Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-04 / 155. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [ xxxhi. ,,5. 1982. július 4., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bronzkori település és temető Ásatások Novajon Aprófalvak nagy gondjai Láthattuk, hallhattuk a tévében, olvashattuk az újságban a belkereskedelmi miniszter országgyűlési beszámolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege — ha az ember országos léptékben gondolkodik —, hogy áruellátásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának,: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Az országos összkép tehát nem rossz. Csakhogy az ember képtelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. S az áruellátás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakóhelyén élelmiszerüzlet, szakbolt, s ha van, milyen választékot kínál: tisztán tartja-e a boltot; s vajon a lakosok óhajának megfelelő-e a nyitva tartási idő? Budapest, s nagyvárosaink, így Eger sem panaszkodhat, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a kereskedelemben, azért vásárolni végül is lehet. S tapasztalható, hogy épülnek az új üzletházak, áruházak s az áruértékesítést megpróbálják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mindez azonban a kistelepülésekről nem mondható el. Az országgyűlésen több felszólaló hosszú perceket szentelt a kistelepülések ellátásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörzetében 13 olyan falu van, ahol még ezren sem Iáknak. E falvakban korszerűtlen az üzlethálózat, rendszertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan a nyitva tartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit elibük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak: már egy községnyi, kisvárosnyi lakosság. Magyarországon több mint másfélezer olyan település van, ahol csak néhány százan élnek; minden második községünk voltaképpen kistelepülés. De akik itt élnek, az alapvető élelmiszer és iparcikkek tekintetében ugyanolyan igényűek mint a városlakók. A viszonylagos elmaradottság oka e téren is gazdasági természetű. Pontosabban: érdekeltségi kérdés. Üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez már országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. Ami reménykeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter válaszában egyértelműen leszögezte: olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes legyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb falvakban is. Ha a boltve. zető, s alkalmazottai üzletet látnak a boltban, minden bizonnyal javulni fog a kistelepülések ellátása. (M. Gy.) ________________________ L eégett hajdanán az a ház, s ezért maradtak meg aránylag épen megkövesedett romjai — állapították meg a régészek amikor hozzáláttak Novaj mellett, a mezőkövesdi út és a szőlők között, egy bronzkori település maradványainak feltárásához. -Jól kivehető a szoba vonala, az agyaggal döngölt „padló” és középüti a volt „családi tűzhely”. Az ásatásokat Somogyvá- ri Ágnes fiatal régész, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa vezeti: — Találtunk itt két pre- szkíta gyereksírt is, az úgynevezett füzesabonyi — középbronzkori— kultúrából, ám az ásatások érdekessége elsősorban abban rejlik, hogy a dombon levő település maradványai mellett rábukkantunk egy temetőre is. Ritka eset hazánkban, hogy e kettőt együtt lehessen feltárni. Az emelkedő tetején állunk, s bár az idő meg a mezőgazdasági termelés „letompította”, legyalulta a környező dombokat, még mindig jól kivehető körben egy sánc vonala. — Erődített település volt — mutat a négy égtáj felé a régész. — Á sánc mögött Hazaérkezett Varsóból a MTESZ küldöttsége, amely a szocialista országok műszaki-tudományos egyesületek vezetőinek tanácskozásán vett részt. A magyar delegáció a tanácskozáson több javaslatot tett a nemzetközi környezetvédelmi állandó bizottság további tevékenységére, amelyet több éve a hazai műszaki és természettudományi egyesületek szövetsége koordinál. Egyebek között kezdeményezték, hogy a bizottság dolgozzon ki olyan módszereket, amelyekkel feljavíthatok a kimerült terA hatvanadik nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából — Rév Lajos elnökletével — Szolnokon megtartotta szombaton soros és egyben ünnepi ülését az Országos Szövetkezeti Tanács. Megnyitó beszédében Rév Lajos kiemelte: a magyar szövetkezetek az elmúlt év végén lezajlott kongresszusaikon meghatározták céljaikat, megújították vezetőségeiket és azóta még eredményesebben munkálkodnak társadalmi-gazdasági feladataink megvalósításán. Az ülés ezt követően a szövetkezetek jogi szabályzatának továbbfejlesztésére előterjesztett javaslatokat vitatta meg. Tavaly a szövetkezeti kongresszusokra való felkészülés idején a szövetkezeti tagok széles köre tett javaslatot a szövetkezeti törvény, valamint a hozzá kapcsolódó jogszabályok módopedig, a mostani patak helyén, valószínűleg szélesebb folyam, nagyobb víz választotta el a külvilágtól a lakóközösséget; egyben védve is őket. A házomladékol egyébként az elmúlt esztendőben kezdtük feltárni, míg a temetőt az idén. Mintegy kétszáz méterrel odább,' a patak túlsó partján is ásnak azok a novaj i munkások, akik így nyaranta felcsapnak „régésznek”. Itt találták meg a temetőt. — Zsugorhelyzetben földelték el halottaikat azok, akik itt éltek A nőket bal oldalukra, a férfiakat a jobb oldalukra fektették, mind- annyiukat arccal kelet felé. A csontvázak körül nagyon szép agyagtálakat, edényeket helyeztek el. Ezekben volt az „útravaló”. Egyébként a sírök csoportosak, öt-hat található együtt; valószínű, hogy egy családhoz tartoztak. Egyébként az nehezíti munkánkat, hogy nincsenek meg a hagyományos sírfoltok, jobbára homokos a talaj, így nincsen támpontunk elhelyezkedésükre. Szó esett még arról a kel-- lemetlenségről is, amit egymőtalajok, s e munkába fokozottan vonják be a tagországok környezetvédelmi egyesületeinek szakembereit is. Javasolták továbbá, hogy a bizottság elemezze a környezeti ártalmakat, s adjon módszertani segítséget a nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb zajok hatásainak kiküszöbölésére. Harmadik témaként az energiahordozók ésszerű fel- használását segítő módszerek kidolgozását javasolta a magyar küldöttség, hangsúlyozva, hogy sok még a kiaknázatlan lehetőség az sítására. Behatóan foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel a kongresszusokon is. Az Igazságügyi Minisztérium irányításával működő kodifikációs bizottság, az egyes országos tanácsok bevonásával hónapokig dolgozott az illetékes szervek elé terjesztendő javaslaton. Az Országos Szövetkezeti Tanács szombati ülésének vitájában felszólalók mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy az önálló vállalati működéshez szükséges megalapozott döntéseket milyen módon lehet a legkörültekintőbben és a leggyorsabban meghozni. Ugyanilyen súly- lyal foglalkoztak a felszólalók azzal is, hogy a szövetkezeti tagok érdekeltsége, döntésekben való részvétele hogyan fokozható. Az OSZT felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a vita alapján átdolgozott javaslatot az ősz folyamán terjeszkét „vállalkozó kedvű” novaj i lakos okozott az ásatásoknál. Néhány hét óta rendszeressé váltak éjszakai látogatásaik a feltárásoknál. Koponyákat, csontokat, edényeket vittek el a községbeliek. Hogy mire kell nekik? Tán kincset remélnek a föld alatt? Nem hihető, hogy kortörténeti, avagy antropológiai vizsgálatokhoz tulajdonították el az amúgy is nehezen felszínre hozott leleteket. De most már a feltárásoknál dolgozó munkások éjszakánként felváltva őrködnek. — Addig, amíg erre az esztendőre mi is be nem fejezzük az ásatásokat — mondta a régész. — Mert hamarosan végzünk. Nem azért, mintha nem lenne itt legalább öt-hat évre is elej gendő munka, feltárnivaló, hanem mert a múzeumnak szűkösek az anyagi keretei. A bronzkori település és temető felfedezése nem mindennapi lelet. A három és fél ezer éves üzenetek megfejtése a Kárpát-medence múltjának, történelmének alaposabb, hitelesebb megismeréséhez járul hozzá. úgynevezett megújítható — például nap és szél — energiák hasznosításában. A tanácskozáson elfogadták a magyar javaslatokat, s a nemzetközi környezet- védelmi állandó bizottság napirendjére tűzte a témák kidolgozását. A tanácskozáson újabb állandó bizottságot hoztak létre annak érdekében, hogy a KGST országok műszaki egyesületeinek munkáját koordinálja a mikroelektronika elméletének és gyakorlatának fejlesztésében. sze az illetékes kormányzati szervek elé. Az OSZT végül megvitatta a Szolnok megyei Szövetkezeti Szövetségek megyei bizottsága által készített beszámolót a különböző rendeltetésű megyei szövetkezetek együttműködéséről, és a bizottság ennek érdekében kifejtett munkájáról. Az előterjesztésből egyértelműen kitűnt, hogy az elmúlt évek-1, ben Szolnok megyében a szövetkezeti ágazatok közötti együttműködés elsősorban a tagság és a lakosság jobb ellátása, a lakossági szolgáltatások szervezése, a közművelődés és a sport területén alakult ki. Az ülést követően a tanácskozás résztvevői megtekintették a szolnoki Skála utcát, ahol a megye ipari szövetkezeteinek termékeit mutatták be árusítással egybekötve. (MTI) Józsa Péter Magyar javaslatok a nemzetközi műszaki-tudományos tanácskozáson (MTI) Szolnokon ülésezett az Országos Szövetkezeti Tanács Eredményesebb a társadalmi-gazdasági feladatok megvalósítása A Tungsram eredetileg az izzólámpabura készítésére kifejlesztett gépeit, módosításokkal, ma már az üvegipar sok ágazata igényli. Az öblösüvegfúvó és -formázó automata gép üvegfúvók csapatát óvja a nehéz fizikai munkától — a kész gép beállításán Csépány László és Fülöp Lehel szorgoskodik A gyógyszergyárakban ampullák millióit keli pontosan dobozba rakni, hiszen a pontatlan dózis hatástalan lehet. Az Izzó gyöngyösi gyárában készített masina nemcsak a hullámpapír csomagolást tette feleslegessé, hanem az ellenőrzést is pontosabbá gépesítette A présgépek kiszolgálása az egész gépiparban elterjedt, lélektelen munkát követelő feladat. Az első két robot, amelyet Gyöngyösön készítettek, ezt a lemezadagolást gépesíti. Mikola János, az OMFB-tervek továbbfejlesztéséből született egyik ilyen berendezést vizsgáztatja ( (Kőhidi Imre képriportja) Elutazott a szovjet szakszervezeti küldöttség Alekszej Vasziljevics Vik- torovnak, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsa titkárának vezetésével szovjet szakszervezeti küldöttség járt hazánkban. A vendégek tanulmányozták a háztáji gazdaságok működését, a termékek felvásárlásának, értékesítésének rendszerét, a szakszervezetek szerepét a háztáji gazdaságok segítésében. Megbeszéléseket folytattak Gál Lászlóval, a SZOT főtitkárhelyettesével, látogatást tettek a MEDOSZ-ban, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben, a Siófoki Állami Gazdaságban és a Hernádi Március 15. tsz-ben. A küldöttséget elutazása előtt fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Automaták a Pipisről
