Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Wv u D XXXIII. évfolyam, 173. szám Ara: 1982. július 25., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ ELSŐ FÉLÉV AZ IPARBAN A külpiac élénkülése még várat magára — Szigorúbb gazdasági szabályozók — Növekszik a termelékenység Készülnek a Mecman-hengerek a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységében (Fotó: Perl Márton) Nem árt... Nyár. Megélénkülnek, tarkába öltöznek a belvá­rosi sétautcák, a vendégek kiköltöznek a presszók te­raszaira. A kánikulai na<- pokon pedig mintha egy láthatatlan erő egyirányú- sítaná a forgalmat a stran­dok felé. Zsúfoltak az autó­parkolók. s a kabinosok ilyenkor többet gyalogolnak nap nap után, mint egy táv­gyalogló. A jól értesültek szerint az idei nyáron csak a bi­kinik és a szoknyák anyag­igénye múlja alúl a tavalyi kánikulát. A könnyű sa­ruk, színes1 trikók mellett újra visszatért — a férfiak legnagyobb megelégedésé­re — a minidivat. Ahol pedig hosszú soro­kat látni, ott megérkezett a sör. habja a magyaros harcsabaj úszók ékesítője. Sűrűn kattognak a fagy­laltadagoló kanalak. Szól a zene, s nem lanyhul a forgalom egészen a késő esti órákig. Percenként csörög a telefon az orvos- meteorológiánál, az utazási irodákban, a szabadtéri színházak jegypénztárai­nál, no meg a vízművek­nél. Kirakodóvásárok, zöld­ség-gyümölcs börzék, hom­lokukat törölgető pincé­rek, atlétatrikóra vetkőzött buszsofőrök, a földeken éj Jel- nappal serénykedő aratók jelzik, hogy az élet nem állhat meg a kániku­lában sem. Vannak, akik­nek ezekben a hetekben kell a legkeményebben helyt­állniuk. Vagy azért, hogy szórakozásunkról, pihené­sünkről gondoskodjanak, vagy mert munkájuk csúcsidőszaka éppen, a nyár. Tisztelet mindazoknak, akik dolgoznak ilyenkor mások helyett is. Tisztelet a munkának, melyhez ilyentájt a megszokottnál is több energiát kell moz­gósítani. A nyári munkáról szólt a' minap egy rádióriport. Fiatalokat kérdeztek, olya­nokat, akik kemény fizikai munkával keresik kenye­rük, s akiknek már szinte mindenük megvan szorgal­muk jutalmaként. Lakás, kocsi, és mint mondták, takaros OTP-betétkönyv is. Mindahány megkérde­zett úgy beszélt az üdülés­ről, mint ami szükségtelen, s még rossz is. Hivatkoz­tak a több pénzre, meg ar­ra is, hogy kiesnek a már megszokott ritmusból. Sza­badságukat szintén munká­val töltik. Hát: akadnak ilyen vé­lemények is. Azért az per­sze még igaz marad, hogy a pihenésre, a kikapcsoló­dásra, feltöltődésre az újabb feladatok előtt, min­denkinek szüksége van. A pénz, a vagyon mintha ar­ra kényszerítené az em­bert, hogy szüntelenül, megállás nélkül csak a gyarapításra gondoljon, s akinek több van, valami megmagyarázhatatlan erő hatására a fogához is veri a garast. Ki tudja, bizo­nyára lehet ez is valami­féle öröm forrása, s a buz­galmat, ha tisztességes munka rejtőzik mögötte, mindenképpen tisztelni kell. Nem árt azonban, ha az anyagiakat élvezni is tud­juk. .. Kiss Szabó Ervin Az év első felében nem következtek be a világgaz­daság helyzetében a tavalyi előrejelzésekben szereplő kedvező változások, a kül­piac élénkülése még várat magára. Ez a hazai ipar fejlődésének külgazdasági feltételeiben további rom­lást okozott, kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségeket je­lentett. Az ismert politikai indítékú diszkriminatív in­tézkedések még tovább ne­hezítették az első félévi ter­vek realizálását. Az ipar első félévi gazdálkodásáról, tapasztalatairól Zsednai Pál, az Ipari Minisztérium válla­latfelügyeleti főosztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A kedvezőtlen helyzet el­lenére az iparvállalatok ter­melése a második negyed­évben megélénkült, s összességében a félévben — a tervek számításainak meg­felelően — átlagosan mint­egy két százalékkal bővült. Az ágazatok közül a legdi­namikusabban a gépiparban és a vegyiparban nőtt a ter­melés. A tavalyi erőteljes csökkenési folyamat a kohá­szatban megállt, lényeges változás azonban nem kö­vetkezett be. Az egész évi kilátásokra viszonylag meg­bízható információt nyújt, hogy az ipar 1981. évi ren­delésállománya biztosítja a nemzeti jövedelem termelé­séhez az előirányzott mér­tékű hozzájárulást. A rende­lések összetétele azonban nem mindenben kielégítő. Erre figyelmeztetnek az el­Napjainkban divat lett a hétvégi telek. Egyre többet látni belőlük: aki egy kis hajlandóságot is érez ma­gában a földművelésre, már­is megpróbál „birtokot” vásárolni. Sokszor azonban — szakértelem híján — csak a legnagyobb munka idején jönnek rá sokan, hogy mennyi minden szükséges annak a néhány négyzetmé­ső félévi adatok, amelyek szerint növekedett a belföldi felhasználás, a nem rubel­elszámolású kivitel pedig — az ipar egészét tekintve — kissé visszaesett. Dinamiku­san nőtt viszont a szocialis­ta országokba irányuló ki­vitel. Az ipari ágazatok közül a nem rubelelszámolású piaco­kon nagyobb növekedést csak a gépipar tudott elérni. A nem rubel- elszámolású exportot nagy­mértékben nehezítették a kedvezőtlen külgazdasági kö­rülmények. A vállalati gaz­dálkodás gyengeségei is sze­repet játszottak az export alakulásában. Az Ipari Mi­nisztérium számos intézke­dést tett, amelyeknek hatá­sára a második félévben po­zitív irányú változásra, az export növekedésére lehet számítani. Az ipari vállala­tok megvizsgálták, hogy szabad kapacitásaikkal az eredeti előirányzatokhoz ké­pest milyen mértékben vál­lalkozhatnak a nem rubel- elszámolású export növelé­sére. Ez az akció az év egé­szében ' folytatódik. E fel­adatok a vállalatok és a gazdasági irányítás részére az eddigieknél is összetet­tebb és szigorúbb követel­ményt támasztanak. Ezt fe­jezik ki egyebek közt a jú­lius 1-től életbe lépett szi­gorúbb gazdasági szabályo­zók. A nemzeti jövedelem fel­használási arányainak biz­tosítása szempontjából az ipar jelentős feladata, hogy a beruházások ne haladják ternyi borsónak, zöldségfé­léknek, burgonyának az ápo­lásához, gondozásához. A tájjellegnek megfelelően megyénkben természetesen nem kevesen próbálkoznak szőlőtermeléssel. Mind­ezekhez a munkákhoz igen sok segítséget adhatnak az újabb és újabb, a mezőgaz­dasági munkákat segítő kis­gépek. meg az előirányzott mérté­ket. Az állami beruházások összességében ezt nem lép­ték túl, a vállalatok saját fejlesztései azonban továbbra is meghaladták a tervezettet. Az eddig érvénybe lépett, és az előkészítés alatt levő központi intézkedések ezt a kedvezőtlen folyamatot vár­hatóan mérséklik, sőt megállítják. Az idei első félévben is folytatódott az iparban dol­gozók létszámának csökke­nése. Elérte a népgazdasági tervben szereplő két száza­lékot, s ez nem igazolta a vállalatok terveit, átlagosan ugyanis félszázalékos csök­kenésre számítottak. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kétszázalékos termelésnö­vekedést a munka termelé­kenységének növekedésével érték el. A munkaerőmoz­gás a tapasztalatok szerint tervszerűtlenebb volt a kí­vánatosnál, de megkezdődött a tudatos átcsoportosítás, a munkaerő-gazdálkodás ked­vező folyamata is, erre el­sősorban a nagyobb ipari vállalatok — a Csepel Mű­vek, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Medicor Mű­vek, a hűtőgépgyár — adtak példát. Az iparban a bérek és ke­resetek első félévi növeke­dése meghaladta az előirányzott mértéket. A növekedés üteme a má­sodik félévben várhatóan mérséklődni fog, így a sze­mélyi jövedelmek előrelát­hatóan a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően alakul­nak. Az Ipari Minisztérium a II. félévi feladatok teljesí­tése érdekében megkülön­böztetett figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatok ala­kulását, és felkészül arra, hogy menet közben, késede­lem nélkül megtegye a szük­séges intézkedéseket, első­sorban a nem rubelelszámo­lású export növelésére, a behozatal mérséklésére, s ez­által a népgazdasági egyen­súly javítására. Megvásárlásukra persze, nincs mindig kellő anyagi fedezet. A legokosabb tehát, ha az ember kölcsönzi eze­ket az eszközöket. Vajon megyénkben tud-e bárki né­hány napra igénybe venni ilyen gépet? A mezőgazdasági kisgép­kölcsönzés helyzete legfel­jebb Egerben mondható megnyugtatónEik. Mint meg­tudtuk, a megyeszékhelyen áz Eger és Vidéke Körzeti Áfész működtet kölcsönző­boltot a Szarvas téren. Itt elsősorban kapálógépeket le­(MTI) AZ IGÉNY NAGY - A VÁLASZTÉK KICSI Kisgépkölcsönzés - gondokkal A zöldség és gyümölcs útja A gyöngyösi hfltőházban a szállításhoz készítik elő az árakat Igazán nem panaszkodhatunk az idén a zöldség­es gyümölcsellátásra. Ha végigmegyünk a piaco* kon, be-belátogatunk a boltokba, roskadásig meg­rakott polcokat, pultokat találunk. Az árakra sem lehet panasz, mert bár a zöldségfélék drágábbak az egy évvel ezelőttinél, a gyümölcsök viszont a tavalyinál olcsóbban kaphatók. Fotóriporterünk azt az utat örökítette meg felvé­telein, amelyen ezek a fontos növények eljutnak a vásárlók szatyráig, kosaráig. Megérkezett a friss szállítmány Egerbe, a ZÖLDÉRT Dobó téri boltjába A vevők a legolcsóbb és legjobb zöldség-, gyümölcsféléket keresik (Fotó: Perl Márton) Perui vendégek A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára Enrique Bemalet sze­nátornak, a párt főtitkárá­nak vezetésével július 21— 24. között Magyarországon tartózkodott a Perui Forra­dalmi Szocialista Párt kül­döttsége. A delegáció szom­baton elutazott hazánkból. hét igényelni. Ebben az esz­tendőben az egri áfész 150 ezer forintot kapott a me­gyei tanács szolgáltatási alapjából arra, hogy fel­újítsa gépállományát. Eddig öt Robi típusú motoros kapát vásároltak, továbbá szőlőzúzó és szőlődaráló gé­peket, valamint motoros permetezőket is megrendel­tek. Mindez persze nem je­lenti azt, hogy teljes mér­tékben ki tudnák elégíteni a kisgépkölcsönzők igényeit. Erre majd csak akkor lesz igazán mód, ha a Grónay­tömbben elkészül a Buda­pesti Kereskedelmi Köl­csönző Vállalat üzlete. Ezt az épitők a következő év elejére ígérik. Az új köl­csönzőbolt jelentős minőségi változást hoz majd a mező­gazdasági kisgépek kölcsön­zésében. Amint fentebb em­lítettük, mindez csak Eger­ben megoldott, érdeklődé­sünkre ugyanis elmondták, hogy Gyöngyösön nem fog­lalkoznak kisgépkölcsönzés­sel, Hatvanban pedig meg­szüntették ezt a szolgálta­tást ...

Next

/
Thumbnails
Contents