Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 22., vasárnap Leveleink között tallózva Törvénysértés nem történt A labda száműzetése a csapat szemszögéből Elgondolkodtató esetről írt B. Gy. gyöngyösi olvasónk Tenni az ügyben nem lehet semmit, hiszen nem történt törvénysértés. Sérelem az íratlan szabályokat érte, a törvény szellemét csúfolták meg. S ez, ha elítélendő is, nem büntethető1. De papírra kívánkozik, s kinek, kinek illendő lenne levonni belőle a következtetéseket. B. Gy. lánya férjhez ment, s szerencsésnek mondható az ifjú pár, mert eléggé gyorsan lakáshoz jutottak, így természetes, hogy egykettőre vállalkoztak a második gyermekre is. Bár már megkapták az értesítést, hogy a férj hamarosan várhatja a behívóját sorkatonai szolgálatra, nyugodtan néztek a jövő elé, hiszen az asszonyka dolgozott. Végül mégsem így történt. Az asz- szony, várva a második gyermekét, állás nélkül maradt. Mint szerződéses dolgozónak lejárt a szerződése s azt nem újították meg. De állapotát látva másutt Részletek a Vízmű Vállalathoz írt panaszlevélből: Június1 24-én, délután 3 óra tájban hatalmas zivatar vonult el városunk felett. A nagy mennyiségű, hirtelen leesett csapadék-víz nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt elhelyezkedő zárt rendszerű szennyvíz-levezető hálózatban is komoly zavarokat okozott környékünkön. Nálam is, a Lenin út 63. sz. alatti házamnál és lakásomban. Ez a két évi munka után most átadott 25-ös főközlekedési út alatti csatornahálózat vizsgája is volt, lesújtó eredménnyel végződött. Még rosszab lett. mint volt. Valahol súlyos hibát követtek el az építők. 1972-től nyolc éven át, a legalább ötvenszer bekövetkezett vízfeltörés miatt sorozatosan panaszkodtam. Árvái János főmérnök 1980. július elején a folytonos panaszomra különféle hatóságok négytagú képviselőjével megjelent és közölte, hogy nem tudnak segíteni. Várjunk, mert a 25-ös útvonalat másfél év múlva átépítik. Eddig a vizsgálatok mindig azzal zárultak, __ hogy rosszul van házam a fővezetékre rákötve. Most az új szennyvízlevezető fahálózatra való bekötés ellenőrizhetA községi tanács, a helyi pártszervezet irányításával, a lakosság összefogásával nagy erőfeszítéseket tesz, a község kommunális elmaradottságának felszámolására. Községünkben az ivóvízellátás kritikus szakaszba jutott. A meglévő 3 artézi kút közül már csak egyből csordogál a víz, de az is lassan. A végleges megoldást csak, az 1984-ben létrehozandó víztársulás, törpevízműre adja. Átmeneti megoldásként, most egy mélyfúrású kútból az óvoda bekötésével, 2 helyen vízvételi lehetőséghez jut a lakosság. A 180 méteres vízvezeték a Lenin Tsz, a helyi kisiparosok és a lakosság társadalmi munkájával valósul meg. — enyhítve a gondokon. Az úthálózat korszerűsítésében is előbbre lépünk ebben az évben. A község utcáinak nagy része földút, télen szinte járhatatlanok. Még a nyár folyamán 5 utca kap szilárd burkolatot. A megyei útfelügyelet a gépi munkát a megyei tanácstagi alapból a szállítást fedezik, míg a tükör, a padka sem alkalmazták. Igaz, nálunk törvény mondja ki, hogy a terhes nőket nem lehet, nem szabad mellőzni az alkalmazásoknál, mégis akárhová ment, mindenütt azzal találkozott, hogy: már betöltötték a helyet... nincs szabad státusz... Közben férjét annak