak alatt ki lett cserélve — ha­nem egy nagyobb mérvű téves főhálózati rossz rákö­tés a baj oka. Nyugalmat és biztonságot szeretnénk. Kérjük a kivizs- gálást. Bejelentésem tudomásul vételét kérem és. annak rög­zítését, hogy az Árvái fő­mérnök úr által két évvel ezelőtt ígért rendezés nem következett be. Továbbra is veszélyeztetett helyzetben kell élnünk, ha ezt a hibát nem kerestetik és nem szün­és az átereszek elkészítésé­ben a lakosság segédkezik. Ugyancsak ebben az évben valósul meg, a körzeti orvosi rendelő és csecsemővédő fel­újítása, korszerűsítése. Vár­juk a hatvani Lenin Tsz építőbrigádját. Mintegy 12 négyzetméte­ren zsúfolt, korszerűtlen épületben működik a posta- hivatal. Felújítása gazdaság­talan, ezért a községi tanács végrehajtó bizottsága kezde­ményezésére, közös beruhá­zásként új postahivatal, rendőri körzeti megbízotti iroda és lakás készül el. ez hosszabb távon megoldja a problémát. Még egy feladat vár meg­oldásra: egy KRESZ-park létrehozása, mely elsősorban az úttörőkorosztály közleke­dési ismereteinek a gyarapí­tásához ad maid sok segítsé­get. Ennek a létrehozásában számít a községi tanács. a hatvani közlekedési biztonsá­gi tanács, a honvédség, az iskolai szülői munkaközös­ség és az űttörőcsaoat segít­ségére, aktív munkáiéra. Bálint Sándor Boldog nem lehet kötelezni a szer­ződés meghosszabbítására. Nem lehet kötelezni új munkaerők alkalmazására sem. Látványosan sehol sem szegték meg a rendelkezése­ket, mégis nem nehéz kita­lálni, mi volt a szerződés meg nem hosszabbításának, az állás nélkül maradásnak az igazi oka. B. Gy. lányának esete saj­nos, nem kirívóan egyedü­li. És éppen ezért érdemes elgondolkozni azon, hogy törvényeink jogokat, sőt bi­zonyos előjogokat biztosíta­nak az anyáknak. Még sem" ritka eset e jogszabályok szellemének meg nem érté­se, anyák és leendő anyák hátrányos helyzetbe kerülé­se. S mindez akkor, amikor egyébként rendelkezés ren­delkezést követ, könnyíten­dő a gyermeket akaró, vá­ró, nevelő családok helyze­tét. Segíteni B. Gy. lányán már nem tudunk, de elgon­dolkozni az ilyen eseteken kel], — elkerülni hasonlókat pedig kötelesség. —d.— Egy s más Züm-züm Nem kevés izgalommal olvastam a Népújságban (au­gusztus 10.) a „Méhek és a várvédők” című cikket, s abban ámulva az alábbi részletet: „ ... feljegyezték Egei ostromáról, hogy a fér­fiak segítségére siető asz- szonyok — többek közt — méhkasokkal zavarták el a törököket a falakról.” Hogy kik jegyezték fel, nem közli az ismeretlen, feltehetően pesti cikkíró. Mindenesetre jó volna tudni, ki gyarapí­totta vadonatúj adatokkal fogyatékos ismereteinket, ki tud többet Tinódinál, Orte- liusnál. Mert az ötlet nem rossz. Ha egy törökre csak egy méh jut is, elveszi a kedvét az ostromtól a tar­fejűnek. Mindig tanul az ember. Kasból-hasból. A cső mintegy másfél évtizede húzódik az Egei-patak két partja közt a Mária utcai gyalogúidnál. Mikor a fel- szabadulás után a németek által felrobbantott nagy híd helyébe fából ácsoltak hidat, ezen a csövön át vezették a vizet. A gyaloghíd megépí­tésekor a híd alá került a vízvezeték, s ez a cső üresen maradt. A nagyméretű vas­cső azóta a környék gyere­keinek veszedelmes játéksze­re. Átbillegni rajta egyik partról a másikra több, mint dicsőség. Kunszt. Csak nem mindenkinek sikerül. Most is leesett egy fiatal fiú ióla, le a mederbe. Kétórás mű­tét, s jó, ha nem lesz béna egyik karjára. Még jobb, hogy életben maradt. A csö­vet el kellene tüntetni, csak egy lángvágó kell hozzá. S még néhány mázsa vasat is nyer belőle a vasgyűjtés. Kapor Elemér A Népújság 1982. július 25-1 (vasárnapi) számában cikk jelent meg (V. Cs. aláírással) — ,,A vitatéma: Településeink arcula­ta” címmel. E vitaindító cikk a mezőkö­vesdi gyógyíürdő melletti (Zsóri) üdülőterületet hozza fel „elret­tentő” példaként. Hivatkozva egy sajtóból vett értesülésre (feltehetőleg a Magyar Hírlap 1982. június 10—11-i szá­mára), és anélkül, hogy meg­vizsgálta volna a település Je­lenlegi helyzetét —, von le egy­általán. nem reális következteté­seket —, főleg a Heves megyei oldalra, amelyet sommásan csak Együtt dolgoztunk Csathó Lajosné vagyok, Egerből a Rövid utca 3. sz. alól, ahol házmesterként dol­gozom. Az ok amiért írok, az nagyon nagy öröm volt számomra. A Rövid utca két házát tatarozták, és elképesz­tően sok volt a szemét. A gyep piszkos, a járda festé- kes és még sorolhatnám. Az itt lakók nem várták meg, amíg én egyedül nekiállok a munkának, sorban jöttek segíteni. Két nap alatt olyan szép lett a házunk és kör­nyéke, hogy meg lehet nézni. A füvet letisztítottuk a sze­méttől, a járdát a festéktől. A fákat kitányérozták, a le­tört ágakat levágtuk. És mindezt kérés nélkül, ön­ként. Példaként is szerepel­hetnek más piszkosan elha­nyagolt környezetben élők előtt, mert a mi házunkban sem veszett ki még a szép iránti vágyakozás, a közössé­gi szellem. A példa nyomán talán mások is kedvet kapnak a munkához. már közismert intézményé a Mátra Múzeum. A Mátrá­ba és a lábánál fekvő város­ba látogatók többsége eljön ide, ahol — a múzeum fő profiljának megfelelően, — a környék ásvány-, növény- és állatvilágával ismerked­hetnek meg, de a város tör­ténetéből is láthat rövid be­mutatót. Gyűjteményeink termé­szetesen lényegesen nagyob­bak a kiállított anyagnál, ezekből az érdekesebb dara­bokat idősizakos kiállítás for­májában szoktuk bemutat­ni. Rendelkezünk növény, ro­var, puhatestű ési gerinces gyűjteménnyel. A madártani részleg újabban egy igen jelentős anyaggal gyarapo­dott Dr. Pátkai Imre, az OKTVH Madártani Intézeté­nek nyugalmazott igazgató­jának magángyűjteményét sikerült megvásárolnunk, a Heves megyei Tanács segít­ségével. A gyűjtemény 840 darab madárpreparátumot tartalmaz, nagy számban olyan ritkaságokat, melyek begyűjtése — vagy más mó­don (csere, vétel) való meg­szerzése — ma már lehetet­len (dr. Pátkai Imre ezt az anyagot 1940. előtt gyűjtötte, amikor ezek a madárfajok még nem voltak védettek.) Kiemelten kell megemlíteni a ragadozó madarakat, me­lyek egyesi csoportját ma már a kipusztulás fenyegeti. A úgy jellemez: szeméthegyek és úttalan utak — az eredeti ter­vekből csak a magánerőből fel­épített házak valósultak meg. „Hetente látom az országúiról a települést” írja fejtegetéseiben, pedig félóra megállás —, széjjel- tektntés más képet adott volna a cikk írójának. Ml az, amit nem látott meg a Heves megyei oldalon? — A telkek ihár villamosítva kerültek eladásra 1975-től folya­matosan — három kilométer kis­feszültségű hálózat épült meg — utána 3,3 kilométer vízvezeték­hálózat (portalanltott és maka­A Népújság augusztus 14-i számában megjelent — Ahol száműzték a labdát címmel — olyan cikk jelent meg az egyesület, illetve a labdarúgó-szakosztály meg­szűnéséről, mely kollektí­vánkat elmarasztalja. A cikkben említett „szedett- vedett” jelző nem a lab­darúgócsapatat illeti. A csapat morális erejére a következők is tanúbizony­ságot adnak]: volt olyan já­tékosunk, aki továbbszolgá­ló katona idejében heti 400 kilométert utazott csak azért, hogy közöttünk lehessen és játszhasson. Az általánosan kívánt és rendelkezésekkel is alátámasztott amatőriz­mus nálunk ténylegesen megvalósult. A csapat játé­kosai 12 munkahelyen dol­goztak és munkaidő-kedvez­mény nélkül, valóban sza­bad idejükben űzték ver­senyszerűen a labdarúgást. Előfordult olyan eset is, hogy a csapat hazai bajnoki mérkőzését a játékosok ál­tal vett labdával játszotta, néhány esetben a bajnoki mérkőzésre is saját gépko­csinkkal mentünk. Hogy az elért eredmény­nek sportértéke is van, ar­különösen gazdag gyűjte­ményben megtalálhatjuk a rendkívül ritka fekete sast, parlagi sast, kígyásizölyvet, vörös és barna kányát, to­vábbá sorozatot is a kere­csenből és vándorsólyomból, a békászó sasból, a hamvas, kékes és fakó rétihéjából, és a kékvércséből. Sok olyan állatot is, melyek hazánkban rendkívül ritka átvonulók, vagy alig néhány alkalom­mal kerültek az ország terü­letére. Ilyenek a pehely réce, fekete és füstös réce, büty­kös: ásólúd, csigaforgató, kis póling, tavi cankó, tenyér- futó, sárjáró, vékony csőrű víztaposó, pásztormadár, téli kenderike, szürke zsezse, hó- sármány, stb. Egy példány