Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 1., csütörtök k 5 Jugoszlávia Turisztika — idegenforgalom Felkészülten várják a ha­zai és a külföldi turistákat a jugoszláv idegenforgalmi szervezetek. Az országban 1 millió 123 ezer férőhelyet, köztük 293 ezer szállodai ágyat biztosítottak az idei vendégfogadásra. A nyári idény hivatalos kezdetére, június elsejére újabb szállodákat, panzió­kat nyitottak a tengerparton, és jelentősen nőtt a magán­villák kiadó szobáinak szá­ma is. Az idén nyáron a tavalyinál 23 ezerrel több vendéget tudnak elhelyezni korszerű körülmények kö­zött. A legtöbb új szállás­hely az Isztriai-félszigeten és a dalmát tengerparton léte­sült. Szlovénia üdülőköz­pontjaiban Portorozsban, Opatijában és más isztriai fürdőhelyeken a tavalyi re­kordot is felülmúló idegen- forgalmi csúcsra számítanak. Üj létesítményekkel, szol­gáltatásokkal várják a turis­tákat a déli nagyvárosok — Split, Dubrovnik, Budva, Ulcinj — is. Az ország kö- képső részén 460 gyógy­üdülőben fogadják a ven­dégeket. Mindenütt lehetőség van az aktív pihenésre, sporto­lásra. A kedvelt szabadtéri sportok mellett a vízisport sokféle módját kínálják a tengerparti üdülőhelyek. A motorcsónakosoknak a víz felől megközelíthető benzin­állomásokat építettek. Ezek­nek az úgynevezett mannák­nak a számát a tavalyihoz képest megkétszerezték. Je­lenleg 7 ezret működtetnek. Az Adria partján fekvő na­gyobb üdülőhelyek mellett a szigeteken — így például Krk, Rab és Brac területén — is létesítettek marinákat. Gondoskodnak a turisták tájékoztatásáról is. A turis­tatérképeket hét nyelven — angolul, franciául, németül, olaszul, magyarul, hollandul és svédül — jelentetik meg. A kempingezők részére ad­ták ki a Camping-Yugoslavia 1982 kiadványt. Az idegenforgalmi szak­emberek az idén 1 milliárd 650 millió dolláros bevételre számítanak, 300 millió dol­lárral többre, mint az el­múlt évben, amikor 19 millió turista 91 millió vendégna­pot töltött Jugoszláviában. Mongólia Az ulánbátori Forradalmi Múzeum Az ulánbátori Forradalmi Múzeum húsz csarnokában 15 ezer kiállítási tárgy látha­tó, közöttük korabeli doku­mentumok a történelmi múltról, a népi forradalom győzelméről, és napjaink eredményeiről, valamint az épülő, fejlődő Mongólia népgazdasági, tudományos és kulturális sikereiről. Az 1921-es forradalom termében Szuhe Bátornak, a legendás hősnek, a mongol népi forradalom vezetőjének állítottak emléket. Nagy érdeklődésre tarthat számot a múzeum legújabb kiállítása is, amely a szov­jet—mongol űrrepülés szá­mos dokumentumát, érdekes emlékét mutatja be a nagy- közönségnek. A legnagyobb kiállítási tárgy annak a föl­det érő űrhajóegységnek a modellje, amelyben Dzsani- bekov és Gurragcsa űrhajó­sok utaztak. A kiállítás láto­gatói megtekinthetik azokat a felszerelési tárgyakat és eszközöket is, amelyek az űrhajósok munkáját segítet­ték. A kiállítás anyagát a mongol művészeknek a nagy eseményről készített képzőművészeti alkotásai gazdagítják. Bulgária Bébiételek a világpiacon A bolgár bébiételek ipar­szerű termeltetésének előké­szítését 1961-ben kezdte meg az aszenovgradi Brigada konzervkombinát. Laborató­riumi körülmények között 22-féle bébiétel gyártását kí­sérletezték ki. Két évvel ké­sőbb már felszerelték a nagyüzemben azt a gyártó­sort, amelyen az első öt ton­na bébiételt előállították. Az elmúlt 19 év során a kom­binátban több százezer tonna bébikonzervet gyártottak, s ma a 190 grammos, jellegze­tes címkével ellátott termé­kek külföldön is keresettek. Az aszenovgradi kombinát­ban jelenleg 42 féle, magas biológiai értékű bébiételt ké­szítenek, 1981-ben például összesen 11 ezer tonnányit. Ebből 4000 tonnát külföldön értékesítettek. A legtöbbet a Szovjetunió, Mongólia és Magyarország vásárolja. Né­hány éve még Lengyelor­szág, Csehszlovákia és az NDK is fontos vevő volt, de manapság ezeknek az orszá­goknak már van hazai ter­melése is. így Bulgáriától csak a nyersanyag egy részét veszik meg. Helyettük új importőrök jelentkeztek: az afrikai országok és néhány latin-amerikai állam. A kom­binát húsos-zöldséges kon- zervei pedig úgyszólván egész Európában keresettek. A nagyüzemiben most sze­relik az új gyártósort, amelynek segítségével a termelés évente 30 ezer ton­nára növekszik. A jövőben tovább bővítik a választé­kot, több máj, spenót, csir­keszív alapanyagú konzer- vet gyártanak. Csehszlovákia Gyógyszergyári eredmények Csehszlovákiában az in­gyenes egészségügyi ellátás — nemzetközileg is elismer­ten — magas színvonalon áll. A jó eredményekhez hozzájárulnak a gyógyszer- ipari vállalatok is. A sariss- ké Michalany-i Imuna gyógyszergyár elsősorban azzal éri el sikereit, hogy termelése rövid idő alatt ké­pes igazodni a pillanatnyi szükségletekhez, akár na­gyobb mennyiségű gyógy­szer előállításával is. A ru­galmasság a 800 főt foglal­koztató üzem vezetőinek jó szervezőkészségét dicséri, de nem kevésbé a 25 szocialista brigád tagjainak tevékeny­ségét, akik az új feladatok megoldásában mindig élen­járnak. Az injekciók és a különböző tabletták1 gyártá­sában elért eredményeiért az Imunát a szövetségi kor­mány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa Vörös Zászlajával tüntették ki. SZOVJETUNIÓ Szosznovij Bor, az álomváros A leningrádi atomerőmű gépterme, 23 milliárd kW-óra energiát termel (Fotó: APN—KS) KNDK Kővé vált növények ősi növények lenyomatait tartalmazó kövületekre buk­kantak a KNDK tudósai Rjongszan-ri falu közelében, a főváros környékén. A falut környező hegység mészkőszikláin kővirágok­hoz, levelekhez hasonlatos érdekes rajzolatokra lettek figyelmesek. A kövület a tudósok szerint az 1200—1500 millió évvel ezelőtt itt te­nyésző collenia nyomát mu­tatja. Az érdekes lelet a szilárd földkéreg kialakulá­sának idejéből származó élővilágra nyújt bepillan­tást a tudósoknak. NDK Rákszűrés — korszerűen A drezdai orvostudományi egyetem tudósai megterem­tették a méhnyaksejtek automatizált vizsgálatának tudományos-technikai elő­feltételeit. Az ilyen vizsgá­lattól azt várják, hogy köny- nyebben, az eddiginél jóval hamarabb sikerül majd fel­fedezni — és biztató kilátá­sokkal kezelni — a méhrá- kot. Az új eljárás lényege, hogy a vizsgált szövetről készült mikroszkopikus képeket pontokra bontják, megmérik1 minden egyes pontnak a fényerejét, s az így kapott adatokat számítógépbe táp­lálják. Az automatizált elem­zés azután tájékoztatást ad az orvosnak a kóros elválto­zásokról. Minden képkivágást 60 000 képpontra bontanak, a fény­erőértéknek pedig 32—64 fo­kozatát tudják1 regisztrálni. A számítógép így képes em­beri sejteket, sejtmagokat, vagy más sejtrészeket elkü­löníteni és mintegy lajstro­mozni, besorolva azokat a veszélyeztetettség különbö­ző fokozataiba vagy egészsé­gesnek minősíteni. A vizsgálatot egy mik­roszkóp, egy letapogató ka­mera és egy hozzákapcsolt számítógép segítségével vég­zik. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy évente 7500— 10 000 méhnyakváladék-min- tát lehessen megvizsgálni. Az ismertetett módszert a máj és a pajzsmirigy szövet­vizsgálatainál is sikerrel al­kalmazzák. 1981-ben érte el tervezett teljesítményét a Leningrádi atomerőmű utolsó, nyplcadik turbógenerátora. A négy re­aktor mindegyike óránként egymillió kilowattóra villa­mos energiát termel. Az építők komoly munkát végeztek itt El kellett ven­niük a földet a mocsaraktól, meghátrálásra kellett kész­tetniük a tengert. 1967. július 6-án emelte ki a kotrógép az első kosár földet a leendő atomerőmű főépületéhez kijelölt munka­A Vietnami Szocialista Köztársaságban három év­vel ezelőtt nyíltak meg az első pedagógiai gyakorló­központok, amelyekben jö­vendő hivatásukra készül­hetnek fel a tanárképző fő­iskolák hallgatói. Egy-egy gyakorlóközpont körzetébe általában két-tíz iskola tartozik. Így az isko­lák tanárainak továbbkép­gödörből. És 1974. november 5-én, teljes kapacitással üzembe lépett két — egyen­ként 500 ezer kW-os turbi- na. Mindössze 20 év telt el a világ első atomerőművének üzembe helyezése óta. De a két évtized alatt a szovjet atomenergetika nagyot lé­pett előre. Elsőszülötte — teljesítményét tekintve — 800-szor kisebb mint a le­ningrádi, a szpsznoviji Bor­ban épült bátyjáé. Itt már négy egység üzemel s majd­zésére hasznosíthatók a jól felszerelt szertárakkal, audio­vizuális oktatótermekkel el­látott intézmények. Jelenleg 91 oktatóközpont működik az országban, s ezekben 161 laboratórium áll a diákok és a tanárok ren­delkezésére. A képzési és továbbkép­zési tapasztalatok igen ked­nem 23 milliárd kW-óra energiát termel. Szigorú ellenőrzés bizto­sítja az erőműben, a város­ban és a hozzátartozó Finn­öbölben a sugárvédelmet. A védelmi rendszerek többszö­rösen ismétlik egymást. így az atomerőmű közel 8 éves működése alatt egyetlen egészségvédelmi norma meg­sértését, egyetlen szakmai megbetegedést sem rögzítet­tek. Erre külön felügyelnek az idelátogató külföldi szak­emberek. A város maga Szoszno- vij Bor, ahol az energeti­kusok laknak, hét kilomé­terre van az atomerőműtoL 1973-ban kapott városi ran­got. Az építészek igyekeztek szinte eredeti formájában megőrizni a környezetet. Az 5, 9 és 12 szintes épülete­ket úgy építették, hogy mi­nél kevesebb élőfa vesszen kárba. Az utcák olykor szinte belevesznek egy-egy nyírfa ligetbe vagy fenyvesi­be. A lakóépületek úgy he­lyezkednek el, hogy ezen az északi vidéken a nap minél többet süthessen be min­den házba. Az udvarok — természetes sétányok, s a fák koronái alatt játszóte­rek épülték. Igazi mesevá­rost találunk itt. A szabad­téri színháziban állandóan telt ház van. Szosznovij Bor lakóinak átlagos életkora 27 év, és olyan ütemben gyarapodik, hogy alig győzik építeni az óvodákat és a bölcsődéket. Ugyanez a helyzet az isko­lákkal is. Az építők immár egy évtizede minden máso­dik évben átnyújtják egy- egy új iskolaépület kulcsét. A fenyvesek között épült várost gyorsvasút köti össze a Balti-tenger partjával. A vonaton 87 perc alatt lehet eljutni Leningrádba. Kari Rendel vezőek. Erről számoltak be Ho Si Minh-városban egy nemrégiben megrendezett pedagógiai tanácskozáson, ahol azt is bejelentették, hogy tovább bővítik az ok­tatóközpontok hálózatát. 1985-ig a jelenlegi 9 mellé még 8 oktatóközpontot léte­sítenek a városban. :í;r* (BVDAPRESS—VNA) Vietnam Pedagógiai gyakorlóközpontok SZOVJETUNIÓ Egy pillanat a forradalom krónikájából A történelmi Palota tér (Dvorcovaja ploscsagy) a közelmúltban az 1917-es esztendő viharos eseményeit élte. A Téli Palotához vezető utakat farakások, homok­zsákok torlaszolták el. Kö­zöttük harcra kész ágyúk és páncélkocsik álltak. Tízezer ember vett részt a Téli Pa­lota ostromában... Itt for­gatták ugyanis a Vörös ha­rangok egyik kulcsfontossá­gú epizódját. A szovjet—me­xikói koprodukcióban ké­szülő filmet, melynek fő­hőse John Reed, az októberi forradalom amerikai króni­kása, a Lenin-díjas Szergej Bondarcsuk rendezi. ... A csodálatos időgép — a kamera — segítségével a Tíz nap, amely megrengette a világot című Reed-könyv pétervári vörösgárdistái kö­zé kerülök. Körülöttem föl­det súroló katonaköpenyben, derékszíjukon tölténytáská­val, kezükben puskával a le­ningrádi katonai főiskolák hallgatói, diákok, fiatal munkások. Ahogy nézem az arcukat, ugyanazt az izgal­mat látom rajtuk, ami en­gem is elfogott. Hány köny­vet olvastunk a forradalom­ról, ám ezekben a percek­ben semmihez sem fogható a valamennyiünket eltöltő érzés, hogy — ha csupán jelképesen is — közvetlen részesei lehetünk a történe­lem egyik legjelesebb ese­ményének. Fejünk fölött „megáll” a levegőben a stáb helikopte­re, kígyóinak a fényszórók, működésbe lépnek a szélgé­pek, s a kelő szélben vadul lobognak a matrózsapkák szalagjai. — Roham! — hangzik fel a vezényszó, és a fegyveres emberi lavina feltartóztatha­tatlanul a Téli Palotára zú­dul. Lövések csattannak, s hangod elvész a tér fölött szárnyaló egetverő hurrá­zásba. Egy-egy villanásra feltű­nik a tömegben John Reed is, akinek a szerepét Franco Nero olasz színész alakítja. A John Reed életéről szóló filmeposz valós törté­nelmi eseményeken alapul. A dialógja már elkészült első részében, a Felkelt Me­xikóban az ifjú John Reed a mexikói forradalomról tu­dósít;, A Leningrádban ké­szülő második részben Reed az októberi forradalom szemtanújaként és króniká­saként jelenik meg. A nem­zetközi alkotógárdában ame­rikai filmszínésznő is közre­működik: Sidney Rom Reed feleségét, Louise Briyant új­ságírónőt alakítja. A Palota tér csupán az egyike annak a nyolcvan le­ningrádi helyszínnek, ahol a film felvételeit kégzítik. A Néva sugárút (Nyevszkij proszpekt), az Öntött híd (Lityejnij moszt), a Péter- Pál erőd és a Szmolnij — ezek a forradalmi Pétervár legnevezetesebb helyei, ahol a film egy-egy epizódját forgatják. Ma már sok mindent nem lehet filmszalagra rögzíteni abból, amit annak idején Szergej Eizenstein „natúr­ban” örökített meg a forra­dalom 10. évfordulójára ké­szült Október című film­jében. Rekonstruálni kell például a Szmolnij Intézet ebédlőjét, ahol John Reed a matrózokkal, katonákkal és vörösgárdistákkal állt együtt sorba káposztalevesért és kásáért. Az amerikai újság­író riportkönyvéből és a barátaival folytatott levele­zéséből sok pontos részletet, fontos mozzanatot használt föl a forgatókönyv, hogy hamisítatlanul idézze fel az októberi Petrográd rend­kívüli atmoszféráját. A celluloidszalagra ve­endő objektumok kiválasz­tásakor a filmeseknek nem­egyszer aprólékos kutató­munkát kellett folytatniuk, ám egész Leningrád a se­gítségükre sietett. Haszon­nal hallgatták a még élő leningrádi veteránok vissza­emlékezéseit. A Marxizmus— Leninizmus Intézet értékes levéltári dokumentumokat bocsátott a rendelkezésükre. Speciálisan a forgatáshoz rekonstruáltak, illetőleg a régi minták alapján legyár­tottak 10 páncélautót, '20 ágyút, kétezer puskát és égy 40 darab század eleji személy- és teherautóból álló gépkocsiparkot. ... Az eső mosta nedves kövezeten régi újságokat görget a szél, mintha csak a letűnő régi világ liro- lomjait söpörné tova. A ren­dező vezényszavára a sta­tiszták újra rohamoznak. A tágas Palota téren ismét fel­zúg a „hurrá!”... Zahemszky László

Next

/
Thumbnails
Contents