Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 7., szerda S. Mit olvassatok nyáron? r Epítőtáborozás — huszonötödször Beszélgetés Nagyistók Lászlóval, a KISZ KB építőtáborok bizottságán ak titkárával Még sokan emlékeznek rá: huszonöt évvel ezelőtt, 1951 nyarán a Hanságban nyitották meg kapuikat az első önkéntes ifjúsági építőtáborok. Akkor a feladat az volt, hogy a lelkes fiatalok visszahódítsák a természettől a mocsaras területet. Megkezdődött a lecsapolás, a gátak, csatornák építése, s ezzel együtt elindult egy mozgalom. Kezdetben alig négyezer fiatal vett részt a munkában, ma csaknem hatvanezer fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, az út- és vasútépítéseken és az ipar különböző területein. Az eddigi eredményekről, az önkéntes építőtábori mozgalom legfontosabb állomásairól, a mai tervekről és az újabb feladatokról beszélgettünk Nagyistók Lászlóval, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkárával. A Bölcs Bagoly sorozatban Tinó helyett ezüstpénz a címe Gedai István munká- kájának, amely a fémpénzek középkori kialakulását, elterjedését követi nyomon Rékassy Csaba sok információt nyújtó szép rajzai segítségével. Fekete Istvánnak, az ifjúsághoz szóló művei sorozatában ezúttal a Tüskevár című kedves-kalandos kamaszregénye kerül az üzletekbe — a tizenötödik kiadásban. Másodikként pedig a Kit- tenberger Kálmán élete című ' visszaemlékezést veheti kezébe az olvasó, Kondor Lajos képeivel. A Csíkos könyvek sorozatban két fiatal házas, a tolmács Sárika, és a tanár Feri együttélésének, egymás elfogadásának kezdeti nehézségeiről, családi — majdnem válással végződő — bonyodalmairól szól Palotai Boris második ifjúsági kiadásban megjelenő regénye, a Viharos mennyország, Hegedűs István rajzaival. Nemcsak a természetről, állatokról, hanem mai tárgyainkról is mesél, versel László Gyula a gyerekeknek a Csavargó villamos címmel közreadott írásaiban. Gál György Sándor oly sok művész, muzsikus élet- története után az Atlantisz harangjai című művében most saját életének regényét írta meg az ifjúság számára. Sikertelen merényleteket követek el Hitler ellen az 1944 júniusában összeesküvő katonatisztek. Az akció fedőneve, Walkür volt. Ennek előkészítéséről, a tisztek tettének indítóokairól és a véres következményekről írta dokumentumregényét Ernst Ludwig Bock, Walkür nem mosolyog címmel. Minden napra esik egy mese a címe a nyolcadik kiadásban megjelent, népek meséiből összeállított válo- ’ gatásnak. A könyvhétre jelent meg Veress Miklós gyerekverseinek gyűjteménye, Csalogató címmel. A vidám történetek mellett több lírai hangulatú darab teszi változatossá a Kass János grafikáival színesített kiadványt. (Óvodások könyvespolca.) Cinlkefütty a címe Vidor Miklós kötetének, melyben erdei állatok, mesehősök elevenednek meg Hajnal Gabriella rajzainak segítségével, s nem hiányzik a vidámság sem. Gyermekkorom tükörcserepei cím alatt gyűjtötte össze a születéséről, gyerekkora emlékeiről másutt már külön-külön megjelent írásait Sütő András a mai gyé- rekolvasók számára.-Két Kozmosz-könyv is szerepel a kínálatban: Les- kó László egy Somogy megyei falut, Kaposdédet választotta szociográfiai vizsgálódása színhelyéül. A Gammapolison innen érdekes hosszmetszete az átlagos magyar falu felszabadulás óta megtett útjának. Kolozsvárott alakult meg az első erdélyi — és országosan a második — magyar nyelven játszó színház az 1790-es évek elején. Lelke, szervezője, rendezője, dramaturgja, művészeti vezetője: Kótsi Patkó János. Az ő életéről írta regényét, Az első felvonást, Dávid Antal. — Tudunk valamiféle mérleget készíteni az elmúlt negyedszázadról? — Nagyon nehéz. Bár a számok ilyenkor is segítségünkre vannak, mégsem kapunk teljesen hiteles képet. Ha 25 évről valamiféle mérleget készítenénk, mindenekelőtt beszélnünk kellene a több mint hatvanmillió óra társadalmi munkáról. Ez alatt az idő alatt többek között 336 kilométer hosszú csatornaszakaszt építettek illetve tisztítottak, 3 millió köbméter földet megmozgattak, kétmillió mázsa gyümölcsöt és zöldséget betakarítottak a lelkes fiatalok. Ezek a számmal mérhető eredmények. De van ennél fontosabb is, hiszen ne feledkezzünk meg arról, hogy a mozgalom révén a fiatalok megismerkedtek a kétkezi munka fáradalmaival és ezzel együtt a jól végzett munka örömével is. — Hogyan változtak az elmúlt időszakban a munka- körülmények, valamint a munkáltatói és a munkáltatóval szemben támasztott követelmények? — A követelmények a fiatalokkal szemben ma nagyobbak, mint a múltban, de megnövekedtek az álta* lünk támasztott igények is'. Jó munkát csak ott lehetett eddig is, és lehet ezután is végezni, ahol igazi, de testre szabott feladatokat mernek bízni a fiatalokra, ahol kellő színvonalon megszervezik a munkát, s ahol biztosítják a szükséges feltételeket, önkritikusan meg kell jegyezni, hogy ezen a területen még az elmúlt esztendőkben is voltak gondjaink. Ahol szóvá tettük, és ahol megértették, hogy nem mindegy, hogyan találkozik, milyen az első ismeretsége a fiatalnak a munkával, ott változtattak a kritizált körülményeken. Ahol ugyanezt nem értették meg, ott az idén már nem szerveztünk építőtábort. Ezért kevesebb az idén a táborok száma, mint 1981-ben volt. Ez nem jelentheti természetesen azt, hogy csökkenjen a táborozok aránya. — Beszéljünk az idei újdonságokról. Egyre több a szakmai tábor, és mintha szaporodott volna a speciális építőtáborok száma. — Igen. Idén június 20- tól augusztus közepéig az ország legkülönbözőbb helyein nyíltak, illetve nyílnak szakmai jellegű, s érdeklődési körök szerint csoportosítható táborok. Az előző évek kedvező tapasztalatai alapján kezdeményeztük, hogy a korábbinál több szakosított tábor legyen. Működik majd természettudományi és iparművészeti, dalos, eszperantó, vagy éppen makramés tábor is. Különböző sporttáborainkban több száz fiatal dolgozik. — Mitől válnak ezek az építőtáborok szaktáborokká? — Attól, hogy a fiatalok szabad idős programját meghatározza az érdeklődési körük. Az idei újdonságok közé tartozik az építőtábori butik. Még csak kísérleti jelleggel, de jövőre talán már szélesebb körben is elterjesztjük ezt a most bevezetésre kerülő gyakorlatot. A fiatalok tervei és sok-sok önkéntes társadalmi munka eredményeként, önköltségi áron divatos' holmikat vásárolhatnak a táborozok. Például az olyan farmernadrágot, amely a kereskedelemben 6—700 forint, nálunk megvehetik kétszáz forintért. Idén háromezer ilyen divatos ruhát, nadrágot, szoknyát hozunk forgalomba. Ezt lehet megvenni a keresetből, amiért a gyerekek megdolgoztak. — Nem lesz kevés a hatvanezer diáknak a háromezer divatos holmi? — Természetesen kevés lesz. Ebben az évben éppen ezért táboronként a legjobban dolgozó brigádok vásárolhatnak elsőként. Ez is a jutalom egy formája. — Az elmúlt évben már bevezették az új ösztönzési formát. Két és fél évtized gyakorlatát ismerve, ez jelentős változtatás volt. Bevált? — Igen. Igaz, hogy sokan veszélyeztetve érezték a társadalmi munka létét. De ha azt akarjuk, hogy a mozgalom tovább éljen, s a magasabb követelményeknek is megfeleljen, akkor nem kell félnünk még a racionális változtatásoktól sem. Ma az a gyakorlat, hogy a fiatalok munkabért kapnak, amelyből a munkáltatók napi ötven forintot az ellátásért levonhatnak, de ami megmaradt, azt a táborlakók egymás között jutalomként szétoszthatják, s együtt vagy külön-külön is elkölthetik. Erről demokratikus keretek között kell dönteniük, s ez nagyon lényeges. A diákmunka nem ingyenmunka egyetlen gazdaságnak, vállalatnak sem. — Az építőtáborok egyre inkább nemzetközi jellegűek is. Idén mely országokból, hány fiatal érkezik, s hová mennek a magyar fiatalok a cseretáboroztatás keretein belül? — Bulgáriából négyszázan, Csehszlovákiából kétszázötvenen, a Német Demokratikus Köztársaságból ötszázan dolgoznak nálunk, s ugyanennyi magyar fiatal dolgozik az említett országokban. Lengyelországból ezerháromszázötven diák érkezik hozzánk. A hagyományoknak megfelelően részesei lesznek az építőtáborozásnak a hazánkban tanuló kubai, vietnami, laoszi, kambodzsai diákok is. — Mi az, ami kimaradt ebből a beszélgetésből? — A mozgalom huszonöt évéről könyveket lehetne írni, ehhez kevés egy beszélgetés. Amit azért érdemes még megemlíteni, hogy idén 3200 szakmunkástanuló a saját szakmájában dolgozik majd, s ezt elfogadják nyári gyakorlatnak is az illetékesek. Űj kezdeményezés, hogy a Balaton partján szakácsok, felszolgálók, cukrászok, húsipari szakmunkások részére is megteremtettük a táborozás lehetőségét. Ha beválik, a következő években ez is ugyanolyan gyakorlat lesz, mint ma a többi. Ambrus Sándor Mármint az egri Dobó tér, ahol minden második szombaton — legközelebb július 10-én — a Diákcentrum rendezvényeként utcabált (térbált?) tartanak. A talp- aiávalót Hadobás István és Bereczky Sándor biztosítja — a hangulatot a résztvevők. . (Fotó: Kőhidi Imre) Villamosenergia-ipari találkozó Diákcentrumajánlat Ma, azaz szerdán délután 5 órától a Klapka utcai Fagylaltkertben rendeznek diszkót, amelyet 6 órától sakkszimultán színesít. az érdeklSdök az Eger SE első osztályú versenyzőit hívhatják ki csatára. Július 9-én, pénteken este 8 órától a Líceum udvarán az Agria Játékszín keretében A köpenlcki kapitány című darab bemutatójára kerül sor. Július 10-én, szombaton újból a lemezlovasok várják az ifjúságot néhány órás táncra- bálra a Dobó téren. Délután 6 órától pedig Birka-firka címmel Székhelyi József színművész mutatja be műsorát a Dobos Cukrászdában. Vasárnap gyermek- műsor lesz a Fagylaltkertben. A jövő hét hétfőjén, azaz július 12- én, a Diákcentrum Lehotka Gábor orgonahangversenyét ajánlja figyelmetekbe, amelyet este 8 órától a székesegyházban rendeznek. Az elmúlt hét végén Sárospatak adott otthont a hagyományos villamosenergia-ipari természet- barát találkozónak, amelyet 32. alkalommal szerveztek meg. A eseményen a megyénkben erőművek és áramszolgáltató vállalatok csapatai is képviseltették magukat. Az ágazat természetbaráti köreinek találkozói eddig is jól szolgálták a sport kedvelőinek nemes vetélkedését, és nagyszerű lehetőséget biztosítottak a kapcsolatteremtésre, szakmai, politikai, sport- és kulturális szempontból egyaránt. Az idei eseményen a Sárospatakon és a környékén lévő sátor alakú hegyek kitűnő versenyzési lehetőséget adtak a mintegy 750 résztvevőnek. . Eredmények: a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat ifjúsági csapata az előkelő második helyezést érte el, az egyéni versenyben ugyanezt a helyet szerezte meg az együttes tagja, Alföldy Gábor. A városismereti vetélkedőn a GHV 5-ös számú gárdája az ötödik helyen ■ végzett. Korcsog Béla VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUIIETEKI XXXIII. évfolyam, 1S5. szám ARA: 198*. július 4., vasárnap 1.40 FORINT Nmímq Aprófalvak Bronzkori település és temető Á nagy gondjai Láthattuk, hallhattuk a tévében, olvashattuk az újságban a belkereskedelmi miniszter országgyűlési beszámolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege — ha az ember országos léptékben gondolkodik —, hogy áruellátásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Az országos összkép tehát nem rossz. Csakhogy az ember képtelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, ' megértő állampolgár. S az áruellátás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakóhelyén élelmiszerüzlet, szakbolt, s ha van. milyen választékot kínál: tisztán tartja-e a boltot; s vajon a lakosok óhajának megfelelő-« a nyitva tartási idő? Budapest, s nagyvárosaink, így Eger sem panaszkodhat, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az rí Agnes fi. egri Dobó I ■ munkatá - Találtun íta gyereks nevezeti füzesi zépbronzkori — I : ásatások ért sősorban abban i dombon levő t radványai mell* kantunk egy ten ..«re is Ritka eset hazánkban, hogy e kettőt együtt lehessen feltárni. •Az emelkedő tetején állunk, s bár az idő meg a mezőgazdasági termelés „letompította", legyalulta a környező dombokat, még mindig jól kivehető körben egy sánc vonala. — Erődített település volt — mutat a négy égtáj felé i régész. — A sánc mögött tartoztak. Egyébként az nehezíti munkánkat. hogy nincsenek meg a hagyományos sírfoltok, jobbára homokos a talaj, így nincsen támpontunk elhelyezkedésükre. Szó esett még arról a kellemetlenségről is, amit egylegalább öt-hat évre is elegendő munka, feltárnivaló. hanem mert a múzeumnak szűkösek az anyagi keretei. A bronzkori település és temető felfedezése nem mindennapi lelet. A három és fél ezer éves üzenetek megfejtése a Kárpát-medence múltjának. történelmének alaposabb, hitelesebb megismeréséhez járul hozi
