Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 10., csütörtök 3. Csak a sárga irigység? LELEMÉNYES ÖTLETE támadt a nagyvállalat karbantartó brigádjának. Történt, hogy több hónapos megfeszített munka árán olyan újítást tettek az elbírálók asztalára, ami tetemes energiamegtakarítással kecsegtetett. Mindenki örült, agyba-főbe dicsérték az alkotókészséggel megáldott csapatot, velük példálóztak a termelési tanácskozásokon, csak éppen húzták-halogat- ták a döntést, hogy mekkora összeg üsse mindezért a brigádtagok markát. Akik végül is megunták a szembe- kötösdit, és visszavonták az újítási javaslatot. Korántsem mondtak le a megvalósításról, hanem részeire bontva, egyenként jelentkeztek vele az újítási előadónál, így már nem okozott fejtörést a pénz kifizetése. Apránként, névre szólóan megkapták ugyanazt az összeget, ami közösen is megillette őket. Nem kellett azonban az elbírálóiknak attól tartaniuk, hogy bárkinek is szemet szúr a szokatlanul magas díj. Általános tapasztalat, hogy a sok-sok apró, kis értékű agyszüleménnyel sosincs baj. Ezeket, kiötlőikkel együtt, mindenütt szívesen fogadják, hiszen — amellett, hogy hasznot hajtanak — javítják a statisztikát. Kimutatható lesz, hogy a bázishoz képest emelkedett az újítások darabszáma, egyre többen részesültek a díjazásra jutó pénzből is, ami minden szónál ékesebben igazolja, hogy terebélyesedik a mozgalom. Ráadásul pár száz forintokért senkit sem támad meg a sárga irigység, ami akár tetszik, akár nem — mindig kerékkötője a gyors elbírálásának. VAJON SZELLEMI kincseink pazarlására elégséges magyarázat-e a szakmai féltékenység, és más emberi gyarlóságok? Hiszen az elfogadott és bejegyzett találmányok népességhez viszonyított arányát tekintve csak • Jugoszláviát előzzük meg a kontinensen. Az újítómozgalom megtorpanásáról pedig három-négy éve beszélünk anélkül, hogy komoly változás jelei mutatkoznának. Alighanem mélyebben kell keresni a bajpok gyökerét. Az egyszemélyi felelős vezetők nem érdekeltek abban, hogy bármiféle kockázatot vállaljanak az újdonságok bevezetésekor. Az iparjogvédelem szakemberei azon munkálkodnak, hogy a gyakorta mondva csinált feladattervek létjogosultságát legalább kifelé igazolhassák. Noha tudják, hogy az alkotás belső kényszerét lehet ugyan serkenteni, de programpontokkal irányítani sohasem. Mégis így kell tenniük, mert tőlük ezt kérik számon minden fórumon. Az újítók, feltalálók pedig nem ritkán olyan eszmei díjakat kapnak, hogy egyszer és mindenkorra elmegy a kedvük saját ötleteik megvalósításától. És mindezzel párosul valamiféle kölcsönös bizalmatlanság, aminek riasztó bizonyítéka, hogy a hasznosított újítások 1, azaz egy százalékát veszik át egymástól a vállalatok! Mégis, a felsoroltak ellenére, évente mintegy nyolc- milliárd forint hasznot hajtanak az országnak az újítások, találmányok. Ha önmagunkhoz viszonyítunk, és a statisztikákat böngésszük, nem is olyan vészes a helyzet. Ám amint kitekintünk a világba - — akár Keletre, akár Nyugatra — azt kell tapasztalnunk, hogy nehezen álljuk az ösz- szehasonlítást. Pedig a végeredményt, különösen néhány világhódító útra induló magyar szabadalmat tekintve, okkal lehetünk büszkék alkotó tehetségű honfitársainkra. A feltalálók java része nehéz ember. Nem ért az üzlethez, eltéved a hivatali útvesztőkben, kedvét szegi, ha érdektelenségbe ütközik. Nálunk nem menedzselik kellőképpen az alkotókat. Alig száz a szabadalmi ügyvivők száma, és néhány ígéretes, de gyerekcipőben járó szervezet létezik csupán, amely összehozza a feleket, pénzt ad ahhoz, hogy legalább egy mintadarab elkészülhessen. Meglehetősen magukra hagyatottak az újítók, feltalálók. MOSTANÁBAN KEDVEZŐ változás jelei mutatkoznak. Mindenekelőtt a szabályozásban, ami lehetővé teszi, hogy szabadabb, ezáltal gazdagabb díjforrással gazdálkodjanak a vállalatok. Rendelet született a díjak adómentességi határának fölemelésére. A közreműködők anyagi érdekeltségének megteremtésével pedig csökkenhet a „buliba” kényszerűségből bevettek száma. Mindez azonban eseti kezelés. Szemléletbeli fordulatra van szükség, amit elsősorban az érdekeltség rúgói mozgatnak. (G. L. F.) További erőfeszítések az élelmiszerexport fokozására Ülésezett a TESZÖV küldöttközgyűlése A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek IV. kongresz- szusán hozott határozatok megvalósítására munkaprogramot dolgozott ki a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Ezt értékelte és vitatta meg szerdán délelőtt Egerben, a TESZÖV küldöttgyűlése. Tóth Mihály elnöki megnyitó szavai után Sramkó László, a szövetség titkára tett szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy megyénk termelőszövetkezetei és szövetkezeti társulásai a szövetség irányításával aktívan részt vesznek a VI. ötéves tervi célkitűzések megvalósításában. Kiemelt figyelmet fordítanak a kormány által meghirdetett gabona- és hústermelési program megvalósítására, és a gazdaságos export növelésére. A megye adottságait figyelembe véve igyekeznek kihasználni a zöldség-, a szőlő- és bortermelésben, valamint az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Rámutatott, hogy a szövetség munkaprogramja megkülönböztetett figyelmet fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok további fejlesztésére, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek termelési színvonalának javítására, a közös gazdaságok közötti együttműködés elmélyítésére és további társulások szervezésére. A népgazdaság fizetőképességének javítására — a minisztertanácsi határozat nyomán — Heves megye termelőszövetkezetei is további erőfeszítéseket tesznek az idei tőkés export fokozására. A vitában felszólalók, közöttük dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkárhelyettese, kiemelték, hogy a szigorodó közgazda- sági környezetben a közös gazdaságok keressék az elvonások ellensúlyozásának további lehetőségeit, főleg a szervezésben és a költség- gazdálkodásban. ENERGIÁVAL - ÉLELMISZERT (V/2.) Olaj helyett — meleg vízzel... Aki energiát takarít meg, az több pénzhez jut! Aki viszont pazarolja, annak a jövedel. me csökken. Az energia tehát nem vész el, legfeljebb a pénz-energia-pénz átalakulásában akadnak vesztesek és találhatók nyerők is. Ki-ki alkalmazkodóképessége szerint kerül az egyik, vagy másik táborba. Az energia ésszerű és gazdaságos felhasználását ösztönző minisztertanácsi határozat a VI. ötéves terv egyik kiemelt feladata. Hozzájárulhat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A termelési költségek csökkentésével pedig a vállalatok, szövetkezetek eredményesebb gazdálkodást valósíthatnak meg. — Itt, nálunk Tiszanánán, évente csaknem 10 millió forintot költünk a különböző energiahordozók beszerzésére — mondja Godó Lajos, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. — Ez a termelési költségeinknek 10 százalékát teszi ki, amely igen sok. Évek óta működik nálunk a szakosított sertéstelep, amely egy-egy esztendőben 6600 hízót bocsát ki. Ez a telep a legnagyobb olajfogyasztó, hiszen ezzel fűtjük. Vankó László energetikus tételesen bizonyítja a növekvő tüzelőanyag-felhasználást. — A 70-es években, amikor a sertéstelep épült, még viszonylag olcsóbb volt az olaj. Most viszont évről évre növekszik az ára. 1979— 1980-ban például a fűtési szezon alatt 148 ezer, 1980— 81-ben 193 ezer, most legutóbb az 1981—82-es idényben a kemény hideg tél ellenére, a takarékossági intézkedések hatására 145 ezer liter olajat használtunk fel a sertéstelep fűtéséhez. Míg korábban évente 5—600 ezer forintot költöttünk erre, most már megközelítjük a kétmilliót! Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a telepen a nyereség mindössze 150 ezer forint volt 1981-ben, akkor keresnünk kell a módját, miként lehetne jövedelmezőbbé tenni a sertéstenyésztést. A szövetkezetnek az energiafelhasználás ésszerűsítésére benyújtott pályázatával az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet egyetértett. Így a jövőben a sertéstelepet nem tüzelőolajjal, hanem meleg vízzel fűtik. — Ennek érdekében még tavaly februárban — sorolja az elnök — a Vízkutató Vállalat munkásai Tiszanána határában, a sertéstelep mellett 1400 méter mélységben 57 fokos meleg vizet találtak, s a kútból percenként 510 liter kerül a felszínre. Igaz, melegebb, 60—62 fokos vízre számítottunk, de ilyen hőfokút nem találtak, így energiaésszerűsítési programunkat az 57 fokos meleg vízre alapoztuk. A kút a múlt év novemberére el is készült. Ügy tervezzük, hogy a geotermikus energiával nem csupán a sertéstelepet, hanem a mellette egy hektáron kialakításra kerülő dupla falú fóliatelepet is fűtjük. Ott korai primőr zöldségeket: salátát, retket, paprikát és paradicsomot termelünk majd. Ennek kiviteli terveit az Agrober Csongrád megyei Kirendeltsége készíti el. Energiaésszerűsítési pályázatunkat elfogadták és a beruházáshoz csaknem hatmillió forint állami támogatást kaptunk, 17 millió forint hitelt pedig a Magyar Nemzeti Banktól 10 éves visszafizetésre, amelyet 1984-től törlesztünk. A fűtési rendszer korszerűsítését 1983. június 30-ig megvalósítjuk. — Még az idén — beszéli Vankó László energetikus —, a tél beköszöntéséig szeretnénk a nagy hőigényű sertéstelepi épületrészek, főleg a malacnevelő és a fiaztató fűtőtestjeit átalakítani. Ezért új kazánokat és meleg vizes fűtőrendszert szerelnek fel a kivitelező, a Dél-hevesi Építő- és Szakipari Szövetkezet munkásai. Később pedig a hizlaldák melegítését is a hőforrásból kívánjuk megoldani. Mindez szövetkezetünknek 1 millió 572 ezer forint megtakarítást jelent. A fólitelep meleg vizes fűtésével pedig 3 millió 198 ezer forintot spórolhatunk meg költségeink javítására. A korszerűsítés szövetkezetünknek összesen 4 millió 770 ezer forintot jelent. A magas olajár miatt sürgető, hogy az energetikai beruházást mihamarabb és eredményesebben megvalósítsuk, hiszen két év alatt megtérül. — Nem titkoljuk — hangoztatja Godó Lajos elnök —, hogy a sertéstelepen az energiafelhasználás ésszerűsítésétől sokat várunk. A mostani 150 ezer forintos nyereség a takarékosabb, meleg vizes fűtéssel másfél millió forintra növekedhet évente. A tüzelőolaj áremelését ezzel ellensúlyozzuk, és Godó Lajos: Csaknem hatmillió forint állami támogatást és 17 millió hitelt kaptunk az energetikai beruházáshoz. .. Vankó László: Őszig elkészül a malacnevelő és a fiaztató új fűtési rendszere... (Fotó: Szabó Sándorj a sertéstenyésztés jövedelmezőségét fokozzuk, mert a húsra szükség van, csak nem mindegy, milyen áron termeljük! Az egyhektáros fóliatelepen húsz asszonynak biztosítunk folyamatos munkalehetőséget, ahonnan évente 10 millió forint árbevételre számítunk. Ez is jelentősen javítja majd szövetkezetünk mérlegét. (Folytatjuk) Mentusz Károly ÉLVONALBAN Finomszerelvénygyári találkozások Hárman a háromezerből! A kiváló vállalat címmel kitüntetett, több mint háromezer dolgozót foglalkoztató egri Finomszerelvénygyár- ból mutqtunk be három dolgozót. Villanófényben három arc a sok hasonló közül... Harmadszor is aranyért... Váratlan géphibák esetén sok múlhat azon, hogy mennyi a kiesés a termelésből. Az üzemfenntartási főosztály ügyeletes gépjavító brigádjának az a feladata, hogy a Finomszerelvény- gyár két gyáregységében folyamatos műszakban ügyeletet tartva, minden akadályt a legrövidebb időn belül leküzdjenek. — Nagy a vetélkedés vállalatunknál a munkaversenyben, nehéz az élbolyba jutni, de még nehezebb ott megkapaszkodni — vélekedik Csont József, a brigád vezetője. Nekik nehéz körülmények között második alkalommal sikerült elnyerni az aranykoszorús jelvényt. Hogyan? A válaszból kiderül, hogy jó adottságú, alig harminc év átlagkorú a brigád. Fő erényük a gyors és jó minőségű munka. Védnökséget vállaltak a nagy értékű gépek folyamatos üzemeltetésének biztosítására. Mivel az alkatrészellátás nem a legoptimálisabb, nem nézhették tétlenül a leállt gépeket, mert óriási termékkieséssel járt volna, amíg a hiányzó tételek beérkeznek. Egyes gépegységeket úgy alakították át, vagy egy másikkal úgy helyetteCsont József sítették, hogy sikerült ismét a gyártást elindítani. Értéke van az aranyjelvénynek, nem is szeretnék megszakítani ebben az évben sem a szép sorozatot. A brigád létszámának majd a fele most szerelt le a honvédségtől, visszatérő fiatal. Lelkesedésükre is alapozva, idén import- és más anyag- féleségekből 55 ezer forint megtakarítást vállaltak. 35 óra személyenkénti társadalmi munkaórából már a hagyományosan patronált makiári iskola részére sportpálya-felszerelést készítettek. Egy szókimondó asszony — Mióta dolgozik a Ber- vában?. — Most vagyok 26 éves bervai! — nevet Nagy Róbert né, a kiváló címet elnyert pneumatika gyáregység szelepház-gyártósorának darabbéres szakmunkása. — Nem is akarta elhagyni a gyárat? — De! Még a felmondást is megírtam, ám az üzemvezető a vitában végül nekem adott igazat, s maradtam. Azért került volna kenyértörésre a sor, mert nem tudom elviselni, ha bárkivel is igazságtalanság történik. Ugye, nem vagyunk egyformák, ennyi nő között előfordult már, hogy valaki, valamiért elsírta magát... Nagy Róbertné — Sokat vitatkoznak? — Szerencsére ma már gördülékenyebben mennek nálunk a dolgok, de olyan még előfordul, hogy a forintot jelentő bérszorzók megállapításakor nem értünk mindig egyet a helyi szak- szervezet javaslatával. — Más kifogás? — Jólesne az asszonyoknak, ha a közvetlen főnök olykor nem fukarkodna a dicsérő szóval, pedig az pénzbe sem kerülne... — Mielőtt önt megkerestem a művezetőjével beszélgettem, s csak elismeréssel szólt szorgalmáról, példamutató munkájáról. — Meglepő hallani, mert nem vagyunk hozzászokva a dicséretekhez. — Mire gondolt, amikor a ciklusból Nagy Róbertné- nak szavazták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést? — Ma is büszke vagyok, hogy a munkatársak elismerik azt, amit teszek. Két gyerekem van. Az az álmom, hogy jó szakember legyen belőlük. Fiam szakácstanuló, lányom már férjnél, s Egerben dolgozik. Igaz, kicsit nagyobb szájú, de kire üssön ha nem az anyjára? — kérdi vidáman. A szakma ifjú mestere Tekintete még, egyszer végigpásztázza a gépmonstruJakab József mot Ujjai végigfutnak a kezelőpult gombjain, s az automata gépsoron elindul a gyártási folyamat. Jakab József az NSZK-ból vásárolt, negyvenmillió forint értékű SMG mélyhúzó berendezést vezérli a kiváló címmel büszkélkedő kompresszorgyáregységben. Tapasztalatának, szaktudásának köszönhetően a berendezés első számú kezelője: a kompresszor-gyártás zökkenőmentes folyamatában kifejtett munkájáért a szakma ifjú mestere címmel tüntették ki. A KISZ- alapszervezet szervező titkára. Üzemük fiataljaival elvállalták a rozsdás alkatrészek javítását. Szakszervezeti bizalmiként érdekvédelmi tevékenységet is ellát. Ugyanakkor fáradhatatlanul a gazdaságosságot növelő újításokon töri a fejét. ★ Akiket bemutattunk, egybehangzóan azt is megfogalmazták, hogy ma már egy kis közösség sikerének nem lehetnek fő részesei csak az egyéni kimagasló teljesítések. Itt a Bervában megtanulták, sokszor érzik, hogy a piaci igényekhez igazodva, ezentúl még gyakrabban kell a váratlan helyzeteknek megfelelni. S ez csak nagyon jól összehangolt, közös csapatmunkával lehetséges. Simon Imre (Fotó: Pásztor Tibor)
