Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 9., péntek 3. A Minisztertanács tárgyalta Munkavédelmi helyzetkép A NAGYOBB HOZAMOK ALAPJA... Termés és környezetvédelem együtt... A korszerű mezőgazdaság ma már nem nélkülözheti a jól szervezett növényvédelmet. Az üzemekben amellett, hogy az újabb fajták elterjesztésére törekszenek és a termelést modern gépekkel végzik, évről évre nagy területen védik a termést, amely a költségek jelentős hányadát képviseli. A hetvenes évtizedben magas színvonalra került a vegyészet eredményeit hasznosító hazai növényvédelem, amely a kórokozók és a kártevők ellen eredményesnek bizonyult. Olyan nagyüzemi módszereket dolgoztak ki, amelyek alkalmazásával ma már biztonsággal termelhe. tők a gabonafélék, az ipari és a takarmánynövények. Az elmúlt 10—15 évben tapasztalt kedvező folyamat után 1981-ben romlott a munkavédelmi helyzet, nőtt az üzemi balesetek száma — állapította meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács a SZOT elnökségének tájékoztatója alapján. 1982 első hónapjaiban is viszonylag sok súlyos üzemi baleset fordult elő. Az utóbbi egy-másfél év baleseti adatait csak bizonyos módosításokkal lehet összehasonlítani a korábbi esztendőkével, mert 1981. január 1. óta a munkába menet és jövet történő baleseteket, továbbá a kisiparosok és kiskereskedők üzemi baleseteit is számba veszik, ezenkívül a dolgozók most már kevésbé titkolják el az üzemi sérüléseket, amelyek kiheverésére 1981. január 1. óta százszázalékos baleseti táppénzt kapnak. Vagyis nagy számban bejelentenek most már olyan baleseteket is, amelyek azelőtt is léteztek, de csak az utóbbi időben szerepelnek a kimutatásokban. Ám ezek kiszűrésével, I összehasonlítható adatok lalapján is 11 százalékkal több sérülés történt 1981-ben az üzemekben, mint egy évvel korábban. A teljes körű számbavétel szerint pedig — beleértve a munkába menet és jövet történt sérüléseket is — 1981-ben 130 ezer üzemi baleset fordult elő, ebből 570 volt halálos kimenetelű. Az esetek 62 százalékában a különböző járművek gondatlan vezetése, illetve a gyalogos figyelmetlensége követelt emberéletet, de sokan jártak szerencsétlenül azok közül is, akik megfelelő biztosítás nélkül dolgoztak az áll.vápyop, a jtetőív Szinte minden esetben kimutatható, hogy a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség vagy az ellenőrzés lazasága idézi elő közvetlen vagy köz. vetett módon a bajt. Erre utalnak azok az adatok is, amelyeket az 1981-ben bevezetett, úgynevezett okkutatási rendszer keretében a SZOT munkavédelmi tudományos kutató intézete feltárt. Az intézet 125 ezer üzemi baleseti jegyzőkönyvet dolgozott fel, és következtetésként sokféle lazaságra hívta fel a figyelmet. Nem véletlen például, hogy a halálos üzemi balesetek száma megugrik a fizetést és a tömegesebben megünnepelt névnapokat követő napokon. A legtöbb üzemi baleset pedig hétfőn és olyankor történik, amikor előzőleg éjszakába nyúló népszerű műsort adtak a tv-ben. Az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések — az utóbbiak közül a bőrgyulladások a leggyakoribbak — visszaszorítása mindenekelőtt magának a dolgozónak és családjának az érdeke, de nagy jelentőségű a társadalom számára is. A 130 ezer üzemi baleset körülbelül 700 ezer közeli családtagot érint, a halálos üzemi balesetek nyomán pedig (a mezőgazdasági szövetkezetek adatai nélkül) tavaly 259 kiskorú gyermek maradt édesanya vagy édesapa nélkül. Üzemi baleset miatt a nem mezőgazdasági területen 1980-ban 2,2 millió, tavaly pedig már 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állományban a sérültek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a táppénzes napok száma az utóbbi két évben 536 ezerről 656 ezerre emelkedett. A népgazdaságban tapasztalható általános törekvésekkel összhangban a munkavédelem javításában is megnőtt a vállalatok önállósága, s ezzel felelőssége. A munkavédelem jogi szabályozása a népgazdaság egészében egységesebbé vált, ugyanakkor egyharmadára csökkentették a korábbi munkavédelmi rendelkezéseket. A vállalatok maguk ismerik a legjobban, hogy sajátos műszaki-gazdasági feladataikhoz milyen munkavédelmi intézkedések kapcsolódhatnak a leghatásosabban. Ezeknek a teendőknek a középtávú és éves programját — a szociális terv részeként — tavaly készítették el első ízben a vállalatok. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelők el. lenőrzésének tapasztalatai szerint ezek a tervek megalapozottak, helyesen rangsorolják a vállalatok a munkavédelmi feladatokat, hogy a legfontosabbakra a szűkös anyagi eszközökből is jusson. A SZOT elnöksége tájékoztatójában több megoldatlan problémára . is felhívta a figyelmet. Rámutatott például, hogy a különböző típusú targoncák javítása, szervize alkatrészhiány és központi javítóbázisok hiánya miatt évek óta nagy problémát jelent. A vállalatoknak egy része egyedileg próbál megoldást keresni, de ez gazdaságtalan, és nem mindig eléggé szakszerű. Célszerű lenne központosítot- tan szervezett és irányított bázist teremteni, s megszervezni a targoncavezetők képzését. Az ipari gázpalackok megfelelő karbantartását is sürgősen meg kellene oldani. A tudományos-technikai haladáshoz szorosan kapcsolódik az ergonómia, amelynek megteremtésére jó néhány helyen eredményes törekvések tapasztalhatók, e fontos munka összehangolása azonban még megoldatlan. A SZOT elnökségének álláspontja szerint szükséges lenne e feladatokra kijelölni a megfelelő állami szervet, s további teendő az ergonómiai képzés, az ergonómiai munkahelyi bázisok bővítése. Végül a SZOT elnöksége rámutatott, hogy a munkavédelmi helyzet javítása az irányítóktól, a vállalatoktól és a munkavédelmi felügyelőktől egyaránt állandó, gyors és hatékony intézkedéseket igényel. (MTI) A termelési rendszerek szerepe Így az elismerés hangján szóltak a közelmúltban a Heves megyei Tanács Mező- gazdasági Bizottságának ülésén, ahol a növényvédelmi és agrokémiai állomás irányításával megvalósuló munkát értékelték. A szervezettségnek köszönhető, hogy Heves megyében az őszi kalászosok védelmét évek óta eredményesen oldják meg. Tavaly például 11 055 hektáron, az idén tavasszal pedig 170 hektáron védekeztek a gabonafutrinka ellen. A gombabetegségek közül főleg a gabona- lisztharmat ellen 1981-ben 9300, 1982-ben pedig 1100 hektáron folytattak védekezést a gazdaságok eredményesen ! A Heves megye szántóföldjein termelt főbb növények, így a kukorica és a cukorrépa komplex védelmét az elmúlt években korszerűsítették az üzemek. Ebben főleg a termelési rendszerek, leginkább a nádudvari KITE és a szolnoki GITE vállalt fontos szerepet. A napraforgó védelmében különösen a pe- ronoszpóra elleni csávázás bevezetése bizonyult eredményesnek. Megyénk borvidékein a szőlő növényvédelme az újfajta gombaölő szerek bevezetésével és elterjesztésével sokat javult. Ezekkel csökkentették a Ha valaki megkérne egy füzesabonyit, sorolja fel a nagyüzemeket, szinte bizonyosra vehető, hogy ebből kimaradna a vasút. Pedig a környéken a legnagyobb területet beágazó, az egyik legtöbb embert foglalkoztató üzem a MÁV Füzesabonyi Körzeti Üzemfőnöksége. A hozzá tartozó állomásokról naponta mintegy hat-hét ezer ember indul útnak, s vagonok százai viszik az árut. Az itt dolgozók léte, munkája kihat a környék társadalmi életére is. A MÁV képviselői ott vannak az állami és társadalmi szervek testületéiben. Így nem véletlenül került munkájuk értékelése az MSZMP füzesabonyi járási bizottsága végrehajtó bizottságának napirendjére. Az előterjesztés, melynek megvitatására sor került, tulajdonképpen a vasút életében döntő és nagyon új szervezeti változás másfél éves gyakorlatának értékelése is volt. 1981 óta ugyanis, megváltoztatva a százéves gyakorlatot, egységesebbé tették a körzeti üzemfőnökségek szervezésével a területen folyó különböző munka vezetését. Ismeretes, korábban — noha egy állomáson belül munkálkodtak —, külön vezetés alá tartozott a személyszállítás, a pályafenntartás, vagy akár a javítás. Most egységesen irányítják mindezt, s mint a mindennapi gyakorlat bizonyítja, jó lépés volt. permetezések számát, ugyanakkor hatásukat jelentősen megnövelték! Ennek is köszönhető, hogy Eger környékén és a Mátra alján, az elmúlt években a különböző károsítok nem okoztak terméskiesést a szőlőültetvényeken. Több képzett szakemberrel Heves megyében a nagyüzemek növényvédőszer-el- tása megfelelő. A gazdaságokban 84 felsőfokú végzettséggel rendelkező növényvédő szakember dolgozik. Az elmúlt években 1461 betanított munkást, illetve méregkamra-kezelőt képeztek ki, melyet Hevesen, a Mezőgazdasági Munkás Továbbképző Intézetben továbbra is folytatnak. Megyénk állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben 586 növényvédő gép működik, de ezeknek csaknem harminc százaléka már 0- ára leírt. Évek óta eredményesen segíti a védekezést a Heves megyei AGROPLAN szervezésében működő három merevszámyú repülőgép és a három helikopter Miután a különböző kémiai szerek használata környezetszennyező, így a növényvédelmi és agrokémiai állomás rendszeres vizsgálatokat végez a mezőgazdasági üzemekben és a kistermelőknél. Rendszeresen táHogy valóban nagyüzem a vasút, arra a jelentés néhány száma is utal. Csupán a füzesabonyi állomáson naponta 240 szerelvény halad át, személy-, gyors- és tehervonatok vegyesen. Már önmagában ezek zavartalan átengedése is komoly munka. De bontva a feladatot, még sokrétűbb. Az üzemfőnökséghez tartozó állomásokról — Egertől Jászapátiig — naponta 42 személy- és gyorsvonat indul, s féléves átlagot számítva 18 tehervo- nat. A minőséget jelzi, hogy a vonatok 89 százaléka pontosan indul, általában nem az itt dolgozókon múlik a késedelem. Az áruszállítást végző vagonok száma megközelíti a százezret, s terhelésüket jelzi az a szám, hogy az idei első félévben 562 366 tonna árut vittek. És mindezt egy nem egészen 1800 főt elérő kollektíva bonyolítja, ki-ki a maga posztján. Felelősségteljes munkájukat ráadásul szinte állandósult létszám- hiánnyal végzik. Hogy mégis jól és pontosan, ezt bizonyítják a „termelési” eredmények, az, hogy például a kocsitartózkodási idő (közérthetőbben a vagonok állásideje) több mint félórával kevesebb a jelenleg tervezettnél, hogy áruszállítási tervüket az első félévben is túlteljesítették, s mindezt úgy, hogy közben 4 milliós megtakarítást értek el az első félévben. Energiaigényes üzem lévén a vasút, ez nem kis eredmény. Munkájukban számottevő, jékoztatnak, hogy mennyi szermaradék található a földben, illetve a termésben. Amennyiben a meghatározott mennyiségnél többet találnak, azokat a terményeket nem engedik fogyasztásra! A környezetvédelmi jelzőszolgálat munkáját segíti a növényvédő- szerek rendeltetésszerű használata, egészségügyi óvórendszabályok betartása és az előírás szerinti raktározás. A szakszerű, kömyezetet- kímélő műtrágyázás megvalósítására rendszeres tápanyagvizsgálatot végeznek a talajtípusoknak, illetve a növények igényeinek megfelelő hatóanyag-felhasz- lásra szaktanácsadást adnak az üzemeknek. Az elmúlt három évben, Heves megye közös gaazdaságaiban 132 341 hektár szántón, 5609 gyepen, 3638 hektár szőlőn és 970 hektár gyümölcsösben folytattak talajvizsgálatokat. Ezzel tízezer hektár mezőgazdaságilag művelt és ellenőrzésre kötelezhető terület kivételével megyénkben az első talajelemzési sorozat befejeződött! Környezetkímélő módszerek Hevesben a műtrágyafelhasználás az utóbbi három esztendőben fokozatosan csökkent. 1978-ban például 51 488 tonna, 1979-ben 45 029 tonna, 1980-ban pedig 31 221 tonna vegyes hatóanyagot használtak fel a nagyüzemek. A további csökkenés megakadályozáhogy jó kapcsolatban állnak a szállíttatókkal, s általában igyekeznek a rendkívüli igényeket is teljesíteni, gondolva itt elsősorban a mezőgazdasági szállításokra, amelyeknél nem mindegy, mikor lehet be- és kipakolni az árut, Terményekről lévén szó. Joggal állapíthatta meg a párt-vb az eredmények ismeretében, hogy ezen a területen beváltotta a szervezés a hozzá fűzött reményeket, s ezt alátámasztotta a miskolci igazgatóság képviselőjének néhány közreadott adata is, amely szerint alig- alig maradtak el a füzesabonyiak a kiváló szinttől. Ahhoz, hogy egy ilyen szerteágazó területen jól menjen a munka, hozzá tartozik, hogy nagyon sokan tanulnak, — ez a vasútnál kötelező is részben —, gyarapítják szakmai tudásuk mellett politikai ismereteiket is. Mozgatója volt a jobb munkának a 79 szocialista brigád is. Igyekeznek „naprakészen” informálni a dolgozókat a politikai eseményekről, ezt szolgálták a párt- és szak- szervezeti oktatások is, melyeken az üzemfőnökség dolgozóinak 60 százaléka részt vett. Ez a szám akkor bizonyul igazán jónak, ha hozzátesszük, hogy az emberek egy része szinte állandóan úton van, mások 12— 24 órás váltásokban több műszakban dolgoznak. Nem sára tett intézkedések eredménnyel jártak. Ezt bizonyítja hogy 1981-ben már 50 638 tonna volt a felhasználás. A műtrágyaszükséglet biztosított a megyében, ám a választék és sok esetben a minőség nem megfelelő! A tárolás az elmúlt időszakban sokat javult, miután az üzemek többsége biztosította a körülményekhez képest elvárható, környezetkímélő elhelyezés feltételeit. A gazdaságok ma már sokkal tudatosabban végzik a talajjavítást és a földet jobban megbecsülik, mint korábban tették Így például 1981-ben 4518 hektáron folytattak mésztrágyá- zást, ami még mindig kevés. Az eredményesebb műtrágyafelhasználás érdekében és a megye talajviszonyait figyelembe véve, a mesze- zésre a következő években is nagy szükség lesz! 1979—1981. között, Heves megye mezőgazdasági üzemeiben 174 millió 749 ezer forintot költöttek meliorációs beruházásokra, főleg terület- és vízrendezésre, talajvédelemre és talajjavításra. Ehhez államunk 111 millió 986 ezer forint támogatást nyújtott. A VI. ötéves tervidőszakban, a Tisza- menti térségben elhelyezkedő gazdaságokban: így a poroszlói, a sarudi, a tiszaná- nai és a kiskörei termelő- szövetkezetekben komplex meliorációs programot valósítanak meg. A jóváhagyott térségi feladatterv az üzemi és társulati beruházásokhoz 120 millió forint állami támogatást tartalmaz. könnyű itt összehozni egy- egy tanfolyamon a hallgatókat. Nagyon sok segítséget nyújtott a mindennapi munkában az üzemmérnökség területén működő 10 párt- alapszervezet kommunista kollektívája. Rájuk már az átszervezést megelőzően is nagyon sok hárult, s hogy jól végezték, azt bizonyítja az is, hogy az átszervezés hozta áthelyezések ügyében egyetlen munkaügyi panasz sem volt ennek az üzem- mérnökségnek a területén. A végrehajtó bizottság tagjai, értékelve a gazdasági eredményeket, a politikai munka minőségét, mindkettőt jónak ítélték, de útravalóként néhány jó tanáccsal is ellátták a vasút itteni vezetőit. Született például javaslat arra, a lehetőség szerint korábban és előre jelezzék a szombat-vasárnapra érkező vagonokat, hogy az érdekeltek időben gondoskodhassanak rakodókról. De kapott útravalót a kommunisták kollektívája is ahhoz, hogy továbbra se hanyagolják el a politikai nevelő munkát, s kísérjék figyelemmel, hogyan fejlődik az üzemi demokrácia, hogyan töltik be feladataikat a középvezetők. Elismerően nyilatkoztak arról a munkáról is, amelyet a MÁV dolgozói egyikmásik állami vagy tömegszervezeti testületben végeznek. összegezve, a tények ismeretében megállapíthatta a vb, hogy a járás legnagyobb üzeme, a vasút itteni dolgozói igyekeznek jól végezni munkájukat, s ennek eredménye a gyorsabb szállítás, a kulturált utazás. Ez pedig hozzá tartozik jó közérzetünkhöz. Deák Rózsi Új aszfaltszőnyeg Befejeződött Gyöngyöstarján belterületén a főútvonal korsze. rűsítése. A KPM Közúti Igazgatóság dolgozói nemcsak új aszfaltszőnyeget terítettek az útra, de új kocsifeljárókat is kialakítottak (Fotó: Kőhidi) A termőföld folyamatos védelme, a növények termeléséhez szükséges tápanyagvisszapótlás együttesen alapja a hektáronként nagy hozamok elérésének. Ezek állandó és tudatosan szervezett fenntartása a 80-as években tovább emelheti a gabona, szőlő és gyümölcs, a kertészeti növények és a takarmánytermelés színvonalát Heves megyében. Mentusz Károly Gyorsabb szállítás — kulturáltabb utazás A vasút munkájáról tárgyaltak Füzesabonyban
