Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1982. július 17., szombat Körkép a holnapról A tudomány termelőerővé válik; ezt adhatjuk mottóként mai összeállitásunkhoz. Több tu­dományágat tekintünk át információinkkal, s mindenütt arra keresünk választ: a kutatási eredmények milyen gyorsan hasznosulnak a gyakorlatban. E program, amelyet központi döntések is gyorsítani igyekeznek, alapvető­en fontos egész népgazdaságunk jövőjét tekintve. összeállította: Hekeli Sándor A jövő növényei Virágzatvizsgálat kukoricanemesítő telepen Az elmúlt ötéves tervidő­szakban 119 új szántóföldi, 167 kertészeti és 12 új erdé­szeti növényfajta növelte a termesztők rendelkezésére álló fajtaválasztékot. Az új fajták közül többen már olyan tulajdonságokkal ren­delkeznek, hogy az iparszerű növénytermesztési rendsze­rek követelményeinek meg­felelnek és méltán tekintik őket a világ élvonalába is tartozóknak. Az elmúlt időszak nemesí­tését elsősorban a termőké­pesség fokozására való tö­rekvés jellemezte. A nö- vénynemesítők a betegségek­nek és esetenként a kárte­vőknek jobban ellenálló egyedek kiválogatásával — szelektálásával —, vagyis re­zisztencianemesítéssel is igyekeztek az új fajták ter­mőképességét növelni. A példaként említhető bú­zának már vannak a vörös rozsdával szemben ellenálló fajtái. A feketerozsdával kapcsolatban viszont még rosszabb a helyzet. A vörös- és feketerozsdának ellenálló fajták pedig érzékenynek bi­zonyultak a sárgarozsdával szemben. A cél az, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek a rozsdabetegségnek és ezenkívül még a liszthar­matnak is ellenállnak. Ezt a célt szolgálják egyébként a koránérő fajták is, mert nem adnak időt az említett kór­okozók kártételének a kifej­lődéséhez. A lucerna új fajtáinak ter­mőképességét is elsősorban a betegségeknek és kártevők­nek jobban ellenálló egye­dek szelektálásával kívánták eddig fokozni. Megfigyelték azonban, hogy tíz százalék­kal több a levélfelülete an­nak a lucernának, amelynek összetett levelei háromnál több levélkéből állnak. Az ilyen lucerna több fehérjét is tartalmazhat, miután a nö­vényi fehérje zöme a leve­lekben található. Meg is kezdődött olyan lucerna­egyedek szelektálása, ame­lyek összetett levele 5—6 le­vélkéből - áll. A levelek szá­ma mellett természetesen figyelembe veszik a levelek nagyságát és elhelyezkedé­sét. Az új fájták kaszálás utáni sarjadzása gyorsabb, hiszen a több levélke a nap­energiát is jobban hasznosít­hatja. A nagyobb teljes le­vélfelületet az ellenállóké­pességgel társítva olyan új fajtához remélnek eljutni, amely a jelenleginél sokkal több fehérjét eredményez hektáronként. A rezisztens burgonyafaj­ták előállítására folytatott kísérletek során figyeltek fel arra, hogy a sejtek osztódá­sa idején a sejtmagban jól megfigyelhető örökítőanyag­hordozó elemekből — a kro­moszómákból — a szokásos­nak a felét tartalmazó, va­gyis félkromoszómaszámú alakok felhasználásával könnyebb a kívánatos tulaj­donságok átvitele az utódok­ba. A szokásos gyakorlat, hogy a nemesítő nagyszámú, jó tulajdonsággal rendelkező, úgynevezett szülő növényeket jelentős számban keresztez, és az utódaikat az elérni kí­vánt tulajdonságok alapján szelektálja, igencsak körül­ményes és hosszadalmas. A félkromoszómaszámú alakok felhasználásával a szokásos­nál sokkal gyorsabban és kevesebb vesződséggel látsza­nak előállíthatónak a kívánt tulajdonságok, illetve az ezekkel rendelkező új növé­nyek. Kitűnt, hogy az ilyen alakoknak nagy az ellenál- lósága a varasodással, a vész és a levélsodródásvírus kór­okozóival, sőt bizonyos fo­nálférgekkel szemben is. A félkromoszómaszámú alakok előállításával lehetőség kí­nálkozik a hasznos gének valóságos összegyűjtésére, ugyanakkor a nem kívána­tosnak mintegy a kiszűrésé­re. — Mi újság a jövőkutatás­ban, és mi lesz a jövőkuta­tás jövője? A kérdéssel dr. Kovács Gé­za egyetemi tanárhoz, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem Népgazdasági Tervezési Intézete Jövőkuta­tási Osztályának vezetőjéhez, a Magyar Tudományos Aka­démia Jövőkutatási Bizottsá­gának elnökéhez fordultunk: — A jövőkutatással Ma­gyarországon a hatvanas években kezdtek foglalkozni, és a hetvenes esztendőkben gyors ütemben fejlődött. Az eddigi eredmények: sikerült elméletileg tisztázni a jövő­kutatás és a tervezés kapcso­latát, és a kialakult állás­pont szerint a prognosztikát és a jövőképalkotást a ter­vezés szolgálatába kell állí­tani. Mondhatom úgy is, hogy a jövőkutatás a tervezés „kül­ső köre”, amennyiben ezt nem a tervezési szakappará­tusban, hanem az azon kívüli tudományos intézetekben, egyetemi tanszékeken, nem­ritkán pedig informális struk­túrákban is művelik. — Most hol, és mondjuk, tíz év múlva hogyan? Van-e önálló jövőkutatási intézet? — Nincs. Az MTA Kuta­tásszervezési Intézetében tu­dományprognosztikával, a Világgazdasági Intézetben nemzetközi gazdasági előre, jelzésekkel, a mi intézetünk­A tudomány termelőerővé válását szerencsére mind több magyar tudományos kutatóhelyen magától értető­dőnek tekintik. Így van ez a Magyar Tudományos Akadé­mia debreceni Atommagku­tató Intézetében is, ahol az intézeti igazgató, Berényi Dénes akadémikus alapelvé­nek tekinti: az alapkutatás és az ipari alkalmazás már csak azért sem választható el egymástól, és azért is komplex egészet képez, mert a kettő kölcsönhatása nem várt, új eredményekhez is vezethet. Ennek jegyében tart az intézet rendszeres és gyü­mölcsöző kapcsolatot, többek között Csepeltől az ózdi acél­műig, az ajkai timföldgyár- töl a székesfehérvári Köny- nyűfémműig, a kecskeméti házgyártól a MEDICOR-ig 30—40 ipari termelőegység­gel. Alapelv még az is, hogy szerződésben vállalnak együttműködést olyan kér­désekben, amelyek közel áll­nak az intézet kutatóprofil­jához, és így az alapkutatás­ban elért eredményeket rö­vid visszacsatolással az ipar­ban is hasznosíthatják — de az is, hogy az ATOMKI hi­bájából késés a vállalt mun­káknál ne lehessen, sok ma­gyar kooperációs partnernek ezt az alaphibáját igyekez­nek elkerülni. Néhány konkrét példa az együttműködésre: A debreceni intézetben a magfizikai kutatásoknál a vákuumtechnika is fontos terület. Nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mennyire légritka teret sikerül előállí­tani, hanem azt is, hogy mi­lyen atomok maradnak visz­ben nagy távlatú komplex jövőkutatással, ugyancsak a mi egyetemünk statisztikai tanszékén és a pécsi egyetem közgazdasági karán vállalati prognosztikával, a budapesti Műegyetem filozófiai tanszé­kén pedig a jövőkutatás filo. zófiai problémáival foglal­koznak. — Mondjuk, tíz év múlva miben remélik az előrelé­pést? Jobb eszközellátásban vagy önálló intézeti formá­ban? — Sem ebben, sem abban. Inkább egy szemléleti válto­zásban, amely, reméljük, az egész társadalomra kiterjed. Divatos ma, hogy a jelen gondjai elől nosztalgikusan a múltba fordulnak sokan, ezt vélve megoldásnak. Talán tíz év múlva elérjük, hogy a társadalom érdeklődése a jö­vő felé forduljon, a jövőben keresse a választ a ma kér­déseire, ne a múltban... — A többi tudományág, a mindennapi élet problémái­ra hogyan keresik a vá­laszt? — A magyar jövőkutatás fejlődésének fontos állomása volt, amikor a hosszú távú népgazdasági tervezésbe ön­álló munkaszakaszként iktat­ták be a prognosztikát. En­nek keretében huszonhét át­fogóbb prognózist dolgoztak ki. amelyek részben nemzet­sza a „vákuumban”. Ennek kutatásában az intézet dr. Berecz István vezette kutató- csoportja világviszonylatban figyelemre méltóan, ún. ma- radékgáz-analizáló berende­zést készített. (A debreceni intézetben úgy vallják, hogy a fizikus ne csak dolgozni, bánni- tudjon a kutatóberen­dezéssel, de ha kell, tudjon újakat készíteni is ...) A műszer megvolt. Export- lehetőséget is sejtettek ben­ne készítői, ezért kiállították a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, ahol meglátta egy gyermek-szívbetegségekkel foglalkozó orvos. És gondol­kodni kezdett: manapság igen körülményes, az ember és főleg a gyermek szerve­zetét igencsak igénybevevő módon tudják csak például a szív vagy a tüdő munkáját kontrollálni. Például a kari vagy combvénából a szívbe juttatott katétercső segítsé­gével. (E sorok írója is átélt már ilyen vizsgálatot, tanú­síthatja: több napi munka- képtelenséget is okozhat...) Viszont egy ilyen érzékeny berendezés, amely tizedszá- zalékos pontosságig azonnal ki tudja mutatni a kilégzett levegő összetételét, arra is választ adhat: jól dolgozik-e a szív, a tüdő, az eredmé­nyekből esetleg katéter nél­kül is kikövetkeztethetők a kóros elváltozások. A gondolatot párbeszéd, partnerkeresés, majd cselek­vés követte, és ma már e berendezést a MEDICOR or­vosi célra is gyártja ... Más: a székesfehérvári Könnyűfémműben rézötvö­zeteket is készítenek. Amíg az ötvözet a kohóban van, közben mintát kell venni, és azt elemezni. Ez a hagyo­közi, részben hazai fejlődés- tendenciákkal foglalkoznak. — Konkrétabban? — Például a mi intézetünk­ben foglalkozunk a „Magyar- ország 2020” programmal. Ez nem jelenti azt, hogy pon­tosan felvázoljuk, az élet me­lyik területén konkrétan mi várható negyven év múlva, de azt igenis megpróbáljuk meghatározni, hogy a termé­szeti erőforrásaink, a népes­ség generációs változásai, és hasonló tényezők függvényé­ben az élet egyes területein eddig érvényes fejlődési tren­dek meddig. maradnak ér­vényben, hol lehet időben és térben az a pont, amikor ezek apró mennyiségi változásai valami egészen új minőségé­ben, más irányban változnak meg, és ezekhez a változá­sokhoz a felkészülést, a hát­tér biztosítását, az oktatási szisztéma módosításával a személyi feltételeket mikor kell megoldani. Még konkré­tabban: a lakosság tudomá­nyosan igazolt szükségleteit (ez alatt azt értjük, hogy nem a manipulált, nem a pazarló, nem a hivalkodó fogyasztás, a táplálkozás, a lakás, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem területén) — hogyan lehet majd egy- egy fejlődési szakaszban tu- domány-intenzív termelési és szolgáltatási fejlesztéssel ki­elégíteni! De részt veszünk emellett az agrárökológiai po­mányos kémiai úton lassú volt, és már nem lehetett időben beleavatkozni a ko­hóban zajló folyamatokba, így volt olyan év, amikor 50 százalékot is elért a selejt részaránya. Viszont az ATOMKI radioizotópos be­sugárzással és röntgenspekt­roszkópiával elemző beren­dezése a kohót átvilágítva, az ott zajló folyamat közben percek alatt adja meg az elemzés eredményeit, így időben lehet a kohóban zajló változásokba „bele­nyúlni”. A végeredmény: a selejt gyakorlatilag nullára csökken! Sok milliós megta­karítást jelent ez. Érdekes volt az a munka is, amely a paksi atomerő­műben használt rozsdamen­tes acélok minősítésében, korrózióállóságában segített. A kiindulás: röntgensugár­zással besugározzák a felü­leti vékony réteget az acé­lon, és a legfelső rétegből ki­lépő elektronok elektron- spektroszkópiás vizsgálatával megkapható az információ: milyen atomok vannak a felszíni rétegben, milyen kö­tésben, és melyik hogyan tenciál vizsgálatában, illetve a nagy regionális infrastruk­túra-rendszerek jövőjének kutatásában is. — Hogyan végzik holnap ezt a munkát? — Figyelembe vesszük, hogy a nemzetközi és hazai fejlődési feltételek jelentős változása miatt új növekedé­si és társadalomfejlődési „pá­lyákra” kell ráállni, ezért foglalkoznunk kell a nagy távlatú gazdasági és társada­lomfejlődési tendenciák va­lószínűsítésével. És ugyanez az intenzív fejlődés, a minő­ségi követelmények előtérbe kerülése, az innovációs igé­nyek növekedése még szük­ségesebbé teszi a tudományos és műszaki prognosztizálást. ' • Mindezek erősítik majd az igényt a futurológiái szemlé. letű, tehát a nagyobb fantá­ziát, bátrabb hipotéziseket is feltételező jövőkutatás iránt. A közelebbi jövőben pedig nagyobb erőket kell koncent­rálni a középtávú prognosz­tikai igények kielégítésére, és még szélesebb alapokon kell felkarolni a vállalati prog­nosztizálás hazai elterjedését segítő biztató törekvéseket, hiszen a vállalati önállóság, a kockázatvállalás szerepének növekedése magával hozza az alternatívákban való gondol­kodás, a jövőbeni lehetőségek és korlátok előrejelezhetősége iránti nagyobb igényt is. Sz. I. változik a korrózió során? Kiderült, hogy az ötvözött acél rozsdaállóságát a króm- oxid adja, a lényeg az, hogy az acél felszíni rétegeiben is legyen „utánpótlás”, ha a felületen „fagy” a króm- oxid. Az eredmény "kettős volt: egyrészt ma már a Villamos- energia-ipari Tröszt nemcsak az atomerőműnél, hanem a hagyományos erőműveknél is hasznosítani tudja az eredményeket, másrészt vi­szont a kapott eredmény annyira új, hogy egy nem­zetközi felületfizikái alapku­tatási konferencián is sikert aratott a vizsgálat publiká­lása. És itt a visszacsatolás má-. sodik fázisa: az ipari célú gyakorlati vizsgálat vissza­hat az alapkutatásra, ráadá­sul egy másik tudományág­ban hoz új eredményeket- És ez a lényeg: a tudomány és a gyakorlat komplexitása révén egyszerre több terüle­ten is előre lehet lépni — erre példa az ATOMKI mun­kája is. Szatmári Jenő István A tudomány termelőerővé válik Az ATOMKI és az ipar kapcsolatai A MEDICOR-Iégzésvizsgáló ATOMKI-ban készült prototípusa kipróbálás közben 16. Felvételre keres nyári szünidő tartamára életévüket betöltött diákokat a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat. Foglalkoztatásuk az építőipari szakmunkások és a távfűtési üzem gáz- és vízvezeték-szerelő, valamint karbantartási mun­kát végző szakmunkások melletti segédmunkára terjed ki. Leányokat házfelügyelő-helyettesi munkakörben foglalkozta­tunk. Bérezés: 2000—2500 Ft/hó között, a végzett munkától füg-1 gően. Jelentkezés: Gyöngyös, Katona József u. 1. sz. alatt, a munkaügyi vezetőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents