Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-20 / 195. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I XXXIII. évfolyam, 195. szám ÁRA: 1982. augusztus 20., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ifjúság, támogatás, munkavédelem Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének jelentését az 1981 —82. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. Az Állami Tervbizottság előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy Szabolcs-Szatmár, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, valamint Zala megye egyes körzetei foglalkoztatási lehetőségeinek bővítéséhez állami támogatás nyújtását engedélyezi. A Minisztertanács a SZOT előterjesztése alapján határozott a munkavédelmi szak- és továbbképzés fejlesztéséről és a középfokú munkavédelmi oktatás ki- szélesítéséről. Állam és hatalom ■ Nap nap után érzékeljük a címbeli két szó jelentését, tartalmát Ajkunkra vesszük az előbbit többször elkárhoztatva inkább, mint dicsérve. Nagyon ritkán a másikat, amelynek még a hangalakja is elbátortalanít. Gyakran (és nem is kevesen) persze anélkül, hogy igazából tisztában lennénk vele, mit is fednek e szavak. Augusztus 20-a van — alkotmányunk ünnepe. S ma már oly természetes, hogy amikor a legfontosabb emberi jogainkat és kötelességeinket deklaráló, most harminchárom esztendős nemzeti alapjogszabályt s történetét idézzük fel, egyúttal szocialista államunk múltjára, fejlődésének egyes állomásaira is emlékezünk. A közhatalom nélkülözhetetlen eszközének változásaira. A visszapillantás különben korántsem felesleges időtöltés. Sokan ugyanis ebben az elkülönült szervezetrendszerben természet fölötti, misztikus erőt sejtenek. Ügy v,_lik, valamiféle különleges „lénnyel” van dolguk, olyannal, amely mindenek felett uralkodó, feltartóztathatatlanul képes formálni, befolyásolni az egyes személyek sorsát'. Nos, önmagában valóságos tény a szervezeti elkülönültség, igaz a mindenre és mindenkire kiterjedő döntési képesség is. De szó sincs természetfölöttiség- ről, misztikumról, egyáltalán az emberektől idegen „szörnyetegről”! Az állam — amint azt a marxizmus klasszikusai megállapították —, a joggal együtt történeti kategória, végeredményben politikai küzdelem, a társadalmi osztályok harcának sajátos terméke. Létrejötte és működése az emberiség fejlődésének egy bizonyos szakaszán, kifejezése annak, hogy egy adott társadalomban a kialakult gazdasági szerkezet folytán valamelyik osztály uralkodó helyzetben van. Ennek érdekeit, akaratát közvetíti az ország lakosságához, elsősorban jogszabályok révén, de ha szükséges, azt kényszer útján is érvényre juttatja. Védelmet nyújt — de mindenekelőtt a hatalom birtokosának. Az állam a történelem menetében folyton átalakult, változott — természetesen annak megfelelően, hogy kik ragadták kezükbe a politikai hatalmat, a más osztályok fölötti uralom lehetőségét. Más-más típusként — rabszolgatartó, feudális, burzsoá és szocialista —, más-más formákban — a köztársaságtól az abszolút monarchiáig — létezett és létezik, egészen elhalásáig. A kizsákmányoló társadalmakban a felhalmozott anyagi javai révén vezető szerephez jutott osztály nyilvánvalóan minden eszközzel igyekszik megóvni előjogait. A legnagyobb összegeket a fegyveres apparátus bővítésére, börtönökre fordítjá. így kézenfekvő, hogy ennek az államalakulatnak, mint politikai erőszakszervezetnek, elsődleges az uralmon kívül esőket kordában tartó elnyomó funkciója. Különböznek ettől a szocialista állam tennivalói, amelyek egyszersmind érzékeltetik formálódását, fejlődését. A proletariátus diktatúrájának kezdetben hasonlóképpen kellett fellépnie külső és belső ellenségeivel szemben egyaránt. Hatalmának megerősödésével azonban egyre inkább a dolgozó emberek mind jobb életkörülményeinek megvalósítására törekvő gazdaságépítő és szervező funkció lépett előtérbe. Mit is foglal mindez magában? A népgazdasági előrehaladást, annak meghatározott tervek szerinti állandó fejlesztését, a társadalmi szükségletek egyre magasabb színvonalon történő kielégítését, folytonos gondoskodást a szociális viszonyok javításáról, a közegészségügyi feladatok teljesítését, a dolgozók művelődési lehetőségeinek megteremtését és szélesítését, az ifjúság nevelését. Az MSZMP X. kongresz- szusán megszabott eme teendők csak a legszükségesebbek, amelyek valóra váltásához persze, nélkülözhetetlen az együttes erőfeszítés. Amikor a magunk boldogulásáért, dédelgetett álmaink beteljesüléséért serénykedünk, nem szabad megfeledkeznünk mások hasonló vágyairól. Közösen munkálkodva, egymást segítve a magunké is, másoké is hamarabb elérhető. S ez nem csupán megítélés dolga, vagy valamiféle modern gondolkodásmód függvénye! Csak úgy lehetséges, ha az állami munkában valóban a közakarat tükröződik, ha a politikai hatalmat maguk a dolgozók tartják kezükben. S nem utolsósorban: ha ezzel a hatalommal kellőképpen élni is tudnak! Mi a módja ennek? Az egész államhatalmi gépezet mai felépítése — az állampolgárok által megválasztott országgyűlési képviselők, területi és helyi tanácstagok közérdekű tevékenységével, az ellenőrzés^ ben közreműködő társadalmi aktívákkal, az igazságszolgáltatásban részt vevő népi ülnökökkel. Mindazokkal, akiket közvetlenül vagy közvetve mi magunk küldünk a különböző tisztségekbe, s van módunk arra is, hogy utóbb megkérdezzük tőlük, mit is tettek értünk. Valamennyien gyakorolhatjuk tehát a hatalmunkat. Persze, nem asztal- és ajtócsapkodással a tanácsházán, vagy más hatóságoknál vélt, vagy akár valós sérelmeink esetén is. De a különféle fórumokon — amelyeken hangoztathatnánk véleményünket — tapasztalható érdektelenséggel sem. Mert ahogyan ma megtanuljuk, vagy legalábbis megkíséreljük elsajátítani egész nagy közösségünk irányítását, s ennek cselekedeteink is bizonyítékai lesznek, úgy érhetjük el minél gyorsabban a társadalmi fejlődés még magasabb fokát, amikor már nincs szükség a kényszert, az erőszakot feltételező (és persze, alkalmazó) külön szervezetre, közhatalmunk gyakorlásával megbízott emberekre. Ehelyett ugyanis — a társadalmi önigazgatás megvalósulásával — mi magunk leszünk, lehetünk saját életünk formálói. Kitüntetések a kiemelkedő teljesítményekért Augusztus 20-át köszönti és ünnepli az ország Átadták a megyei tanács közoktatási, közművelődési és művészeti díjait A kitüntetettek egy csoportja Az alkotmány ünnepe alkalmából országszerte ünnepi eseményeket rendeztek. Debrecenben Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Tápió- szelén Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Zalaegerszegen pedig Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnep tiszteletére tegnap délután az Országház előtti téren és a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű előtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót, és a nemzeti lobogót. Az alkotmánvünnep alkalmából csütörtökön a Vigadó nagytermében Köpeczi Béla művelődési miniszter kitüntetéseket adott át a közművelődés munkásainak és a népművészet mestereinek. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. Heves megye lakossága is megkülönböztetett tisztelettel készült az ünnepre. Már augusztus 20-át megelőző napokon is számos ilyen eseményre került sor, s szerdán is több helyütt kifejezték az elismeréseket a kiemelkedő teljesítmények iránt, összeállításunk a jelentősebb megemlékezések kapcsán készült. ★ A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesítette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Forgó Jánost, a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét és Csontos Jánost, a sarudi Tiszamente Termelő- szövetkezet erőgépvezetőjét. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta meg Antal József, a kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet erőgépvezetője, Bódt Ferenc, az ecsédi Egyetértés Termelőszövetkezét erőgép vezető je és Pál Géza, a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet víz- és gázszerelője. Az említettek kitüntetésüket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban vették át. (Fotó: Kőhidi) ★ „Augusztus 20-a összetett jelképpé vált hazánkban. Jelenti a történelmi folytonosságot: hiszen állam- alapító első királyunkra emlékeztet, jelenti a társadalmi megújulást; hiszen első szocialista alkotmányunk létrejöttének jubileuma, jelenti a természetet saját szolgálatába állító emberi közösségek sikerét, az újbúzából készített kenyér megszegésének napját, s az utóbbi években új hagyományt is teremtett: ekkor ünnepeljük a közművelődés munkásait, országunk népművelőit." E bevezető szavakkal nyitotta meg Búzás Lajos, a Markovics Ferenc átadja Körtvélyesi Zsolt színművésznek a megyei tanács művészeti díját megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője azt az ünnepséget Egerben, melyen már hagyományosan átadták a megyei tanács közoktatási, közművelődési és művészeti díjait. Az eseményen többek közt megjelent Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára, Bukta Tibor, a Közalkalmazottak Szakszervezete Heves megyei Bizottságának titkára, és Szántó Márton, megyei KISZ- titkár is. Az ünnepi beszédet követően Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke adta át a kitüntetéseket. (A kitüntetettek névsorát lapunk 2. oldalán olvashatják.) Szeptember elején kezdődik a cukorkampány Az idén is várhatóan ilyen lesz a répaátvétel Hatvanban, a cukorgyár udvarán (Fotó: Perl Márton) Már nagy a mozgás a Mát- ravidéki Cukorgyárak hatvani és selyp! gyárában. Noha csak szeptember első napjaiban kezdődik a kampány, mégis szervezetten balad az előkészítés. A cukorrépa szállításához, illetve berakásához szükséges gépjármű- park karbantartásához és felújításához még az esztendő elején, februárban hozzáláttak. Jelenleg a felkészülés ott tart, hogy a termésbecslések befejeződtek és ezek alapján mérik fel az átvételi lehetőségeket. Amint Nagy István, mező- gazdasági főosztályvezető tájékoztatta lapunkat, ebben az évben a Mátravidéki Cukorgyárak körzetében a gazdaságok 19 ezer 309 hektáron vetettek répát. Erről a területről 239 ezer 362 tonna termés betakarítása várható! Ez a mennyiség becslések szerint hektáronként 38,3 tonnás átlagtermésnek felel meg. Heves megye az idén sem tartozik a Mátravidéki Cukorgyárak nagy répatermelő megyéi közé, hiszen mindössze 2229 hektáron vetettek a gazdaságok belőle, amelyről 80 ezer 115 tonna termést várnak. Az átlaghozam az egész gyári körzetben jobbnak ígérkezik a tavalyinál. A répa minőségének, beltartalmi értékének vizsgálatára érési kísérleteket folytattak, amely jelenleg változatos eredményt mutat. Heves megyében például a répa cukortartalma 11,8 százalék, amely a vizsgálatok szerint megegyezik a Mátravidéki Cukorgyárak körzetében lévő, más megyék gazdaságaiban termelt répákéval. A nagyüzemek közül a legjobb eredményre a poroszlói, a füzesabonyi és va zagyvaszántói termelőszövetkezetben számítanak az őszi hetekben. A répaátvételt várhatóan szeptember 1-én kezdik meg, a feldolgozáshoz pedig az időjárástól függően Hatvanban szeptember 5-én, Selypen pedig szeptember 8-án látnak hozzá. A folyamatosan szervezett répaátvételt az időjárás befolyásolja, ezért a gyárak és a termelőüzemek úgy ütemezik azt, hogy kölcsönösen megtalálják számításukat. Péntek este plenáris üléssel zárul a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus Az előiparosításról és az agrár- reformokról... Csütörtökön, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem épületében folytatódott a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus. Ismét napirendre került az ipari forradalmak korát megelőző, úgynevezett előiparosítás időszaka, továbbá az agrárreformok és a mezőgazdaság XIX.— XX. századi fejlődése. A történészek egy régebbi kor jellemzőit is áttekintették: ismertették kutatási eredményeiket az ókori Görögország és a római birodalom kereskedelméről. A két legnépesebb szekcióban szó volt az osztályharcnak és a szakszervezeti mozgalomnak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról és a közgazdasági gondolkodás történetéről. A kongresszus pénteken újabb szekcióülésekkel folytatódik, majd délután sor kerül a nemzetközi gazdaság- történeti szövetség új vezetőségének megválasztására, s a kongresszus este plenáris üléssel fejezi be munkáját.
