Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 172. szám ÁRA: 1982. július 24., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Viselkedünk Nemegyszer megütközve tapasztalom, hogy némely kiránduló szemrebbenés nélkül szétszórja az erdő­ben, a réten a kiürült uzsonnászacskót, konzer- vesdobozt, s miegymást. Utastársam a legnagyobb lelki nyugalommal kidobja az autóbusz' ablakán az összegyűrt papírzsebken­dőt vagy az elfogyasztott ízletes gyümölcs magját, csatáját. Netalán pedig a tartalmától megfosztott pa­lackot is, a vonatbóL Az sem ritkaság, ha jártom- ban-keltemben benn a vá­rosban, megállóhelyen, mo­zi előtt látok szemetelő embert, s még a lépcső­házban ás észreveszem, hogy egyik-másik magáról megfeledkező lakó a folyo­sót, kerül-fordul, összeté­veszti, a hamutartóval. Űton-útfélen látom, hal­lom, amint a fiatalabbak átnéznek egy-egy öregen, semmibe sem veszik az idősebbek korát, gyöngesé- gét, elesettségét. a férfiak olykor a legkisebb tiszte­letről is megfeledkeznek a nőkkel szemben. Nemcsak a köszönést, * hanem úgyszól­ván a legalapvetőbb udva­riasságot isi elmulasztják. Panaszkodnak — s ta­pasztalataim alapján ma­gam is oszthatom vélemé­nyüket — arról, hogy azok­ban az épületekben, ahová több családot is beszorí­tott a kiszámíthatatlan sors, jó néhány an valósággal örömüket lelik abban, ha a másik napjait apróbb-na- gyobb bosszantásokkal megkeseríthetik. Ügy ko­pognak, dübörögnek fapa­pucsaikban az emeleten, hogy az alattuk levő helyi­ségekben valósággal frász kerülgeti a lakókat. Pihenő időben isi — kora reggel vagy késő este, a szombati, vasárnapi ebéd után — bömböltetil^ a rádiót, a té­vét, a lemezjátszót vagy a magnót. Mindennapos, hogy porolnak az erkélyről, egy- egy takarításnál esi ágya­zásnál olyan hangerővel mozgatják, dobálják a bú­torokat, mintha éppenség­gel részeg rakodómunká­sok költöztetnének valakit. Bocsánatkérési nélkül át- áztatják néha többször is a lakótárs otthonának a mennyezetét, falát, segéd­motorok, moforbiciklik, autók ablak alatti zajos tú- ráztatásával csinálnak nem kívánt ébresztőt, a garázs^ ban összegyűlt limlomot ki­viszik a közeli játszótérre. Szóval: baj van a visel­kedéssel. Sokan egyszerűen nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy mi illik és mi nem, mit szabad vagy mit nem. Butaság. nemtörődömség lépten-nyomon, és sajnos, vajmi kevés az igyekezet a javulásra Mert nincsi, vagy ritka és kicsi a felet- lössógre vonás, a bírság vagy büntetés, á figyelmez­tetést pedig nem sokba ve­szik. Ha tanítják isi a ren­det az iskolában, a munka­helyen, számosán hamar elfelejtik. Gyakran már az aljtóban. S az illetőknek eszükbe sem jut, hogy szé­gyelljék ezt... ! Jó ez így, nem élhenénk szebben, kulturáltabban? Gyóni Gyula (Fotó: Perl Márton) Hol jó, hol nem jó! Nem, nem egy rendhagyó mese kezdete ez, hanem a 25-ös főút egri átkelési sza­kaszán beállított közlekedési lámpák valamivel több mint kéthavi működésének minősí­tése. Olvasóink is többször pa­naszolták, hogy összesen 11 jelzőberendezés rendszer­telen üzemelése, a kellő összhang hiánya bizonyta­lanná teszi őket a jármű- vezetésben. Az is előfordult már, hogy egy útkereszte­ződésben minden lámpa pi­rosat mutatott, sőt az is, hogy hosszú perceken át nem volt hajlandó a tilos­ról átváltani. A jelzőlámpák tehát, majdhogynem külön életet élnek ... A szakhatóság véleményét e sokunkat foglalkoztató gondról az Egri