Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 25., vasárnap 5. Kitüntetések a tűzvédelemért A tűzvédelem területén végzett több éves kiemel­kedő munkájuk elismeréseként a belügyminiszter há­rom Heves megyei társadalmi aktívának adományozott kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Ambrus József, a GATE nagygombosi üzemegységének vállalati tűzoltóparancsnoka. A Tűz­biztonsági Erem ezüst fokozatával tüntették ki Hat­vani Istvánt, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház gazdasági igazgatóját, a bronz fokozatot pedig ifjú Törők József, a Gagarin Hőerőmű Vállalat üzemi tűzoltóságának parancsnoka vehette át. A kitüntetéseket a hét végén Lukács Béla megyei tűzoltóparancsnok adta át. Honismereti akadémián Nyíregyházán Üzen a szerkesztő „Pótszabadság továbbdol- gozóknak” jeligére, Eger: A nyugdíjkorhatárt elért, de tovább dolgozók közül a szabadságról szóló új ren­delkezés értelmében azok kaphatnak pótszabadságot ilyen címen, akik teljes munkaidőben, fizikai mun­kásként dolgoznak. Pótsza­badságuk az első évben 3, a további években öt mun­kanap. Annák eldöntésénél, hogy a dolgozót fizikai mun­kától foglalkoztatják-e, a Központi Statisztikai Hi­vatal által kiadott a fog­lalkozások egységes osztá­lyozási rendszere (FEOR) előírásai irányadóak. Aki nem fizikai munkát végez, vagy nem teljes munkaidő­ben dolgozik, annak ilyen címen pótszabadság nem jár. „Igen vagy nem” jeligére: A levélben leírottak sze­rint sajnos nem jogosult. Állandó özvegyi nyugdíj an­nak a nőnek jár, akinek férje üzemi baleset követ­keztében hal meg, vagy két kiskorú gyermek ellátásá­ról gondoskodik, vagy mun­kaképességének 67 száza­lékát elvesztette, s természe­tesen, ha életének 55. évét betöltötte. A levélből kö­vetkezően egyik eset sem áll fenn, így nem jogosult özvegyi nyugdíjra. Ami a levélből nem tűnik ki egy­értelműen, nem tudjuk, ki állapította meg az 50 szá­zalékos munkaképesség-csök­kenést. Ennek megállapítá­sát az elsőfokú munkaké­pesség-csökkenést tnzsgáló orvosi bizottságtól kell kér­nie. Amennyiben ez nem történt meg, javasoljuk, kér­je az orvosi bizottságtól a felülmzsgálatot. Az első fo­kú onx>si bizottság döntését a másodfokú orvosi bizott­ságnál lehet megfellebbez­nie. A felülvizsgálatot kér­heti a körzeti orvosa, de kérheti leánya is. P. József né, Füzesabony: A levélben említett lehe­tőség a tsz-tagok háztájiban végzett állattartási, tenyész­tési munkájára vonatkozik. Leveléből nem tűnik ki, tsz- tag-e, s az sem, hogy a gyermek elhelyezhető-e óvo­dában. Nagy Sándor, Eger: Javasoljuk, forduljon köz­vetlenül a termelőszövetke­zethez, mert nem tudjuk, mikortól és hogyan fogad­nak el előjegyzéseket. A tsz címe: Rozmaring Mgtsz II. Peqthidegkút, Patakhegyi u. 83—85. (1028) „öntudatos a nép..., ha ismeri a múltat, vállalja a jelent és a jövőt”. A Haza­fias Népfront VII. kong­resszusáról vett idézetet vá­lasztotta jelmondatául a X. Országos Honismereti Akadémia, amely tanácsko­zásait július 12-től 18-ig tar­totta Nyíregyházán. A honismereti mozgalom csaknem száznegyven aktí­vája vett részt, s a honis­mereti szakkörvezetőkön kí­vül képviseltették magukat az országos és megyei közmű­velődési, közgyűjteményi in­tézmények. Megyénket Hajdú János­áé a Hazafias Népfront me­gyei művelődéspolitikai mun­katársa, dr. Misoczky Lajos, honismereti klubvezető, dr. Szecskó Károly, a. Haza­fias Népfront megyei honis­mereti munkabizottságá­nak tagja, Szántó József, gyöngyösi főiskolai hallgató és én, a Feldebrői Általá­nos Iskola honismereti szak­körvezetője képviseltük. Dr. Misoczky Lajos, főis­kolai docens, 25 éves ki­emelkedő honismereti tevé­kenysége elismeréseként Or- tutay-emlékérmet kapott. A Honismereti Akadémia tanácskozásainak a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola, valamint a Me­gyei és a Városi Művelődési Központ adott otthont Napirendre kerültek a fa­lu társadalmi átalakulása« a kis települések megválto­zott arculata, s a gyűjtők­nek, feltáróknak ezzel kap­csolatos honismereti felada­tai. Az akadémia résztvevői­nek levetítették a szabölcs- szatmári műemlékekről ké­szült, „Búvó örökség” cí­mű filmet A megyejáró ki­rándulás során sok szép mű­emléket, irodalmi emlékhe­lyet tekintettünk meg. A résztvevők emlékfát ül­tettek a nyíregyházi Eszpe­rantó parkban. Egy felújítandó módszerről Régi Népújságot lapozgat­va olvastam egy históriát, amelyben egy hajdan volt úttörővel beszélgetett a cikk írója. „Ügyeletes vagyok — mondta a kisfiú — és ar­ra vigyázok, hogy a parkban senki se szemeteljen, meg arra is, hogy le ne gázolják a felásott földet. A kis „ügyeletes” szép sorjában elmagyarázta hogy nemcsak ő tart ilyen szolgá­latot, de a többi parkosított helyen is vannak hozzá ha­sonló kispajtások.” Nos, ennyit a cikkből. Ol­vasásakor azon gondolkoz­tam, találnék-e most ilyet Sajnos, úgy tűnik, egyes dolgokban bizony nem hogy fejlődés, hanem inkább — bizonyos mértékű — vissza­fejlődés mutatkozik, ha a környezetvédelemről ivan szó. Hol látni most kék, vagy piros nyakkendőé is­kolás gyermekeket — kar­szalaggal a karjukon — ön­kéntes parkőrként tevékeny­kedni ? Gyöngyösön leg­alábbis nemigen. Pedig de nagyon kellene. Egészen biz­tos, hogy jelentkező is akad­na, csak talán valakinek egy kicsit jobban kézbe kellene vennie ezt a — valljuk be őszintén — kissé talán gyengén kezelt ügyet. A környezetvédelem számta­lan módjának egyike lehet­ne a gyerekek ilyenforma segítsége is. Dávid József Gyöngyös Rólunk sem feledkeztek meg Harmincnyolc résztvevő­vel jól sikerült, négynapos autóbusz-kirándulást ren­dezett a Heves megyei Mo­ziüzemi Vállalat «szakszer­vezeti bizottsága a dolgozók részére. Balassagyarmat, Vác- rátót, Visegrád, Esztergom, Leányfalu, Szentendre neve­zetességei után megnéztük a Három a kislány című darabot, a Szentendrei Teátrum szabadtéri előadá­sában. Hálás köszönet érte, hogy a nyugdíjas dolgozókról sem feledkeztek meg, és meghívtak erre a szép, fe­lejthetetlen kirándulásra. Horváth Ferencné Füzesabony Kincs József né Feldebrő APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Lesz-e világosság? Mármint este, amikor kigyulladnak a város fényei, lesz-e belőle az egri Karaszek Mihály téren, kérdezi le­velében Szűcs Gábor, az itt átadott 370 lakás tulajdo­nosainak, bérlőinek nevében. Az elmúlt évben, amikor az akkoriban átadott 130 OTP-Iakás tulajdonosai érdeklődtek a beruházónál, hogy mikor oldódik meg a lakás előtti út közvilágítása, azt a választ kapták: amint az építőipari vállalat be­fejezi az építkezést, megkezdik a rendelkezésre álló kivitelezési tervek alapján a közvilágítás szerelését is. Az épületek átadása megtörtént, a HAÉV ez év áprili­sában „levonult” a terepről. Ennek harmadik hónapja, de a közvilágítás szerelését nem kezdték meg. Az itt lakók zömmel fiatalok, családonként átlagosan két gyerekkel, s a szülők többsége három műszakban dol­gozik. Ehhez még annyit, hogy az elmúlt hónapok során részben épp a közvilágítás hiánya miatt feltör­ték a parkolókban álló gépkocsikat, de arra is volt példa, hogy leszerelték a kerekeket. Az itt lakók joggal kérdezik: mikor kezdik el az ígért munkálatokat? Jobb munkakörülmények a pálya fenntartóknál A Hatvan és Füzesabony közötti pályafenntartási fő­nökség dolgozói az elmúlt években, egészen mostanáig meglehetősen nehéz körül­mények között végezték munkájukat. Vámos györk környékén elhelyezett elöre­gedett lakókocsikból állt a „telep”, amelyet az idén si­kerül felszámolni, és jobb körülményeket biztosítanak a vasutasoknak. Kál-Kápolna állomásán találtak alkalmas területet, és itt épül az új telep, ahol öltözőket, mos­dókat, oktatótermeket is ki­alakítanak. A dolgozók társadalmi munkát is felajánlottak az építkezés mielőbbi befejezé­séhez. Néhány műhely, rak­tár építése van még hátra, és a pályafenntartás vas­utasai végleg birtokukba ve­hetik az új létesítményt. Szűcs Ferenc A múzeum és a gyár Évek óta nagyfokú segítőkészség jellemzi a Félvezető és Gépgyár brigádjainak, valamint a Mátra Múzeum dolgozói­nak kapcsolatát. A brigádok rendszeresen közreműködnek a múzeum állandó és időszakos kiállításainak előkészítésében, a dekorációk javításában, a múzeum pedig minden rendez­vényről külön értesítést küld a gyári kollektíváknak. A ba­ráti kapcsolat egyik jele volt az a kiállítás, amit a múzeum a gyárban rendezett a vásárhelyi népművészek anyagából. A július 19-ig tartott kiállításon a dolgozók megismerkedhet­tek a kerámia, bőr, fa művészeinek legújabb alkotásaival. Ami pedig a további kapcsolatokat illeti, a Múzeum­barátok Köre rendezésében az izzósok július 31-én kirándu­láson tekinthetik meg Rozsnyót és a magyar történelemből, irodalomból is ismert krasznahorkai várat. Csefán József JOGI KÉRDÉSEK A szülői felügyeleti jogról A családjogi törvény a szülőknek jogukká és köte­lezettségükké is teszi, hogy kiskorú gyermekeiket gon­dozzák, neveljék. Mindent, amit egy szerető, gondos szülőnek tennie kell azért, hogy gyermeke egészséges felnőtté váljék, a jog nyel­vén szülői felügyeleti jog­nak nevezünk. Ezt az együtt élő szülők együtt látják el. Ha a házasságuk felbomlik (vagy a gyerek egyébként is házasságon kívül szüle­tett), természetesen a „bir­tokon belüli” szülő gyako­rolja ezt a jogot. A szülői felügyeletnek a gondozáson kívül fontos eleme a törvé­nyes képviselet. Ez azt je­lenti, hogy a kiskorúak sze­mélyi és vagyoni ügyeiben a szülők járnak el. Képviselik őket a hatóságok, bírósá­gok előtt, ők vállalnak fe­lelősséget tetteikért. Ugyan miféle vagyoni ügyei lehetnek egy serdülő lánynak vagy fiúnak, kér­dezhetné bárki. Hiszen eddig még a zsebpénzük is a szü­lők zsebéből vándorolt az övékbe. Igen ám, csakhogy a gyerekek örökölhetnek. Sajnos, leggyakrabban egyik szülőjük halálakor. Ugyanis ők a törvényes örökösök. Ebben az esetben a túlélő szülőnek a legnagyobb gon­dossággal kell kezelnie ezt az öröklött vagyonrészt, és meg kell őriznie a gyerek számára annak nagykorúsá­gáig. Ha például az általa lakott háznak a fele lett a kiskorú gyermeké, mielőtt a szülő eladja, elcseréli, a gyámhatóság beleegyezését kell kérnie az aktushoz. Enélkül nem rendelkezhet. Ha az a gyanú merül fel, hogy a gyerek vagyonát a szülő a saját céljaira akarja felhasználni, a gyámhatóság korlátozhatja, és rendszeres felügyelete alá vonhatja a szülő (szülők) vagyonkezelési jogát. Ez azonban még nem jelenti a szülői felügyeleti jog megszüntetését. Ha a szülő magatartása olyan, hogy a gyerek jólétét, értel­mi, erkölcsi fejlődését ve­szélyezteti, a bíróság a szü­lői felügyeleti jogot megvon­ja az apától, anyától — vagy mindkettőtől. Ez gyakran az­zal jár, hogy a gyerek álla­mi gondozásba kerül. A szülői felügyelet meg­szüntetésétől meg kell kü­lönböztetni ennek a jognak a szünetelését. Ez utóbbi esetben nem arról van sző, hogy a szülő alkalmatlan a gyerek nevelésére, érdekeinek képviseletére, hanem arról, hogy valamilyen okból nem tudja azt átmenetileg el­látni. Például a szülő hosz- szabb ideig távol vagy is­meretlen helyen tartózkodik, olyan betegségben szenved, amely miatt gondnokság alatt áll maga is, így nem bízható rá a gyerek sorsának irányítása. A leggyakoribb eset az, amikor a gyerektől különélő apa vagy anya szülői felügyeleti joga szü­netel. Ez korántsem jelenti azt, hogy a gyerek fonto­sabb ügyeihez nem szólhat hozzá. Például a gyerekek pályaválasztási, továbbta­nulási ügyeiben, örökbefo­gadáskor, nevének megvál­toztatásakor ki kell kérni a véleményét. Ám, ha a gye­rekkel nem sokat törődő szülő ezt arra használja fel, hogy volt házastársa orra alá borsot tör, szántszándék­kal akadályokat gördít a gyerek elé, a gyámhatóság a gyerek érdekeit mérlegel­ve tesz pontot a vita végére. És végül el kell monda­nunk azt is, hogy a meg-- szüntetett szülői felügyelet jogát vissza is lehet szerez­ni. Ha a bíróság a gyerek fejlődését, nevelését újra biztosítottnak látja a jog­fosztott szülőnél, visszaad­hatja, visszaállíthatja a szü­lőnek (szülőknek) gyerme­kükkel kapcsolatos jogait. Gyakori, hogy az anya odaadó, szerető gondozója lenne fiának-lányának, de nem tudja elhagyni a durva, italozó apát. Nem tudja gyermekét megvédeni a brutális magatartástól. (A gyerek rendszerint állami gondozásba kerül.) Ha az anya rászánja magát, és többé nem vállal a férjjel, élettárssal sorsközösséget, hanem a kiskorú érdekeit tartja fontosabbnak, jogát visszakapja. A szülői felügyelet meg­szüntetésére vagy visszaállí­tására pert indíthat bárme­lyik szülő, a gyerek vagy a gyerek érdekeit védő, kép­viselő gyámhatóság és az ügyész. Dr. Kertész Éva KÖZLEMÉNY A Heves megyei Vízmű Vállalat Egri Üzemegysége közli Eger városi ivóvízfogyasztóival, hogy az 1982. évi rendkívüli kedvezőtlen csapa­dékviszonyok miatt Eger város vízellátását biztosító kutak vízhozama a több éve tapasztalt átlagnál nagyobb mértékben csökkent. Ennek következtében a rendkívüli módon megnövekedett vízigényeket csak korlátozottan tudja kielégíteni. A létrejött vízhiány csökkentése érdekében kéri tisztelt Fogyasztóitól, hogy locsolásra, gépkocsimosásra ivóvízhálózatból származó vizet egyáltalán ne használjon. A vízhiány következtében kialakult rendkívüli helyzetben kéri a lakos­ság türelmét és megértését. HEVES MEGYEI VÍZMŰ VÁLLALAT EGRI ÜZEMEGYSÉGE TÜZOLTÖVERSENYEN (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents