Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-19 / 194. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Széchenyi-szobrot avattak Kecskeméten II szocialista nemzettudatnak jelentős a szerepe teljesítményeinkben Aczél György látogatása Bács-Kiskun megyében Egy üveg levegő... A következő, példákként leírt esetek egy — sajnos, újra elharapózott — már sokszor kifigurázott és elmarasztalt, kártékony * jelenséget idéznek. Idős asszony joggal felháborodva jött be szerkesztőségünkbe. magával hozva bosszúsága okát — két egykilós kenyeret. Szinte megfoghatatlanok voltak, olyannyira ragadtak a nyú- lós-tapadós kovásztól. Amint a nénike elmondta, nem ez volt az egyedüli teljesen sületlen cipó abban az egri üzletben, ahol a hét végén vásárolt. Másik alkalommal mi magunk jártunk pórul a névnapi ünnepléshez megvett láda drága sörrel: két üvegben csak levegőt találtunk. Megelőzve bennünket valaki már kiitta belőle a tartalmát, s szépen visszaerősítette az üres palackra a kupakot. Igen kínos pillanatokat szül az is, ha az ember jó pénzért egy üveg vizet vesz — szovjet vodka védjegye alatt. Ha utóbb reklamál, csak vita kerekedik belőle: ki tudja, nem 6 töltötte-e bele azt a néhány deci falmellékit. A ' barátommal történt meg, hogy egy jónevű vendéglőben „hernyós” bort szol- ' gáltak fel neki. Olyat, amelynek az íze (?!) az ecetével vetekedett. Egy másilj étteremben pedig desszertként kőkemény kukoricával segítették hozzá, hogy másnap pótlás végett el kelljen mennie a fogorvoshoz. Panaszára megkapta a választ: kérem, ez az áru érkezett, s nekünk el kell adni! Avatatlan háziasszonnyal is rendszeresen előfordul, hogy a húsboltban az olcsóbb fejlett lábszárat adják el neki — persze, ugyanolyan mennyiségű sertéscomb árán. Az emI lített példákat csak az elmúlt két hét alatt gyűjtöttem össze, de nyilvánvalóan még hosszabban lehetne sorolni az ezekhez hasonló, apróbb-nagyobb bosszúságot okozó eseteket. Természetesen, nem csupán az - elárusítókat, vendéglősöket szabad okolni miattuk. Sajnos — mint arról már korábban lapunkban írtunk — egész hálózata alakult ki az ilyesfajta „üzletelésnek”. Abban viszont egyetérthetünk, hogy mielőbb végére kell járni a dolognak', meg kell szüntetni ezt a káros jelenséget. Annál is inkább, mivel a kereskedelem legfőbb üzletpolitikai szempontjának — s ezt törvény írja elő — éppen a fogyasztói érdekek megvédésének kell(ene) lennie! A szakemberek már dolgoznak az ellenőrzési formák megszigorításán. A vevőket megkárosítóknak pedig csak annyit: gondoljanak arra, hogy vásárlókként, vendégekként — bár ne legyen igazam — maguk is áldozataivá válhatnak a piti ügyeskedőknek ... Szalay Zoltán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Bács-Kiskun megyébe látogatott Kétnapos programja kedden Szalkszent- mártonban kezdődött, ahol Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. Ezután Dunavecsén a nagyközségi és a kalocsai járásbeli vezető értelmiségiekkel találkozott, majd a több nemzetiség lakta Harta lakóinak életével, a nagyközség múltjával és jelenével ismerkedett. Szerdán a Kecskeméti— Szikrai Állami Gazdaságban folytatódott a program. Ezt követően Aczél György Kecskeméten részt vett az Aradi vértanúk terén felállított Széchenyi szobor avatásán. Széchenyi István egész alakos bronzszobrát Drágább lett a kenyér. Népgazdaságunk már nem bírta azt a terhet, amely a mindennapi asztalunkra kerülő kenyeret illeti, a támogatás mértékét csökkenteni kellett. A kenyérkérdés mindig „húsba vágó” téma. Egy-egy áremelés alkalmával általában az a tévhit alakul ki, hogy a termékek a drágulással egyenes arányban javulnak. A minőség növekedése azonban nem feltétele az árintézkedéseknek. Így van ez a kenyérnél is. S ahogy a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója, Szipszer Imre fogalmazott, a szigorúbb gazdasági feltételek között, a vállalatnál is megpróbálnak alkalmazkodni. Azon igyekeznek, hogy sűrűbben és hatékonyabban ellenőrizzék a technológiát, a kenyérgyártás folyamatait, a szállítást és a tárolást egyaránt. — Átrendeződött a termékszerkezet — mondta az igazgató —, a fogyasztói kereslet visszaesett és az olcsóbb Kiss István, Kossuth-díjas szobrászművész alkotta, környezetét Kerényi József Ady- díjas építész tervezte. A késő délutáni órákban a kecskeméti művelődési központban ünnepi gyűlést rendeztek, amelyen Aczél György mondott beszédet. Széchenyi István új szobrának avatásáról szólva kiemelte: Csak azok a történelmi személyiségek válnak méltóvá a nép őrző emlékezetére, akik felismerték koruk belső fejlődésigényeit, akik képesek voltak nemcsak azonosulni a haladás követelményeivel, de cselekedni is érte. Széchenyi volt az első olyan magyar politikai gondolkodó, aki a gazdasági kérdéseket a nemzet fejlődésének középpontjába állította. Széchenyi reformgondolata részé történelmi önismeretünknek, az erősödő, kovácsolódó fehér kenyér, valamint a péksütemények iránt nőtt az érdeklődés. Ezek csak átmeneti változások, mert az a tapasztalatunk, hogy néhány hónap után a vásárlók visz- szatérnek ahhoz a kenyérfajtához, amelyet még az áremelés előtt megkedveltek. Éppen emiatt a kissé csökkenő kereslet miatt húzódik el például két új termékünk, a piknik és a hevesi elnevezésű kenyérfajta is. A sütőipar 13 féle kenyeréből — ebből Egerben kilenc féle kapható — azonban bármikor vásárolhatnak a lakosok. Egyébként azt gyártjuk, amit a kereskedők nálunk megrendelnek. Nézzük meg tehát, hogyan alakul egy ABC-áruházban a kereskedői magatartás, vagy a vásárlói igény. Németh Ferenc, az egri belvárosi élelmiszerüzlet helyettes vezetője így fogalmazott: — Még nem telt el olyan hosszú idő, hogy konkrét tapasztalatokról számolhatnék szocialista nemzettudatnak, amelynek jelentős szerepe van teljesítményeinkben is. Ezt követően Aczél György hazánk szocialista átalakulásának történelmi eredményeit méltatta. Hangsúlyozta: éppen sikereink teszik ma már nemcsak lehetővé, hanem parancsolóan szükségessé a szocialista építés minőségileg új feladatainak napirendre tűzését, az emberek alkotó munkájára, kezdeményező erejére, szakértelmére és tehetségére alapozva. A nemzetközi feltételek kedvezőtlen alakulása, és a világgazdasági gondokkal összefüggő belső gazdasági helyzet napjainkban kétségtelenül próbatétellel jár — állapította meg ezután. — Ha okosan reagálunk a történelem e legújabb kihívására, ha észrevesszük, akkor ez elősegíti további fejlődésünket. be, de úgy vesszük észre, hogy valamicskét azért javult a kenyérfélék minősége. Nálunk naponta több mint tíz mázsa fogy el, az egriek leginkább a 8,40-es csemegekenyeret szeretik, viszik csak úgy, mint eddig. Az üzletben hétféle kenyérből válogathat a vásárló. A hét végi háromnapos ünnepre majd harminc mázsát rendeltek meg a kereskedők, de a sütőipar még csütörtök este is tud friss péksüteményt, kenyeret szállítani az ünneplő lakosoknak. A kenyerespult előtt középkorú Szőke asszony válogat nyugalommal. Tóth Györgyné friss zsömlét pakol egy zacskóba: — Nekem úgy tűnik — mondta az asszony —, hogy valamicskét jobb a kenyér. Finomabb, nem savanyodik olyan hamar, tovább eláll a kenyeres kosárban. Szerintem javult a minősége. Remélem, így is marad. Mi is. Javuló minőség? “ Csökkenő kereslet — Átrendeződött termékszerkezet — Csemege és fehér - Vásárlói szokások A sütőipar és a kenyér (Fotó: Perl Márton.) Kenyérszegő ünnepség Munkás-paraszt nagygyűlés Mohácson A hárominiemizetiségű Mohácson munkás-paraszt nagygyűlést és kenyérszegő ünnepséget tartattak szerdán alkotmányiunk közelgő évfordulója alkalmából. Kelet-Baranya húsz településének dolgozói vettek részt az eseményen: magyarok, németek és horvátak. A Bartók Béla Művelődési Központ szabadtéri színpadán Borsos József, a mohácsi városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Sarlós István, atz MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A beszéd elhangzása után magyar, német, horvát népviseletbe öltözött lányok új búzából készült kenyeret és óbort nyújtottak át Sarlós Istvánnak. A nagygyűlés a Szózattal ért véget. Ezt követően a művelődési központ magyar és nemzetiségi művészeti együttesei adtak műsort az ünneplőknek. Az alkotmány ünnepe alkalmaiból á mohácsi Farost- lemezgyárban munkás-paraszt találkozóra került sor a faipari üzem dolgozóinak és az Űj Barázda Termelőszövetkezet tagjainak részvételével. Az eseményen, amelyen munkásokat tüntettek ki, részt vett Sarlós István is. Izgalmas elemzés a válságról Eltérő utak — egyetemes kutatás Folytatódik a gazdaságtörténeti kongresszus Szerdán Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri központi épületében szekcióülésekkel folytatódott a nemzetközi gazdaságtörténeti kongresszus. Üjabb részvevők mondták el véleményüket a Gazdaságelmélet és a történelem című fórumon. Itt arra keresték a választ, hogy a különböző országok gazdasági fejlődése egyenlőtlenségének magyarázatára alkalmas-e a túlságosan is nemzetekre lebontott gazdaságtörténeti kutatás. Az általánosan kialakult vélemény az volt, hogy az eltérő fejlődési utak leírására csak az egyetemes- történelem-vizsgálat alkalmas. Ugyanebben a szekcióban érdekes előadás hangzott el a három legnagyobbnak vélt — az 1873-as, az 1929—33-as és napjaink gazdasági válságairól. Befejeződött a gazdaság- történeti kutatás új módszereiről szóló szekcióülés. A történészek olyan eszközöket kerestek, amelyek hasznosíthatók a múltban rögzített adatok napjainkban, korszerű eszközökkel való feldolgozásában. A gazdaságtörténet szakemberei ezenkívül elmondták még az agrárreformokról, a szakszervezetek szerepéről és a hosszú távú trendekről alkotott véleményüket. Délután a kongresszus résztvevői a főváros és környékének nevezetességeivel ismerkedtek. Mesterséges tavak: Verpeléten, Egerszalókon, Markazon — Pisztrángok a felsőtárkányi tórendszerben Korszerűsödő halászat Jó ütemben halad a halastavi rekonstrukciós program, amelynek keretében az idén megközelítően 1500 hektárnyi területen teremtik meg a korszerű halgazdálkodás feltételeit. A szövetkezetekben, halászati gazdaságokban az őszi lehalászást készítik elő, másutt erősítik a „szárazon” álló tavak partjait, mélyítik a medret, betonozzák a gátakat, hogy a jövő szezonban már e tavak is bekapcsolódhassanak a termelésbe. Emellett újabb vizeket vonnak halászati hasznosítás alá. A rekonstrukciós program öt év alatt ötezer hektárnyi tó modernizálását írja elő. Bár a halastó-felújítás meglehetősen költséges vállalkozás, mégis szívesen áldoznak rá a gazdaságok. A halászat ugyanis jól jövedelmező ágazat. Évről évre növekszik a termelés, tavaly már 41 ezer tonna pontyot, busát és más fajtát adtak át a gazdaságok a kereskedelemnek, s e mennyiség egynegyedét exportálták. Az idén várhatóan további öt százalékkal nagyobb mennyiségű halat foghatnak ki, s e növekedés jórészt az előző évek tókorszerűsítésének az eredménye. A gazdaságok igyekeznek új megoldásokat bevezetni a fejlesztéseknél, -amelyekkel megteremtik a jövedelmezőség fokozásának további lehetőségeit. Mindenhol különös gondot fordítanak a nehéz fizikai munka elkerülésére, a halkiemelés technológiájának modernizálására. A szegedi halászati szövetkezet például szivattyúkat szerelt fel csanyteleki tavánál és a röszkei Tisza-holt- ágnál. A piacra érett halakat a vízzel együtt szippantják ki, így kerül a „termés” válogatásra, osztályozásra. A biharugrai gazdaságban az egymáshoz közel fekvő tavakat csatornával kötik össze, közös halágyat építenek ki, ebbe terelik a pontyot, s markológéppel emelik ki a vízből. Máshol — mint például a Bikali Állami Gazdaságban — traktorra szerelt speciális berendezéssel «.végzik a lehalászást; e módszerrel különösen gyorsan végezhető a munka. A part erősítésére is más-más megoldást választanak az üzemek a rekonstrukció során. A Hortobágyi Állami Gazdaság hagyományos módon nádast telepít a partmenti vizekbe, a tatai gazdaság újfajta fóliával borítja a gátat élettartamának meghosszabbítására, a szatmári szövetkezet pedig lefutott autógumikkal szilárdítja a partfalat, a gumidarabok közét befüvesítik. A Bükk hegység egyik ékessége a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság -piszt- rángos telepe, ahol másfél hektár vízfelületen nevelik a különleges halakat. Évente 100—120 mázsa pisztrángot értékesítenek és 15—20 mázsa előnevelt ivadékkal látják el főleg a Komárom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei halgazdaságokat. Az idén tavasszal kitisztították az erdőgazdaság felsőtárkányi tórendszerét, ahol egy hektárnyi vízfelületen 150 ezer pisztrángivadékot telepítettek be. Ezzel is igyekeznek hasznosítani a tárkányi tavakat. A megyében egyébként Verpeléten, Egerszalókon és a Gagarin Hőerőmű szomszédságában, Markazon vannak mesterségés tavak, melyek közkedvelt horgásztanyák.
