Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
NÉPÚJSÁG, 1982.- június 1., kedd 5 MÜBABA. Magyarország kirakatai és próbababái a Bernhardt család műhelyéből kerülnek a divatüzletekbe, áruházakba. Az érdekes műhelyből az egyik babát felöltöztetve a Várnegyed legforgalmasabb pontján állítot. ták ki, ahol nagy sikert ar atott az arra sétálók körében. Képűnkön: barátkozás. Avagy: ilyen lesz a nyár frizuradivatja? (MTI fotó — Horváth Éva felv. — KS) Az őserdő élő bulldózerei Az elefántok Vietnamban még ma is a mező- és erdőgazdaság nélkülözhetetlen segítői A közép-vietnami Dac Lac nevű hegyi tartományban élő nemzeti kisebbség tagjai az utóbbi években 500 vad elefántot fogtak be és szelídítettek meg. A vastagbő- rűek a még kevéssé feltárt úttalan vidéken nélkülözhetetlen segítőtársak. Ezek az állatok több ezer köbméter követ és földet szállítanak öntözőberendezések építéséhez, és az erdőkből nagy tömegekben vontatnak el haszonfát és tűzifát a településekre. Az utóbbi három évben egy község lakossága nem utolsósorban 13 elefántja segítségével tudta a 150 hektáros rizsföld öntözéséhez szükséges két gát építéséhez a mintegy 8000 köbméternyi követ és földet megmozgatni. A vadelefántok csoportokban mozognak. A fiatal, három-négy éves bikák nagy keresletnek örvendenek. Ha megtörtént a kiválasztás, akkor a vadászok meglepetésszerű támadást indítanak a csorda ellen. Csak ha a csordát. elég messze elhajtották, a befogandó fiatal bikától, akkor vezetik az állatot a faluba. A szelídítés veszélyes és megerőltető munka; öthét hónapot vesz igénybe. Ha a vastagbőrű eléggé engedelmessé vált, akkor megtanítják a fák kitépésére, gömbfák felmáglyázására, terhek vontatására és hordására. Legalább egy évbe telik, amíg egy elefántot teljesen megszelídítenek. Az elefánt a mező- és erdőgazdaságban csakúgy, mint a szállításban a közeljövőben is nélkülözhetetlen marad. (Neues Deutschland) • Tengeri rezervátum a Szovjetunióban A Szovjetunió sok érdekes természetvédelmi területéhez, amelyeken a különböző égövi növények és állatok a maguk eredeti természetes környezetében élhetnek, a közeljövőben egy űjabb csatlakozik: egy tengeri rezervátum a Csendes-óceánban. A Szovjetunióban ez lesz az első ilyen jellegű rezervátum. Ez a terület, amelynek kijelölését most fejezik be, mintegy 63 000 hektárt foglal el a víz alatt, és további néhány ezer hektárt a szárazföldön, Vlagyivosztoktól keletre. Nem véletlenül választották ki ezt a területet: a Szovjet Tudományos Akadémiának kutatóexpedíciói több éves vizsgálatok után megállapították, hogy itt közel négyezer tengeri halfajta él. A rezervátum egy része lesz a Rimszkij-Korszakov-szi- getvilág egyik szigetcsoportja is, ahová eddig még nem jutott el a civilizáció. A Po- pov-szigeten kutatóközpont is létesül, ahol nemcsak laboratóriumok lesznek, hanem botanikus kert és tengeri múzeum is. Később majd a turisták is meglátogathatják a rezervátumot, de csak ezt a szigetet és annak közvetlen környékét. A tudósoknak nagyobb mozgási lehetőségük lesz a tengeri rezervátumban, ahol elsősorban azt vizsgálják majd, hogyan hat a világóceánok szennyezettsége a tenger élővilágára, de a rezervátumnak lesznek olyan területei is — és ez alapításának egyik legnagyobb haszna —, ahol a tengeri élőlények nyugalmát semmi nem háborítja. Práce (Prága) KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Hogyan fűtött az ősember? „Napkályha“ a lakásban Napenergiával fűtött lakóház Budapesten Nem árt tudni: hogyan fűtött az ősember? Egy sö. tét színű követ kitett a napra, majd este begörgette a barlangjába, ahol a kő visz- szaadta a magába fogadott hőt. A napenergia-hasznosítás modem változata: az üveg- ház-hatás. A magas frekvenciájú napsugarak csaknem száz százaléka áthatol az üvegen és felmelegíti a belső teret. A visszasugárzott alacsony frekvenciájú hullámok nagy részét viszont levágja — nem engedi át — az üveg. A napenergia passzív hasznosításával — az épület megfelelő tájolásával, telepítésével, és az üvegház-ha- tás felhasználásával — a fűtési energia akár felére is csökkenthető. Számottevően nem nő az építési költség sem, amennyiben a terveket már e szellemben készítik. Az utólagos megoldások ugyanis költségesek és kevésbé hatékonyak, sőt, leggyakrabban megvalósíthatatlanok. Japánban — Magyarországgal azonos szélességi körön — már O-ener. giás házakat is építettek. Ezekben minden fogyasztót napenergia táplál. Ilyen például a MITCHUBICHI kísérleti épület. Az angolszáz szakiroda- lomban green house-nak (zöldháznak azaz szollári- umnak) nevezett megoldás az üvegház elven alapul. Lényege, hogy megnyitják és üveggel fedik a lakás válaszfalait és a födémet. Annál több energia kerül a belső térbe, minél hosszabb ideig süti az üvegfelületeket a Nap. (Ezért jut fontos szerep a telepítésnek.) Ráadásul tetőablakon át az északi fekvésű szoba is kaphat napfényt, vagy a helyiségek egybenyitásával átengedhető egyikből a másikba az ott képződött hő. A szollá- rium másik változatában a sugárzást magába szívó sötét színű padló alá hőtároló anyagot — például követ — helyeznek. Napnyugta után a felmelegedett kő visszasugározza a hőt, akár egy napenergiával működő hőtárolós kályha. Hasonló elven működik a Trombe-fal. Az épület falát — vagy annak egy részét — feketére festik, majd némi távolságot hagyva, üveglappal burkolják. Az üveg felső és alsó élénél nyílásokat hagynak a falban. A napfény felmelegíti az üveg mögötti falat, az pedig az üveg és a fal közti levegőt. A felfelé szálló meleg levegő a felső nyíláson bejut a házba, ahol átadja hőjét a bent levő hidegebb levegőrészecskéknek, majd leszállva, az alsó nyíláson visszajut az üveglap mögé. A tervezésnél persze ügyelni kell arra, hogy a cirkuláció ne járjon huzattal. A nyílások csappantyúval szabályozhatók, szükség esetén lezárhatók. A napenergia aktív hasznosításának leggyakoribb módja a vízmelegítés, szakzsargonban : a melegvízkészítés. Ez legegyszerűbben és legolcsóbban az úgynevezett thermoszifonos eljárással valósítható meg. A rendszer egy felfelé tekeredő csőkígyóból és a fölé szerelt tartályból áll. A csőkígyóban felmelegedő .víz az elnyelt hő hatására felfelé áramolva jut a hőszigetelt tartályba. A keringés nyomán átlag 60 C°-ra melegszik a víz.. Borús napokra éjszakai árammal működő fűtőpatront építenek a tartályba. Egy ilyen melegvízkészítő berendezés költsége 5 —6 év alatt megtérül. Fejezzük be ott, ahol elkezdtük : az ősembernél. Bár nem volt hőmérője, mégis tudta, hogy a barlang melegebb a föld felszínénél. Ma viszont megmérhetjük, hogy a földbe süllyesztett épület fala állandóan 15 C°-os. Így télen csak néhány fokot kell „rásegíteni” fűtéssel, nyáron viszont szolláriummal melegíthető a ház. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a lakó, ablakán kitekintve csak lábakat és kerekeket lát, ez pedig rossz közérzettel jár. Az építészek igazat adtak nekik, ezért az ablakokat — a felülvilágítóhoz hasonlóan — ferde síkba helyezték, a járdát, utcát pedig kissé távolabb vezetik. A kettő közé növényeket telepítenek, ezek néznek be a földalatti — underground — ház ablakán. Németh K. Géza H eti umor ét elején Kari valósággal imádta az autóját, szabad idejében állandóan a kocsival bajlódott, megfeledkezve az otthonáról és a családjáról. Egy ízben azonban elromlott a motor, és kénytelen volt .a kocsit a szervizben hagyni. Kari kétségbeesett, hogy meg kell válnia kedvencétől, felesége azonban megvigasztalta : — Ne vedd annyira a szívedre. A szervizben is biztosan vannak látogatási napok ... ★ A lelkipásztor betért a használt gépkocsikat ’ árusító üzletbe. — Könyörgöm, vegyék vissza a kocsit, amelyet tegnapelőtt vettem önöktől! — Mi történt? — Csupán annyi, hogy hiába minden ékesszólásom: ez a kocsi meg sem moccan! ★ Frankfurter Rundschau. — Három hónappal ezelőtt visszautasítottam Walter házassági ajánlatát, és ő azóta állandóan részeg — meséli Inge a barátnőjének. Mire a barátnő: — Persze, az ünneplést is lehet túlzásba vinni... ★ Két őrült ül a sivatagban. Az egyik így szól a másikhoz: — Ide hallgass, ' csússzál már egyi kicsit odább. Én is a homokba akarok ülni! ★ A közlekedési rendőr a helységből kivezető úton megállítja Alfrédot: — Van autóvezetői jogosítványa? Alfréd: — Természetesen. Látni óhajtja? A rendőr így felel: — Köszönöm, nem — nem szükséges. De ha nem volna jogosítványa, akkor meg kellene mutatnia! „ Koplalomu vészek ” Az éhezés az ember egyik legősibb ellensége, melyet a mai napig sem tudott legyőzni. Okozhatják időjárási rendellenességek, mint nagy hőség (aszály), hideg (fagy), folyók áradása, járványok, állati és növényi kártevők, betegségek stb. Napjainkban az élelmiszerek termelése és a népesség gyarapodása nem azonos mértékben fejlődik, a tápanyagok mennyisége nem elegendő a föld lakosságának teljes ellátásához. Az ENSZ adatai szerint Afrikában és Ázsiában ma is százmilliós tömegek rosszul tápláltak vagy éheznek. A nélkülözés nemcsak az élelmiszerek vonatkozásában jelentkezik, hanem az ivóvíz tekintetében is. Az éhezés fogalmához hozzátartozik ugyanis a vízhiány okozta szomjúság is. Víz nélkül rö- videbb időn belül következik be a szervezet pusztulása, mert a vízben ásványi anyagok is vannak, és maga a víz a szervezet legnagyobb mennyiségű alkotóeleme. Víz hiányában a szervezet kiszárad. Az ír polgármester Az éhséget, az éhezést már évszázadok óta demonstrációkra is felhasználják. Az ételfelvétel (táplálkozás) megtagadása: tiltakozás valami ellen, fenyegetés, mély a tömegekre hatást gyakorol, hiszen aki nem táplálkozik, elpusztul, és halálával valamilyen kérdés, helyzet, politika ellen tiltakozik. így váltak idővel népszerűvé az éhségsztrájkok, melyeknek hatása sokszor félelmetes volt. Ghandi például éhség- sztrájkot folytatott, hogy az angol megszállás ellen tiltakozzék. Mozgalma tömegeket lelkesített, és olyan hatalmassá vált, hogy Anglia kénytelen volt Ghandit börtönéből kiengedni. E mozgalom végül is India felszabadításához vezetett. A corki ír polgármester az angolokkal szemben erő- szakmentes ellenállást hirdetett, és azzal adott nyomatéket mozgalmának, hogy börtönében éhségsztrájkot kezdett. A világ közvéleményének nyomására kiengedték börtönéből és Írország elnyerte függetlenségét. A corki polgármester éhség- sztrájkja 75 napig tartott, de közben Selters-vizet fogyasztott, és ezzel tudta ilyen hosszú ideig szervezetét fenntartani. Sokan éheztek feltűnéskeltésből is. Tanner fogadásból 1879-ben 40 napig éhezett. Merlatti párizsi festő 50 napig nem táplálkozott, és életben maradt. Az éhezés művészete Amíg milliók éheztek az idők folyamán, egyesek az éhezést „művészetté” fejlesztették, hogy ezzel anyagi előnyöket szerezzenek. Ezek a „koplalóművészek” a világ sajtójában bő teret kaptak, és mindenütt akadtak hiszékeny emberek, akik szívesen fizettek azért, hogy a „művészt” éhezés közben láthassák. Feljegyezték, hogy egy Succi nevű „koplalóművész” többször .is vállalta önmaga mutogatását, és ilyenkor 20—. 30 napig éhezett. Hazánkban is akadt „koplalóművész:” a coiki polgár- mester híressé vált éhségsztrájkját utánozva, vállalta, hogy megdönti annak 75 napos rekordját. Egy barátjával együtt mutogatták a Városligetben, ahol egy üveg. falú bódéban, lelakatolt, lepecsételt ajtón belül mozogtak, sakkoztak, pihentek, miközben ezrek voltak kíváncsiak a „művészekre,” akik végül is egy nappal tovább bőjtöltek, mint a corki polgármester. (így vált annak hősies önfeláldozása nyomán vásári mutatvánnyá az éhezés.) A „művészek” a sikeres budapesti fellépés után bejárták Európa más városait is, mindenütt nagy sikert arattak. Amikor befejezték turnéjukat, néhány évvel később kiadták Bécsben emlékirataikat, melyekben élményeiket írták le. Innen tudtuk meg, hogy Budapesten is, másutt is a lezárt 'bódéba csak ásványvizet nyújtottak be nekik, a közönség asszisztálása mellett, azután bezárták és pecséttel látták el az ajtót. A mutatványossal, akivel szerződést kötöttek, viszont megállapodtak, hogy a bódéba egy föld alatti bejárót építenek, és ezen keresztül adják be éjjelenként az ételt, amikor a közönség már nem ellenőrizte aí bódét. Elhízott éhezők A kényelem, a mozgáshiány, amiben éltek, meg a jó koszt azután megtették a hatásukat: hízni kezdtek, de el kellett kerülni, hogy ebből botrány legyen. így azután abban állapodtak meg, hogy rendszeresen cserélték a rajtuk lévő öltönyt nagyobbra, hogy ki ne hízzák, és hogy a nézők úgy lássák, mintha a ruha lötyögne a testükön a 'lefagyás miatt. Többször kellett ruhát, inget cserélni, nem is volt semmi baj, senki sem vett észre semmit. Amikor azután a „bemutató” valahol befejeződött, jártak a gőzfürdőbe izzadni, hogy a felesleges 'kilókat leadják, és hogy a következő bemutatóra már soványan érkezzenek (legyen lehetőség a hízás elpalástolására). íme az éhezésnek is megvoltak a vámszedői, akik abból éltek, ami mások pusztulását okozta: az éhezésből, meg — az emberi butaságból. (R. J.)
