Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-15 / 164. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. július 15. csütörtök f ROMÁNIA Vaskapu II. A Vaskapu I-től a Duna folyásán lefelé román—jugoszláv kooperációban épül a következő hatalmas vízi erőmű, a Vas­kapu II. Nemrégen készült el a zárógát (Fotó: AGERPRES — MTI—KS) NDK Gyógyszer a tanulási képesség fokozására A PANORAMA riportere érdekes beszélgetést folyta­tott a magdeburgi neurobio- lógiai és agy-kutató intézet igazgatójával, dr. Hansj ürgén Matthies professzorral. Az intézetet 1981-ben alapította az NDK Tudományos Aka­démiája. Az új kutatóbázis létét az tette szükségessé, hogy napjainkban egyre na­gyobb jelentősége van az emberi agy felépítése és funkciói mind pontosabb megismerésének. A riporternek arra a kér­désére, hogy mi az a sokat emlegetett új gyógyszer, az „emlékezetpirula”, ami ma beszédtéma Magdeburgban, a professzor így válaszolt: — Konkrét célunk a gyógy­szerrel, hogy segítsünk azok­nak a gyerekeknek, akik agyfunkciós zavarokban szenvednek, tehát a megfi­gyelő- és a koncentrálóké­pesség hiányai miatt nehezen boldogulnak az olvasással és a helyesírással... — Ez a gyógyszer- a ta­nulást, a tananyag felfogá­sát könnyíti, vagy inkább a felejtést akadályozza meg?. — A kettő — mondotta Matthies professzor — nehe­zen választható el. Az elmé­leti elképzelés olyan gyógy­szerre vonatkozott, amely az emléktartalmat erősebben rögzíti, tehát akadályozza a felejtést. A leggyakoribb probléma a tudásnak rövid távúból a hosszú távú em­lékezetbe való átvitele során jelentkező zavar. Éppen ezt a folyamatot kívánjuk ked­vezően befolyásolni. Ez az egyik. A másik: klinikai vizsgálataink alkalmával megfigyeltük, hogy a gyógy­szer szedésének következté­ben javult a koncentrálóké­pesség. — Csak gyermekek szá­mára szolgál az „emlékezet­pirula”? — Nem — válaszolta a professzor —, eddigi feltéte­lezéseink szerint kedvezően kell hatnia az idősebb embe­rekre is. Azonban nehéz olyan személyeket találnunk, akik készek arra, hogy a szükséges fegyelemmel ve­gyenek részt ebben a tudo­mányos kísérletben. — Milyen ismeretekből in­dultak ki a készítmény ki- fejlesztésénél? — A gondolat nem pszi- cho-farmakológia, pszichés gyógyszertani ismereteink­ből származik. A tanulási folyamatnál végbemenő fe­hérje-anyagcserét vizsgáltuk alaposabban. Patkányoknál megállapítottuk, hogy a sejt­mag anyagcseréje a „tanu­lás” közben felgyorsul. Ugyanakkor tudtuk, hogy az ehhez szükséges pyrimidin nukleotid-állományból az idegsejt keveset tartalmaz. Ebből adtunk tehát többet mesterségesen. Hatóanya­gunk a szervezetre nem ká­ros, ugyanis az eredetileg a sejt alkotórésze, tehát fizio­lógiai anyag. — Rögzíti tehát a memó­riatartalmat, de egyet-mást szívesen el is felejtene az ember — jegyezte meg a riporter. — A mi anyagunk révén befolyásolt sejtmag-fehérje- anyagcsere csak akkor tör­ténik meg, ha az agy több­szörös értékelésmechaniz­musai alapján már eldőlt, hogy meghatározott memó­riatartalmat rögzíteni kell. Ezért az „emlékezetpirulá­kat” nem lehetséges a tu­dat semmilyen manipuláció­jára felhasználni — fejezte be a beszélgetést Matthies professzor. JUGOSZLÁVIA Díjnyertes üdítő italok A szlovéniai Radenciben működő RADENSKA Üdítő­ital-gyár termékei legutóbb magas nemzetközi elisme­résben részesültek. A „Deit Internacional-Ja- buka” nevű alkoholmentes italuk a brüsszeli bemutatón a legjobb italok versenyén aranyérmet nyert. Két má­sik terméküket is díjazták ugyanitt: az egyik a „Három szív” nevű ásványvíz, a má­sik — az erre a vízre ala­pozott — „Sving limun” cit­romos üdítő. A RADENSKA ez évben 180 millió palack ásványvizet és üdítő italt gyárt. Legjobb külföldi ve­vőik Ausztria, a Német Szö­vetségi Köztársaság és Olasz­ország. SZOVJETUNIÓ Jégsztrádák az őserdőben Az utóbbi években gyors ütemben fejlődik a Szovjet­unió európai részén az. ener­gia-nyersanyag