Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Átadták a kitüntetéseket XXXIII. évfolyam, 154. szám ARA: 1982. július 3„ szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kvóta helyett Építő munkánk vissza­térő, bevált segítője a tár­sadalmi összefogás, az ál­lamra háruló terhek ilye­tén könnyítése. Hói a szo­ciális gondok, hol az ipar, a kereskedelem, az egész­ségügy problémáinak meg­oldását viszik előre ezek az akciók. A felszabadu­lást követő évtizedekben Hatvan is sokat gyarapo­dott a lakosság támogató­készsége folytán. így szü­letett meg például a város korszerű strandfürdője, így szaporodtak később a kü­lönböző gyermekintézmé­nyek. Üzemek, vállalatok, gazdaságok nyúltak zseb­be, ezek dolgozói adták keresményük kis hánya­dát a tanácsi kasszába, to­vábbá százak és százak mozdultak meg, hogy két kezük energiájával moz­dítsanak valamely ügyön. Hatvan most egy újabb, nem kevésbé fontos tár­sadalmi munkaakció szer­vezésének küszöbén áll. A városi pártbizottság és a népfront kezdeményezésé­re ezúttal a kultúrának, a művészeteknek kívánnak olyan hajlékot teremteni, amely méltó a gazdaság, a szociálpolitika terén el­ért eredményekhez. A haj­dan Adyt, Thomas Mannt, József Attilát, Czóbelt fa­lai közé fogadó, immár pusztulásnak indult Gras- salkovich-kflstély megmen­téséről, felújításáról van szó. Amihez jócskán ad ugyan pénzeszközt az ál­lam! De kellenek azok a : millió forintok is, ame­lyekkel egy-egy kommu­nista szombat, az üzemek dolgozóinak felajánlásai, vagy éppen a tanács által kibocsátott téglajegyek visznek még közelebb a megvalósuláshoz. Sok minden közrejátszik az ilyen, vagy hasonló vál­lalkozások sikerében. A legtöbbet mégis az nyom talán a latba, hogy meny­nyire sikerül irántuk köz- érdeklődést kelteni. Mi­ként tudjuk átplántálni az emberek gondolatvilágába egy új iskola, egy új park, egy új szociális létesít­mény szükségét, jelen esetben pedig miként vé- lekszenek a művelődés le­hetőségeiről, annak fejlett formáiról a hatvaniak. Gyakorló népművelőként mondom: az igény fölkelt­hető, ha igényes produk­tummal fordulunk a töme­gekhez! Illetve azt ígérjük, amit a ma már megköve­tel. Ismervén a formájá­ban, köntösében megifjuló Grassalkovich-kastélyra vá­ró feladatokat — könyvtár, múzeum, koncertek, színi­esték! — fenntartás nél­kül állítom, hogy a társa­dalom minden forintja nagyszerű ügyet fog szol­gálni. És ez a palota ha­mar méltó lehet a koráb­ban benne forgolódók, ven- dégeskedők szellemi örök­ségéhez. Az is lesz! Az, ha tisz­tességgel, a jó ügyhöz mél­tó mérséklettel nyújtjuk ki kezünket a társadalom felé. Ha a kimért kvóta helyett az önként vállalt közteher határozza meg az akció jellegét. M. Gy. Csak egyetlen ital nem kapott hibapontot - Huszonnyolc nevezettet kizártak a versenyből — 142 aranyérem Véget ért a XVIII. országos bor- és a III. üdítőital-verseny (Fotó: Köhidi Imre) Tegnap még 122 ital bí­rálata maradt a zsűrire Noszvajon, az országos bor- és üdítőital-verseny záró­napján. Amikor az utolsó poharat is letették a bíráló bizottság tagjai, visszavonul, tak és zárt ajtók mögött tanácskoztak a szakértők. Hosszú szakmai értékelés kezdődött, amelyen a csúcs­bizottság vezetője, dr. Kádár Gyula, a Kertészeti Egye­tem borászati tanszékének vezetője elnökölt. Amint már korábban is hírt adtunk róla, a vizsgáztatók rendkí­vül szigorúak voltak. S no­ha a délutáni eredményhir­detés előtt nem sikerült megtudni, hogy melyik pa­lackokra akasztják az arany­érmeket, annyi azonban mégis kiszivárgott a zárt ajtók mögül, hogy az orszá­gos minősítésre beküldött 1048 borfajta közül 28 italt kizártak a versengésből mivel olyan kezelési, techno­lógiai hibákra bukkantak a borászok, amelyek értékel­hetetlenné tették a palac­kok tartalmát. A 155 üdítő ital közül egy fajta jutott ugyanerre a sorsra. A verseny értékelésére, az eredmények kihirdetésé­re délután 4 órakor került sor, amikor Kovács Imre, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter helyettese foglalta össze a legfontosabb tanulságokat. A vörös boroknál általános gond-, hogy sok esetben túl­ságosan dominál a savas iz. Nem ártana az sem, ha a gazdaságok tovább érlelnék termékeiket, s így neme­sebb ízekkel léphetnének a fogyasztók elé. Az illatos fajták okoztak csalódást. Jobbat vártak a szakembe­rek traminikből és musko­tályokból. A magyar borter­més 40—50 százaléka ex­portra kerül, a borkivitel­ben 5—6. helyen állunk nemzetközi szinten. Nem mindegy tehát, hogy az or­szágos verseny tapasztalata­it, hogy veszik figyelembe a gazdaságok. Végül is a szigorú mércé­vel ítélkező bírók 142 bort tüntettek ki aranyéremmel. Százhetvenkettő ezüst, 235 bronz minősítésben része­sült. j A verseny egyik érdekes­sége, hogy egyetlen hibapont nélküli bor akadt, mégpedig egy 1958-as évjáratú ötput­tonyos Tokaji aszú. Szépen szerepelt az orszá­gos versenyben az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, Bikavér, Medoc Noir és Leányka kategóriá­ban nyert aranyérmeket. A mezőnyből kiemelkedett a Tokaj hegyi Állami Gazda­ság borgazdasága, az Eger —Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és Villány Me- csekaljai Borgazdasági Kom­binát. A szakemberek azt is megállapították, hogy a 80 —81-es esztendő kedvezőt­len időjárása bizony érez­hető volt a borokon is. ör­vendetes viszont, hogy kevés technológiai hibára utaló je­gyet fedeztek fel a vizsgáz­tatók. A borok mellett 61 pezsgő vonult fel, hét arany, 21 ezüst és 26 bronzérem született. Az üdítő italok kö­zül hatot jutalmaztak arany, húszat ezüst, és 18-at bronz fokozattal. A 17 borpárlat versenyéből három kápott olyan minősítést, amely a világ bármelyik hasonló kategóriájú italával állja a versenyt. Sűrű erdő közepén... Alighanem az ország egyik legsűrűbb erdeje van a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság káli csemetekertjében, hiszen a magról nevelt csemeték sűrűsége néhol eléri a négyzetméteren­kénti 600 darabot Isi Az erdőtelepítések „nyersanyagán” kívül — ezek Nógrád, Heves, Borsod megye új erdeit alkotják majd — Itt nevelik a lakótelepre szánt 6—1 éves suhángokat illetve a gyümölcsfák alanyait Is. Semmelweis- emlékünnepség Egerben Minden esztendőben Sem­melweis Ignác születésének évfordulóján adják át az or_ vosoknak, a gyógyszerészek­nek és az egészségügy terü­letén dolgozóknak a külön­féle kitüntetéseket. Csütör­tökön Budapesten, a közpon­ti emlékünnepségen me­gyénkből a gyöngyösi Bugát Pál Kórház sebészeti osz­tályvezető főorvosa, dr. Nie­dermüller Ferenc vehette át a Kiváló orvos kitüntetést, dr. Szegő Imréné laborató­riumi asszisztensi, a Hevesi Szociális Otthon dolgozója pedig a Kiváló munkáért el­ismerő oklevelet. Megyénkben' pénteken dél­előtt tartották az „anyák megmentőjére” való emléke, zést, valamint ekkor adták át a kitüntetésieket is. A me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságán az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze. te Heves megyei Bizottsága nevében Gulyás Mária tit­kár köszöntötte a megjelen­teket, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság tit­kárát, Szalag Istvánt, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesét és Lévai Feren­cet, az SZMT titkárát. Az ünnepi megemlékezést dr. Mátyus László, az Egészség- ügyi Dolgozók Szaikszerveze. te megyei bizottságának el­nöke mondta. Ezek után dr. Bükkerdő Pál megyei főor­vos nyújtotta át a kitünteté­seket. A Semmelweisi-évforduló alkalmából Kiváló munká­ért kitüntetésben részesül­tek: Bognár Zoltánná, dr. Bokk Jenő, Czukor István, Csernyák Lászlóné, Deák Elemémé, Demeter Béláné, dr. Ertsey Csabáné, Fülöp Andrásné, Gál Lajosné, dr. Haraszti Antal, dr. Hegedűs Mária, Juhász Józsefné, Kiss Mihály, Kovács Frigyes, Lippóczy Béláné, Liptai Jó­zsefné, Mátis Magdolna, Mi_ halics Sándomé, dr. Molnár Imre, Nagyfejű Mihályné, Németh Lívia, Oláh Vilmos­áé, Pataki Lászlóné, Pádár Sándomé, Pittner Elemémé, Répászky Lászlóné, Sass Ro­zália, Sustyák Zoltánná, dr. Szabó József, Szerdahelyi Já­nos, Szeremi Mária, Szőke Antalné, dr. Szőke Lászlóné, Szuhár Balázsné, dr. Tom­pos Kornélia, Török Jenöné és dr. Varceka Éva. Tizennyolcán részesülhet, tek miniszteri dicséretben, köztük az egri Cecey Éva bölcsőde gondozónői kollek­tívája ★ A Heves megyei Tanács Gyógyszertári Központjának gyöngyösi kollektívája — a Richter Gyógyszertár dolgo­zóinak szocialista brigádja — elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet Figyelemre méltó példák — Járják a határt — Ügyelni kell a négyórás munkaciklusokra Munkavédelmi ellenőrzések az aratásnál Fokozott munkavédelmi el­lenőrzésekkel segítik elő az aratásnál a balesetek meg­előzését és a betakarításban részt vevők szociális ellátá­sát. A MEDOSZ központi munkavédelmi felügyelete valamennyi állami gazdaság és termelőszövetkezet figyel­mét felhívta az egészséget szolgáló szabályok szigorú betartására, s 300-nál több munkavédelmi ellenőr járja az aratási helyeket a gyakor. lati végrehajtás nyomon kö­vetésére. Az első tapasztalatok ked­vezőek. Az üzemek döntő többsége a balesetelhárítás­sal kapcsolatos feladatokat eleve beépítette a betaka­rítási technológiába. Ez azért is fontos, mert az el­múlt években ugyan 15—20 százalékkal csökkent az ara. tásoknál a balesetek száma, de még mindig sok a sérü­lési. Még ma is gyakori, hogy a kombájnosok nem tartják be az előírt négyórás mun­kaciklusoteat, ritkábban vált. ják egymást, továbbvezetik a gépet, pedig a fáradtság növeli a balesetveszélyt Tovább javul a szociális ellátás. Valamennyi üzem. ben naponta legalább egy­szer biztosítják az aratók­nak a meleg ételt, s meg­emelt adagokkal pótolják a nehéz munka közben elvesz­tett kalóriákat. Minden nagyüzem köteles védő italról is gondoskodni. Sok helyütt zuhanyozókkal, asztalokkal felszerelt kocsik járnak az aratógépek nyomában, hogy pihenéskor a tisztálkodás és a kulturált étkezés feltéte­leit megteremtsék. A legtöbb helyen a nyúj­tott műszakban dolgozó ara­tók gyermekeinek elhelyező, séről is gondoskodnak. Gyak­ran az óvodák, bölcsődék nyitva tartási rendjét az aratási munkamenethez iga­zítják, máshol külön üdülő­tábort szerveznek a gyerekek számára A kis facsemetéket naptól-széltől óvja a Raschek-háló: a zöldes necch&ló csak a szórt fényt engedi át, és a befülledés sem veszélyez­teti Balta Károlyné, Kassa Sándorné és Silipkö János munkájának eredményét ★ E fácskából hárs lesz, akárki meglássa! A tenyéren hordott cseme­te — ha megbecsüljük — Illatos virágú, dekoratív díszfa lesz nagy­korára, valamelyik városi út szegélyén. (Balra fent) ★ ' Ez a hüvelyknyl „rengeteg” erdei fenyőből nőtt tavasz óta a hi­degágyban. Oly érzékeny, hogy a gyomirtás Is csak kézzel végez­hető a pirlnyó fák sűrűjében (Fotó: Kőhldl Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents