Népújság, 1982. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r < 1-A■éj/ >> 'Aíl. XXXIII. évfolyam 164. szám ARA: 1982. július 15., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Export — vagy import- csökkentés A Kü'likereskedelinri Minisztériumtól' kapott tájékoztatás szerint — írták a tegnapi lapok, többek között a Népújság is — külkereskedelmünk. első félévi dollárelszámolású mérlege aktív, mintegy öt- milliárd forinttal. Az utóbbi egy hónap erőfeszítéseinek további növelésére van azonban szükség mert a többlet nem az export növekedéséből, hanem az import csökkenéséből adódott. A megállapítás első része szerfölött örvendetes, hiszen a dolilárelszámolású mérleg aktívuma mindenképpen hozzájárul népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének megteremtéséhez. A megállapítás második része viszont annál inkább elgondolkoztató és tanulságos. Az, hogy az aktívum nem az export növekedéséből, hanem az import csökkenéséből adódott. Nem mindegy, hogy mi okozta az aktívumot? — teheti fel a kérdést a közgazdaságban nem járatos olvasó. A lényeg az, hogy van, azaz, hogy képződött. Sajnos nem mindegy. Azért nem, mert az import visszaszorítása csakis egy határig lehetséges, s ha ezt a határt átlépjük, akkor az már veszélyezteti az exportot is. 'Megyénkben is számtalan vállalat, üzem tevékenykedik, amely a belföldi ellátáson túl külföldre is termel. Termelésünkhöz nem csupán hazai anyagokat alkatrészeiket, eszközöket, adalékanyagokat haszíná Inaik fel, hanem importcikkeket is. S ha ezek az importcikkek — éppen az importcsökkentés révén — kimaradnak a termékből, akkor az eladhatatlanná válik. Az természetesen már kérdés, hogy napjainkban, amikor a népgazdaság számára nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű valuta, akkor törekedni szükséges arra, hogy külföldről valóban csakis a nélkülözhetetlen javakat, termékeket, cikkeket hozzuk be. Éppen ezért a kellő gondosság, megfontoltság mellett az exporttevékenységet szükséges előrehelyezni. Minden lehetőséget — legyen az nagyobb vagy kisebb — szükséges megragadnia a vállalatoknak, hogy hasznosan és jó áron tudják termékeiket a dol- lárelszámolású piacokon is értékesíteni. S ahol lehet — még több terméket eladni. Hosszú távon különösen igaz az, hogy a gazdasági hatékonyságot alapvetően az export növelésével s nem az import csökkentésével lehet szolgálni. Mert a behozatal szűkítése más országokban is hasonló tendenciát eredményezhet, ami általában gátolja a kereskedelmet. Megyénk vállalatainál, üzemeinél, szövetkezeteinél is éppen a közelmúltban mérték fel, hogy miként lehet az exportot bővíteni. Kezdeti nehézségek máris vannak, de még igen messze a vállalt cél. Kaposi Levente Kutatóintézetek és vállalatok Együttműködés magasabb színvonalon Hazánkban kutató-fejlesztő tevékenységet több mint 1200 helyen folytatnak. Mivel mind az alap-, mind az alkalmazott kutatások egyre nagyobb anyagi és szellemi befektetést igényelnek, a szakosított kutató- intézetekre hárul a feladat, hogy az elméleti kutatások mellett növeljék a népgazdaság különböző területein közvetlenül hasznosítható kutatásaik számát. Ehhez szorosan együtt kell működniük a vállalatokkal, az üzemekkel, hogy csak szükségleteikhez igazodva adjanak megrendelést a kutatóintézeteknek. Ez a közös munka biztosíthatja, hogy a kutatások eredményei mielőbb használhatók legyenek, s a termelő vállalatok gyorsan alkalmazkodhassanak a piac változó igényeihez. Az MTI munkatársai több központi kutatóintézetben arról érdeklődtek: milyen konkrét kutatási eredményekkel segítették az elmúlt időszakban a vállalatok fejlődését. Az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet szakemberei karsztvízsüllyesztési módszert dolgoztak ki, amely- lyel az egyre mélyebb bányákban is lehetővé vált a kitermelés. A Mosonmagyaróvári Timföldgyárban úgynevezett csőfeltáró rendszer bevezetésével az eddig másfél óra helyett 15—16 perc alatt tudnak bauxitból timföldet előállítani. Almásfüzitőn a timföldgyártás egyes fázisainak mérését, s a folyamatirányítást az intézetben kifejlesztett módszer alapján számítógéppel végzik. * A Vasipari Kutató Intézetben dolgozó szakemberek kutatásait hasznosítva az elmúlt esztendőben a hazai vállalatoknál mintegy 800 millió forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg. Az intézeti kutatások eredményeként kifejlesztett gyémántszemcsés fúrószerszám alkalmazásával Rudabányán egy év alatt mintegy 150— 200 millió forintos megtakarítást értek el. A gyémántszemcsés fúró jól hasznosítható a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója során is. A százhalombattai központtal működő Magyar Szénhidrogénipari Kutató- Fejlesztő Intézet az utóbbi öt évben több mint 3200 megbízást vállalt el. A gyakorlati eredmények közül kiemelkedik az intézetnek az a munkája, amellyel a hazai kőolaj- és földgáztelepek tartalékait kutatja, s elkészíti a kitermeléshez szükséges terveket is. Számottevő eredményeket értek el az intézet munkatársai a különböző olajkutakhoz szükséges — korábban zömében importból beszerzett — eszközök és berendezések ki- fejlesztésében, csakúgy, mint a számítógépes termelés tervezési módszerek kidolgozásában. Ez utóbbi alkalmazása évente több százmillió forintos megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az Autóipari Kutató Intézetben zajcsökkentő lemezt kísérleteztek ki. Ezt kezdetben az Ikarus-buszoknál alkalmazták, segítségével jelentős súlycsökkentést is elérhettek. Ma már ezt a lemezt az országban több száz helyen használják, ahol különböző motorok, gépek zajcsökkentésére van szükség. Az intézet szakemberei a nagy teljesítményű teherautóknál, motoroknál csaknem kizárólagos tuborfeltöl- téses rendszerhez új, kombinált feltöltési eljárást fejlesztettek ki. Az eljárást a Rábán kívül még megvásárolta a MAN, a Volvo és az Alpina cég is. Az autóipari kutatók kenőolajszűrőt is készítettek, amelyet a BVK- nál kipróbáltak, és évi 33 millió forintos megtakarítást értek el vele. Teljes körű alkalmazása esetén évi több milliárd forintot lehet megtakarítani. Jelenleg a mezőgazdaságban a legfontosabb feladat a ráfordítások csökkentése. Ehhez alkalmazkodtak az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei, és műszeres mérések ökonómiai rendszerét tervezték meg. Az eljárás alapján, amelyet főleg a legnagyobb mezőgazdasági termelési rendszerek használnak, közel 10 százalékos költségcsökkentés érhető el. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát korábban is szorosan együttműködött a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel. Az idén csatlakozott a borkom- toináthoz az egri kutatóállomás: kutatási és termelési rendszerközpont néven a kombinát részeként dolgozik tovább. Ez az átszervezés még inkább hangsúlyozza a szorosabb együttműködést és sokat segít a termelőnek. A kutatók munkája — már az első hónapok tapasztalatai is bizonyítják —, felelősségteljesebb és sokkal jobban kapcsolódik a mindennapok gyakorlatához. Gyakrabbari kell választ adniuk a termelőktől érkező kérdésekre, munkájuk eredményeit közvetlenül hasznosíthatják a termelési rendszerhez tartozó gazdaságok. A bikavér-programban például már itt határozták meg a fajtaösszetételt, és sok fajtajelöltet gondoznak jelenleg is. A nemesítésed kívül a tápanyaggazdálkodásban és vízgazdálkodásban végeznek most kutatómunkát a termelők igényei alapján. Befejeződött a hivatalos, baráti látogatás Lázár György hazaérkezett Bukarestből Lázár György romániai hivaitalos, baráti látogatásának második napján, szerdán délelőtt Bukaresten megkoszorúzta a nép és a haza szabadságáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek emlékművét. Kormányfőnk lerótta kegyeletét a Pantheonban, ahol dr. 'Pet- ru Groza és Gheorghe Ghe- orghiu-Dej földi maradványai nyugszanak. Ezt követően a Victoria- palotában Lázár György és Constantin Dascalescu folytatta és befejezte tárgyalásait. A két kormányfő jegyzőkönyvet írt alá, mely tartalmazza a tárgyalások eredményeit, és rögzíti az együttműködés továbbfejlesztésének feladatait. Délben Lázár György a bukaresti magyar nagykövetségen fogadást adott meghívója és vendéglátója, Constantin Dascalescu tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson a román miniszterelnökön hívül megjelent Losif Banc, az RKP KB politikai végreharjtó bizottságának tagja, a KB titkára, Gherghe Petrescu miniszterelnök-helyettes, Nicolde Constmitin külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter, Anate Spomic, az Állami Tervib'izottság miniszteri rangú államtitkára, Ion Ste- fanescu, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács első elnökhelyettese, Constantin Cancea, a Külügyminisztérium igazgatója és Victor Bolojana Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Ott voltak továbbá a román társadalmi és kulturális élet neves személyiségei. Magyar részről részt vett a fogadáson kormányelnökünk kísérete, köztük Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete. Kora délután Lázár György a .Fekete-tenger partján lévő üdülőhelyre, Neptunra utazott, ahol fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Kormányfőnk kíséretében volt Roska István külügyminiszter-helyettes és Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete. A találkozón román részről jelen volt Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere, Cons1 tantin Dancea külügyminiszter-helyettes és Viktor Bo- lojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Az őszinte és baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a két párt és két ország közötti együttműködés helyzetét, az 1977. évi debreceni és nagyváradi legfelső szintű találkozón meghatározott feladatok végrehajtásának időszerű kérdéseit, véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. Szerdán a kora esti órákban Lázár György és kísérete hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Octavian Gavris, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról közleményt adtak ki. Szakemberek az áruellátásról Néhány országos hiánycikk kivételével — fogalmazták meg a megyei tai- nács kereskedelmi osztálya általi tegnap, szerdán megtartott szakmai amkéton szűkebb hazánk üzleti vezetői, irányítói, tapasztalt képviselői — kiegyensúlyozott a hevesi tájon élő lakosság áruellátása. A helyenként jelentkező időszaki gondok nem alapvetőek, az adott körzetben megoldhatóak. A kereskedelmi, a vendéglátó- ipari, valamint az idegen- forgalmi helyzet elemzését követően a résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a kiskereskedelemben bevezetett új üzemeltetési formákról. (Erre a tárnára lapunk egy későbbi számában visz- szatérünk.) Várad! György üvegfúvó Az üvegtárgyak a festőműhelyben nyerik el végleges külsejüket (Fotó: Perl Márton) Az utolsó simítás a virágvázán Parádi gondok Piackutatás új termékekkel A Parádi Üveggyárban készült termékek hetvenöt százaléka tőkés exportra készül, s zömében a hagyományos ólomkristály. Ez az arány — ami a termékek piacát illeti — egyben hízelgő is a parádiakra nézve, ugyanakkor különösen nehéz feladat elé állítja a gyár kollektíváját. Üj piacokat nehéz találni, sőt még a régieket sem könnyű megtartani. A régi vásárlók — Kanada, Franciaország stb. — a „drága” hagyományos termékek mellett újat és olcsót is igényelnek. A gondok enyhítésére új termékcsalád gyártását tervezik Párádon festett üveg dísztárgyakból. Felvételeink néhány mintapéldányról készültek
