Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 174. szám ARA: 1982. július 27., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Itthen Nagyon szeretek külföld, re menni. Ne tessék mo­solyogni, jól tudom, mások is így vannak ezzel. Az én örömöm ebben az esetben nemcsak az fokozza hogy nagyon jó hazajönni, újra itthon lenni, hanem az is, hogy világot láthatok. Még­hozzá egy egészen más vi­lágot. Akár ebbe, akár ab­ba az irányba indulok. Mert lehetnek azonosak a véleményeink, de lehet-, nek eltérőek. Az a szűk kis világ, amit mi saját életünknek nevezünk, szin­te mindenben más, mint a határaink bármelyik olda. Ián. Az anyagi körülmé­nyeket nézve. Nem érdemes árakat és kirakatokat összehasonlí­tani. Ezek a tények adot­tak. De az is biztos, mi álljuk a versenyt ebben is. Van a külföldi ^.maszek” útnak azonban egy olyan előnye, ami semmivel sem hasonlítható össze. Akár tet­szik, akár nem, naponta ta­lálkozom sok-sok emberrel, munkással és szellemi dol­gozóval, eladóval és tulaj­donossal, hollanddal és olasszal, kint született, de még nyelvét jól beszélő magyarral, aztán szerbbel és horváttal, sokféle náció sokféle tagjával. ... és mindenki barátsá­gos, segítőkész, udvarias, akár ha valamiféle közös­séghez tartóznának, tar­toznánk. Aztán eszembe jut: persze, mindenki egyetlen nagy közösség tagja — az emberiségé. Nagy szó? Lehet De igaz. Beszélgettem holland üzemvezetővel, német gáz­szerelővel, jugoszláv mun­kással, pedagógussal, házi­asszonnyal, alapvető kü­lönbséget nem találtam köztük. Csak külsőségek­ben. Jól megértettük egymást. Csak azt sajnálták, hogy olyan keveset tudnak ró­lunk. Szinte semmiféle propagandaanyaghoz nem jutnak hozzá — odaát. És el sem tudják képzelni, milyen lehet az élet ná­lunk. Rengeteget érdeklőd­nek és a választ nagy fi­gyelemmel és elismerő fej- bólogatással fogadják. ök kávéval, sörrel kínál­nak bennünket, mi magyar b,orral. Ök halat főztek kós­tolónak, mi csirkepörköl­tet. És azt kérdeztük egy jó óra elteltével, mi a csu­dának van feszültség itt is, ott is a világban. Miért nem arra törekszik min­denki, hogy az emberek innen is, onnan is megis­merhessék egymást? Mert, ha rajtunk múlna mond­ták, nem lenne fegyver­kezési hajsza, nem lenne embargó, nem lenne gaz­dasági protekcionizmus, csak ... barátság. Elhiszem, naiv dolgok is ezek bizonyos mértékig. De ezekkel együtt is jó újra itthon lenni és újra érezni: gondjainkkal együtt —* jó nekünk. G. Molnár Ferenc Megnyitották Egerben a műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetemet Erősödött a szakmai jelleg Nagy Zoltán üdvözli a résztvevőket Tizenkét esztendeje annak, hogy először nyitotta kapu­it megyeszékhelyünkön a műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetem. A hajdani kezdeményezés igazolta élet- képességét, s az esztendőn- kénti rendezvénysorozat folyvást rangosabbá formá­lódott. Erre utal az is, hogy egyre nőtt az érdek­lődés. Az idén Í10 felnőtt hall­gató érkezett, közülük 83 'a külföldi. Ez jelzi, hogy emel­kedett a színvonal, amit ha­tárainkon túl is nagyra ér­tékelnek. Vendégek jöttek, NDK-bóí, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Bulgáriából a Szovjetunióból, Svájcból, Lengyel-, Francia-, Finn-, és Olaszországból, valamint Ausztriából. A jelentkezők elsősorban szakemberek, az­az erősödött a tudományos jelleg. A központi téma a környe­zet, a természet és a mű­emlékvédelem kapcsolatá­nak elemzése lesz. Ezt a kérdéskört világítják meg több oldalról a magyar és a külföldi előadók. René Pechere belga professzor, az ICOMOS történeti kert­szekciójának elnöke, a fran­cia eredményekről tájékoz­hatja a közönséget. Bódi Ferenc bécsi egyetemi tanár a történeti park-helyreállí­tás osztrák törekvéseit vil­lantja fel. A hallgatóság egy csoportja (Fotó: Szántó György) A megnyitó ünnepséget hétfőn, délután tartották az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskolán. Ott voltak a megye, Eger párt- és állami vezetésének képviselői — többek között — Kiss Sán- •dor, a megyei pártbizottság titkára, Kovács János, az egri városi pártbizottság tit­kára, Szalay István, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának el­nöke, valamint Mendele Fe­renc, az Országos Műemlé­ki Felügyelőség igazgatója. Megnyitót mondott Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének titkára, majd dr. Kormos Sándor, a Mű­velődési Minisztérium főosz­tályvezetője 'a közművelődés és a műemlékvédelem kap­csolatáról . tartott előadást. Hangsúlyozta — célozva az 1976-ban elfogadott közmű­velődési törvényre —, hogy az elődök értékes hagyaté­kának ismerete, értése szer­ves része a műveltségnek. Épp ezért indokolt a nép­szerűsítés, a közérdeklődés felkeltése. Jelezte: ebben a küldetésben fontos szerepet töltenek be az oktatási in­tézmények, a művelődési házak és központok, a tár­sadalmi, a tömegszervezetek. Kell is a buzgalom, ugyan­is ez nagyszerű lehetőség a szülőföld iránti szeretet fo­kozására,. a szocialista haza­fiság ápolására. Elismerő szavakkal méltatta a mú­zeumok • ilyen irányú tevé­kenységét, a Tájak-Korok Múzeumok akció jelentősé­gét. Ezt követően Dér Béláné, Eger város Tanácsának el­nökhelyettese mutatta be a hallgatóságnak a vendéglá­tó várost Tájékoztatóját filmvetítés követte. Az első napi program ismerkedési esttel zárult Az augusztus 44 zárásig változatos kínálat várja a múlt örökségének tisztelő­it Nemcsak elméleti tudá­sukat gazdagíthatják, hanem szemléltető jellegű kirándu­lásokon is részt vehetnek. Megtekintik Szécsény, Hol­lókő, Szirák, Noszvaj, Mikófalva, Bélapátfalva és Szilvásvárad nevezetessé­geit, képet alkothatnak az egri tömb rekonstrukció si­kereiről is. Természetesen nem marad el a már hagyományossá vált rendszeres konzultáció és vita sem. Az együttlét elősegíti azt hogy mara­dandó barátságok szülesse­nek, hogy egészséges ta­pasztalatcsere alakuljon. Olyan erény ez amelyet az érdekeltek munkaterületü­kön, hazájukban sokrétűen kamatoztathatnak. Pécsi István AZ ÉVM GYORSJELENTÉSE: Csaknem 14 ezer lakást adtak át az első félévben Az építőipari vállalatok és szövetkezetek — az ÉVM gyorsjelentése szerint — csaknem 14 ezer új otthont adtak át az év első felében. Ezzel éves feladatuknak 34 százalékát teljesítették, tehát a nagyobb rész, több mint 27 ezer lakás átadása a má­sodik félévre maradt. A legtöbb új otthont az ÉVM- vállalatok építették: 12 ezer 300-at adtak át, az idei ösz- szes feladat 36 százalékát, s jelenleg több mint 37 ezer otthon építésén dolgoznak. Ebből 10 ezer már a jövő évi lakásátadást szolgálja, elsősorban azt, hogy lénye­gesen javítsák az építés üte­mét, s ne torlódjanak az át­adások az év utolsó hónap­jaira. Az egyenletes munka megszervezésében már az idén jó példát mutatott a Borsod, a Győr-Sopron, a Komárom és a Zala megyei ÉVM-vállalat, amely ez évi átadási tervének a felét tel­jesítette az első félév vé­géig. Az új lakásokat építő tanácsi vállalatoknak és épí­tőipari szövetkezeteknek is sok még a feladatuk a mun­ka ütemesebbé tételéért, hi­szen ez év első hat hónap­jában az átadások száma alig haladta meg az idei elő­irányzat egyenegyed részét. Kedvező viszont, hogy lé­nyegesen növelték a fenn­tartási, az épületfelújítási és a korszerűsítési munkák arányát. Az építőanyagipar öt szá­zalékkal több terméket szál­lított az építőknek ez év első felében, mint a múlt év azonos időszakában. A ke­reslethez igazodva a beton- elemgyártók mintegy 150 ezer méterrel több feszített vasbeton födémgerendát ké­szítettek, ám a régebbi típu­sú lágyvasas gerendából 60 százalékkal kevesebbet állí­tottak 'elő. A gyorsan meg­kedvelt porrá oltott mész iránti igények kielégítése érdekében a mészüzemek 62 százalékkal többet szállí­tottak az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában. A beton adalék anyagaiból, cementből, kavicsból, zúzott kőből a mérsékeltebb igé­nyeknek megfelelően 5—6 százalékkal kevesebbre volt szükség. Az épületasztalos-ipari üzemek ablakokból 33, be­építhető szobaszekrényből 8 százalékkal többet készítet­tek, mint egy évvel ezelőtt. A finomkerámiai ipar átla­gos^ ütemben, 5 százalékkal bővítette termelését falbur­koló csempéből, s ugyanak­kor a növekvő igények ki­elégítésére 10 százalékkal több kályhacsempét gyártott. (MTI) Az élet- és munkakörülményekről Női dolgozók fóruma a szénbányáknál A Mátraalji Szénbányák vállalati fórumrendszerén belül — már hagyományo­san — ötévenként sor ke­rül a női dolgozók élet- és munkakörülményeivel kap­csolatos kérdések tárgyalá­sára is. A gyöngyösi köz­pont tanácstermében így rendezték meg a hétfő dél­utáni találkozót, amelyre megyénk legnagyobb terme­lőegységének valamennyi üzeme, munkahelye elküldte delegátusát, s meghívták minden szakmai terület ve­zetőit. Goda Miklós vezérigazga­tó-helyettes, miközben szá­mot adott a legutóbbi tanács­kozás óta eltelt időszak eredményeiről, elismeréssel szólt a vállalatnál dolgozó közel 1100 nőről, örvende­tesnek ítélte meg a beszá­moló, hogy a foglalkoztatot­tak között nő a lányok, asz- szonyok aránya, egyre több a képzett női dolgozó. Több, mint százzal csökkent a 8. általános iskolai osztályt el nem végzettek száma, a „gyengébb nem” képviselői közül ma már 23-nak dip­lomája van, az új vezetők hetede a nők közül került ki, s a további káderfei- lesztésnél is jobban számol­nak velük, mint azelőtt. A korábbinál ütemesebben emelkedtek béreik s na­gyobb számban kaptak ki­tüntetéseket is. Ahol az el­ismerés valamelyest még mindig elmarad a férfiaké tói, a különbség már alig adódik a dolgozók női mi­voltából, s határozott a tö rekvés a helyzet további javítására. A 14 hozzászóló — közöt­tük Ambrus József, a me­gyei pártbizottság osztályve. zető-helyettese és Bérezi Fe- rencné, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete központi elnökségének tagja is — lé­nyegében megerősítette az értékelést, elégedetten nyi­latkozott az eredményekről. Ugyanekkor azonban gondo­kat is emlegettek, s további cselekvésre mozgósítottak szavaikkal a nőkért. AZ ESŐSZÜNET ELLENÉRE Rövidesen befejezik az aratást megyénkben Hagyományosan, megyénk­ben — mint arról beszámol­tunk — idén is a ihorti ter­melőszövetkezetben kezdték el elsőként az aratást. A jó példa követőkre talált, nagy­fokú szervezettséggel láttak hozzá mindenütt e rendkí­vüli fontosságú népgazdasági munkához. Az eredmény pe­dig? Már az -utolsó tábláik várják a kombájnokat. Abban, hogy napok kérdé­se és magtárba kerül a ke­nyérnek való, szerepet ját­szott a július közepén ta­pasztalt kedvező időjárás és a nagyüzemek közötti példa­mutató együttműködés. Az aratásban részt vevő szakem­bereken kívül dicséretesen helytálltak az úgynevezett háttéripar— AGROTRÖSZT, AGROBER, MEZÖBER, ÁFOR — dolgozói is, akik a lehető leggyorsabban se­gítettek, ha elromlott egy alkatrész, ha üzemanyagra volt szükség, vagy éppen pótolni kellett egy berende­zést. A betakarítás- a vasárnap délutáni és a tegnapi hétfői esőzések miatt egyelőre szü­netelt. Ezt is elmondták azok a szakemberek, akik gazdaságuk eddigi aratási mérlegéről számolnak be az alábbiakban. Sárközi József, a füzes­abonyi Petőfi MgTsz elnöke: — Termelőszövetkezetünk­ben az 1420 hektár ősziibúza- vetésterület aratása vasár­nap várakozáson felüli át­lagterméssel befejeződött. Hátravan még 110 hektár tavaszi árpa ami az eső­zések következtében később­re tolódik, de mindez már alig egynapi munkát jelent csak. Az eddig területünkre lehullott 20—25 milliméter eső igen kedvez a kukorica, napraforgó, cukorrépa és a lucerna fejlődésének, növe­kedésének. Utassy János, a tamalele. szi Egyetértés Tsz főagro- -nőmusa: — Gazdaságiunkban 566 hektár nyári növény — bú­Pélyi aratók... Sok helyfitt vasárnap is vágták az őszi búzát és a tavaszi árpát a kom­bájnok _ (Fotó: Perl Márton) za, tavaszi árpa, borsó, bük­köny — vár betakarításra, amelyből 375 hektár a búza vetésterülete. Hétfő délutá­nig a borsó- és bükkönyter- mést teljes egészében beta­karítottuk. Búzatábláink 88 százalékán már végeztek a kombájnok, a hátralévő részhez egynapi munka ele­gendő lesz. A 108 hektár ta­vaszi árpa aratása még to­vábbi két munkanap felada­ta. Nálunk vasárnap is min*. den arató jármű dolgozott, 26-án azonban jelentősebb eső esett, amely leállította a munkát. Bízunk benne, hogy a hót folyamán újra kedve­ző időjárás segíti az aratás teljes befejezését Nagy Béla, a gyöngyös pa­tai Mátrai Egyesült Mgtsz növénytermesztési csoport- vezetője: — Termelőszövetkezetünk 1274 hektáros őszibúza-te- rülétéből vasárnap délig a táblák 86 százalékán elvé­geztük az aratásit. Az eső miatt vasárnap délutántól szünetelnek a tadajmunkák, és a betakarítás. A betaka­rításban 9 nagy teljesítmé­nyű gabonakombájn vesz részt. Amennyiben a tala], a növényzet fetazárad, úgy várhatóan két -nap alatt be­fejezik az őszi búza aratá­sát. Az embereken tehát nem múlik!

Next

/
Thumbnails
Contents