Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 150. szám ARA: 1982. június 29., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDVEZŐBB MUNKAKÖRÜLMÉNYEK. Az energiaforrások megváltoztatásával, az olvasztókemencék átépítésével jelentősen javultak a munkakörülmények a Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat apcl Qualitál üzemében (Fotó: Kőhidi Imre) Ha az időjárás is úgy akarja: Kezdődhet az aratás 550 kombájn, AGROKER- és MEZŐGÉP-ügyeletek Nyár: betakarítás. Nyár: aratás. Nyár: rengeteg fontos, felelősségteli feladat. Most, június végén és a következő hetekben érthetően az aratás az a munka, amire leginkább odafigyel az ország. Nincs másként ez nálunk, Heves megyében sem, hiszen — különösen délebbi területeinken mi is erősen érdekeltek vagyunk abban milyen is lesz a kenyérgabona-termés, milyen a betakarítás. Ennek jegyében tartott ülést az elmúlt héten a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság, melynek munkájáról, megállapításairól lapunkban is beszámoltunk, és ehhez, kértünk most az akkor meg- tudottakhoz néhány közelebbi, kiegészítő információt. Elöljáróban emlékeztetőül : vetéseink az átlagosnál lényegesen kevesebb csapa, dékot kaptak az első félévben- Most úgy tűnik, mintha a június ezt valamelyest kárpótolni igyekezne, haszna azonban egyelőre konkrétan még nem mérhető. Annyi bizonyos, hogy megyénkben több, mint 69 ezer hektár gabonaféle betakarítása a feladat, és ezt maximum 19 nap alatt kívánják teljesíteni, jó munkaszervezéssel és szlovákiai kombájnok segítségével. összesen legalább 550 arató-cséplőgépre lehet — és kell alkatrész-utánpótlás, illetve javítás szempontjából — számítani. Mint a korábbi évek gyakorlatából már nagyon jól tudjuk, sem az utánpótlás, sem a javítás kérdése nem könnyű probléma. Olyankor filléres láncszemek, csavarok miatt kényszerül kéretlen pihenőre egy-egy gép, éppen olyan időszakban, mikor a legjobban kellene hajtani, amikor „csupán” néhány órás kihagyás is komoly terméskiesést okozhat. A nem éppen kedvező helyzetből sokat tanultak mezőgazdasági nagyüzemeink. Legtöbbjüknél jelentős gépjavító ágazat, műhely dolgozik, jól képzett szakemberekkel — így például Hevesen, Hatvanban, Tama- örsön, stb. — és ezekben az esetleges alkatrésztöréseket, meghibásodásokat gyorsan ki tudják javítani, azzal a nagy előnnyel, hogy saját cégénél senkinek sem kell sorba állnia. Más kérdés: mi történik akkor ha nincs mód a javítás, az utánpótlás megoldására? Arról már az elmúlt napokban olvashattunk, hogy az AGROKER, a folyamatos utánpótlás érdekében egész aratási idő alatt ügyeletet tart. Ugyanez a helyzet a MEZŐGÉP hevesi gyáránál is, ahol ezt a jó gyakorlatot már tavaly is alkalmazták. Mint Agócs József, főkönyvelő elmondotta, szombattól szintén ügyeleti rendszerben dolgoztak, bár ennek egyelőre különösebb gyakorlati jelentősége nincs, hiszen az aratás lényegében csak ezután kezdődik, ha az időjárás is úgy akarja. Mindenesetre, megnyugtató, hogy a hevesi mezőgépesek most is készek a gyors, a soron kívüli segít, ségre: a profiljukba tartozó valamennyi munkaműveletet szívesen elvégzik a forgácsolástól a maráson át esetleg néhány új, házilag készített alkatrészig. (Fotó: Szabó Sándor) Bodnár Istvántól, a MEZŐGÉP egri ügyeletvezetőjétől szintén kedvező helyzetről értesülhetnek az érdeklődők: az általuk gyártott alkatrészekkel egész aratási idő alatt — szintén ügyeleti rendszerben — kielégítik a betakarításban részt vevők igényeit. Többek között univerzális takar, mánybetakarítóval és óriás_ bálázóhoz szükséges új alkatrészekkel tudják majd elősegíteni a munkát. Az idő elérkezett, kezdődhet tehát a start — de csak az időjárás függvényében. Tegnap, június 28-án Egerben úgy tűnt, hogy már-már megkésve, de talán még mindig nem rosszkor érkezett reggeli és délután esőzések miatt ezen a környéken a gépeknek még várni kell egy kicsit, míg a földekre lámehetnek. Késésben azonban egyelőre még nem vagyunk. Munkával — előkészületi munkával — további, az igazi nagy munkára várakozunk, talán, bízunk benne: nem is rossz reményekkel. B. Kun Tibor-rrr rr Tűrőképesség Egerben történt, a közelmúltban rendezett történészkonferencián. A tanácskozás egy író résztvevője azzal vádolta meg tudós kollégáját, hogy annak felszólalásából „süvöltött az intolerancia”, azaz teljesen híján volt mindenféle tűrőképességnek a kettőjük közti vitában. Jómagam csendes és a legkevésbé szakavatott részeseként az összejövetelnek, hosszasan eltöprengtem ezen a jelentéktelennek tűnő epizódon. Milyen furcsa véletlen, hogy éppen amikor országunk történelméről, sorsfordulóiról folytattak dialógust, írók, politikusok, művészek, a vita hevében hamarosan felbukkant az intolerancia fogalma. Az a fogalom, amely a tűrőképességnek,, a megértésnek, a türelemnek, a dolgok nyugodt mérlegelésének szimetrikus ellentétpárja. Egy évezreden keresztül szinte végképp hiányzott politikai közéletünk palettájáról a tolerancia. Kivételes történelmi helyzetektől eltekintve az ellenvélemény mindig üldözendő és hivatalból elvetendő volt, az ellenzők tábora egyben ellenségnek számított, lett légyen szó politikai, katonai vallási vagy gazdasági vitákról. Az utóbbi évtizedekben kezdjük tanulni a tűrőképesség társadalmi leckéjét. Nem könnyű házi feladat. Nehéz próbája vezetőknek és vezetetteknek egyaránt. Túl nagy a csábítás több oldalról. A vezetőnek azért, mert úgy érzi, hogy hivatalból képviseli az egyetlen és helyes véleményt, a ve- zetteteknek azért, mert sok esetben nem érzik át az ellenvélemény felelősségének súlyát, döntéshozatali nyomaték nélkül képviselik saját, szintén igaznak hitt álláspontjukat. De nagy a csábítás akkor is, ha — amint ez a történészkonferencián esett meg —, hogy az ellenvéleményt kifejtő csak addig érzi kötelezőnek a tűrőképességet, amíg ő elmondhatja nem egyetértő álláspontját- Az már intolerancia ha ezt a véleményt ismét megkérdőjelezik. Furcsa dolog a demokrácia, a megértőképesség. Mert éppen az a lényege, hogy nem önkényes kategória, nem lehet szubjektív határt szabni számára. Nem addig tart, ameddig a személyes érdek úgy kívánja. A tolerancia lényeges alapköve ugyanis hajszál pontosan ugyanaz mint a vitájé; mégpedig a kölcsönös egyetértés abban, hogy a párbeszédek, a vélemények és ellenvélemények mindig a köz érdekében történjenek. így hát, aki tűrőképességet kér számon máson, az vessen számot először a magáéval. Szigethy András Zambiai pártkiildöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt küldöttsége, amelyet Humphrey Mulemba, a párt főtitkára vezet. A zambiai delegációt a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta, x Délelőtt a KB székházában megkezdődtek a magyar— zambiai pártközi tárgyalások. Magyar—szovjet kulturális megbeszélések Hétfőn Budapesten megkezdődött a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVIII. ülésszaka. A tanácskozásra szovjet küldöttség érkezett hazánkba Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, a bizottság szovjet tagozatának elnöke vezetésével. A szovjet vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A Parlamentben tartott plenáris megbeszélésen a bizottság társelnökei kölcsönösen tájékoztatást adtak a nemzetközi kulturális kapcsolatok időszerű kérdéseiről, s megvitatták a két ország közötti kulturális együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az ülésen — amelyen a szovjet küldöttség és a magyar tárgyalócsoport tagjain kívül szakértők is részt vettek —, azt is áttekintették: miként valósultak meg a művészi alkotóműhelyek, művészetelméleti, — történeti tudományos intézmények együttműködésére vonatkozó, korábban meghatározott közös tervek. (MTI) Hatvan társadalma a Grassalkovich-kastélyért Ülésezett a városi tanács Hatvan város Tanácsa hétfő délutáni ülésén — első napirendként az 1981. évi költségvetés és fejlesztési alap zárszámadásával foglalkozott, majd azt egyhangúlag elfogadta. Nagy László, a megyei tanács pénzügyi osztályának helyettes vezetője hozzászólásában elismeréssel beszélt a tervezett feladatok és a pénzügyi eszközök felhasználásának összhangjáról, továbbá kiemelten értékelte a társadalmi munkák nagymérvű föllendülését. Ami a fejlesztési alap gazdálkodása kapcsán jelentkező 16 millió forint maradványt illeti, Angeli József tanácselnök elmondotta, hogy ezt az összeget a tanács visszakapta, és olyan feladatokra használja fel, amelyek leginkább előkészítettek. így az idén ebből az összegből fejlesztik Űj-Hatvan egészségügyi intézményeit, ebből fejezik be a Kossuth téri általános iskola tornacsarnokának építését. Ezt követően a műszaki osztály beszámolóját vitatta meg a tanácsülés, megállapítva, hogy a város területén magánerőből történő építkezések, amelyeknek legáltalánosabb formája a kertes családi ház, a VI. ötéves tervciklus lakásprogramjának csaknem a felét adják. Éppen ezért helyes a műszaki osztály törekvése, amely- lyel információs irodát teremtett az építeni szándékozóknak, továbbá a város különböző helyei megfelelő mennyiségű és minőségű telket igyekszik biztosítani. Tamás Miklósné pénzügyi csoportvezető ezt követően társadalmi munka szervezésére tett javaslatot. Ennek a célja a Grassalkovich-kas- tély mielőbbi felújítása, illetve az épület közművelődési célokra történő felhasználása, ami megoldaná a lebontott művelődési központ problémáját is. Az ismertetett javaslat szerint a kastély helyreállítása 40 millió forintba kerül. Ennek a 85 százalékát az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség fedezi, a 15 százalékot kívánják a társadalom széles összefogásával — kommunista műszakok, brigádvállalások, téglajegyek — előteremteni. A tanácsülés e javaslatot is egyöntetűen elfogadta, és megbízta a végrehajtó bizottságot az akció szervezésével, lebonyolításával 1985-ös határidőre. (m. gy.) A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségi ülése Alapvető szempont az egyensúly A ruházati ipari vállalatok első félévi termelése megközelíti, de nem éri el a tervezettet. A rubelelszámolású export és a belföldi szállítások a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak, a nem rubelelszámolású kivitelt azonban eddig nem sikerült a kívánt mértékben növelni. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségét hétfőn Kelényi Gábor, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta az ágazat első félévi gazdasági eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a textilipar világpiaci dekonjunktúrája továbbra is tart. Jelenleg a vállalatok tevékenységének elbírálásában alapvető szempont az egyensúly, az export-import arányának alakulása. A textilipari vállalatok a második félévben — amellett, hogy változatlanul törekedniük kell a gazdaságos export növelésére —, azzal is jelentősen segíthetik a népgazdasági egyensúly javítását, hogy ésszerűen takarékoskodnak az importanyagokkal, javítják gazdálkodásukat, s meggyorsítják a korszerű munka- és üzem- szervezési módszerek bevezetését. A központi vezetőség megtárgyalta az információs és tájékoztatási rendszer továbbfejlesztésének módszereit is. (MTI)