rendje és módja szerint behívták katonai szolgálatra. Dicséretére legyen mondva a seregnek is, a tanács ügyintézőinek is, egykettőre megkapta a sorkatonák nem dolgozó feleségének járó segélyt, s kapja ma is. Mégis keserű szájízzel él az egész család. Jelentős az anyagi veszteség, hiszen a szülés idején nem volt munkaviszonyban. Most nem jogosult a gyes-re, pedig egészségi állapota miatt végig dolgozhatta volna a terhesség idejét is. Ám kényszerűen otthon maradt, tétlenül. Panaszra ment ide is oda is, de segíteni senki sem tudott, hiszen a vállalatot tem. Kb. egy köbméter tartalmú vakaknána lett kötve és kipróbálva. Ugyanígy a szomszédos Lenin út 05. sz. házé is. Bár ennél nagyobb esők is voltak korábban, mégsem volt ilyen nagy erejű és nagy mennyiségű a vízfeltörés. A kapunál levő két köbméteres akna úgy megtelt vízzel, hogy a nehéz öntöttvas fedelét is felemelte. A víz cca. 10—15 centi magasra tört fel az aknából, folyt az udvarral A pótakna tetejét is felemelte és a víz magasra szökve tört ki. Tehát nem a házaknál lopva rákötött csapadékvizek okozhatták a bajt, — mert a szeninyvízlevezető cső az utak alatt ki lett cserélve — hanem egy nagyobb mérvű téves főhálózati rossz rákötés a baj oka. Nyugalmat és biztonságot szeretnénk. Kérjük a kivizs- gálást. Bejelentésem tudomásul vételét kérem és. annak rögzítését, hogy az Árvái főmérnök úr által két évvel ezelőtt ígért rendezés nem következett be. Továbbra is veszélyeztetett helyzetben kell élnünk, ha ezt a hibát nem kerestetik és nem szünés az átereszek elkészítésében a lakosság segédkezik. Ugyancsak ebben az évben valósul meg, a körzeti orvosi rendelő és csecsemővédő felújítása, korszerűsítése. Várjuk a hatvani Lenin Tsz építőbrigádját. Mintegy 12 négyzetméteren zsúfolt, korszerűtlen épületben működik a posta- hivatal. Felújítása gazdaságtalan, ezért a községi tanács végrehajtó bizottsága kezdeményezésére, közös beruházásként új postahivatal, rendőri körzeti megbízotti iroda és lakás készül el. ez hosszabb távon megoldja a problémát. Még egy feladat vár megoldásra: egy KRESZ-park létrehozása, mely elsősorban az úttörőkorosztály közlekedési ismereteinek a gyarapításához ad maid sok segítséget. Ennek a létrehozásában számít a községi tanács. a hatvani közlekedési biztonsági tanács, a honvédség, az iskolai szülői munkaközösség és az űttörőcsaoat segítségére, aktív munkáiéra. Bálint Sándor Boldog nem lehet kötelezni a szerződés meghosszabbítására. Nem lehet kötelezni új munkaerők alkalmazására sem. Látványosan sehol sem szegték meg a rendelkezéseket, mégis nem nehéz kitalálni, mi volt a szerződés meg nem hosszabbításának, az állás nélkül maradásnak az igazi oka. B. Gy. lányának esete sajnos, nem kirívóan egyedüli. És éppen ezért érdemes elgondolkozni azon, hogy törvényeink jogokat, sőt bizonyos előjogokat biztosítanak az anyáknak. Még sem" ritka eset e jogszabályok szellemének meg nem értése, anyák és leendő anyák hátrányos helyzetbe kerülése. S mindez akkor, amikor egyébként rendelkezés rendelkezést követ, könnyítendő a gyermeket akaró, váró, nevelő családok helyzetét. Segíteni B. Gy. lányán már nem tudunk, de elgondolkozni az ilyen eseteken kel], — elkerülni hasonlókat pedig kötelesség. —d.— Egy s más Züm-züm Nem kevés izgalommal olvastam a Népújságban (augusztus 10.) a „Méhek és a várvédők” című cikket, s abban ámulva az alábbi részletet: „ ... feljegyezték Egei ostromáról, hogy a férfiak segítségére siető asz- szonyok — többek közt — méhkasokkal zavarták el a törököket a falakról.” Hogy kik jegyezték fel, nem közli az ismeretlen, feltehetően pesti cikkíró. Mindenesetre jó volna tudni, ki gyarapította vadonatúj adatokkal fogyatékos ismereteinket, ki tud többet Tinódinál, Orte- liusnál. Mert az ötlet nem rossz. Ha egy törökre csak egy méh jut is, elveszi a kedvét az ostromtól a tarfejűnek. Mindig tanul az ember. Kasból-hasból. A cső mintegy másfél évtizede húzódik az Egei-patak két partja közt a Mária utcai gyalogúidnál. Mikor a fel- szabadulás után a németek által felrobbantott nagy híd helyébe fából ácsoltak hidat, ezen a csövön át vezették a vizet. A gyaloghíd megépítésekor a híd alá került a vízvezeték, s ez a cső üresen maradt. A nagyméretű vascső azóta a környék gyerekeinek veszedelmes játékszere. Átbillegni rajta egyik partról a másikra több, mint dicsőség. Kunszt. Csak nem mindenkinek sikerül. Most is leesett egy fiatal fiú ióla, le a mederbe. Kétórás műtét, s jó, ha nem lesz béna egyik karjára. Még jobb, hogy életben maradt. A csövet el kellene tüntetni, csak egy lángvágó kell hozzá. S még néhány mázsa vasat is nyer belőle a vasgyűjtés. Kapor Elemér A Népújság 1982. július 25-1 (vasárnapi) számában cikk jelent meg (V. Cs. aláírással) — ,,A vitatéma: Településeink arculata” címmel. E vitaindító cikk a mezőkövesdi gyógyíürdő melletti (Zsóri) üdülőterületet hozza fel „elrettentő” példaként. Hivatkozva egy sajtóból vett értesülésre (feltehetőleg a Magyar Hírlap 1982. június 10—11-i számára), és anélkül, hogy megvizsgálta volna a település Jelenlegi helyzetét —, von le egyáltalán. nem reális következtetéseket —, főleg a Heves megyei oldalra, amelyet sommásan csak Együtt dolgoztunk Csathó Lajosné vagyok, Egerből a Rövid utca 3. sz. alól, ahol házmesterként dolgozom. Az ok amiért írok, az nagyon nagy öröm volt számomra. A Rövid utca két házát tatarozták, és elképesztően sok volt a szemét. A gyep piszkos, a járda festé- kes és még sorolhatnám. Az itt lakók nem várták meg, amíg én egyedül nekiállok a munkának, sorban jöttek segíteni. Két nap alatt olyan szép lett a házunk és környéke, hogy meg lehet nézni. A füvet letisztítottuk a szeméttől, a járdát a festéktől. A fákat kitányérozták, a letört ágakat levágtuk. És mindezt kérés nélkül, önként. Példaként is szerepelhetnek más piszkosan elhanyagolt környezetben élők előtt, mert a mi házunkban sem veszett ki még a szép iránti vágyakozás, a közösségi szellem. A példa nyomán talán mások is kedvet kapnak a munkához. már közismert intézményé a Mátra Múzeum. A Mátrába és a lábánál fekvő városba látogatók többsége eljön ide, ahol — a múzeum fő profiljának megfelelően, — a környék ásvány-, növény- és állatvilágával ismerkedhetnek meg, de a város történetéből is láthat rövid bemutatót. Gyűjteményeink természetesen lényegesen nagyobbak a kiállított anyagnál, ezekből az érdekesebb darabokat idősizakos kiállítás formájában szoktuk bemutatni. Rendelkezünk növény, rovar, puhatestű ési gerinces gyűjteménnyel. A madártani részleg újabban egy igen jelentős anyaggal gyarapodott Dr. Pátkai Imre, az OKTVH Madártani Intézetének nyugalmazott igazgatójának magángyűjteményét sikerült megvásárolnunk, a Heves megyei Tanács segítségével. A gyűjtemény 840 darab madárpreparátumot tartalmaz, nagy számban olyan ritkaságokat, melyek begyűjtése — vagy más módon (csere, vétel) való megszerzése — ma már lehetetlen (dr. Pátkai Imre ezt az anyagot 1940. előtt gyűjtötte, amikor ezek a madárfajok még nem voltak védettek.) Kiemelten kell megemlíteni a ragadozó madarakat, melyek egyesi csoportját ma már a kipusztulás fenyegeti. A úgy jellemez: szeméthegyek és úttalan utak — az eredeti tervekből csak a magánerőből felépített házak valósultak meg. „Hetente látom az országúiról a települést” írja fejtegetéseiben, pedig félóra megállás —, széjjel- tektntés más képet adott volna a cikk írójának. Ml az, amit nem látott meg a Heves megyei oldalon? — A telkek ihár villamosítva kerültek eladásra 1975-től folyamatosan — három kilométer kisfeszültségű hálózat épült meg — utána 3,3 kilométer vízvezetékhálózat (portalanltott és makaA Népújság augusztus 14-i számában megjelent — Ahol száműzték a labdát címmel — olyan cikk jelent meg az egyesület, illetve a labdarúgó-szakosztály megszűnéséről, mely kollektívánkat elmarasztalja. A cikkben említett „szedett- vedett” jelző nem a labdarúgócsapatat illeti. A csapat morális erejére a következők is tanúbizonyságot adnak]: volt olyan játékosunk, aki továbbszolgáló katona idejében heti 400 kilométert utazott csak azért, hogy közöttünk lehessen és játszhasson. Az általánosan kívánt és rendelkezésekkel is alátámasztott amatőrizmus nálunk ténylegesen megvalósult. A csapat játékosai 12 munkahelyen dolgoztak és munkaidő-kedvezmény nélkül, valóban szabad idejükben űzték versenyszerűen a labdarúgást. Előfordult olyan eset is, hogy a csapat hazai bajnoki mérkőzését a játékosok által vett labdával játszotta, néhány esetben a bajnoki mérkőzésre is saját gépkocsinkkal mentünk. Hogy az elért eredménynek sportértéke is van, arkülönösen gazdag gyűjteményben megtalálhatjuk a rendkívül ritka fekete sast, parlagi sast, kígyásizölyvet, vörös és barna kányát, továbbá sorozatot is a kerecsenből és vándorsólyomból, a békászó sasból, a hamvas, kékes és fakó rétihéjából, és a kékvércséből. Sok olyan állatot is, melyek hazánkban rendkívül ritka átvonulók, vagy alig néhány alkalommal kerültek az ország területére. Ilyenek a pehely réce, fekete és füstös réce, bütykös: ásólúd, csigaforgató, kis póling, tavi cankó, tenyér- futó, sárjáró, vékony csőrű víztaposó, pásztormadár, téli kenderike, szürke zsezse, hó- sármány, stb. Egy példány a faj első hazai költését biztosítja (csörgőréce). A gyűjtemény tartalmaz továbbá néhány olyan fajt is, melyek ugyan nem élnek hazánkban, de összehasonlító anyagként fontosak lehetnek (feldegg sólyom, havasi varjú, havasi csóka, déli hantmadár, gyászos hantmadár, stb.) Mindezek mutatják, hogy a Mátra Múzeum ennek az egyedülálló magángyűjteménynek a megvásárlásával — amiért ezúton mondunk köszönetét a Heves megyei Tanács illetékeseinek — olyan anyaggal gyarapodott, mely ma1 már gyakorlatilag beszerezi)etetlen, igen nagy tudományos értéket képvisel. Solti Béla muzeológus Gyöngyös dám út) kialakítása több mint ötmillió forint volt. Egy áfész vegyesbolt élelmiszer- és ital- választékkal — egy magánpecsenyesütő szolgálja a Heves megyei oldal 220 magán- és nyolc közületi üdülőtulajdonos igényeinek kielégítését. A területet ez év szeptember 1-től bekapcsoljuk a szervezet» szemétszállításba. (Most szerveződött e szolgáltatás.) • Abban, hogy e település Ilyen szintű, úgy gondolom és tudom, hogy mindkét megye erőfeszítése benne van. ra jellemző, hogy a feloszlott sportegyesület játékosait különböző csapatok keresték meg, és hívták, döntő többségük már új klubban játszik. Ez nyilvánvalóan csak akkor lehetséges, ha az egyesületnél megfelelő szakmai munka folyt. A történtekből függetlenül úgy érezzük, hogy játékunkkal az érdeklődők számára rtiegfelelő színvonalú szórakoztatást is biztosítottunk. Más kérdés az, hogy községi igényekről szubjektív alapon is lehet döntést hozni. A kétségkívül meglévő nehézségek ellenére csapatunk minden mérkőzésre kiállt és megbecsülést szerez Hort községnek, játékosainkat szeretettel és tisztelettel fogadták megyeszerte. Az a „csapat” viszont, amelynek 1982, július 19-én döntenie kellett volna a bajnokcsapat sorsáról, nem állt ki, mert résztvevői még a megjelenést sem tartották magukra nézve kötelezőnek... így estünk ki. A Horti MVSK volt labdarúgó-csapatának tagjai és edzője: Szántó György VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Naponta egyeztetünk A Népújság „Sörből a több sem elég” című cikkével kapcsolatban, a vállalatunkat érintő közlésre az alábbi tájékoztatást tartjuk szükségesnek: Vállalatunk és a söripar gyöngyösi kirendeltsége kö- zöti szerződés értelmében hat darab 5—6 tonnás gépkocsit biztosít sörfuvarozásra. Ezzel szemben a kirendeltség átlagosan négy darab gépkocsit tud foglalkoztatni éves viszonylatban. Tény, hogy az úgynevezett csúcsforgalom, idején a gépkocsiigény eléri a szerződéses dara bszámot 1982. július hónapban négy esetben nem tudtuk biztosítani a kért öt darab gépkocsi kiállítását, javítási problémák miatt, viszont a darabszámbeli hiányt pótkocsis szerelvények ajánlásával igyekeztünk ellensúlyozni a kritikus esetekben. Az igények és a lehetőségek összehangolása érdekében üzemegységünk naponta egyeztet a söripari kirendeltséggel; így ha darabszámban, nem is, de kapacitásiban biztosítja az igényelt meny- nyiséget. Mint megyei tanácstagnak, úgy érzem, kötelességem kiállni a ‘ Heves megyei - a VI. ötéves tervidőszakra szóló —, megyei területfejlesztési terv meUett, melyet nem merev dogmaként kezel a megyei tanács vezetése, hanem mint az elfogadó határozat leszögezi: — „A megyei tanács szükségesnek tartja a társadalmi-gazdasági folyamatok és ezek térbeli változásának, hatásának további részletes vizsgálatát, elemzését, és ennek eredményétől függően az intézkedések megtételét. A területi terv megjelöli a folyamatos vizsgálódás, elemzés, mérlegelés és a megfelelő cselekvési elgondolások kialakításának legfontosabb területeit.” Ügy érzem, ilyen szemlélettel elfogadott területfejlesztési terv reális és a megye településeinek tervszerű (nem spontán) fejlődését szolgálja. Albert Tibor vb-titkir, Szihalom Szép, elegáns, de jó is! tetik meg. Bognár János Közösen a vízért Dr. Tompa Ottó teherforgalmi és kér. oszt. vez. VISSZHANG Vitatéma: Településünk arculata Csathó Lajosné Eger Ritka magángyűjtemény Gyöngyös város manapság