a faj első hazai költését biz­tosítja (csörgőréce). A gyűj­temény tartalmaz továbbá néhány olyan fajt is, melyek ugyan nem élnek hazánkban, de összehasonlító anyagként fontosak lehetnek (feldegg sólyom, havasi varjú, havasi csóka, déli hantmadár, gyá­szos hantmadár, stb.) Mindezek mutatják, hogy a Mátra Múzeum ennek az egyedülálló magángyűjte­ménynek a megvásárlásával — amiért ezúton mondunk köszönetét a Heves megyei Tanács illetékeseinek — olyan anyaggal gyarapodott, mely ma1 már gyakorlatilag beszerezi)etetlen, igen nagy tudományos értéket képvisel. Solti Béla muzeológus Gyöngyös dám út) kialakítása több mint ötmillió forint volt. Egy áfész vegyesbolt élelmiszer- és ital- választékkal — egy magánpecse­nyesütő szolgálja a Heves me­gyei oldal 220 magán- és nyolc közületi üdülőtulajdonos igényei­nek kielégítését. A területet ez év szeptember 1-től bekapcsol­juk a szervezet» szemétszállítás­ba. (Most szerveződött e szol­gáltatás.) • Abban, hogy e település Ilyen szintű, úgy gondolom és tudom, hogy mindkét megye erőfeszíté­se benne van. ra jellemző, hogy a felosz­lott sportegyesület játéko­sait különböző csapatok ke­resték meg, és hívták, dön­tő többségük már új klub­ban játszik. Ez nyilvánva­lóan csak akkor lehetséges, ha az egyesületnél megfele­lő szakmai munka folyt. A történtekből függetle­nül úgy érezzük, hogy já­tékunkkal az érdeklődők számára rtiegfelelő színvona­lú szórakoztatást is biztosí­tottunk. Más kérdés az, hogy községi igényekről szubjektív alapon is lehet döntést hozni. A kétségkí­vül meglévő nehézségek el­lenére csapatunk minden mérkőzésre kiállt és megbe­csülést szerez Hort község­nek, játékosainkat szeretet­tel és tisztelettel fogadták megyeszerte. Az a „csapat” viszont, amelynek 1982, július 19-én döntenie kellett volna a bajnokcsapat sorsáról, nem állt ki, mert résztvevői még a megjelenést sem tartották magukra nézve kötelezőnek... így estünk ki. A Horti MVSK volt lab­darúgó-csapatának tagjai és edzője: Szántó György VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Naponta egyeztetünk A Népújság „Sörből a több sem elég” című cikkével kapcsolatban, a vállalatunkat érintő közlésre az alábbi tá­jékoztatást tartjuk szüksé­gesnek: Vállalatunk és a söripar gyöngyösi kirendeltsége kö- zöti szerződés értelmében hat darab 5—6 tonnás gép­kocsit biztosít sörfuvarozás­ra. Ezzel szemben a kiren­deltség átlagosan négy darab gépkocsit tud foglalkoztatni éves viszonylatban. Tény, hogy az úgynevezett csúcs­forgalom, idején a gépkocsi­igény eléri a szerződéses da­ra bszámot 1982. július hónapban négy esetben nem tudtuk biztosí­tani a kért öt darab gépko­csi kiállítását, javítási prob­lémák miatt, viszont a da­rabszámbeli hiányt pótko­csis szerelvények ajánlásá­val igyekeztünk ellensúlyoz­ni a kritikus esetekben. Az igények és a lehetőségek összehangolása érdekében üzemegységünk naponta egyeztet a söripari kirendelt­séggel; így ha darabszám­ban, nem is, de kapacitásiban biztosítja az igényelt meny- nyiséget. Mint megyei tanácstagnak, úgy érzem, kötelességem kiállni a ‘ Heves megyei - a VI. ötéves tervidőszakra szóló —, megyei területfejlesztési terv meUett, melyet nem merev dogmaként kezel a megyei tanács vezetése, hanem mint az elfogadó hatá­rozat leszögezi: — „A megyei tanács szüksé­gesnek tartja a társadalmi-gaz­dasági folyamatok és ezek tér­beli változásának, hatásának to­vábbi részletes vizsgálatát, elem­zését, és ennek eredményétől függően az intézkedések megté­telét. A területi terv megjelöli a folyamatos vizsgálódás, elem­zés, mérlegelés és a megfelelő cselekvési elgondolások kialakí­tásának legfontosabb területeit.” Ügy érzem, ilyen szemlélettel elfogadott területfejlesztési terv reális és a megye településeinek tervszerű (nem spontán) fejlő­dését szolgálja. Albert Tibor vb-titkir, Szihalom Szép, elegáns, de jó is! tetik meg. Bognár János Közösen a vízért Dr. Tompa Ottó teherforgalmi és kér. oszt. vez. VISSZHANG Vitatéma: Településünk arculata Csathó Lajosné Eger Ritka magángyűjtemény Gyöngyös város manapság

Next

/
Thumbnails
Contents