Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 29., kedd S. SÖRÖSKUPÁK. Sajátságos hobbynak hódol Nyári György, a szombathelyi Domus Aruház dolgozója: söröskupákat gyűjt. Gyűjteményében valamennyi „sörivó nemzet” képviselteti magát, de az európai országokon kívül Indiából számazó kupák is gyarapítják a több mint 300 darabos gyűjteményt (MTI fotó — Pólya Zoltán felvétele — KS) Legendák, érdekességek Csíllagparádé a júniusi égboltén Modelljei a gyerekek Zille, a rajzoló Igazán nincs szükség nagyobb művészettörténeti tudásanyagra ahhoz, hogy belássuk; amióta vésőt,, irónt, ecsetet emelget a kéz, azóta megunhatatlan téma a kisded, a csecsemő — egyszóval mindaz, ami az anyaság témakörébe tartozik. Az élesebb szemű, kritikusabb szemléletű „piktorok” azonban ezt a hagyományosan idillikus témát is kényszerűen „kiforgatták.” Tehát oly módon örökítették meg a világrahozójukba csim- paszkodókat, hogy azok nemcsak az együvé tartozást, hanem e viszony történelmi körülményeit is felidézték; a maguk sete-suta mivoltában, esettségében létült bizonytalanságára is utaltak. Nos, ilyen illúziótlan, kesernyésen igazmondó képíró volt az a német Heinrich Zille (1858—1929), akit alig-alig ismernek szülőhazájának határain túl, ám aki mindenképpen érdemes arra, hogy Európa egyik legjelesebb bé- bi-skiccelőjeként tiszteljük. Keserves ifjúsága volt. Hiába látta meg a napvilágot egy Drezda melletti kisváros, nevezetesen Radeburg ezermesterének házában, a papa hamarosan tönkrement, és — mint annyi más sorstársa akkoriban — a szerencsét kergetve Berlinbe költözött. Az ifjú Zille a litográ- fusi pályát választotta, s ebben a kőnyomatos mesterségben produkálta magát. Tette ezt életrajza szerint 1877-től 1907-ig, tehát három hosszú évtizeden keresztül. Hűséges szolgálata azonban mit sem számított, hiszen még ötvenéves sem volt, amikor kiállították számára az obsitot. Persze nem ok nélkül, hiszen baloldali érzelmei közismertek voltak, amely vonzalom egyik legkézzelfoghatóbb jeleként kitűnő Marx-portréját tartotta nyilván a hatalom. Heinrich Zille, a litográfus tehát az utcára került. Hirtelen megszaporodott szabad idejével pedig ugyan mit kezdhetett, minthogy hajnaltól késő estig Berlin külvárosait járta, ahoi rajzolt és rajzolt, vázlatfüzeteinek oldalaira másolva mindazt, amit a zárt udvarok, a kopottas kövű utcasarkok meg a dohányfüstös kimérések énegörökítésre alkalmas látványul kínáltak. S hogy, hogy nem, az idősödő ábraíró mindinkább a kicsinyeiket figyelte, és a tízen inneniekben lelte meg igazi modelljeit. Annyit s oly eleven átéléssel rajzolta őket, hogy hamarosan egy kötetre való gyermekrajz került ki szénceruzája alól.. (Ez a legelső könyve éppen most hetvenöt éve, 1907-ben jelent meg.) Heinrich papa ezután szinte csak a kültelkek apró polgárait ábrázolta. Tömegével rögzítette a picinyek jellegzetes gesztusait, s tucatszámra ontotta azokat a kartonokat, amelyeken ujját szopja, anyja nyakát karolja, mamikájába mereszti körmeit az ölbevaló. Sikere lett, fölfigyeltek rá: egyre többet, s többfelől rendeltek tőle. Hamarosan a Simplicissimus nevű gunyo- ros hangvételű lap munkatársa lett, s mint ilyen, még inkább szellemének patronjaiba sűríthette — robbanóanyagként — a politikát. Amit nyilván elképzelni sem tudott önmagáról, az is megtörtént vele: tagjává választotta a Porosz Művészeti Akadémia. Ám a hivatalos elismerés sem változtatta meg; mint korábban, e rang elnyerése után is megmaradt Berlin éles szemű krónikásának. Népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy amikor hetvenegy éves korában elhunyt, koporsóját egykori modelljei, a simlis sapkás, zárt zubbo- nyos munkások vitték a sírig. A. L. Nyár; több a szabad időnk, kijárunk a strandra, többet lehetünk együtt a gyermekeinkkel. Az ő kedvükért megyünk ki a stadionba, ha valami jó verseny ígérkezik, máskor ők jönnek a víkend- telepekre. Ismerkedni a konyhakerti növényekkel, gyümölcsfákkal. Am az égbolt nyújtotta esti panoráma szemlélése is tanulságos lehet. Persze erre akkor van lehetőség, ha kissé távol a várostól, a szabadban kószálunk, vagy éppen táborozunk valahol. A Lyra és a Hattyú Milyen a nyári égbolt látványa? Először azokkal a csillagokkal ismerkedjünk meg, amelyek minden évben ebben az időszakban tűnnek elő. Három „madár” szeli át felettünk a végtelen égboltot. Első csillagkép a Lyra (lant), mely abból áll össze, hogy egy kisebb sólyommadár röpül a hátára erősített lanttal. Ezen égi zeneműszer a nagy tiszteletben álló Apolló lantja. Eredetileg Hermész találta fel. Egy elhalt teknősbéka védőpajzsának a felhasználásával készítette. Juhbélből húrokat feszített ki rajta. Mikor készen volt vele, féltestvérének, Apollónak ajándékozta. A sólyom karmai közt tartva a lantot, a római légió hadijelvénye lett. így mutatja be ezt a Hevelius-íéle csillagászati térkép. A csillagkép legragyogóbb tagja a Vega. Az égbolt 5. legfényesebb csillaga. A nyár egész tartalma alatt közel a zenithez, szeli át a kéklő égi kupolát. Vibrálva szórja kékesfehér fényét, távolsága 26 fényév. A fénysebességet erősen megközelítő űrhajón az ember 52 év alatt vissza is térhetne, és még életben találná azok egy részét, akik útra bocsátották. E csillag nagyságát bő három napátmérőben állapították meg. Ez volt az a csillag, melyet 1850. július 17-én a Hervard Obszervatóriumban lefényképeztek. A Lyrát követi magasan a látóhatár fölött a másik „madár”, a Hattyú (tud. Gygnus). Igen látványos csillagkép. Ehhez is számos legenda fűződik. Egyike sze1970-ben amerikai kutatók angolnák, oroszlánfókák és atlanti rozmárok mirigyváladékaiból csalogató főzetet kevertek és ezt a Loch Nees vizébe öntötték, hogy Nessit ily módon csalogassák elő a skót vizek mélyéből. A tengeri szörny azonban ellenállt a vélt ingereknek. A mesebeli állattól eltérően a szerelmi illatok sok élőlényt mindenképpen elcsábítanak. Vegyi jelekre reagál például a közönséges házi sertés. Felgerjedt kandisznó a kocát egyfajta illatanyaggal igen engedelmessé tudja tenni: a felgerjedt hímállat nyálából az androstenon nevű anyag felhője áramlik szét és megbénítja a kocát. A bénító sertésillat közben már szintetikus permet- anyagként (sprey) is rendelkezésre áll. Egy fröccsentés a „kandisznó-palackból” megkönnyíti az állatorvosoknak a mesterséges megtermékenyítést. Ez a fröccsentés a kocánál kiváltja az úgynevezett „tűrési merevséget.” Egy müncheni és egy lü- becki tudóscsoport vizsgálatainak eredményei nyomán nemrég kiderült, hogy a mindenevőket nemcsak emberek tudják csalogató anyarint Jupiter önmagát változtatta hattyúvá, hogy Tynda- rus spártai király feleségét, Lédát az ismeretlenségbe burkolózva megközelíthesse. Jupiter később életének e kedves epizódjára emlékezve a Hattyút az égboltra helyezte. A csillagképet 8 — közel egyenlő fényességű csillag alkotja. Közülük mégis a madár farkára rajzolt egyik csillag ragyog legszebben, ez a Deneb. Igen nagy távolságból tekint ránk. A fénysugár onnan 930 év alatt ér el hozzánk. Közelében észlelhető az Észak-Amerika nevű köd, mely mintegy porfelhőként elfedi a mögötte elhelyezkedő csillagokat. A madár fejét alkotó utolsó csillag már jóval halványabb, a neve Albireo. Távcsövön szép színhatású, aranysárga-kékeszöld kettős csillagpárnak látszik. A Tejút ezüstös sávjában alacsonyabban repül kelet felé a 3. nyári csillagképet alkotó Sas (Aquilla). Ez Zeusz szent madara. A mondavilág szerint ennek a röptéből adott Zeusz az embereknek jóslatot. Valamennyi ókori nép csillagtérképén sasként ábrázolták. Hevelius úgy tüntette fel, amint Ga- nümedest az égbe emeli. Legfényesebb csillaga az Altair (Atair). Ez van hozzánk legközelebb, csupán 16 fényévre. Nevezetes azért, mert „Standard” csillagnak számít, másképpen navigációs égitest. Az Apolló holdrakéták indításakor ez mutatta az irányt. A Nagy Nyári Háromszög Hogyan tájékozódhatunk nyáron és ősszel a három fényes csillagkép segítségével? A csillagászati irodalom e hármas csoportot Nagy Nyári Háromszög néven ismerteti. Ám a tájékozódás szempontjából több figyelmet érdemelnének. A tankönyvbe is bekívánkoznának. A Hattyú és a Lyra legfényesebb csillagát gondolatban kössük össze. A távolságot felezzük meg. A felezési ponttól kiindulva haladjunk a horizont felé, ahol találkozunk a Sas fényes csillagával, az gokkal az orruknál fogva vezetni: a szarvasgombák is a sertések1 szerelmi aromáját árasztják szét. Ezzel a felfedezéssel a szagkutatók megoldották azt a rejtélyt, hogy a nőstény házi sertések miért tudják olyan sikeresen felkutatni a világ összes ínyence által oly nagyra értékelt gombákat. Mivel a sertések ezeknek a föld alatt növő ínyenc falatoknak a kipárolgásaiban téves módon szerelmi illatokat vélnek érzékelni, a szarvas- gombákat még akkor is megtalálják, ha majdnem egy méterre fekszenek a föld adatt. Már az ötvenes évek óta ismert, hogy vegyi csábítóanyagok (pheromonok) vi- selkedésmeghatározóak lehetnek. Akkoriban biológusok kiderítették1, hogy a selyemlepke nőstényei egy olyan illatanyagból termelnek kis mennyiségeket, amely a hímeket nagy távolságból odacsalogatja. A hangyák bonyolult államukat illatjelek tömkelegével szervezik meg. Útjaikat pheromonokkal jelölik meg, és meghatározott fajta királynők idegen munkásokat a „vegyi bozogánnyal” meg Altairral. Ezen át lefelé a horizontba érünk. E metszéspont közel esik a horizont déli irányához. Arccal erre fordulva, a többi három égtáj kijelölése már „gyerekjáték”. A -júniusi égbolt nem ismétlődő, csak ez évben itt látható csillagászati jelenségei színezik a látványt. Szinte valamennyi bolygó az éj leple alatt halad át horizontunk felett. A Vénusz, mint Hajnal- csillag figyelhető meg délkeleten a hajnali szürkületben. A következők esténként már a délnyugati égbolton láthatók. A Mars az éjszaka első felében tűnik fel, éjfélkor már lenyugszik. Vöröslő színével elárulja magát. A Jupiter is követi a Marsot. Tőle fényesebb, fehéres, de egyenletes fényével uralja az égboltot. Közel hozzá a bágyadt Szaturnusz. Ugyancsak éjfélkor bukik le a látóhatár alá. Hogy teljes legyen a kép, a sokak előtt még ismeretlen Uránus is éjfél után nyugszik, halványzöldes színéről ismerhető fel. A Sas közelében helyezkedik el az Aquillidák meteorrajának a kisugárzási pontja. Június 7. és augusztus 12. között az égboltot átszántó meteorrajok innen indulnak ki. Itt említjük meg, hogy 21-én, hétfőn részleges nap- fogyatkozás volt, tőlünk nem látható, csupán a déli félgömbről, főleg az Atlantióceán déli részéről. Napforduló után Amiben pedig mindnyájunknak érdekes, a nyári napforduló. Ennek az időpontja is 21-re esett, a közép-európai időszámítás szerint 18 óra 23 perckor kezdődött a csillagászati nyár. A delelő Nap sugarai egy pillanatig a Ráktérítőre estek merőlegesen. (23,5° északi szélesség.) N,álunk a delelő Nap magassága közel 66°. Közép-európai zónaidőben a Nap 3 óra 47 perckor kél, és 19 óra 45 -perckor nyugszik. E hónapban észlelhetők legszebben Stockholmban és Leningrádban a „fehér éjszakák” ... Dr. Zétényi Endre tudnak nyugtatni, sőt átme- tileg meg is bénítják azokat. Időközben a szerelmi szagokat a mező. és erdőgazdaságban is alkalmazzák a kártevők elleni védekezésben. így például mesterséges pheromonok a szuféléknél, almamolyoknál, kéregszunál és a szövőlepkénél érzéki vágyat váltanak ki, és így csalogatják őket a halálos csapdába. A pheromonok az embernél is tudat alatti hatást válthatnak ki: a Warwick Egyetem munkatársa, a brit Georg Dodd és a müncheni egyetem munkatársa Rolf Claus a sertések szaganyagát, az andrc«tenont felfedezték a férfi izzadságmirigyek váladékában. Az androstenonnal végzett kísérletek nyomán kiderült, hogy a falusi Casanovák régi szokása, miszerint egy hónalj izzadsággal átitatott zsebkendőt helyeztek a mellzsebükbe, egyáltalában nem volt helytelen. Női kísérleti személyek ugyanis számos tárgy közül kiváltképp olyanokat választottak iki, amelyeket feltűnés nélkül ánd- rostenonnal impregnáltak. Stern — Közlöm veled, hogy gyereket várok. Mit szándékozol tenni? — Nos ... mondjuk, hogy ez az én búcsúajándékom, és ... többé ne is beszéljünk róla! ★ — Miért keres a rendező kétszáz statisztát? Hiszen meg sem jelennek a színpadon! — A nézőtérre keresi őket! ★ — Vilko, szeretsz még? — kérdezi hízelegve a férjétől Elena asszony. — Miért nem fogalmazol már végre egyszerűbben? Mindig kerülgeted a lényeget! Kétszáz elég lesz? ★ — Fiatal koromban meg kellett esküdnöm a szüleimnek, hogy soha nem lesz belőlem színész — mondja az egyik színész a másiknak. — És meg is tartottad az esküdet — bólint rá a másik. ★ — Biztos vagyok benne, hogy a maguk szakácsa nem enné meg ezt a gulyást! — Nálunk a szakács azért van, hogy főzzön, és nem azért, hogy megegye a gulyást, aztán pedig két hétig feküdjön a kórházban! Ellipszis alakú mesterséges szív Amióta Bamard professzor elvégezte az első szívátültetést, a szívsebészet állandóan az érdeklődés középpontjában áll. Ezen a területen azonban most a fő tendencia nem annyira a transzplantáció, mint inkább a mesterséges szívek fejlesztése, amelyek csak átmenetileg pótolják a beteg szív működését, amíg erőre nem kap. Nemrég dr. Felix Unger docens konstruált egy újfajta mesterséges szívet a bécsi II. egyetem sebészeti klinikáján, amelyet dr. Jan Nav- rátil professzor vezet. A* dr. Unger konstruálta ellipszis alakú mesterséges szívnek sok előnye van: kicsi, nincsenek benne nem funkcionáló, úgynevezett holt területek, és ezáltal csökkenti a vér besűrűsödésének lehetőségét. Az új, ellipszis alakú mesterséges szívet már kipróbálták borjakon, és a kísérlet eredményeiről az Assisted Circulation is beszámolt. Dr. Unger most az innsbrucki egyetemen egy interdiszciplináris team élén vizsgálja az ellipszis alakú mesterséges szív további fejlesztési lehetőségeit. Elsősorban a felhasznált műanyagok tulajdonságait akarják javítani, mert eddig még nem sikerült olyan anyagot találniuk, amely változás nélkül tűrné több hónapon át az emberi testbe való implantálást, és amely ne okozna vérsűrűsödést. Egy másik megoldatlan probléma: a mesterséges szív meghajtása. Az erre szolgáló aggregét egyelőre túl nagy, tehát a páciensnek az implantáció időtartama alatt állandóan feküdnie kellene. Dr. Unger egy technikuscsoporttal együtt most olyan kis meghajtó mechanizmus kifejlesztésén dolgozik, amelyet a mesterséges szívvel esetleg együtt lehet implantálni, de ez természetesen még nagyon távoli cél. (Svet Hospodárství) Az illatos csábítás Vegyi csábítószerek fontos szerepe az állatok szexuális és szociális viselkedésében — az emberre is hatnak —