Járási-Vá­rosi Rendőrkapitányságon az osztályvezető Zay István rendőr őrnagytól és az al­osztályvezető Kocsmár Fe­renc rendőr hadnagytól kap­tuk meg: — Forgalomtechnikai szempontból sok a hiányos­ság a 25-ös főút egri átke­lési szakaszán. A vasútállo­más előtti csomópontnál pél­dául igen nehéz eligazodni, az előjelző tábla túl közel van a lámpához, így gyakran három-négy sávot is kell a járművezetőknek egyszerre váltaniuk. A belváros felé vezető elágazásnál ötven méterre sincs egymástól a két jelzőberendezés, még sincsenek szinkronban. Ért­hetetlen, hogy a Vörösmar­ty és a Bacsó Béla utcák találkozásánál a Szépasz- szony-völgy felől érkezőknek miért nem lehet balra for­dulniuk. A lámpák egyéb­ként világosan mutatják a teendőket, ha — működ­nek. Gyakori azonban, hogy az egyik helyen üzemelnek, a másikon nem. Szerintünk indokolatlanul sokat helyez­tek el ezen az útszakaszon, több kereszteződésben elég lett volna kötelező megállást jelző táblákat felállítani. Így azonban a jelzőberende­zések sora nemhogy előse­gíti, hanem éppen lassítja a forgalom áramlását, fo­lyamatosságát. Azf sem mondhatjuk, hogy a bizton­ságot szolgálja így, pedig ez lenne a fő cél. Czuczor László, a KPM Egri Közúti Igazgatósága forgalomtechnikai osztályá­nak vezetője elismeri: — Bizony, jócskán elő­fordulnak még hibák a köz­lekedési lámpák működésé­ben, Tudunk róla, hiszen a lakosság nekünk is jelzi eze­ket. A gyakori meghibáso­dás fő oka kettős: gondo­sabb munkát kellett volna végeznie a kivitelezőnek, emellett a jelenlegi, Debre­cen típusú közlekedési jel­zőlámpák nem a legkorsze­rűbbek. — Ez nem éppen meg­nyugtató hír az autósoknak, motorosoknak... — Kétségtelen, de azt is el kell mondanom, hogy a végleges üzembe helyezés még nem történt meg. Jú- liüs 6. óta, egyhónapos pró­baüzem van. A kivitelező Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Szövetkezet dolgozói naponta ellenőrzik az út­szakasz lámpáit s ahol hi­ba keletkezik, igyekeznek minél hamarabb elhárítani azt. Ékről naplót is vezet­nek. Segíti munkájukat igazgatóságunk egy csoport­ja is. Augusztus 6-a után lesz a végleges felülvizsgá­lat, amelyen összegezzük a tapasztalatokat. — S mi várható ezután? — Ha az lesz a végső kö­vetkeztetés, hogy még min­dig nem működnek folya­matosan és biztonságosan, akkor egy vagy két hónap­pal meghosszabbítjuk a próbaüzemet Különben az ellenőrzést végzők bejegy­zései szerint az utóbbi másfél-két hét alatt akoráb­. bioknál kevesebb volt a gond. — Nem lenne célszerű a program módosításával a forgalom ritmusához igazíta­ni a jelzőlámpák működé­sét? — Ha üzemelnek, akkor manapság reggel fél héttől este hatig egyvégtében je­leznek a lámpák, holott elé­gendő lenne csak reggel ki­lencig üzemeltetni őket utána pedig csupán délután négy órától. Ahhoz azonban, hogy a módosítás megtörténhes­sen, egy kapcsolósort kell be­építeni a főrendszerbe. Ter­mészetesen igyekszünk ezt minél előbb megoldani. Elimerésre méltó a szak­emberek igyekezete a „lám- paügy” megoldása érdeké­ben. Csakhogy... Csak­hogy éppen két hónapja ol­vashattuk lapunk hasábja­in az illetékesek ígéretét, miszerint június 30-ra a lámpák végleges programja biztosítja az állandó és fo­lyamatos működést. Ma már július végénél tartunk. Akkor a járművezetők meg­értését türelmét kérték. Fé­lő azonban, hogy — a már megtörtént balesetek miatt is — ez egyre fogyóban van... Szalay Zoltán Pénteken ünnepélyesen megnyitotta kapuit az 1876. óta ötvennegyedszer. megren­dezett szegedi ipari vásár. A lobogódíszbe öltöztetett Marx téren Csikós Ferenc, a vásár igazgató tanácsának elnöke köszöntötte a megnyitóra ér­kezett nagy számú vendéket, a kiállító finn, jugoszláv, len­gyel és szovjet vállalatok képviselőit, a hazai kiállító- kait. Ballal László, az MSZMP KB osztályvezetője mondott megnyitó beszédet, méltatva a szegedi vásár je­lentőségét. Mint mondotta, a vásár nemcsak Csongrád, ha­nem az egész ország ipará­nak jó alkalmat kínál arra, hogy tavaszi és az őszi BNV között felmérje: mennyire állják a versenyt a termé­kek, s mit kell tenni a nem­zetközi pozíciók megtartásá­ért. A nemrégiben önállóvá lett iparvállalatok először bi­zonyíthatják, hogyan éltek új lehetőségeikkel. A részt­vevők számát tekintve csú­csot jelentő csaknem 600 ki­állító, mintegy félezer új rik­ítóéi szerepel ezen az ipari seregszemlén. A vendégek a megnyitó ünnepség után megtekintet­ték a 34 000 négyzetméternyi szabad területen, illetve csarnokban, pavilonokban felvonultatott termékeiket. Különösen a fogyasztási cik­keket, élelmiszereket gyártó ipar szerepel sok újdonság­gal. Üjszerű a vásárlátogar tók eligazítása is: a főbejá­ratnál a pavilonokban olyan vásártórképet helyeztek el, amelyen gombnyomásra bár­mely kiállítóról részletes in­formációk jelennek meg. A munka egyszerű, könnyen megtanulható, elnevezése azonban bonyolultabb: telefonköz­pont biztosító sávszerelés, ezúttal Fodor Sán- dorné bemutatásában Munka kapcsán jó viszonyban — röviden így jel­lemezhetnénk azt a kapcsolatot, amely a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet, a Budapesti Hír­adástechnikai Gyár és a Ganz Villamossági Művek között alakult ki. Hármas kooperációban telefonal­katrészeket előállító kisüzemet létesítettek Istenme­zején. Ez igen jól jött a helybeli asszonyoknak, akik bizony nem válogathattak az ottani munka- ajánlatokban. Ha dolgozni akartak, akkor bizony sokuknak nem maradt más hátra, mint az eljárás. Most egyelőre 12 fővel beindult az üzem egy régi, de szépen felújított épületben. Ha beválik a számí­tás, könnyen meglehet, hogy duplájára emelke­dik a mostani kezdeti létszám. Megkezdődtek a XV. kiskunsági pásztor- és lovasnapok A Budapesti Honvéd Sport­egyesület nemzetközi lovas­versenyével pénteken a Döimsöd melletti Apajon megkezdődött a XV. kiskun­sági pásztor- és lovasnapok július 25-ig tartó esemény- sorozata. A háromnapos program idején rendezik meg a négyes fogatok orszá­gos hajtóbajnokságának maratoni versenyét is. A lo­vassport kedvelői ezenkívül nemzetközi díjugrató és te­repversenyeket tekinthetnek meg, és rendeznek ifjúsági lovasműsort A pusztai ha­gyományokat eleveníti fel a csikósok bemutatója. A rendezők az idén mintegy ötven-hatvanezer bel-és kül­földi látogatóra számítanak. Szórakoztatásukra a verse­nyek és a bemutatók szüne­teiben népi együttesek és táncosok idézik fel a nép­élet hagyományait — pász- tortáncokat és -dalokat ad­nak elő. Az idén isi megren­dezik a már hagyományos birkapörkölt- és halászléfő- ző-versenyt. Mezei Jánosné és munka­társnői „forrcsúcs” berakása közben Az egykori parasztház boltíves terasza előtt a munkás­asszonyok (Fotó: Szabó Sándor) MEGKÉRDEZTÜK AZ ILLETÉKESEKET Még mindig a közlekedési lámpákról 600 kiállító, félezer új cikk Megnyílt a szegedi ipari vásár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents