Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-09 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 159. szám ARA: 1982. július 9., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA II hibák helye Lehet, hogy a hibák nem is a helyekben, hanem a fejekben vannak? E kissé erőltetett szójátéknak tűnő, de korántsem szónoki kérdést annak -kapcsán lehet feltenni, hogy Heves megyében az üzemek, szövetkezetek egy része nem önálló. Egészen pontosan a „gazdasági egységek" — így a hivatalos, a precíz kategória — 60 százaléka nem rendelkezik önállósággal, oly értelemben, hogy a vezetés központja Budapesten, vagy esetleg az ország más pontján, de a megyén kívül van. Tervek és egyeztetések, rugalmasság, gyorsaság, összhang, felelősség, — olyan fogalmak ezek, amelyek ily formában kétségkívül nem adekvátak minden esetben- az önállósággal. Ki is tagadná, hogy a megye igen sok üzemében, ipari szövetkezetében emiatt külön is gond a munka tervszerű és korszerű megszervezése, a piac értékítéletének figyelem- bevétele, a lehetőség szerinti rugalmasság a termékszerkezet átalakítását illetően. Ha gond és baj van, akkor — egyenes lehetne a következtetés — a hiba a helyekben van: mármint a központtól távoli helyekben. És ebben a helyzetben. És ha gond, baj van, hivatkoznak is bőven a gyáregységek vezetői minderre és mindarra, amit felesleges felsorolni. Megértve és elismerve a tények objektív " voltát, aligha lenne értelmes dolog tagadni, hogy ennek a bizonyos „hatvan százaléknak’’ valóban nehezebb a helyzete. Ám az is tény, hogy — s ezt a tapasztalatok is igazolják —, a gyáregység munkarendje, szervezettsége, termelékenysége, fegyelme, a takarékos gazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználása már nem a hely, illetőleg a helyek függvénye, — hanem gyakran az objektív tények .mögé bújó, kényelmeskedő szubjektivitásé. A gondolkodásé. Azé a „folyamaté”, amely a fejekben zajlik le. Mert térnek, távolságnak ahhoz vajmi kevés köze van, hogy ezekben a „hatvanszázalékos” üzemekben milyen az anyag- és energiatakarékosság, milyen a végzett munka minősége, milyen a munkafegyelem, vagy hogy milyen a munkahely légköre, a vezetők és a vezetettek viszonya? És miért is ne állítanánk, hogy mindezeknek legalább olyan jelentősége van a gazdaság egészét tekintve, mint a központi irányításnak, tervezésnek, a helyi erőkkel történő összhangmegteremtésnek, a gyors és rugalmas irányító munkának, a tervek és dokumentációk precíz központi kivitelezésének, avagy a helyi érdekeltség megteremtésének? Mert egyenértékűek azokkal! Mert óriási lehetőséget biztosítanak ama sokat kifogásolt önállóság megteremtéséhez is. Bízvást írhatjuk hát: a hibák nem mindig a helyekben, de igen gyakran a fejekben találtatnak. Gyurkó Géza Négyszemközti és plenáris tárgyalásokon rr Őszinte, nyílt, jó légkörben Francois Mitterrand csütörtöki programja: látogatás Dunavarsányban Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke — aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Lö- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — tiszteletadással kezdte csütörtöki programját. A köz- társasági elnök a francia és magyar lobogókkal díszített Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően Kádár János és Francois Mitterrand négyszemközti megbeszélésen találkozott a Parlament Nándorfehérvári termében. Ezután Kádár János és Francois Mitterrand vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—francia plenáris tárgyalások az Országház Delegációs termében. Magyar részről jelen voltak: Losonczi Pál, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Köpeczi Béla kulturális miniszter, Méhes Lajos ipari miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Tétényi Pál, a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának titkára, Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, Szarka Károly külügymiKádár János és Francois Mitterrand négyszemközti tárgyalása előtt, a kerékasztalnál (Népújság telefotó — MTI—KS) niszter-helyettes, Palotás Rezső külügyminisztériumi főosztályvezető és Bényi József, hazánk párizsi nagykövete. A tárgyalások francia résztvevői voltak: Claude Cheysson külügyminiszter, Jean-Pierre Chevenement kutatási, technológiai, és iparügyi miniszter, Michel Jobert külkereskedelmi miniszter, Jack Lang kulturális miniszter, Jacques Attali, a köztársasági elnök különleges tanácsadója, Michel Vauzelle, az elnöki palota szóvivője, Hubert Vedrine, a köztársasági elnök főtitkárságának technikai szakértője, Paul Guimard, a köztársasági elnök főtitkárságának munkatársa Pierre Morei, a köztársasági elnök kabinetjének munkatársa, Jacques Andreani, a külügyminisztérium politikai igazgatója, Bertrand Dufourcq, a külügyminisztérium európai igazgatója, Jerome Clement, a miniszterelnök kabinetjének technikai tanácsadója, Harris Puisais, a külügyminiszter különleges megbízottja és Jacques Lecompt, Francia- ország budapesti nagyköve- vete. A plenáris tárgyalásokon Kádár János és Francois Mitterrand tájékoztatta a résztvevőket négyszemközti megbeszélésükről, amelyen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, s a két ország helyzetét, kapcsolatainak alakulását. Érté(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a SZOT elnökségének az 1981. évi munkavédelmi helyzetről szóló tájékoztatóját. A tájékoztató alapján, amely az üzemi balesetek számának növekedéséről adott számot, felhívta a minisztériumok, a főhatóságok és a gazdálkodó szervek vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék elő a balesetek megelőzését és a foglalkozási ártalmak csökkentését, a mulasztást elkövetőket pedig szigorúbban vonják felelősségre Felkérte a társadalmi szerveket, hogy a munkavédelmi helyzet javításához adják meg a szükséges támogatást. • A Minisztertanács áttekintette az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat és kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. A kormány az Állami Tervbizottság előterjesztése alapján módosította a beruházások előkészítésére, engedélyezésére és megvalósítására vonatkozó jogszabályokat. A módosítás célja, hogy a beruházási rendszer jelenlegi keretei között egyszerűbbé és gyorsabbá váljék a döntési folyamat, s a termelőberuházásoknál növekedjék a vállalatok önállósága és felelőssége. A Minisztertanács módosításokat határozott el a területi tervezés rendszerében. Eszerint a területi tervező munkában javítani kell a központi irányító szervek közötti munkamegosztást és növelni szükséges a tanácsok hatáskörét. A kormány felhatalmazást adott rá, hogy a területi tervezés részét alkotó regionális és településrendezési tervezés továbbfejlesztését célzó javaslatokról, azok jóváhagyásra való előterjesztése előtt, kikérjék a szakmai és társadalmi szervek véleményét. (MTI) Évről évre százmilliók Külkereskedelmi és iparvállalatok együttműködése A hazai külkereskedelmi vállalatok 1982 első félévében mintegy 90 millió forinttal járultak hozzá hazai iparvállalatok exportfejlesztő beruházásainak finanszírozásához. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat társasági szerződés keretében 10 millió forintot ad a Fémmunkás Szövetkezet gyártmányfejlesztéséhez, az INTERÁG ugyancsak 10 millió forintot bocsátott a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet rendelkezésére, amely a mélyhűtött zöldségek és gyümölcsfélék termelését kívánja növelni. A külkereskedelmi vállalatok évről évre több száz millió forintot fordítanak iparvállalatok fejlesztési törekvéseinek támogatására. 1978 és 1980 között a külkereskedelmi vállalatok összesen 900 millió forintot engedtek át az említett célokra a termelővállalatoknak, s mintegy 330 millió dolláros többletexporttal számoltak. A három év alatt megvalósított beruházások azonban több mint 400 millió dollár értékű kivitelt tettek lehetővé. A hazai külkereskedelmi vállalatok közül három év során a Terimpex mintegy 120 millió forintot fordított elsősorban a húsexport növelésére, a Monimpex döntő többségében a termelőszövet, kezetek, illetve az állami gazdaságok borászatfejlesztési törekvéseit támogatva csaknem 230 millió forintot fordított szőlőtelepítésre, a borászati ágazat minőségfejlesztésére. 1978 és ’80 között a Technoimpex döntően a szerszámgépgyártásba 53 millió forintot fektetett be. A Terimpex kihelyezései voltak a legsikeresebbek, a tervezett hatmillió dollár többletexporttal szemben a teljesítés elérte a 11 milliót. A Monimpex befektetései meglehetősen hosszú távon — 10—15 év után térülnek meg —, csak az újonnan telepített szőlők termőre fordulása után várható a többletexport. A Technoimpex befektetései esetében ez ideig a vártnál csak kisebb mértékben növelték a kivitelt, ami elsősorban a konjunkturális viszonyok romlásával, a nehezedő külgazdasági feltételekkel magyaráz-- ható. (MTI) Meghívó meggyszüretre Befűzni újra divat avagy: miért és meddig szép a piac A nyár tetőpontjához érkezve mindinkább úgy tűnik: a megyeszékhelyen sem' lehet ok ma a panaszra. A zöldség-gyümölcs ellátás — . mint arról hét végi jelentéseinkben is rendszeresen beszámolunk — egyenletesen javuló, és többnyire tisztességes árak mellett, lépést tart az éréssel, a felhozatallal. Ilyen képet nyújtott a tegnapi egri piac is: újhagyma, újkrumpli, paprika, paradicsom, padlizsán, pati- szon, karalábé, továbbá meggy minden mennyiségben. Ribizli, büszke és sárgadinnye, mindenféle zöldség, ahogyan dukál is ez így, július közepéhez közeledve. Piacaink természetesen egyféle sűrített, dúsított kifejezői a zöldség-gyümölcs téma jelen helyzetének, hiszen itt minden együtt található. Mindez azonban nem lehetne háttér nélkül. Szerencsére mezőgazdasági nagyüzemeink kertészetei, gyümölcsösei alapot biztosítanak mindehhez, sőt, saját maguk nem is győzik. Nagy előszeretettel invitálják pl. meggyszüreire a ráérő vakációzókat, tanárokat, tanulókat, akik közül többen szívesen be is szállnak: szaporán szedik a meggyet. Mindez az Egri Csillagok Tsz-ben lényegében már múlt időben mondható. Az ok egyszerű — hangzott Tóth István elnök információja — kertészettel aránylag kis területen foglalkozunk. Ennek keretein belül így is 2,5 millió palántát értékesítettünk — elsősorban a hobbikertek tulajdonosai, bérlői és nagyüzemek számára. Lehetőségeinkhez képest adtunk elegendő salátát, paprikát, paradicsomot és káposztát. Rajtunk tehát ilyen szempontból nem múlik a piaci felhozatal. Ami a gyümölcsöket illeti: az Egri Csillagok elsősorban a cseresznyében és a meggyben érdekelt. Előbbiből — főleg diákok és nyugdíjasok, valamint a tsz más szakágazataiban (baromfi, zöldségkertészet) dolgozó tagok segítségével — 34 tonnát szedtek le, meggyből pedig tegnapig 15 tonnát. Jól megy a munka a zöldség-gyümölcs fronton a nagyrédei Szőlőskertben is: a szövetkezetben a hűtőház Friss, jó, tápláló és vitamindús... eddig 45 tonna egrest, 20 tonna szamócát és 27 tonna cseresznyét dolgozott fel. Ezek a termékek fagyasztott állapotban kerülnek belföldi piacra, jelenleg pedig a meggy és a málna hűtésével foglalkoznak. A málnaszezon várhatóan még 15—20 napig tart. A szép piaci képet sajnos nem látszik igazolni a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet sem, ahol cseresznyéből pl. 30 tonna termésre számítottak, de ennek mindössze egyharmada „jött be”. Meggyből ebben a gazdaságban 60 tonna a terv, szedése javában tart. A végeredmény így még bizonytalan, de annyi már biztos, hogy mind a meggy, mind a cseresznye minősége igen jó, exportkategóriájú, így e téren a tervet teljesíteni tudják. A lassan lefutó zöldborsóból a hevesi tsz-ben 180 tonnát — a tervezettnél szintén kevesebbet — takarítottak be, ebből 80 tonna exportra ment, a többit hazai piacon értékesítették. A most még primőrnek számító sárgadinnyéből a híres hevesi homok eddig csaknem tíz tonnát adott, és —: vigasztalóul azoknak, akiknek eddig még nem jutott: lesz több, ez csak a kezdet. Végezetül pedig — adalékként mai piacunkhoz valami fontosat: a példaként tudósításunkban említett, továbbá a többi gazdaságban is az elmúlt időszak viharos (Fotó: Perl Márton) időjárása több-kevesebb kárt okozott, nem is beszélve a korábbi szárazságról, ami miatt szintén sok szakember töltött álmatlanul éjszakákat. Ha erre gondolunk, talán jobb, ha a mai dús piaci képet inkább csak átmeneti, afféle kirakati állapotnak tekintjük, és — amellett, hogy élünk az ott kapható zödség-gyümölcs- féleségekkel — felkészülünk a későbbi, valószínűleg szűkösebb felhozatalra is. Befőzni ismét divat, a „tele- spájz” szép. A friss gyümölcs viszont, jó, tápláló és vitamindús, és — egyelőre itt tartunk, ennek örüljünk. B. Kun Tibor