bázisok ku­tatása, és kiaknázása a Ko­mi ASZSZK-ban és a Nye- nyec autonóm területen.. A munka oroszlánrésze egyelő­re a geológusokra, a kőolaj- és földgáz kutatóira hárul. Nyílegyenes jégsztráda szeli át az őserdőt. A bull­dózereknek csak végig kelil hengerelniük a csapóst és az év hét hónapjában máris használható az út. — Ezek a jégsiztrádák ne­künk aiz életet jelentik — mondta Anatolij Glusko, a pecsorai kőolaj- és földgáz- kutató expedíciók parancs­nokhelyettese. — A múlt évben 30 ezer tonna felsze­relést, fűtőanyagot, benzint és élelmiszert jutttatunk el ily módon a kísérleti fúró- állomásokra. A rövid nyári hónapok alatt sem állt meg a munka, a mocsarak fölött helikopterekkel szállítottunk mindent. Bár ez sokkal drá­gább, mint a jégsztráda. A pecsorai expedíció óriá­si vállalkozás: geológusai 400 kilométeres sugarú körzet­ben kutatnak a kőolaj és földgáz után. A sarkkörön túli Na rján-M arától, a Je­ges-tenger partvidékén át, Pecsora folyó középső szar kaszáig terjedő területen 10 fúrótorony dolgozik éjjel- nappal. A Pecsora városát a ju- gidszki kutatási területtel összekötő jégsztráda 110 ki­lométer hosszú. A 61-es to­rony fúrómestere Viktor Kulevszkij, álig harmin- éves. A kaukázusi Gromzij- ban végezte az olajipari technikumot. Messzire kel­lett eljönnie az olajért. Pe­dig valamikor a Kaukázusr ról is azt tartották: „Szúrj le egy pálcát, s mikor kihú­zod, felszökken az olaj”. Ma az olajszökőkút már csoda. A föld egyre ritkábban, ne­hezebben adja ki kincsét. Jugidszkban hét tornyot ter­veznek. Eddig csak a .negye­dikből, az 52-esből tört fel­színre a fekete arany. Az első három fúrás meddőnek bizonyult. — Az ötödik lyukat most fúrjuk — mondta a fúró­mester. — Jelenleg a 635. méternél tartunk és négy ki­lométert kell még lehatol­nunk. Ez legalább egy év, Fúrótorony a tajgán (Fotó: APN—KS, Sz. Lidov felv.) ha nem akadunk el a ke­mény talajban. Itt a sarkvi­déken voltak olyan heteink, amikor a fúró csak 6—7 mé­tert haladt előre a tervezett 45 helyett. És milyen prob­lémát okoz, ha 3—4 ezer méter mélységben eltörik a fúrófej! Szerencsére ez ritka baleset, de próbára tesz mindarinyiunkat. Érthető hót, milyen öröm, ha végre feltör az olaj. Aztán kezdődik minden élőiről. 'Mennek a még érin­tetlen1 tajgára. Űj jégsztráda épül, jönnek a helikopterek. Fúrásról fúrásra északabbra mennek. A feltevések sze­rint hatalmas készletek rej­lenek itt olajból, földgázból;, feketeszénből egyaránt. Ko­mi- és Nyenyecföld a Szov­jetunió európai részének fontos nagy jövőjű fűtő­anyag- és energiabázisa lesz. És ez nem olcsó dolog. Egyetlen egy próbafúrás költsége négymillió rubel. De ha felszínre is jön az' olaj, az igazi nagyberuházás csak ezután kezdődik. Pecsorában a Béke utca és a Pecsorai sugárút ke­reszteződésénél áll egy fú­rótorony kicsinyített mása: azokról emélkezik, akik az első lépéseket tették a Ko­miföld kőolaj- és földgáz- kincsének felszínre hozásé­ért. Ebben a lakónegyedben szinte kizárólag geológusok családjai élnek. Hiszen a kutatók maguk járják a tajgát, a leendő vagy már beindult próbafúrásokat. Nemegyszer a várostól 400 kilométerre táboroznak. A tudományos kutatócsopor­tok 12 napi munka után négy napra térnek ide haza. J. Spakov, (APN—KS) KNDK A botanikus kert ritkaságai MONGÓLIA Kelet-tanulmányok A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság egyik büszkesége a 250 hektár ki­terjedésű phenjani Központi Botanikus Kert, amelyben az ország minden növényének egy-egy szép példánya meg­található. A botanikus kert igazga­tója lm Rok Dzsae, aki Dél- Koreából települt át, s 1947 óta a phenjani Kim Ir^Szen Egyetem megbecsült profesz- szora. Vezetése alatt a bo­tanikus kert sok növényféle­séggel gazdagodott. Itt dísz­ük például a tucsung-fa, amelyet a XV. századig gyó­gyászati célokra hasznosí­tottak, de napjainkban már kiveszőiéiben volt, s most újra termesztik. A botanikus kertben gyógynövényparcel­lákon nőnek a ma is köz­kedvelt, vagy rég elfeledett, de újra felfedezett növény­fajták. c lm Rok Dzsae az elmúlt évtizedekben számos szak­könyvet is írt. Legismertebb művei: a „Korea flórája”, „A koreai növényélet köny­ve” és a „Koreai növény­mutató”. A tudós jeles köz­életi személyiség is: képvi­selő és tagja a Koreai Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának. Űj, tudományos folyóirat jelent meg Mongóliában: a „Kelet-tanulmányok”, amely nem csupán a tudósok, ha­nem a nagyközönség érdek­lődésére is számíthat. Az első számot B. Siren- dev akadémikusnak, a Mon­gol Tudományos Akadémia elnökének cikke vezeti be. A tudós történelmi vissza­pillantás után a nyolcvanas évek feladatait vázolta cik­kében. Arról a programról közölt gondolatokat, ame­lyeket az SZKP XXVI. kong­resszusa adott a békére vá­gyó emberiségnek. Ez a program — fejtette ki az akadémikus —, minden jó­akaraté ember támogatására számíthat, hiszen a Szovjet­unió mindig kiáll az egész világon, s benne a Távol- Keleten a béke és a bizton­ság mellett. A folyóirat első száma több érdekes cikket közöl, többek között a mongol for­radalom történelmi jelentő­ségű győzelméről, a törté­nelmi hagyományokat köve­tő mongol nemzedék mai feladatairól, Peking politi­kájáról. BULGÁRIA „Kapcsolat“ klub Plovdivban VIETNAM Bivaly-farm A vietnami mezőgazdaság három évvel ezelőtt értékes ajándékot, nagy szakmai se­gítséget kapott az indiai kormánytól: félezer indiai — murrah fajta — bivallyal és indiai szakemberek segít­ségével állattenyésztő farmot létesíthettek Ho Si Minh- várostól 70 kilométernyire, Ben.Cat járásban (Szong Be megye). Az állatállomány az elmúlt évek alatt meg­duplázódott. A fiatal állatok­ból több százat adtak már át a hazai gazdaságoknak. A nagyüzemi állattenyész­tés céljára öntözéses legelő- gazdálkodást folytatnak a farmon. Az állattenyésztők derekas munkáját dicséri, hogy a gyarapodó állatállo­mány teljesen egészséges — betegség, járvány egyáltalán nem fordult elő. A gazdaság­ban — több felsőfokú vég­zettségű szakember irányí­tásával — nemrégen kezdte meg munkáját az új három- szintes laboratórium, amely­nek feladata, hogy kutatásai­val tovább növelje a virágzó gazdaság eddigi lehetőségeit. Mint mindenütt a világon, Bulgáriában is vannak ma­gányos emberek. Mi az oka társtalanságuknak? Talán zárkózottabbak, nehezebben barátkoznak, mint mások. Az érintettek, a magányo­sok érzik, hogy valamit ten­niük «kellene. Ezt cseleked- ték két évvel ezelőtt a dél- bulgáriai nagyvárosban, Plovdivban. összegyűltek és megalakították a „Kapcso­lat” klubot, ők maguk ha­tározták meg a klub teendő­it, programját. Maguk gyűj­tötték össze a tagdíjakat, maguk gondolták ki, hogyan töltsék el az együtt töltött időt. Tapasztalataiknak a hangja eljutott Bulgária min. den vidékére, és a magányos emberek Plovdivba kezdtek utazni. Egyszerűen elmentek a „Kapcsolat” klub legköze­lebbi összejövetelére: a re­mény remény marad — nem tudhatja az ember, hol ta­lálkozik majd talán éppen az életre szóló társsal... És a példa követőkre ta­lált. Nemrégiben megalakult a „Kapcsolat” klub szófiai változatban is. Néhányan el­határozták, hogy megpróbál­koznak valami hasonlóval. Találtak egy negyven férő­helyes termet, a bérletet a tagdíjakból fizették, össze­gyűltek, hogy zenét hallgas­sanak, beszélgessenek. S a te­rem nagyon hamar —i hir­detések és reklámok nélkül is — szűknek bizonyult. Ek­kor egy ifjúsági ház fogadta be őket. Ott találkoznak most minden pénteken, 25 éven felüü nők és 30 éven felüli férfiak. (g. «■) összeállította: Gyurkó Géza Lenin Mgtsz Hatvan, nyomdaüzeme RÖVID HATÁRIDŐRE vállalja NYOMDAI TERMÉKEK (nyomtatvány, szórólap, meghívó stb.) előállítását. Érdeklődőknek tájékoztatást adunk Hatvan, Hegyalja u. 128. 10-75/22-es melléken. Telex: 25-291. Már nem Urstalanok (Fotó — BTA—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents