Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-18 / 167. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1982. július 18., vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK „Automobilette” ? A címbeli nyelvi formát ebből a szövegrészletből emeltük ki: „Egerben, a Széchenyi úti autósbolt helyéri új alkatrészüzlet nyílt „Autó- Mobilette” néven (Népújság, 1982. május 5.). Ez a megnevezés olvasható a bolt cégtábláján is. A névadást nem tartjuk szerencsésnek: ismét a divat győzött. Éppen napjainkban terjed az a névadási gyakorlat, hogy idegen szavakat használunk fel márkanévként. így kapott nevet az egyik egri élelmiszerbolt is. A Szuperéit nevet lassan mái* megszokjuk, bár nagyon gyakran csak így emlegetjük.: Szupi. Az új elnevezés mobilette formája sem ismeretlen számunkra. Megszokhattuk. ez a példatár is tehet róla: operett (Operette). Kadett (Cadette). pontonéit (sarok nélküli szandál). Cardett (rekamié), balett, bankett, Skála-Duett stb. A mobilette név egyik „alkati észe”, a mobil hangsor sem ismeretlen számunkra, gyakran használjuk ezekben a szóalakokban: automobil, automobilizmus, mobilis, mobil (mozgó, elmozdítható), mobiliák (ingóság, ingóvagyon), mobilizál (mozgósít, ingatlant ingóvá változtat), mobilizálás (mozgósítás, ingatlanok ingóvá változtatása, pénzzé tétele). Különösen gyakran hallhatjuk és olvashatjuk a mobilitás szót. Ilyen szövegkörnyezetben jut nyelvi szerephez: „A motorizáció következtében az emberek mobilitása szinte korlátlanná vált" (Népszava, 1976. r.ov. 6.). Az immobil alakváltozat is gyakran jelentkezik nyelvhasználatunkban: ..Piacon az immobil készlet” (Népújság, 1982. jan. 23.). Miatta ritkábban halljuk az elfekvő készlet jelzős szerkezetet. Sokaknak úgy tetszhetik. hogy példatárunkkal éppen azt akartuk bizonyítani, hogy az egri üzlet neve nem hangzik „idegenesnek”, hiszen már szócsaládjának nem egy tagját megszokhattuk. Szó sincs róla! A nyelvi igényesség, a közérthetőség nevében azt állítjuk: semmi szükség nincs a mobilette nyelvi formára. Még az ide- denforgalmi érdekre hivatkozás sem menti azt a gyakorlatot. hogy a cégtáblákon a nemzetközi keveréknyelv példái jelentkezzenek. Az idegen szók rikító divatjának hódoltak tehát azok, akik az egri üzletek, boltok megnevezésére nem magyar neveket használtak fel. Ezért tettük rostára az autómobilette megnevezést is. Dr. Bakos József Sz. Dalmatov: Szülői hivatás Ahogy megszületett a gyerek, a feleségem egyből nekem szögezte a kérdést: vagy-vagy. Vagy bölcsődében helyezem el a kislányt, vagy én gondozom. Persze könr.yű azt mondani, hogy helyezzem el bölcsődébe, amikor öt évre előre minden hely foglalt! — Előbb kellett volna erre gondolni! — mondta szemrehányóan hitvesem. — Rendes ember már nősülés előtt előjegyezteti a gyereket a bölcsődébe Nincs más hátra, keress egy dadát a gyermek mellé! Köszönjük a játékot! Szerzők, színészek, szerepek Befejeződött a hat héten át tartó rejtvénypályázat. Reméljük, jól szórakoztak, akik velünk tartottak, s azok is, akik csak belekóstolgattak a feladványokba. Mindenesetre köszönjük, hiszen úgy véljük, hogy minden olyan játék, amely szellemi izgalmat ad, gazdagítja a résztvevőt. Sokféle kérdést tettünk fel, volt közte köny- nyebb és nehezebb, bekalandoztuk a színháztörténet egy részét. Ezekután — bízunk abban —, hogy kicsit másként látnak olvasóink egy- egy színielőadást, tudva azt, hogy milyen hagyományok állnak a színészek mögött, s milyen sokrétű művészeti ág a színház! Mielőtt eredményt hirdetnénk, lássuk az eddig még nem közölt helyes megfejtéseket. A negyedik fordulóban, a június 27-i lapszámunkban megjelent feladványokra a válasz a következő: 1-es számú rejtvény. 