Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1982. július 24., szombat A közlekedés ma már nem csupán a tervezők és gyártók, a tudomány és a gyakorlat együttes sikereinek jegyeit viseli magán. A gyorsaság, a kényelem fontos szempontok egy-egy jármű létrehozásánál, de mindinkább előtérbe kerül a biztonság; a veszélyek minimálisra szorítása, s a közlekedő ember jobb felkészítése a bajok korai felismerésére és elhárítására, összeállításunk e célokat szolgálja. összeállította: PILISY ELEMÉR Az egyik legveszélyesebb manőver: Az előzés bl A kockázatos, indokolatlan előzés a közlekedésben az egyik legveszélyesebb manőver. Nem véletlen, hogy ezt £ magatartást sokszor vizsgálják a közlekedési kutatók. A kérdésük mindig ugyanaz: mi készteti a járművezetőt az indokolatlan és kockázatos előzésre? A vezető magatartását két tényező határozza meg alapvétőién: az egyik a minél biztonságosabb, a másik a minél gyorsabb célhoz jutás — állítják az Autóközlekedési Tanintézet munkatársai. Ehhez társul sokakban egy harmadik tényező is, mégpedig a szabad haladásra való törekvés. Ennek lehetőségét ugyan a külső forgalmi viszonyok is befolyásolják, ám lényeges szerepet játszik benne a vezető személyisége is. A szabad haladás biztosítására ugyanis kétféle megoldási forma létezik. Az egyik vezető ilyenkor leszakad az előtte haladótól, s így teremti meg magának a lehetőséget, a másik típus viszont gyakori előzg|etéssel tudja ugyanezt elképzelni. Vannak természetesen olyanok is, akik feladják a szabad haladás lehetőségét, felzárkóznak az előttük haladó mögé, s hosszú időn át követik anélkül, hogy megelőznék. A gyakran előzgetők személyiségét vizsgálva kimutatható volt, hogy alkalmazkodási problémáik vannak az életben, erős bennük nemcsak az aktivitás, hanem a kockázatvállalási készség is, magatartásukat legtöbbször indulatok vezérlik. A felzárkózók személyiségében viszont depresszióra való hajlamot, szorongást, túlzott alárendelődést mutattak ki a vizsgálatok. A legkevesebb kedvezőtlen személyiségjegyet azok mutatták, akik a forgalmi helyzetek szerint képesek voltak mindig a külső feltételekhez igazodva vezetni. Mini- segélyállomások Hatásosabb lökhárítók Az európai országokban a műanyag lökhárítók alkalmazása még csak a kezdeti lépéseknél tart. Ennek okai a karosszéria-tervezők voría, kodásában, a gépkocsi önsúlyának növekedéséből adódó problémákban, a költség növekedésében stb. keresendő. Pedig az újfajta lökhárítók már jól beváltak az Egyesült Államokban, az ottani gépkocsiipar alkalmazza is őket. Az európai aggályok persze leküzdhetők lennének. Az esetleges költségnövekedés például bőven megtérülne azáltal, hogy a karosszéria védettsége javulna, s azáltal is, hogy a lökhárítók ütközés esetén könnyebben javíthatók. Az európai felfogás szárná, ra elfogadható műanyag lökhárító típusa a következő lehat: az alap szerkezeti elem egy acéltartó, melyet a hagyományos eljárás szerint szilárdan, csavarkötéssel rögzítenek a karosszériához. Ezt fedi be a műanyag borítóelem, amely azonban nem fekszik fel közvetlenül az acéltartóra. Ilyen módon az enyhe ütközéseket a műanyag borító rugalmasan felfogja. A műanyag borító bordásán érintkezik az acéltartóval, a bordák az ütközési energiát egyenletesen elosztva adják át a tartónak, a műanyagelem pedig ütközés után rugalmasan visszanyeri eredeti alakját. Nagyobb energiájú ütközések, illetőleg az acéltartó ebből adódó maradandó deformációja esetén az utóbbi viszonylag könnyen egyengethető, a műanyag borító pedig újra felhasználható. A kombináció előnyei közé tartozik, hogy a korrózióproblé- mák elesnek, és a kőfelverő- dés okozta károk veszélye is kisebb. A hátrányok között meg kell említeni a megnövekedett önsúlyt, továbbá azt a körülményt, hogy bizonyos nehézségeket okoz a műanyag lökhárító formai és konstrukciós egységesítésbe az acéltantóval, illetve akarosz- szériával. Ami a lökhárítók anyagát illeti, az Egyesült Államokban legelterjedtebben a po- liuretánokat alkalmazzák, ezeket követik a PVC-ből és a sztirol polimerizátumokból készült lökhárítók. Kétségkívül legtetszetősebb és konstrukciós szempontból is — legelegánsabb megoldás a poliuretánból készült, sejt- szerűen szerkesztett elasztomer lökhárító. Ez lényegében üreges test, keresztirányú bordák osztják sejtekre (kamrákra). Ütközéskor az ütközési energia a poliuretán deformálódási energiájává alakul át. A terhelés megszűntekor a deformáció teljesen megszűnik. A deformáló energia legnagyobb részét a bordák tágulása és elhajlása veszi fel, a lökhárító frontális része osztja el a terhelést az egyes bordákra A lökhárítókról szólva nem szabad elfeledkezni egy nagyon fontos szempontról: arról a védelemről, amit a gyalogosoknak nyújtanak. A rugalmas — kisebb — ütközések kevésbé veszélyeztetik a gyalogosok testi épségét. Ilyen vonatkozásban a műanyag lökhárítók elterjedése nemcsak fontos, hanem sürgős is lenne. B. 7. Világszerte sokféle törekvés tapasztalható a belsőégésű motorok üzemanyag-porlasztója, a „jó öreg” karburátor megreformálására, amely az idézőjeles jelzőt azzal érdemelte ki. hogy sok évtizede szinte változatlan konstrukciós felépítésben szolgálja a motorizációt. Amíg olcsóbb volt a benzin, a gépkocsigyárak csak kevéssé törődtek az üzemanyagfogyasztási értékekkel, inkább a teljesítmény fokozására, az élettartam és a megbízhatóság növelésére helyezték a hangsúlyt. Napjainkban viszont a minél kevesebb üzemanyaggal megtehető minél nagyobb távolság az egyik ljegfőbb konstrukciós szempont. Egy olasz mérnök olyan karburátorkiegészítő szerkezetet dolgozott ki, amely az égés lefolyását és ezzel a motor hatásfokát jelentősen megjavítja. Szerkezetének használatával — a szakvélemények szerint — a benzin- fogyasztás 15—20 százalékos csökkenése, és a menetteljesítmény 4—5 százalékos növekedése érhető el. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy a motor nagyobb rugalmassággal rendelkezik a kis fordulatszám-tartományban, és a szokásosnál jóval hevesebb szénmonoxid mutatható ki a kipufogógázban. A gázosítót kiegészítő készülék lényegében három fő elemből áll. Az első az egyenletes légteljesítményű ventillátor, amely az autó akkumulátorához csatlakoztatva a gyújtás bekapcsolásakor kezd működni. A második a gázpedálhoz egy bütyköstárcsával illeszkedő szelep, amely a levegőhozzávezetést szabályozza (a bütyköstárcsák alakja az autó és a karburátor típusához igazodik). A harmadik a szívócsonk és a karburátor közé szerelt szerkezeti elem. Az első két elem útján odavezetett levegő növeli a hajtóanyag-levegő keverék oxigéntartalmát, azonkívül a légáram egy kis ventillátort is forgat, ami az elegy keveredését javítja. Képünkön a karburátorral összeépített kiegészítő szerkezetet láthatjuk, amely csaknem teljes egészében üvegrosttal erősített műanyagból készül. B. I. Korszerűbb karburátor Kiegyensúlyozatlan kerekek Felvételünk a hatvani mini-segélyállomás vezetőjét, Soós Istvánt mutatja be (Fotó: Szabó Sándor) Az országúti segélyszolgálaton kívül az Autóklub mini segélyálkonásokat szervez városokban, községekben és falvakban. Ma már 45 ilyen kis segélyállomás működik és továbbiak állnak nyitás előtt. A cél az, hogy minél közelebb kerüljön a klubtagsághoz a műszaki segély- nyújtás. Bár már 25 városban működnek az Autóklub korszerűen felszerelt, nagy műszaki állomását, a távolabb lakó klubtagoknak adott esetben messzebbről kell ide autózniuk. Éppen az ő érdekükben létesülnek ezek a műszerekkel is felszerelt miniállomások. Az a törekvése az Autóklubnak, hogy minden klubtag, az ország bármelyik részén, 20— 30 kilométeren belül elérhesse a klub legközelebbi közlekedésbiztonsági szolgálatát. A helyi tanácsokkal együttműködve autószerelő szakemberek alkalmazásával szervezi a klub ezeket a miniállomásokat. Az Autóklub idei műszaki feüijesztési terve szerint ebben, az évben 70 helységben nyitják meg a kis állomásokat. A már működő mini se- gélyálüomások Heves megyében: Heves, Zalka Máté utca 1., Besenyőtelek, Hamyi utca 36., Hatvan, Mészáros Lázár utca 14. Gyakori rendellenesség a gépkocsinál, hogy egy bizonyos sebességérték elérésekor a kormánykeréken először enyhe, majd terősödő ütéseket, rezgéseket érzékelünk. Ez a jelenség általában csak egy bizonyos sebesség- tartományban észlelhető, utána vagy megszűnik, vagy csökken. A hibát az esetek többségében a kerekek kiegyensúlyozatlansága okozza. A gumiabronccsal ellátott keréktárcsa külső és belső oldalára kiegyensúlyozás céljából meghatározott profilú és súlyú ólomnehezékeket erősítenek fel. A gyárból újonnan kikerülő kocsiknál még a kerék összeállítása során elvégzik a kiegyensúlyozást, amire azért van szükség, mivel a gumiköpenyt nem tudják olyan pontosra készíteni, hogy a futófelület „húsa” mindenütt egyforma vastag legyen. A rendellenességek akkor kezdődnek, ha a súlyok elmozdulnak, vagy tudtunk nélkül leesnek (például a járdaszegélynek való nekiütközéskor, vagy ha nagy sebességgel gödörbe hajtottunk). A kerekek kiegyensúlyozását házilagosan csak igen körülményesen, sok türtelmet igénylő munkával lehet elvégezni. Sokkal egyszerűbb, ha szakemberrel, e művelet lefolytatására készült célgépen végeztetjük el ezt a fontos feladatot. A célgéppel a nagy sebességű haladást utánozva, erőteljes pörgetéssel állapítják meg a tömegeloszlás rendellenességi helyeit és az elhelyezendő súlyok nagyságát. Gumicsere után már csak azért is érdemes kiegyensúlyozó gépre tetetni az összeszerelt kerekeket, mert így még idejekorán kiderülhetnek az abroncsok esetleges gyártási hibái, amjt megreklamálhatunk a gyártó cégnél. Érdekességként említjük meg, hogy ma már gyártanak olyan autókerekeket is — egyelőre csak a drága, nagy kocsik számára —, amelyeket nem kell kiegyensúlyozni. Az önki egyensúlyozó autókerék üreges gyűrűjében kis fémgolyók találhatók, amelyek ott egy speciális folyadékban szabadon mozognak, s helyzetüket a kerék forgása során a centrifugális erő következtében úgy változtatják, hogy a kerék súlypontja az üreges gyűrű középpontja felé tolódjon el, s ezáltal a kiegyensúlyozatlanság megszűnik. Nedves út, szél és a közlekedés Hazai baleseti elemzésekből kiderül, hogy baleseteknek kb. 20 százaléka következik be kedvezőtlen időjárási körülmények között. Jóllehet ez csekély részarány, azonban a balesetek kimenetelének súlyossága miaitt fokozott figyelmet igényel. A rossz időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a közúti pálya legfontosabb elemét, a súrlódást, amely az útfelület és a gépjármű gumiabroncsa között jön létre. Hosszirányú erők hatnak a burkolat síkjában, különösen fékezéskor vagy gyorsításkor. A menetirányra merőleges, oldalirányú erők hatnak a burkolat síkjában, pl.: ívekben. A gépjárműről a burkolat síkjában a burkolatra ható csaknem vízszintes irányú erőket az útburkolat felülete és a gumiabroncsok között fellépő passzív súrlódási erő ellensúlyozza. Ha a burkolat túl síkos, a súrlódási tényező túl kicsi, a burkolat nem tudja felvenni a közel vízszintes erőhatást, ekkor lehetséges, hogy fékezéskor a hosszirányban kihasznált súrlódás oldalszél hatására kimerül és a gépkocsi kormányozhatatlanná válik, balesetet okoz. Ha fékezéskor a burkolat annyira csúszós, hogy (oldalerő nem lévén), egyenesen csúszik a gépkocsi, a fékút kedvezőtlenül meghosszabbodik, a gépkocsi túl későn áll meg, balesetet okozhat. Ívben való haladáskor, ha a burkolat csúszós, illetve a sebesség túlságosan nagy, akkor fékezés nélkül is előfordulhat, hogy a gépkocsi az elegendően nagy centri- petális erő (elegendő oldalsúrlódás) hiánya miatt kormányozhatatlanná válik és az ívből kifelé sodródva, balesetet okoz. Nedves, vízfilmmel borított burkolaton a sebesség növekedésével jelentősen csökken a súrlódási tényező. A csökkenés nagyobb mérvű, a sima, zárt felületű burkolaton, mint a durva szemcsés felületűn. Esős, nedves burkolaton a vízfilm, mint hidrodinamikai emelő, átveszi a kerék, illetve a kocsi egy részét és így a kisebb kocsi- súlyra vonatkozó súrlódási tényező alakul ki. Ha a burkolat és a kopott gumi felülete is sima. akkor egy kritikus sebességen felül felléphet az aquaplaning, a vízen csúszás veszélyes állapota. Ha az útfelület és a gumiabroncs közé szennyeződés is kerül, amely kevés vízzel vegyülve a burkolaton csúszós, kenőanyagszerű réteget alkot, a súrlódási viszonyok fokozott romlásával kell számolni. Ez főként az eső kezdeti szakaszában fejti ki kedvezőtlen hatását, amikor még a leesett csapadék nem mosta tisztára az útfelületet. A szél erőssége, iránya vagy kiszámíthatatlan jellege is hatással van a közlekedésbiztonságra. A gépjármű — a gumiabroncsok deformálódó képessége miatt — enged az oldalerőnek, a kitérés mértéke függ a gépkocsi konstrukciójától. Ezt a hatást állandó ellenkormányzással szükséges kiegyenlíteni, hogy a gépjárművet a szükséges irányban tartsuk. L Bútorvásár Füzesabonyban 1982. július 26-tól 31-ig EGYES HAZAI ÉS IMPORT — lakószobák, — szekrénysorok, — kárpitozott garnitúrák, — konyhabútorok vásárlása esetén 1000,— Ft-os AJÁNDÉKUTALVÁNYT ADUNK. Hitelügyintézés, házhoz szállítás, lakberendezési tanácsadás a helyszínen. Várjuk kedves vásárlóinkat! FÜZESABONY ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ
