Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 22., csütörtök S LENGYELORSZÁG ^ Lehetünk-e turisták? (tizennyolcmillió dolláros hi­tel törlesztését négy év múlva el kellene kezdeni, de fogalma sincs, honnan te­remtik elő a szükséges dol­lárösszeget. A svédek ugyan­is csak az építésre vállal­koztak, de arra már nem, hogy a vendégeket is biz­tosítsák. — Átszervezés alatt áll a lengyel idegenforgalmi irá­nyítás egész rendszere. Mi várható ettől? — A dolog lényege az, hogy igyekszünk minden te­vékenységünket a Lengyel- országban ma oly divatos 3 S. ailapelv szellemében vé­Az újjáépített királyi vár Varsóban Lehet-e, érdemes-e ma Lengyelországba utazni? A történelmi levegőt árasztó ódon városok, kies tájak, a lengyel nép barátsága és vendégszeretete eddig is na­gyon sok magyar turistát csábított „lengyelbe”, 1980- ban például 331 ezer ma­gyar vendég lépte át a len­gyel határt, de még a tava­lyi felemás időszakban is 120 ezren utaztak hazánkból Lengyelországba. 1982 első felében ez a szám a mini­mumra csökkent, a tavalyi­nak mindössze négy száza­lékát érte el a magyar tu­ristaforgalom. Jan Cisowszki, a Lengyel Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke így jellemezte hazája idegenforgalmi hely­zetét. — A szükségállapot körül­ményed között is minden­képpen biztosítani kívánjuk a hozzánk érkező vendégek teljes és zavartalan ellátá­sát. A szükségállapot beve­zetését az országban uralko­dó zavaros állapotok kény­szerítették ránk, arra kellett és kell törekednünk, hogy bizonyos szervezési, jogi kérdéseket megoldjunk, de kezdettől fogva azon fárado­zunk, hogy mielőbb vissza­térjen a normális helyzet. Az idegenforgalom, amely a lengyel népgazdaság egyik legfontosabb devizabevételi forrása, természetesen függ­vénye, de egyben elősegí tő­je is a konszolidációnak. A társadalmi és gazdasági krí­zis természetesen sok aka­dályt gördít az idegenforga­lom elé, de ezeket fokozato­san elhárítjuk. Általános el­vünk az, hogy a dolgozók szerzett vívmányait meg kell őriznünk. így például nem szenvedhet csorbát a gyermek- és ifjúsági turiz­mus. Továbbra is segítjük a nyugdíjasok, többgyerme­kes családok üdülését, s ko­moly áldozatokat hozunk a turisztikai központok ellátá­sára. A szállodákban, étter­mekben, az ételbárokban megfelelő az ellátás, bár kétségkívül csökkent a vá­laszték. Érdemes megfigyel­ni, hogy miként változnak a lakosság szokásai a turizmus tekintetében is. Valamikor, apáink ide­A téli sportok paradicsom» a Tátra (Fotók: ORBIS — KS) jében a turista még alig- alig számíthatott összkom­fortos kiszolgálásra. A stran­dokat, üdülőtelepeket még nem lepték el a gyorsbüfék, kolbászsütők, — vagy ha voltak is, nem az egyszerű emberek számára működtek. A népi hatalom évtizedei alatt bizonyos mértékben elkényelmesedtünk az össz­komfortos turizmus kiszorí­totta a hátizsákot, a sör a tiszita forrásvizet, az autó a gyalogost. Most újra vissza­térünk a turizmus jól bevált hagyományos módszereihez: a gyalogtúrákhoz, a vadeve­zéshez, az önellátáshoz. — A gazdasági reform in­tézkedései hogyan hatnak az idegenforgalomra? — A reform gondolata •nem új keletű, de az idegen- forgalom tekintetében még­is számos gondot okoz. A rentabilitást a mi sokolda­lúan dotált, támogatott ide­genforgalmi struktúránk­ban — most még nem tud­juk minden tekintetben biz­tosítani. A turisztikai objek­tumok; szállodák vezetői még mindig felülről várják a pénzt. Kevés a kezdemé­nyezés, még az adott lehe­tőségekkel sem tudnak és mernek élni. Hogy ez mennyire így van, hadd utaljak a mrago- woi Orbis Holiday Center igazgatóhelyettesére, aki en­nek a csodálatosan szép, új­szerű sport és üdülési köz­pontnak a bemutatásakor arról panaszkodott, hogy a svéd vállalkozóktól kapott gezni. (Az S*ek a bűvös: önellátó+önirányító-|-önkS- fizető — szavak kezdőbetűi). A szállodák és egyéb tu­risztikai létesítmények veze­tői teljes önállóságot és ha­táskört kapnak. Maguk szabhatják meg a férőhe­lyek és szolgáltatások árait, — persze ők felelnek a rentabilitásért is. — Az elviek után — egy lényegbevágó gyakorlati kérdés: hogyan utazhat a magyar turista ma Lengyel- országba? — Csakis a szervezett tu­rizmust tudom ajánlani. Szervezetten, tehát az Orbis és a magyar idegenforgal­mi irodák, az IBUSZ, Coop- tourist és a többiek igény- bevételével. A budapesti Orbis irodában kedvezmé­nyes benzinjegyet lehet vál­tani — irodánk korlátlanul gondoskodik a szállodai, kemping-, motelhelyekiről is. A szervezetten utazók szá­mára természetesen teljes ellátást nyújtunk — elfogad­ható áron, talán valamivel még olcsóbban is, mint azt a magyar vendéglőkben a lengyel turisták megkapják. A szükségállapot okozta ne­hézségek egyre csökkennek, tulajdonképpen máris meg­szűnt a kijárási tilalom, nincsenek utazási korláto­zások. Aludni, étkezni biz­tonságosan lehet, a múzeu­mok és idegenforgalmi ob­jektumok zavartalanul mű­ködnek. (V. F.) KNDK Az erdők kincsei A koreai erdők növényze­te változatos és igen gaz­dag: a több mint 700 gazda­sági célú fa és növény mel­lett 850 fajta ehető és 900 féle gyógynövény található. Az erdők gondozása és telepítése fontos népgazda­sági feladat. A legutóbbi hétéves tervben 900 ezer hektárnyi területet erdősí­tettek, 360 ezer hektáron olajfákat telepítettek és 7 ezer hektárt diófával ültet­ték be. A fa felhasználására ve­gyi és fafeldolgozó üzemek létesültek, a melléktermé­keket pedig a takarmány- gyárak hasznosítják. Azok a területek, ahol dúsan te­remnek a gyógynövények, különleges védelem alatt áll­nak, hiszen a belőlük nyert gyógyszerek a koreai gyó­gyászat aiapkeilékei. Az erdőket a nyolcvanas évek első felében újabb két­millió hektárral bővítik. Ezen belül rost- és egyéb ipari alapanyagot adó fa­fajtákkal több mint 170 ezer, olajfákkal több mint 340 ezer hektárt ültetnek be. JUGOSZLÁVIA NDK Vasúti beruházások - exportszállítások Németül „beszélő” számítógép A vasúti személy- és áru­forgalom mind korszerűbb beruházásokat igényel. Ezért a jugoszláv államvasutak 1985-ig 200 új Diesel- és villanymozdonnyal, 88 vo­natszerelvénnyel és mintegy 14 ezer teher- és utasszállí­tó vagonnal gazdagodik Jugoszláviában 20 nagy­üzemben mintegy 18 ezer magasan képzett mérnök és szakmunkás közreműködésé­vel évente ötezer teherva­gon, 200 utasszállító kocsi, 30 villamos vontatású sze­relvény, valamint 50 vil­lany-, illetve Diesel-mozdony készül el. A zágrábi Rade Koncár gyár például nemrégiben je­lentkezett olyan új típusú villamos motorkocsival, amelynek 44 ezer kilowattos motorja 160 kilométer/óra sebesség elérésére képes. A nisi MIN motorgyár ter­vezőinek újdonsága, az Y- típusú vasúti szerelvény^ 200 kilométeres sebességet ér el. Más gyárak konst­ruktőrei — külföldi licen- cek vásárlása és továbbfej­lesztése révén — tirisztoros hajtóművekkel kísérletez­nek. A jugoszláv villamossági és vagongyárak exporttevé­kenységet is folytatnak. Az utóbbi 23 évben 37 500 kor­szerű vasúti kocsit szállítot­tak a külföldi megrendelők­nek. A Rade Koncár gyár 1970 óta a 441-es típusú vil- lanymozdonyokból 130-at exportált Az idei év vé­géig a gyárak 6 ezer teher­vagont, 200 utasszállító ko­csit, 100 Diesel- és 55 vil­lanymozdonyt szállítanak külföldre. Az üzemek kü­lönleges igényeket is kielé­gítenek, például lengyel megrendelésre 700 folyadék- szállító vagont gyártanak. A megrendelők között a szocialista országokon kívül Irak, Irán, Líbia, Algéria, Indonézia és Brazília a leg­jelentősebb. A világ sok más orszá­gának tudósaihoz hasonlóan, az NDK kutatói is airra tö­rekednek, hogy nyelvi kap­csolatot hozzanak létre az ember és a bonyolult gép­rendszerek között Erre el­sősorban azért van nagy szükség, mert veszélyhely­zetben a műszaki ellenőrző mechanizmusok emberi nyelven közölt figyelmezte­tése minden más jelzésnél hatásosabb. A Drezdái Műszaki Egye­tem és a ROBOTRON gyár kutatói a közelmúltban szin­tetizátorral összekötött kis méretű beszélő számítógépet szerkesztettek, amely a gya­korlatban is jelesre vizsgá­zott. A különleges szerkezet működési elve igen egysze­rű: a számítógépbe lyuksza­lagon továbbítják az infor­mációt tartalmazó hangok fonetikus írásmódjának kód­ját. A gép a fonetikai jele­A csehszlovák! főváros művészeti életének évek óta jelentős és kiemelkedő ese­ménye a prágai kulturális nyár rendezvénysorozata. Tavaly például csaknem négymillió hazai és külföldi turista látogatott el a ren­dezvényekre. Az idén is, mint minden nyáron, nagy idegenforga­lomra számítanak Prágában, ezért az eddigieknél is több, még színvonalasabb műsor­ral várják a vendégeket. A város hangversenytermeiben és szabadtéri pódiumain összesen mintegy 70 hang­versenyt rendeznek a nyár folyamén. A prágai vár kertjében minden vasárnap délelőtt a Néphadsereg és a Belügyminisztérium fúvós­zenekara ad műsort. A Kar- lini Operettszínház július két elraktározza és lehívá­sukkor a szintetizátor segít­ségével hamghulJámokká alakítja át A „beszélő” számítógép különböző hangmagasságokat és hangerőt képes' produkál­ni, a nyelve éppen ezért ki­tűnően érthető, bár a kiej­tése nem felel meg az élő­beszéd metodikájának, hang­hordozásának. Ennek egyik oka az, hogy a1 számítógép több fokozatban alakítja be­széddé a szavak fonetikus jeleit a másik pedig az, hogy a német nyelv számos idegen szót használ, ame­lyeknek kiejtése nem követi a német hangtan szabályait. A betáplált program 60 ezer szó felhasználásával készült, tehát a teljes német alapszókincset tartalmazza. Az eddigi próbák eredmé­nyesek voltak: a beszéd — már említett — „akcentusá­tól” eltekintve a számító­gép kifogástalanul működik. végéig hosszabbította meg az évadját. A híres Laterna Magica 113 előadást tart a rendezvénysorozat keretében, s más prágai színházak is szerepelnek különböző prog­ramokkal. Bizonyára soka­kat vonz majd a prágai nyári filmszemle és a kép­tárak gazdag anyaga. A Zofin-szigeti folklór-progra­mokon neves néptáncegyüt­tesek vesznek részt, a Vald- stejm-patota kertjében pedig szombatonként és vasárna­ponként a Romantik törté­nelmi kardvívó együttes szó­rakoztatja a közönséget. A Kultúrpalotában az ifjúság számára mintegy 30 progra­mot szerveznek. A prágai kulturális nyár rendezvé­nyeinek többségére a belé­pés díjtalan. CSEHSZLOVÁKIA Prágai kulturális nyár Nemrég ért véget a „Vi- tyaz” új szovjet tudomá­nyos kutatóhajó első útja, amelynek során1 számos programot teljesített. A töb­bi 'között vizsgálták a Föld­közi-tenger medrét Ciprus körzetében, valamint az At­lanti-óceán keleti részén hú­zódó víz alaitti Amper-he­gyet. Kipróbálták a tenger­fenéken végzett munkálatok módszereit. A kutatások so­rán jól vizsgázott a búvár­A Vityzz fedélzete az Argusz víz alatti kutatóberendezés­sel Lehet, hogy az elsüly­Iyedt Atlan­tisz világrész egy darabja? Kőzetminta az Amper­hegyről (Fotó: TASZSZ— APN—KS, E. Sulenov felv.) haranggal ellátott hiperba- rikus komplexum, a víz alatti lakható „Argusz” be­rendezés, amellyel nagy mélységekbe ereszkedtek le, és tudományos értékű tataj- és kőzetmintákat gyűjtöttek. A víz alatti Amper-hegy körzetében végzett kutatá­sokat nehezítette az erős tengerhullámzás, de a bú­várharang segítségével ez is eredményes-volt. A hegy felszínéről kőzetmintákat hoztak fel, amelyek további tanulmányozása lehetővé te­szi kormeghatározásukat. Az a feltevés; hogy ebben a körzetben húzódott a legen­dás elsüllyesztett világrész, az Atlantisz. összeállította: Gyurkó Géza SZOVJETUNIÓ Mélytengerek kutatója

Next

/
Thumbnails
Contents