Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-09 / 133. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 9., szerda 5. II kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése Heves megyében Az ellenforradalmi erők csapásai, a központi irányí­tás megszűnése következté­ben 1956 október végére a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Heves megyei szervei és szervezetei is beszüntették tevékenységüket. A DISZ Központi Vezetősége és helyi szervei megszűnésével az ifjúság rövid időre irányítás nélkül maradt. Ibből követ­kezett, hogy megyénk ifjúsá­gának egy része az 1956. ok­tóber 23-át követő napokban az ellenforradalmi erők esz­köze lett. Az MSZMP 1956. novém- ber 4-ét követően elsősor­ban arra törekedett, hogy megakadályozza az ellenfor­radalom további szervezke­dését az ifjúság körében, s .kivonja őket befolyása alól. Ebben az időszakban külön­féle ifjúsági rétegszervezetek alakultak és működtek. így a Magyar Forradalmi Ifjú­sági Szövetség (MAFISZ), az Egységes Parasztifjúság Or­szágos Szövetsége (EPOSZ), a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségé és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egye­sületek Szövetsége (MEFESZ). Az említett rétegszervezetek megyénkben is megalakultak. A források szerint a MAFISZ-nak — amely a munkásifjúságot tömörítette —, 1957. március 21-ig 17, az EPOSZ-nak több mint 80, a Diák Szövetségnek 4, a MEFESZ-nek 1 alapszerve­zete jött létre. Az országos helyzettől eltérően e szerve­zetek a MEFESZ kivételével megyénkben nem hangoztat­ták a párttól való független­ségüket, s elfogadták annak vezető szerepét. Ez abból következett, hogy vezetősé­gük mindenütt kommunista befolyás alatt állt, illetve vezetőik többségükben kom­munisták voltak. Az ifjúsági politika szem­pontjából nagy jelentőségű volt az Ideiglenes Központi Bizottság 1957. február 26-i határozata, amely állást fog­lalt az egységes kommunista ifjúsági szövetség életre hí­vása mellett. A testület pe­dig február 11-én határoza­tot hozott a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakításáról (KISZ). A KISZ március 21-én, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulóján bontott zászlót. A KISZ megyei szervező bizottsága már március 15-én megalakult. Vezetője Szabó Imre, a megyei pártbizottság ifititkára lett. A bizottság tagja lett a MAFISZ, az EPOSZ, a Diák Szövetség megyei elnöke, a megyei út­törőtitkár, a megyei sportfe­lelős, az SZMT elnökhelyet­tese. Ezt követően megala­kultak a járási, városi szer­vező bizottságok is. Forrásaink szerint me­gyénkben már a KISZ tény­leges megalakulása, március 21-e előtt, illetve március 21-én 9 alapszervezetet hoz­tak létre a munkás-paraszt és értelmiségi fiatalok. Je­lenlegi ismereteink szerint először a gyöngyösi MÁV Kitérőgyárban hoztak létre KISZ-szervezetet március 8-án. Március 16-án jött lét­re a hatvani területi, 18-án az egri finomszerelvénygyári szervezet. Március 21-én hozták létre az ifjúsági alap­szervezetet az egri Pedagó­giai Főiskolán, az egri Laka- tosárugyárban, a Hajtómű­gyárban, a megyei tanácson, a gyöngyösi Szerszám- és Készülékek Gyárában, és a Mátravidéki Erőműben. Már­cius 31-ig már 19 alapszer­vezet jött létre megyénkben, a tagok száma mintegy 600 fő volt. A KISZ-szervezetek száma április elejétől gyorsan növe­kedett. A június 1-i állapot­nak megfelelően megyénkben 112 alapszervezet működött 4089 taggal. Az alapszerve­zetek közül 36 üzemi, 41 községi, 9 mezőgazdasági szocialista szektorbeli, 12 is­kolai és 14 hivatali jellegű volt. A KISZ első megyei értekezletéig, 1957. október 5-ig mintegy 6 ezer főnyi megyei fiatal állt a KISZ soraiba. A falusi .EPOSZ-szervezetek közül kb. 50 1957 nyarára megszűnt, illetve tagjai kér­ték felvételüket a KISZ-be. Vagy éppen az EPOSZ-ban dolgozó kommunisták kezde­ményezésére alakult KISZ- szervezet egy-egy faluban, és szűnt meg a parasztifjú­sági szervezet. Az EPOSZ- szervezetek a KISZ első me­gyei értekezletéig teljesen megszűntek. A megalakuló alapszerve­zetek mindenhol munka- programot készítettek, ame­lyekben megjelölték a szer­vező munka, valamint a ter­melést segítő munka felada­tait. A kezdeti időszakban a kulturális és sportmunka mellett viszonylag háttérbe szorult a politikai nevelő munka és a termelést segítő tevékenység. A szervezetek megerősödésével párhuzamo­san azonban megélénkült az eszmei-politikai tevékenység. Egyes alapszervezetekben élénk viták alakultak ki az 1956-os októberi események jellegéről, okairól, a szocia­lista konszolidáció eredmé­nyeiről, a nemzetközi mun­kásmozgalom kérdéseiről. Főleg az üzemekben (példá­ul a gyöngyösi XII. akna, az egri autóforgácsoló üzem) je­lentős eredményeket hozott a KISZ-fiatalság termelést segítő munkája. A kommunista ifjúsági mozgalom újjászervezése — mint ezt a felsorakoztatott adatok is bizonyítják — megyénkben is sikeres volt. Az első hónapok eredményei megalapozták a későbbi évek munkáját a szervezeti élet fejlődésében, az eszmei-poli­tikai nevelő munkában, a kulturális és sporttevékeny­ségben, a termelő, a hivatali és iskolai munka frontján egyaránt. Szecskó Károly ELISMERÉSEK PEDAGÓGUSNAPRA A KISZ-tŐI - nevelőknek JÚNIUS 12-ÉN, TARDOSON Tömegsportnap az Edzett ifjúságért A Finomszerelvénygyár KISZ-bizottságának, vala­mint a megyeszékhely ta­nácsának és vezető mozgal­mi testületednek szervezésé­ben nagyszabású tömeg­sportnapot rendeznek júni­us 12-én, szombaton reggel 9 órától a tardosi sporttá­borban. Az eseményen — amelyre tanuló és dolgozó fiatalokat egyaránt várnak — számos „műsorszámban” próbál­hatják ki, illetve mérhetik össze erejüket, ügyességüket a sportot kedvelő ifjak. A városbeli különböző csapa­tok kispályás labdarúgás, ban, kézi- és kosárlabdá­ban, valamint természetjá­rásban mérkőzhetnek meg egymással. Az egyéni ne­vezések főleg atlétikai ver­senyekre szólhatnak: lesz száz, négyszáz és nyolcszáz méteres síkfutás, távolugrás és súlylökés. Ezek mellett egyéb érdekes rendezvé­nyekről is gondoskodtak a szervezők: családok, gyere­kek részére játékos vetélke­dőket tartanak, emellett rendeznek kerékpártúrát, lengőteke-bajnokságot, lö­vészetet légpuskával. % Fontos tudnivaló még, hogy az eseményen részt venni kívánók vonattal 7 óra 42 perckor indulhatnak az egri állomásról az autóbusz pedig 7 óra 50 perckor indul. Immár hagyomány, hogy a pedagógusnap alkalmából a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség is kitünteti az oktatási terület legkiválóbb dolgo­zóit, és jutalmaz ifjúsági ve­zetőket. Az idén a következők ré­szesültek elismerésben: Ko­vács Sándor, a Heves me­gyei Tanács V. B. általános is­kolai csoportvezetője KISZ Érdemérmet kapott, Kiváló ifjúsági vezető lett Bedő Éva, az egri Ady Endre középis­kolai leánykollégium igazga­tóhelyettese és a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta dr. Varga Istvánná, a Dobó gim­názium igazgatóhelyettese, a Gyermekekért Érdemérem- ben részesült Szabolcska Pé­ter nyugalmazott tanulmányi felügyelő; Űttörővezetői Ér_ deméremben részesültek: Fo­dor Istvánná, a recski körzeti általános iskola tanára; Far- Jcas László tanulmányi fel­ügyelő, Füzesabony; Koós Józsefné, az egri 5-ös számú Általános Iskola tanára; Fe­kete Jánosné, a gyöngyösi 5-ös számú Általános Iskola tanára és Kékkő Judit, ró­zsás zentrnártoni általános is­kolai tanár. Kiváló úttörőve­zetői címet kaptak: Bereczki Vilma, az egri 7-es számú Általános Iskola tanára; Csirmaz Árpád, az egerszaló­ki általános iskola igazgató­ja; Misz Istvánná, a makiári általános iskola tanítója; dr. Kovács Jenőné, az egri 4-es számú Gyakorló Általános Is­kola tanára, Várallyai Mik- lósné, az egri 3-as számú Ál­talános Iskola tanára, Farkas András, a tamamérai általá­nos iskola tanára, Blahó Ist­vánná, a füzesabonyi 2-es számú Általános Iskola taní­tója, Nagyfejen Edéné, a hatvani 4-es számú Általános Iskola tanára, Liktor Pál, a hatvani 3-as számú Általános Iskola tanára; dr. Konkoly Lászlóné, a gyöngyösi 1-es számú Általános Iskola nap­közis nevelője, Hajdú István­ná, az apci általános iskola tanítója; Somfai Tiborné, a parádi körzeti általános is­kola tanára. A Magyar Úttörők Szövet­ségének dicsérő oklevelét kapta: Kormos Anna, a MUSZ Gyöngyös járási El­nökségének elnöke, Lázár Istvánná, az egri Hámán Ka­tó Megyei Üttöröház gazda­sági vezetője, Fodor László, a Heves megyei Múzeum­igazgatóság muzeológusa, Sánta László, a hatvani 1-es számú Általános iskola taná­ra, Mészárosné Pusztai Éva, a MUSZ Heves megyei El­nöksége titkára. Kiváló ifive­zetői címet kapott Gyarmati Györgyi, a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola hallgatója. KÖRNYEZETVÉDŐK A GÁRDONYIBÓL Horgászbottól a dolgozatig Három tizenéves fiatalem­ber. Egy osztályba járnak az egri Gárdonyi Géza Gimná­ziumban: a III/c-be. Semmi különös rajtuk. Magasak, vi­dámak, kicsit darabosak: diákok. Valami azonban mégiscsak figyelemre méltó bennük. Érdeklődésük a földrajz, a vizek, fák, mada­rak, halak — a természet és környezetük iránt. Ez az ismeretvágy oly mértékű a fiúknál, hogy nem­csak tagjai voltak a gimná­zium első két évében a földrajzszakkörnek, hanem a nemrégen megrendezett környezetvédelmi vetélkedőn országos ötödik helyezést ér­tek el. Alig-alig maradva el — csupán egy ponton múlott — akár az első helytől is! ★ Bárdos Zsolt, Sass Béla és Sulyok Zoltán földrajztaná­ra s egyben osztályfőnöke, Csathó Zoltán szerint habár a környezetvédelem konkrétan nincs is benne az iskolai tan- tervben, vagy a tananyag­ban, azért több órán is szót lehet ejteni erről a témáról: — Tanulóim tulajdonkép­pen egy fél éve készültek a versenyre, de náluk ez nem jelentett különösebb többlet- munkát, mert először a szak­körben tevékenykedtek, ettől az évtől kezdve pedig fa­kultatív tárgyként fölvették a földrajzot. így ez folyamatos „készülést” bizonyíthat. Kör­nyezetvédelmi témákban még a múzeumi pályázatok­ra is benyújtottak egy-egy munkát. Az OKTH és a KISZ versenyére pedig egy dolgozattal neveztek be, Bél­apátfalva vízellátásáról és vízvédelméről írtak átfogó kis tanulmányt. Bújták a könyvtárakat, fényképeket készítettek, anyagokat gyűj­töttek a TIT-nél, a Bükki Nemzeti Parknál vagy a KÖJ ÁL-nál. A fiúk közül ketten bél- apátfalviak. Szülőhelyüket dolgozták hát fel, s azért is aggódnak. — Mindennap látjuk a ce­mentgyárból ömlő füstöt, port — mondja Bárdos Zsolt. — Bejártuk az Éger-patak völgyét is. Végig gyalog. Hogy mi minden nincs a vízben, a meder szélén! Gu­miabroncsok, műanyag fla­konok, tömegével! Aki nem nézi meg tüzetesen ezeket a helyeket, szinte elképzelni sem tudja, hogy környeze­tünk mennyire szennyezett. Egyébként Bélával gyerekko­runk óta nagy pecások ■va­gyunk, s ha csak tehetjük eljárunk horgászni. Ha még lesz hal vizeinkben! ★ Zsolt kicsit felnőttes, ko­moly aggodalma azonban mást is takar, őszinte érdek­lődést a természetvédelem iránt. De ilyenek ők mind­hárman. S nyilván pecázás közben nem fogják soha az üres konzerves dobozt a pa­takba, folyóba hajítani, vagy légpuskával a madarakat lö­völdözni. S az elismerés nem is ma­radhatott el. A napokban, Kiskörén rendezett országos környezetvédelmi tanácsko­záson Csathó tanár úr és há­rom diákja is a jutalmazot- tak között volt. A Heves Me­gyei Tanács a „Kiváló társa­dalmi munkáért” kitüntető oklevelet adományozta a gárdonyisoknák. ­Bár minél több ilyen fiatal lenne...! Józsa Péter Nő? Katona? Katona nő! Gyöngyösön a Kiss csa­ládból a katonai gyakorlat­ra nem a férjet, hanem a feleséget hívták be. Nyu­godjanak meg a férfiak, nem történt végzetes tévedés, de még csak egy apró félreér­tés sem. Továbbra is rájuk és nem asszonyaikra tart igényt a hadsereg, ha csak... Ha csak választottjuk nem hivatásos katona, mint Kiss Gábomé őrmester, az egyik alegység egészségügyi szol­gálatának vezetője. — A gyakorlat alatt mintha a földből nőttek volna ki a katonanők. Lak­tanyában soha ennyit nem látni belőlük — szólítdm meg a fiatal őrmestert. — Pedig épp ennyien va­gyunk ott is — mosolyodik el. — Csak most kötelező viselnünk az egyenruhát. — A nőkre nem jellemző, hogy szeretnek ugyanúgy kinézni, egyforma öltözé­ket viselni. — Én kedvelem az egyen­ruhát. Gyermekkoromtól tetszett. Meg-megállítanak, s bókolnak, milyen csinos va­gyok benne. Jólesik persze, de mindig azt válaszolom, örülök, ha nemcsak ezt, ha­nem inkább a munkámat veszik észre a katonáskodá­somban. — Más a sapka formája, más a cipő szírié, más a nadrág szabása. Más-e a katona is, ha nő? — Igen. Elöljáróival és társaival szemben nőként vi­selkedik. De beosztottjai­hoz méginkább más, mert velük nőként dolgozik. Én is jól tudom, a férfiakban van egy olyan ösztön, ami azt mondatja velük: ugyan már, hogy jön ahhoz egy nő, hogy parancsolgasson ne­kem!? S mivel nem a fe­szültség fokozása, hanem közös cél elérése a felada­tom, női logikával, árnyal­tabb módszerekkel igyek­szem megnyerni és irányí­tani őket. Csak ha már így nem megy, akkor folyamo­dom keményebb, katoná- sabb eszközökhöz. — Amikor majd egy éve szolgálatba lépett, nemcsak munkahelyet változtatott, hanem egyben szokatlan, is­meretlen világba is csöppent. — Valóban, én egyik pil­lanatról a másikra lettem hivatásos katona. Előtte — bevallhatom — még a rend­fokozatokat sem ismertem. Férjem mutatta meg, hány csillag és milyen váll-lapon felel meg egy-egy rangnak. A tisztelgés, köszönés mód­jait már a laktanyában les­tem ed. — Amikor ismerősei, ba­rátai megtudták pályafutá­sának változását, hogyan vélekedtek döntéséről? Ne­tán másképp a nők és a férfiak? — Megoszlottak a véle­mények. A férfiak többnyire csodálkoztak, nem értették választásomat. A nők kí­váncsian érdeklődtek mun­kámról. S amikor elmesél­tem hogyan és mivel foglal­kozom, néhányan még azt is megkérdezték: — Én is lehetnék katona? Varga Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents