Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. július 29., csütörtök Hintóbán a szombathelyi pár ' JUGOSZLÁVIA Népek esküvője Ljubljanában CSEHSZLOVÁKIA Az új pozsonyi kikötő A kikötőn átívelő autópálya-vasúti híd (Fotó — Orbis — P. Mikulások felv. — KS) Petárda robban a kis tér felett, a dörrenés vetekszik a rezesbanda hangerejével. Színes népviseleti ruhákba öltözött táncosok — spanyolok, magyarok, szlovének — ropják kitartóan, a több ezres tömeg ovációja közepette. A tér sarkánál hideg sört mérnek, parasztsonkát, meg kolbászt árulnak. A városházán zászlók: a szél jóvoltából a magyar lobogó a finnekével „ölelkezik”. Lassan elcsendesül a tér. Csend lesz a városháza patinás nagytermében is. Leszámítva a diszkréten osonó angol, spanyol, magyar tévéseket, no meg a seregnyi újságírót. Középkorú hölgy szól ünnepélyesen, a falak felerősítik a hangját. Aztán sorrá elhangzik a si, oui, da, igen, yes, ja. Tizenkét nemzet lányai és fiai köszöntik egymást kipirulva, koccannak a pezsgőspoharak. A csehek a tokióiakkal ölelkeznek, a fa- papucsos holland pár a tunéziaival, a nottinghami a montenegróival, a pesarói olaszok a szombathelyiekkel, a budapestiek az osztrákokkal. Újabb petárda süvölt a téren, tízezer ember üdvrivalgása hallik. Vagy kétezer énekes, táncos, harmonikás, ostort durrogtató karéjában feltűnnek a rózsákkal díszített kecses hintók ... Népek esküvője, Ljubljana, 1982. június 26. Európában is párját ritkító látványosság ez. Tizenöt évvel ezelőtt a szlovén fővárosban két fiatal pár — egy helybéli, valamint egy svéd — házasságot kötött. A negyedmilliós város lakói közül sokan elkísérték őket a lakomára, az utcákon valóságos fesztivált rendeztek tiszteletükre. A helyi turistaszövétséget igazán nem lehet rugalmatlansággal vádolni. Rá egy évre már fél Európából idecsődí- tették a házasulandókat — persze, alapos szelektálás után. Az esemény ürügyén nagyszabású folklórprogramot állítottak össze. A város utcáin felvonulókat minden évben nagy tömegek köszöntik. A költségek természetesen nagyok, de ha azt vesz- szük, hogy átlag öt-hat ország tévései, filmesei örökítik meg az eseményt, tucatnyi újságíró ír az esküvőről, s szép számmal futnak be a valutát hozó csoportok, terjesztik a város — s közben az ország — hírét, akkor koránt sincs szó kidobott pénzről. De térjünk vissza a lagzi- ra. Nagyon szép népviseleti ruhában éppen most jön le a városháza lépcsőjén a szombathelyi pár, Horváth Andrea és Taschner Sándor. Még meleg a tanári diplomájuk. Nagy éljenzést kapnak az átrándult magyaroktól, s a kőszegi tánccsoporttól. Nyomukban a budapesti páros, Göntér Ágnes és dr Trásy Gábor. Aztán ä combtőig érő bőrcsizmás, sokszoknyás osztrákok, a ki- monóba öltözött japánok, a bányászsityakos nyugatnémetek. Az olasz vőlegény fején cilinder, az angolok Robin Hood szellemét idézik öltözékükkel. S a többiek, a montenegrói, a macedóniai, a szlovéniai, szerbiai, tunéziai, spanyol, cseh, finn párosok. Csörren az ostor, megindul a menet, át az óváros sörözőkkel, éttermekkel zsúfolt részén. A ljubljanaiak nem sajnálják a tenyerüket. Vagy három kilométer után feltűnik a cél, az atlétikai világversenyeknek is gyakorta helyet adó Tivoli-sportcsarnok. Itt jön a java. A párokat díszes asztalhoz ültetik, megtelnek' a lelátók. A terembe hatvantagú fúvószenekar masíroz be, főtt sonkákat gurítanak kis kocsikon. Késő estig tart a lakoma, a nagy vigalom. Másnap a párok Dubrovnikba utaznak nászúira. S a szervezők készülnek a következő évre. Kozma Gábor A szakértők azt állítják — s a gyakorlat is bizonyítja —, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, gyakran a legelőnyösebb, s néhány esetben — rendkívül nagy méretű gyártmányok szállításánál — pótolhatatlan. Ez is magyarázza, hogy a Duna, mély Európa második leghosszabb folyója* egyre inkább aiz érdeklődés középpontjába kerül. A víziút jelentősége különösen megnő majd a Rajnai—Máj ina—Du- -na csatornahálózattal történő összekapcsolásával, ami lehetővé teszi a közvetlen összeköttetést az Északi- és a Fekete-tenger között. A tervek, változások Pozsony szerepét is fokozzák. A nagy tengeri hajókat, s vontató uszályokat itt kisebbekre lehet cserélni, a pozsonyi kikötő tehát amolyan „rendező-pályaudrvar”- féle lesz. A régi kikötő kibővítése szóba se jöhetett — hiszen már amúgy is gátolja a város fejlesztését. Az új kikötő helyéül a Pozsony peremövezetiében levő Pálenisko városrészt választották. A BULGÁRIA A Karakuz rezervátum Északkelet-B u lgária, az Arany Dobrudzsa nemcsak diúsan termő földjéről nevezetes, hanem arról is, hogy kiterjedt vizeiben, erdeiben ritka vadak sokasága tanyázik. A Karakuz vadrezervá- turnban jól afcklimatizálód- tak a szarvasok és a muflonok. Most kísérleteznek az észak-amerikai vad nyírfajdok ,vadkaicsák és fácánok megtelepítésével is a dunai szigeteken. Az ország faunájára jellemző valamennyi állatfaj megtalálható itt. Róluk és a különleges állatfajok fennmaradásáról, tóvá bbtenyésztéséről a rezervátum dolgozói gondoskodnak. nemrégiben még csendes, kertes környék a felis-rner- hetetlenségig megváltozott, ma már inkább hatalmas hangyatoolyra emlékeztet. Az új kikötő hatvan hektárnyi területen épül, szíve — egy hatalmas medence — 700 méter hosszú és 180 méter széles. A tervek szerint két Lengyelországban a környezetre ható veszélyességük szerint osztályozták az ország ipari üzemeit, A vizsgálat kimutatta, hogy 900 olyan üzem van az országban, amely az emberi környezetre különösen ártalmas. Közülük csupán néhánynál alkalmaztak porelszívó vagy füstszűrő berendezéseket, amelyek a kártékony meMékitermékeknek a környezetbe kijutását megakadályozzák. A lengyel jogi szabályozás jól segíti a környezetvédők munkáját: szigorú szabályok védik a károk ellen az emberi egészséget, a táj arculatát. Ahol a lakóterületekre különösen nagy veszélyt jelenthet az ipar, ott az üzem és a lakóterület kötanak. Ezzel, rakják majd fér a Plzemben és Ostravá- ba:n gyártott atomerőmű-berendezések nehéz alkatrészeit. Külön szint szolgál majd a konténer,rakodásra. Nyitott raktárterületnek 39 ezer .néyzatiméternyi helyet szánnak, s 35 kilométer, hosszú vasúti vágány hálózza be a területet. zött ún. védőzóna létesítése kötelező. A körültekintő szabályozás ellenére sem mindenütt kielégítő az eredmény. A 900 „közveszélyes" üzem közül csupán 352 tett első szóra eleget a törvényes előírásoknak. Ahol nem késinek a védő- berendezések felszerelésével és szükség esetén védőzónát is létesítenek, az ott lakó, ott dolgozó emberek életét szépítik meg. A védőzóna egyébként — ha szakszerűen készítik — nem „holt” terület : Lengyelország iparvidékein 72 van belőlük. A fásított, parkosított védőzóna inemcsak üde színfoltot, hanem jó levegőt, »pihenést és sportolási lehetőséget is jelent a környéken élő embereknek. 300 tonnás darut is feláll íLENGYELORSZÁG Környezetvédelmi zónák SZOVJETUNIÓ Autógyártás magas fokon jj * [' 1982. február 23-án a kámai autógyár szerelőszalagjáról legördült a háromszázezredik autó. A gyáróriás növeli erejét. Fő - szerelőszalagjának két ágáról jelenleg naponta több mint 300 autó gördül le. 1 Úton a fogyasztókhoz az új KAMAZ kocsik A nehézteherautó-gyártó üzemek kámai komplexumát az hívta életre, hogy a szovjet népgazdaság szükségleteit a szállítóeszközök- nék ebből a válfajából sokáig nem tudták kielégíteni. Ezért határozták el, hogy évi 150 000 teherautó és 250 000 Diesel-motor gyártására tervezett üzemet építenek. Amikor e terv híre bejárta a világot, Henry Ford, az „autókirály” kijelentette: „Ilyen üzem megépítéséhez az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Eu- rópában senkinek sincs ereje. Ezzel mi nem vehetjük fel a versenyt”. öt évvel és két hónappal az építkezés megkezdése után, 1976. február 16-án, megindult a szerelőszalag. Hallatlanul rövid idő ez, ha figyelembe vesszük, hogy olyan ipari komplexum megépítéséről volt szó amelynek minden pavilonja lényegében egy-egy önálló üzem: öntő, kovácsoló, szerszámjavító, sajtoló, Dieselmotor ijzem. Az építkezési terület 100 négyzetkilométer volt. A termelés technikai sajátossága: a gépesítés és automatizálás magas színvonala a legkorszerűbb, olykor olyan egyedi berendezés alkalmazásával, amely lehetővé teszi a munka igen magas termelékenységét és a modellek gyártásának feltétlen precizitását. A termelés automatizáltságának hányada eléri a 80 százalékot. A komplexumban mintegy 400 automata gyártósor van. Sok technológiai eljárást itt alkalmaztak először az autógyártásban. A főtengely-félgyáirtmá- nyokat és a mellsőtengely tartóit automatizált gépsorokon gyártják, amelyeken 11 000 tonna erőt kifejtő présgépeket alkalmaztak. A gyártósorokon végzik el az összes technológiai műveleteket, kezdve a munkadarabok indukciós hevítésétől egészen a méretellenőrzésig és a festésig. Minden műveletközi továbbítást speciális szállítószerkezetek végeznek, a félgyártmányok feladását és levételét pedig minden átmenetnél robotmanipulátorokra bízták. A termelés ilyen megszervezése kizárja a fizikai munkát. Az operátor csupán a technológiai folyamat menetét és az egyes mechanizmusok működését figyeli. Á gépsor teljesítménye óránként 50 főtengely, ami más- félszerese-kétszerese a prés- kalapácsok alkalmazásával elért teljesítményeknek. Az ilyen gyártósorok lehetővé teszik évi 11 000 tonna kiváló minőségű fém megtakarítását és 158 munkás felszabadítását. A KAMAZ megtervezésekor a szakemberek arra törekedtek, hogy minden berendezés-egység (márpedig számuk meghaladja a 30 ezret) a technika legújabb eredményeinek figyelembevételével készüljön. A munka folyamán kiderült, hogy ennek a kritériumnak megfelelően a berendezés alapvető részét a szovjet ipar fogja szállítani, egyes speciális berendezésfajtákat pedig külföldön, a KGST-tagországoktól és kapitalista cégektől célszerű megvásárolni. A komplexum építésével egyidejűleg folyt a jövendő autók kísérleti példányainak a tervezése és elkészítése. A tehergépkocsit a moszkvai Lihacsov autógyár, a motort pedig a ja- roszlavli motorgyár konstruktőrei fejlesztették ki. A fő technikai jellemzőket annak alapján választották meg, hogy mélyrehatóan elemezték a teherszállításokat, a gépkocsiállomány szerkezetét, az úthálózat állapotát és fejlesztésének távlatait. A jelenlegi ötéves terv végére a kámai komplexum eléri tervezett kapacitását. Ekkor majd a Szovjetunió minden hatodik teherautója kámai lesz, s minden harmadik tonna rakományt azokkal fognak szállítani. A kámai teherautók iránt a külföldi piacon is nagy a kereslet. Jelenleg mintegy 20 000 KAMAZ teherautót használnak a KGST-tagálla- mokban, a fejlődő országokban, Angliában. Franciaországban és Finnországban. Dmitrii Szaszorov NDK Kapcsolatok a fejlődő országokkal Az NDK sokoldalú együttműködésre törekszik Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeivel, jelenleg e földrészek 87 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Jelentős a diplomáciai egyezmények száma is: 1971 óta több mint 350 államközi egyezményt és egyéb megállapodást kötött a fejlődő országokkal. Az elmúlt évtizedben az NDK megháromszorozta a fejlődő országokba irányuló külkereskedelmi forgalmát, szakemberei 650 ipari és más objektumot építettek ezekben az országokban. Jelenleg is számos szakember és munkacsoport dolgozik e távoli földrészeken. így például Szíriában tíz gabona- malmot szerelnek fel, Mo- zambikban pedig nagy textilkombinát részeként szakmunkásképző intézetet létesítenek. Nem kevésbé jelentős segítség eme országok számára az a lehetőség, amit az NDK oktatási intézményei nyújtanak. összeállította: Gyurkó Géza