1975-ben készült felvételünk Szentes Regináid, András kovács királysága című művének előadásán. A kép trükkfelvétel : Bessenyei Ferencet ábrázolja kettős szereposztásában. 2-es számú rejtvény: a) elől „eg” nincs, vagyis előleg nincs, b) Arisz- tophanesz: Lüzisztrate, Majakovszkij : Gőzfürdő, c) Keresse a drámát: harminc darab címet lehetett fölfedezni. A július 4-i, 5-ös számú fordulónk helyes megfejtései: 1-es számú rejtvény: Farkas Ferenc: Vidróczki 1978. Begányi Ferenc, Pitti Katalin. 2-es számú rejtvény: a) Rostand: Cyrano de Berge- nac, Beaumarchais: Figaró házassága, avagy a Sevillai borbély, a 3. Katona József Bánk bán, b) Kelemen László; Blaha Lujza; Megyeri Károly; Balatonfüred; Szigligeti Ede; Katona József; a mai Rákóczi úton, a Blaha Lujza téren. A 6., július 11- én megjelent forduló helyes megfejtései: a képen látható előadás Vámos Miklós, Háromszoros Vivát! című műve, Valló Péter rendezte és a királyi pár alakítói Koltai Róbert és ’ Bánsági Ildikó. 2-es számú rejtvény: a 1. Beaumarchais: Sevillai borbély, a 2. Gogol: A revizor, a 3. Vörösmarty: Csongor és* Tünde, a'4. Bródy Sándor, A tanítónő a 5. Szigligeti Ede: Liliomfi. Totó: 2; 2; x; x; 1; 2; +1 x. Az Agria-mozaik utolsó darabkája megadta a teljes fél. vételt melyen Fekete Sándor: Lenkey tábornok című darabjának egyik jelenete látható, 1980-ban mutatták be (1981- ben csak felújították!). Az előadást Valló Péter rendezte, s a képen Szombathy Gyula és Reviczky Gábor látható. Mindent összevetve 113 pontot lehetett szerezni. Sok száz megfejtés érkezett szerkesztőségünkbe. Sokan végig követték a sorozatot. Az utolsó két forduló megfejtői között ingyenes belépőket sorsoltunk ki. A következők kaptak jutalmat: a Táncsics szocialista brigád az egri Fi- nomszerelvénygyárból és a Március 8. szocialista brigád a gyöngyösi MÁV Kitérőgyárból. Az egyéni pályázók közül: Fehér Illésné Heréd, Sznopek Józsefné Pély, Kaj- zinger József Gyöngyös, ifj. Lakatos László Eger, Koós lmréné Eger, Ragó Jánosné Erdőtelek. Most pedig lássuk a végső helyezéseket! A brigádok közül első helyezést ért el 108 ponttal a Kállai Éva brigád, Gyöngyös MÁV Kitérőgyár. Második lett a Wälder Gyula szocialista brigád 105 ponttal a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalattól. Harmadik helyezést ért el: az Űrhajós szocialista brigád a Gagarin Hőerőmű Vállalattól 103 ponttal. A KISZ Heves megyei Bizottságának különdíját a Latinka Sándor ifjúsági szocialista brigád érdemelte ki, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyárból 100 ponttal. Egyéni pályázók közül legjobbnak Fodor Erzsébet egri „versenyző” bizonyult 110 ponttal. Második lett holtversenyben Lakatos Lászióné és Szabó Dénes egri pályázó. A díjakat a Népújság Szerkesztőségében vehetik át a nyertesek, a nyereményeket maga a köpenicki kapitány. vagyis Szilágyi Tibor adja át. Az időpontról értesítést küldünk. Gratulálunk a nyerteseknek! Sok hűhó — semmiért, Shakespeare után szabadon Az Iphigeneia és a televízió Minden évben készül felvétel néhány szabadtéri színházi előadásról. Jól jön ez télen, mikor a nyári „mulatságokra” szívesen emlékezünk, kellemes perceket, órákat szerez a nézőknek eg-y-egy ilyen este. Az Agria Játékszín előadásai évek óta szerepelnek a „megörökítendő” művek lajstromán, jelezve azt, hogy azokat is érdekli, hogy mi történik az egri szabadtéri színpadon, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak személyesen eljutni a helyszínre. Évről évre szerződés rögzíti a felvétel időpontját, hiszen mint mindent, ezt is előre kell tervezni. Alaposan meg kell szervezni a munkát, gondoskodva megfelelő körülményekről. Ebben az esztendőben — úgy hírlik — csak három városban veszik fel az előadásokat. Eger köztük van. Abban állapodtak meg a szakemberek, hogy A köpenicki kapitány című darabot „zárják dobozba”. Az Iphigeneia a Ta- uruszok földjén nagy sikerére — a rendező Valló Péteren kívül — tulajdonképpen senki nem számított. És lón ... Olyan emlékezetes bemutató született a vár romkertjében, amely — talán nem túlzás — színháztörténeti jelentőségű. Színészetünk „nagyasszonya”, Ruttkai Éva olyan alakítással állt közönség elé, amelyet méltán pályája egyik csúcsaként tarthatunk számon. És a hír szállt... A tévések fülébe is eljutott. Kérték, hogy adjanak lehetőséget arra, hogy fölvehessék ezt az előadást is. S elkezdődött a gyors szervezőmunka. Tudniillik a betervezett számban eljátszották a darabot, s a művésznő nyári szabadságára indult, külföldre szeretett volna utazni. A feltételes mód azért pontos, mivel a program elmaradt: a hírre lemondta pihenőjét.-A főiskolás játszókat is el kellett kérni — mivel az ország egy másik pontján filmet forgatnak —, hogy a megbeszélt időpontban, A köpenicki kapitány felvétele után, vagyis ma, július 18-án, sor kerülhessen a játékra, ahol a kamerák „szeme láttára” történik meg újra a csoda. Igen ám, de hiába volt minden. Amikor a tévés szakemberek megnézték a helyszínt, megállapították, hogy nem képesek megoldani a feladatot. Nem találnak kocsijaik számára helyet, nem tudják hol kábeleiket elvezetni stb ... • Valóban lehetetlen volna? Néhány méter kábelen múlna?! Most mindenki, aki valamilyen részt vállalt az előadás létrehozásában érthető módon csalódott... Hiszen láthatták sok százan a remekművet, de egy ilyer produkciónak közkinccsé kellene válnia. Reméljük, valamilyen formában mégis sikerül megörökíteni azt, amelyet érdemes! Gábor László Tizenhatodszor Nemzetközi Bartók-szem inári um * A nemzetközi zenei versenyek és fesztiválok irodája 1967-től minden évben mesterkurzust rendez a Bartók- művek előadói számára. Az eddigieknek együttesen több mint 1000 hallgatója volt. Az idei, sorrendben immár tizenhatodik kurzus július 24. és augusztus 8. között zajlik le Szombathelyen. A város ezúttal már ötödször ad otthont a szemináriumnak. A zongoraszakot Sebők György zongoraművész, a Bloomingtoni Egyetem professzora, Sólymos Péter és Zempléni Kornél zongora-1 művész vezeti. A hegedűszak vezetője Gertler Endre hegedűművész, a brüsszeli zeneművészeti főiskola professzora, Bartók egykori szonátapartnere, asszisztense pedig Pierrou Nilla hegedűművész, a maastrichti konzervatórium tanára. A vonósnégyes kurzust Tátrai Vilmos hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, a karmester kurzust pedig Somogyi László, neves magyar származású genfi karmester, valamint Petró János, a szombathelyi szimfonikus zenekar főzeneigazgatója irányítja. A szemináriumon a szombathelyi szimfonikus zenekar működik közre. Elnézést, de hol keressek? Rettenetesen ideges lettem. Éjszakánként álmomban gondozónőket toboroztam, nappal még a munkámat is elhanyagoltam, mindent ösz- szekevertem. Végül egy jó hónap múlva eszembe jutott: van nekünk egy nénikénk. Igaz, hogy távoli rokon, de nyugdíjas, és ez a lényeg. Előkerestem a címét, irány az állomás, vonatra ültem. Aztán ráakadtam nagy nehezen. Nem fogadott valami óriási örömmel. Pláne, amikor megtudta, miért jöttem, még morcosabb lett. — Mi az, bolondgombát ettél? — kérdezte. — Nekem a tehenet kell etetnem, a libákat, tyúkokat kell ellátnom, te meg ilyen ostobaságokkal jössz elő? Nem hagyhatom itt csak úgy a házat, ezt meg kell értened! Letérdeltem elé, néztem rá könyörgően és rimánkod- tam. Hivatkoztam rokoni érzésekre, szülői hivatásra, a jövőre, a gyerekeinkre, akik bearanyozzák életünket. Estig sikerült rábeszélnem. AZ eredmény: nénikém búcsúzóul legyintett egyet mérgesen és elutazott. Hajnalban még alig virradt, amikor már talpon voltam, és megfejtem a tehenet. Aztán megetettem a baromfit, kigyomláltam a virágágyakat, elintéztem a bejelentőt a tanácsnál. ★ Már hatodik éve élek itt a faluban. Felküzdöttem magam a legjobbak közé, háztáji mintagadaságot csináltam. Nyáron a család is lejön ide nyaralni. A lányom már nemsokára iskolába megy. Abban bízom, hogy egyszer majd visszamehetek a városba, éi újra mérnökként dolgozhatom. Természetesen csak akkor, ha a nénikém hajlandó lesz visszaköltözni falura! (Fordította: Kiss György Mihály) Tűz, rend, juss Eger város rendszabályai 1770-ben Hallatlanul érdekes kép rajzolódik elibénk, ha Eger város jegyzőkönyvében fennmaradt statútumokat, azaz rendszabályokat vesz- szük szemügyre. Merőben más világ volt, s éppen ezért bízvást tarthat érdeklődésre, ha beleolvasunk a többoldalnyi szabályzatba, mely pontokba szedve tárgyalta e rendkívül fontos kérdést. 1. A legfontosabb a tűzrendészet nek bizonyult. „Valamint ezelőtt mindenkor, úgy újra mostanában is, keményen megparancsolta- tik, hogy a Tűzre Serény Vigyázás Légyen, ahhoz való készületek jó karban légyenek, s conserváltassanak. Az Kémények tisztán tartassanak, és ahol jó Kémény nincs, tüzelni ne me. részellyenek". A kémények havonkénti átvizsgálására biztosokat állított a városi magisztrátus. A rossz kéményeket hatóságilag lerombolták, hogy lehetetlenné tegyék így a tüzelést. Atisz- títatlan kémények rendbehozataláért a kéményseprőnek fizetendő díjon felül 3 forint bírságot szedett be a város. Akinek pedig gondatlanságából tűz támadna, annak telkét elkobozzák. — „Nem szabad seminemő üdőben sem belső, sem belső Városban, Kemény büntetés terhe alatt, az uczán dohányozni... 2. „Nem Szabad Trágyát, dögöt, Szemetet, vagy más egyéb ocsmányságot Seholis az utczákra hordani, vagy udvarokbúl kibocsájtani, 12 forint büntetés terhe alatt.” „De hasonlóan tilos volt az Eger patakot is „ily ocsmányságokkal” szennyezni.” 3. „Nem Szabad Eczaká- nak üdéjén, 10 óra után, kivált ösméretlen Személyeknek az uczákon kószálni, és rossz példát mutatni. Szintúgy hárman-négyen vagy többen rossz Társaságban együtt korhelykodni, kivált helyes és bizonyos ok nélkül, 24 pálca büntetés alatt.” 4. „Nem Szabad éczakán 10 óra után kivált ösméretlen Személyeknek az uczákon. .. az egész Belső és Külső Várasbán Lövöldözni 12 forint, vagy 24 pálca büntetés alatt.” 5. „Nem szabad botrán- koztató Ivókat, tobzódásokat, Éczakai fonókat tartani, és az illyen botránkoz- tató cselekedetekkel nagyobb gonoszságokra módokat mutatni, úgy bolond Maskara ruhákban, festett ábrázatokban, vagy áll- orczákban öltözni, járni s kószálni, 24 pálca vagy korbács büntetése alatt.” 6. Senkit, még rokoni sem szabad a bíró, vagy a tanács előzetes tudta nélkül szállásra befogadni, s „titkon házánál tartani.” 7. Senki sem tarthat „Kurta Korcsmát", és tilos volt a bort is titkon árulni. Kivételt a polgárság élvezett, mely Szent Mihály napjától újévig mérhette szabadon saját borát. 8. Már 14 éve uralkodói parancs tiltotta el „az egész Országban a Karácsonyi és új Esztendei és Pátrónusok muzsikával való köszöntését, úgy a Lakodalmas Reményléseket vagy Hajnalozásokat." 9. Mindenféle ingatlant: házat, szőlőt, földet, pincét adni-venni vagy akárcsak cserélni is kizárólag a városi magisztrátus tudtával történhetett. Sőt a vételárat 15 napig a bírónál letétben kellett tartatni. 10. Mivel sok pereskedés, támadt amiatt, hogy az ismételten házasságot kötött fél egyike-másika egy vagy több gyermeket vitt magával előző életpárjától az új házasságba, ezért ilyen házasságkötéskor a bíró leltárt vett fel, mely tanúsította, hogy az új házasságba vitt gyermeknek mihez is volt joga, jussa, hogy „homályba ne maradjon az igasság.” 11. Tilos volt egyik céh tagjának a másik céh tagjának dolgába beleavatkoznia, de kontárokkal is tilos volt dolgoztatni 6 forint bírság lerovása terhe alatt. Igen bölcs rendelkezés biztosította a fogyasztók érdekeit, amikor kimondta Eger város statútuma: „Nem szabad a Kuffan- tóknak (azaz kofáknak) reggel 11 óra előtt Semmit Leg kevesebbet is a piarcon nyereségére megvenni, hogy azt azután drágább áron a Lakosoknak eladgyák." Aki ez ellen vétett, arra 24 korbácsot mértek a piactéren, a mai Dobó téren felállított deresre húzva. Akárminő furcsán is hangzik, bizony egyike-másika e régi rendszabályok még napjainkban is időszerű lehetne... Sugár István Duray Tibor festőművész kiállítása Duray Tibor 70 éves — a magas életkorral is kiteljesedő művészpályát pénteken nyílt kiállítás köszönti a Műcsarnokban. A harmincas évek közepén indult festőművész mögött már csaknem öt évtizednyi alkotó munka áll. A mostani bemutató meggyőző erővel dokumentálja stílusbeli sokoldalúságát és műfaji gazdagságát. Hatalmas méretű pannók, festménytervek, eredeti ólompántos üvegfestmények sorakoznak a bemutatóteremben. Bemutatott munkái közül kiemelkednek a debreceni köztemető kolumbáriumának és a budapesti Hilton szállónak, festett üvegablakai. Duray Tibor először 1936- ban jelentkezett közönség előtt; alkotói pályája során számtalan nehézségbe, olykor ellenállásba ütközött. A bemutatott anyag tanúsága alapján úgy látszik, hogy az utóbbi években egyre inkább megtalálja közönségét, azokat, akik szeretik és értékelik művészetét.
