Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1982. július 3., szombat Igen sok szó esik arról, hogy az ember miként próbálja környezetét a maga javára fordítani. Sokszor mindez nem kis erőfeszítésbe kerül, de a XX. században egyre jelentősebb eredmények születnek, ami alapján biztonságosabban, kényelmesebben élhetünk. A természet átalakítása, átformálása azonban olyan mértékű lett, hogy ma már elsőrendű feladattá vált annak megvédése. Mindezt hogyan lehet összeegyeztetni? Erről állítottunk össze egy csokorravalót. Útra kelő fák A nyugatnémet gyártmányú bármely hidraulikus csatla. koztatású erőgépre felszerelhető, különleges szerkezet, amely nagyméretű fák kiemelésére, szállítás közbeni megtartására és újra elültetésére szolgál. E szerkezettel egy kb. 25 cm átmé. rőjű fa félóra alatt emelhető ki, a gyökérzettel együtt. (K. S.) Nemesítő szemzés A lehetőségek ma már adattak rá, hogy városaink mind gyakrabban szükségessé váló kiseb b- nagy óbb mértékű újraformálásakor, a közművek felújításakor, nagy lakótelepek és ipartelepek létesítésié esetén stb. óhatatlanul útba kerülő, de egyébként teljes értékű, még sokáig életképes fákat megőrizzük a városlakóknak. Ennek érdekében, mivel a tápanyagképzésükhöz nélkülözhetetlen vizet és ásványi anyagokat a gyökereik végződésén levő rendkívül finom, de nagy számuk miatt hatalmas felületet jelentő gyökérszóredkfcel veszik fel, ezek minél nagyobb részét magában foglaló földlabdával kell kiemelni és áthelyezni őket. A vizsgálatok szerint, ha 4—5 éves fákat 40—80 cm átmérőjű, vagy valamivel kisebb földlabdával ültetnek át (ami a törzsátmérőjük 6—10-szerese), a gyökórzetüknek legfeljebb negyedrészét vesztik el. A 10—15 éves fák gyökérzetéNemrégiben kiállításon mutatták be a párizsi Hotel des Invalides termében a francia légicsendőrség szerepét, szervezeti felépítését és felszerelését. A légicsendőrség minden évben felkészül a nagy országúti forgalomra, a be- és kiáramló gépkocsi- áradatok levegőből történő Összeállította: Kis Szabó Ervin nek nagyobb része is még 60—100 cm távolságion belül található, ami a törzsátmérőjük 10—20-szorosa. Számításba véve, hogy a gyökerek igyekeznek pótolni az elvesztett részeket új gyökérágak kifejlesztésével, még 50 százalékos gyökérveszteséggel is eredményesen átültethetek a fák. Különösen akkor, ha átültetésüket követően az egész felületüket párologtatást gátló hatású, de a lomibosodásukat, haj- tásfejlesztésüket nem hátráltató vegyületekkel permetezik be, amely előbb-utóbb maradéktalanul lepereg róluk. Ezenkívül az is fontos, hogy az áttelepített fák gondos vízellátásban részesüljenek, olyannyira, hogy nyáron még az ágaik közé is vízsaórókát kell felszerelni. Esetenként a koronaágiak kurtítása, csonkolása is szükséges lehet, és még árnyékoló háló is kerülhet a megkurtított koronarészek a vízveszteség csökkentése érdekében. szemmeltartására és az. országúti 'közlekedés biztosítására. A légicsenriőrség 35 köny- nyebb helikopterrel és 6 könnyű repülőgéppel rendelkezik. A légdesendőrök az országúti közlekedés megfigyelése mellett tengeri megfigyelést, hegyi mentést is végeznek helikopterrel. Ezenkívül szorosan együttműködnek a „Sécurité Civile”, a polgári védelem szervezeteivel. A „Sécurité Civile” felelős részben az erdei tüzek felderítéséért és az er_ A szemzés maga ugyan nem új keletű, mint olyan szaporításmód, amelynek során csupán egy — nemes növényről levágott — rügy, illetve szem kerül az alany- növény alkalmas helyen megvágott héj része alá vagy helyébe, hogy az összeforra- dásuk után a nemesből kifejlődő oltványt kapjanak. Az ilyen oltványok használata ugyanis lehetővé teszi a termesztők számára a termőhelyi adottságokhoz, a termesztési célkitűzésekhez legmegfelelőbb nemes fájta és alany kombinációjának használatát. Csaknem egyeduralkodóvá is vált a szemzés a gyümölcstermő, valamint díszfa, részben cserje és szőlőcsemeték előállításánál; főképpen a nemessel való jó gazdálkodás, valamint a sza_ poraság miatt. Hiszen a jó szemző szinte valamennyi kézbe kerülő szemet hasznosíthat, mégpedig úgy, hogy 2000—3000 szemet is beszemez tiz óra alatt. A kertészeti kutatások még tovább bővítették a szemzéssel szaporítható növények körét. Így az intenzív diószemzési kutatások eredményeként kialakítottak egy, a hazai viszonyok között is biztonságosan és gazdaságosan alkalmazható szabadföldi szemzési módszert. Az erre ráállt faiskolák ezt az utóbbi években már olyan mértékben hasznosítják is, hogy nemcsak a növekvő hazai dióoltvány-igényeket lesznek képesek kielégíteni, hanem exportra is vállalkozhatnak jó árért. A szemzés egyik sajátos módjából, a szemlapozásból kifejlesztett és most tért hódító Chip-szemzés a szem zéssel foglalkozóknak azt a gyakori gondját is enyhítheti, hogy a kedvezőtlen csapadékviszonyok esetén az alany nem adja a héját, ami nehezíti a szemzést. Elég A távoli Tasmániából érkezett a hir, hogy kipusztultnak tekinthető az erszényes fairkas (Thylacdnus cy- nocephalus). Érdekes állat volt, életmódja az euirázsiai farkaséhoz hasonlított. Ez volt a legnagyobb tesitű erszényes állat, testhossza elérte a 160 cm-t, ennek harmada a farkára esett. Magassága 50 cm. Külsőleg is hasonlított a farkashoz, de kilátott, nagy szája félelmetesebb volt az euirázsiai farkasénál. Fogadnak száma 42, annyi mint a kutyáé. Testét rövid, sűrű szőr fedte. Egyes helyeken zebrakutyának is nevezték, mert marjától a farka tövéig 16 -19 fekete» keresztcsík ter- kítetta bundáját. dőtüzek oltáséért. A francia légi tűzoltás gerincét pillanatnyilag 12 db Canadair CL-215, illetve 3 db DC-6- os vízbombázógép alkotja. A légi tűzoltók szállítását és a veszélyeztetett területeken az esetleges mentéseket 26 db helikopter biztosítja, de ezekben benne van azoknak a helikoptereknek a száma is, amelyek lógatott víztartályaikból borítják ki a vizet az égő erdőterület felett. A vízbombázó repülőgépek az égő terület fölé repülnek eredményesen képes korrigálni azt a hibát is, hogy a hagyományosan mindeddig követett szemzésnél az alany és a szemes kambiá- lis — osztódó — szövetrészei távolra kerülnek egymástól és ezért a szemben lévő tartalék vízhez képest viszonylag nagy összeforrasztó kal- lusz és kambiumhidak szükségesek.. Érthető ezek után, hogy a Chlp-szemzéssel kapcsolatos itthoni kísérleti eredmények meg sem születtek még, amikór a hazai gyakorló szakemberek már felfigyeltek rá. A faiskolában dolgozókat egyre inkább foglalkoztatja az újabb kutatásokkal feltárt lehetőség is, hogy az oltványok hasznos tulajdonságokkal. felruházása elérhető egy erre alkalmas és kétszeri szemzéssel is előállítható hármas kombinációval. Ezt korábban egyébként csak alany és nemes rész összeférhetetlenségének kiküszöbölésére alkalmazták, közbeoltásként. Az ilyen módon elérhető hasznos tulajdonság lehet a törpizés, fagyellenálló törzs, bet egség-ellenáll óság, jó gyümölcsképzés és így tovább. Fajonként, fajtánként más-más kombinációval érhetők el. E lehetőségek közül sok csak kísérleti téma marad még sokáig. Egyesek viszont már hasznosulhatnak a gyakorlatban is, mint az alma közbeoltása, aminek célja legtöbbször olyan almaoltvány előállítása, amely vitális gyökérzetű — ez a nálunk sem ritka gyengébb (homok) talajok miatt lényeges —, és hamar termőre fordul, majd rendszeresen, bőven terem. Erre a célra magonc- alanyt — vadat — választhatnak kiindulásul, amire a már ismert vagy az újabban feltűnt törpe alanyok egyikét szemezhetik közbeoltott - résznek, s majd erre a neAz erszényes farkas ragadozó életmódot folytatott, a vadon élő állatokat pusztította, de a háziállatokat is. Juhokat, szárnyasokat előszeretettel fogyasztott. Sajnos ez lett a veszte. Az erszényes farkasak Tasmóniá- ban a múlt században még nagy számiban éltek. Amíg a fehér ember nem gyarmatosította a szigetet, addig a vadon tartotta el az erszényes farkasokat. Amikor Tasmániában a fehér farmerek juhot kezdtek tenyészteni, az erszényes farkasok egyre gyakrabban támadták meg a nyájakat. A múlt század végétől lőfegyverekkel pusztították őket a farmerek. Alapos munkát véés ott 80—150 méteres magasságból engedik ki vízrakományukat az égő erdőre. A légi erdőtűzvédelmet kiegészíti még 10 műszaki és A még újdonságnak számító Chipszemzés. mest. Az így készült almaoltvány törpesége, ha nem is éri el a gyökeres törpe alanyon lévőkét, nagyobbrészt mégis érvényesül, viszont nem kívánja az egyéb törpe alanyúak' által megkövetelt támberendezést a gyümölcsösben. Az ilyen közbeoltásra nálunk is szükség van, mivel almagyümölcsöseink jelentős része horriokos területeken található, ahol a meglévő tárolók és más beruházások szükségessé teszik, hogy. továbbra is alma termesztéssel foglalkozzanak a gazdaságok. A cseresznye- és meggyfák1 törpítésének megoldására is szóba jöhet a közbeoltás — többszöri kipróbálásának kedvező tapasztalatai alapján. A kajszibarack és a szilva, sőt Amerikában az őszibarack esetében is keresik a hasonló törpésitő megoldásokat a kutatók és a gyakorlati szakemberek egyaránt, szorosan együtt is működve ebben a munkában. A rózsatövek1, valamint más, gyökémyakukba szemzésre váró csemeték töve körüli földeltávolítás gépesítését is megoldották már a kutatók és a fejlesztő szakemberek. A nyitókésekkel felszerelt nyitó-töltésbontó gépek nyitócsoroszlyája a takaró földet a sorok két oldalán eltávolítja, és nagyteljesítményű ventillátorával keltett légárammal a még megmaradó földet is kifújja a tövek körül. Komiszár Lajos geztek a telepesek, mart már 1933_ban a hotoairti (Tasménia fővárosa) állat- kertben az erszényes farkas talán utolsó példányát mutogatták. Azóta a szigeten nem találkoztak erszényes farkassal. A múlt évben Chris Tangu ley ausztrál zoológus több hónapos expedíción vett részt az erszényes farkas felkutatására, Tasmania eldugott, erdős hegyvidékein. Sajnos nyomát sem találta ennek az állatnak, és a több évtizedes feltevés így beigazolódott Még a két világháború között rezervátumot kellett volna létesíteni az erszényes farkas megmentése érdekében. Moszkitóhadjárat Felső-Volta afrikai köztársaságban gyakorlati kísérleteket végeztek a moszkitószúnyog biológiai kiirtására. Az eddigi tudományos adatok alapján várható volt, hogy egy olyan moszkitó- telep, amelynek kétharmada meddővé tett hímekből áll, kilenc héten belül teljesen kipusztul. A kísérletben a moszkitőszú- nyogok két változatának keresztezésével terméketlen moszkltő- hfmeket tenyésztettek ki. Az előzetes laboratóriumi vizsgálatokban a hímek a nőstényekkel szemben teljesen a szokott módon viselkedtek, a nőstények azonban meg nem termékenyített petéket raktak. Amikor azonban a szabad természetben próbálták ki a módszert, csalódás érte a kutatókat: a meddővé tett moszkitóhimek semmiféle vonzerőt sem gyakoroltak a nőstényekre. A kutatók mintegy 300 000 sterilizált hímet engedtek szabadon, és hetekkel később ugyanazon a keltetőhelyen befogták a moszkltókat. Ekkos kiderült, hogy bár a hímeknek 75 százaléka sterilizált volt, a petéknek csak mintegy 6 százaléka maradt terméketlen. A kígyóméreg veszélyei Nemrég kapott szárnyra a hír: egy marokkói artistát életveszélyesen megsebesített egy kobra. A szerencsétlenül járt embert sikerült megmenteni, ez a gyors orvosi segítségnek volt köszönhető. A kobraméreg elleni hatékony szérum legközelebb csak a frankfurti állatkertben állt rendelkezésre, s a beteg gyors, helikopteres szállítása tette lehetővé az időbeli beavatkozást. Ez nem egyedülálló eset, egy év alatt az NSZK- ban, 3 ízben kellett Frankfurtból szérumot biztosítani. Egy évvel korábban Stuttgartban mentették meg egy állatgondozó életét a készenlétben levő kígyószérummal. Európában az utóbbi 15 évben 45 kígyómarásos baleset történt, s ezek közül 6 végződött halállal. Mindegyik haláleset a szérum hiánya miatt következett be. A gyógyításhoz szükséges fajazonos szérum hűtőszekrényben legfeljebb 3 évig tárolható anélkül, hogy hatása csökkenne. A por alakú gyógyszer valamivel tovább (5 évig) tárolható. Annak ellenére, hogy a világon kb. 400 mérgeskígyófaj él ezek jó része különböző állatkertekben is előfordul, mégis az európai intézmények csak 50 kígyófaj mérgével készített kígyószérumot tárolnak. Amerikában az ott élő csörgőkígyók mérge elleni szérum is kapható. A gyógyító beavatkozásnál nemcsak a faji hovatartozás a fontos, hanem azt is ki kell deríteni, hogy a különböző mennyiségű hatóanya got tartalmazó szérumból mennyi szükséges a sikeres gyógyításhoz. Eddig csak a dél-amerikai mérgeskígyó fajok szérumára nézve vannak kísérleti adatok, a többiről csak bizonytalan tapasztalati értékekre lehet támaszkodni. Az a körülmény, hogy Európában a létező mérgeskígyók közül csak 8 ellen vagyunk felkészülve és ezeknél is még bizonytalan a hatóanyag koncentrációja és a kezelés szükséges mennyiségre vonatkozó tapasztalat is a kígyótartás veszélyességét húzza alá. Sok kígyóméregnél még nem ismerjük annak kémiai összetételét és a harapásonként! mennyiséget sem. Annyit már tudunk, hogy a kígyóméreg hatásukat tekintve kiét fő csoportra oszt. hatók: vannak szövetroncso- ló hatású mérgek (pl. a nálunk is honos keresztes viperáé, vagy a csörgőkígyóé) és vannak ideg roncsoló mérgek (pl. a kobráé)- A méreganyag a vérárammal a harapós helyéről hamarosan a test minden részére eljut, ezért a beavatkozás nem késhet: csak addig lehet hatásos, amíg a hatóanyag a vérpályában kering és még nem roncsolt központi szerveket (szív, agy). Képünkön: részlet a kiállításból (K. S) Kipusztult az erszényes farkas Légicsendőrség és az erdőtűzvédelem 2 felderítő repülőgép. A személyi állomány 384 speciális kiképzésben részesült légi erdőtűzoltó, 100 pilóta és 83 szerelő.
