Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 27., vasárnap 3 Az MSZMP Heves megyei Bizottsága tárgyalta Nőtt a tekintélye, erősödött vezető szerepe megyénk munkásosztályának Mint lapunk pénteki számában beszámoltunk róla 1982. június 24-én ülést tartott Egerben a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága. Az ülésen — amelyen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek megyénk politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői, nagyobb üzemeink és szövetkezeteink gazdasági irányítói, az üzemi pártbizottságok titkárai — megtárgyalták és elfogadták a megyei pártvégrehajtóbizottság „Jelentés a Központi Bizottság 1974. március 19—20-i, — a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról szóló — határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól készült írásos és szóbeli dokumentumokat. A jelentés, valamint a vitában elhangzott felszólalások is reálisan mérlegelték az eredményeket, és őszintén szóltak a gondokról, a legfontosabb tennivalókról egyarántKÍSÉRLETEK SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKKEL, a debreceni Agrártudományi Egyetem kutatói a nagyobb termésátlagok elérése céljából 1970 óta végeznek vízháztartási és tápanyagellátási kísérleteket a legfontosabb szántóföldi növényeinken. A harminchektáros, kis parcellákra osztott kísérleti területen háromféle öntözési és tizenhárom különböző tápanyagellátási módszert alkalmaznak, s az eredményeket folyamatosan regisztrálják. A kutatások eredményei — a MÉM közvetítésével — a KGST-országok és a hazai gazdaságok részére is hozzáférhetőek. A képen: kísérletek a jó tápértékű, takarmányozási célokra szolgáló lóbabbal. (MTI Fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Van tetőfedő, de kevés a csabai cserép Faanyag minden mennyiségben — Új falazótégla - A szerződés előnyt jelent Mit kap az építő a Tüzépnél? Éretten és egyetértve Heves megyében — ahogyan a végrehajtó bizottság jelentése is megerősítette —, a mintegy 163 ezer aktív kereső 61 százaléka (csaknem százezren) tartoznak a munkásosztályhoz. Közülük háromezer a közvetlen termelésirányító. Az 1973-as évhez viszonyítva háromezerrel csökkent ugyan az aktív keresők száma, de egy százalékkal növekedett körükben a munkásosztályhoz tartozók részaránya. Politikai értelemben a munkás- osztályhoz tartozónak tekintjük továbbá azokat is, akik korábban munkások voltak, és jelenleg a politikai, állami, gazdasági, valamint a kulturális élet posztjain dolgoznak. A korábban mezőgazdaságban dolgozók munkássá válásának folyamata az elmúlt éveket is jellemezte. A már jelentős munkáshagyományokkal, mozgalmi tradíciókkal rendelkező, illetve a közelmúltban létesült üzemekben ipari munkát végzők egyre tudatosabban vállalják a munkáséletet, életmódot, jól beilleszkednek a kollektívákba. Döntő többségük a szó igazi értelmében ipari munkássá vált. Ez tükröződik politikai megnyilatkozásaikban, termelési és társadalmi aktivitásukban. A megye munkásainak nagy többsége éretten, a munkásosztály érdekeinek megfelelően ítéli meg a társadalmi környezetet, a világpolitikát, a nemzetközi helyzet alakulását, belpolitikánkat, a kormány különböző intézkedéseit. Lehet alapozni munkásainkra a vállalatok, gyárak, szövetkezetek gazdasági, termelésigazdálkodási céljainak kialakításában, és azok végrehajtásában. Erősítik a munkafegyelmet, elítélik a korrupciót, az önzést, a hará- csolást. Befolyásuk az üzemi környezetükön túl lakóhelyük társadalmi, politikai életében is jelentkezik. A megyénkben dolgozó 71 000 nő több mint fele (52 százalék) a munkásosztályhoz tartozik. Helyzetük a munkásosztály egészéhez hasonlóan tovább javult. A gazdálkodó egységek mindegyikénél tapasztalhatók törekvések az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének megvalósítására. Jellemző a munkásnők bérének az átlagosnál nagyobb arányú növelése. Így jelentős mértékben csökkent a korábban még helyenként meglevő indokolatlan bérkülönbség a férfiak és a nők között. Jó gyakorlat a munkahelyek többségénél, hogy a gyesről visszatérő dolgozó bérét az időközben végrehajtott béremelések figyelembevételével rendezik. Több központi és helyi intézkedés történt a munkásnők szakmái és politikai képzése érdekében. Javuló élet- és munkakörülmények A határozat megjelenését követő időszakban a nagyüzemi munkásság helyzete részben az időközben megjelent átfogó központi intézkedések (például munkás- lakás-építési akció, bérrendezés, hátrányos helyzetű munkásgyerekek továbbtanulásának támogatása, szakmunkásfiatalok egyetemi továbbtanulása), részben az érintett üzemek, vállalatok politikai és gazdasági vezetésének intézkedései eredményeként jelentős mértékben fejlődött. Javulás következett be a jövedelem terén, az élet- és munkakörülményekben. Gond azonban, hogy a nagyüzemek szakmunkás-utánpótlása, illetve munkaerővonzása nem megnyugtató. Ennek oka a több műszak, a feszesebb munka- és technológiai fegyelem, valamint az, hogy mindezt nem tudják kellő differenciáltsággal és nagyságrendben érvényesíteni a bérezésben. A nagyvállalatok, a telepített üzemek több generációs munkásainak, törzsgár- datagjainak, szakmunkásainak példamutatása a környezet formálásában döntő tényező. Ugyanakkor, ahol nagy a fluktuáció és alacsony a szakképzettség — pl. az építőipar egyes területein —, ott a munkások között jelentős életmódproblémák is előfordulnak, gyakori a szellemi igénytelenség. A fiatalok mondják, s kérik A munkásifjúság életszínvonala, ezen belül átlagkeresete, az elmúlt években jelentősen növekedett. A fiatalok magasabb szakmai és általános műveltsége az utóbbi időben nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kap. A munkásfiatalok munkahelyi beilleszkedését segítő tevékenység, a pályakezdők patronálása mind jobban érvényesül a munkahelyeken. Ebben szerepet vállalnak a párt-, a gazdasági, és a társadalmi szerveken túl a szocialista brigádok is. Az elért eredmények ellenére gyakori a formalitás. Esetenként fellelhető szakmai féltékenység, bizalmatlanság is az idősebb dolgozók részéről. Elgondolkodtató ugyanakkor az is, hogy a szakmunkásfiatalok több mint egyötöde nem a szakmájában dolgozik, ami a pálya- választás és beiskolázás hiányosságaira is utal. A munkahely-változtatók többsége is fiatal. Ez összefügg az erkölcsi és anyagi megbecsülés eltérő mértékével, a munkahelyi közérzetükkel, valamint a nagyobb követelményektől és kötöttségektől való tartózkodásukkal is. A munkásfiatalok szociális helyzetének alakulásában az alapvető problémát továbbra is az otthonteremtés, a családalapítás, a lakáshoz jutás nehézségei, anyagi terhei jelentik. S amivel szintén nem dicsekedhetünk: a munkásfiatalok csak mintegy 30 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek, s ez mutatja, hogy a KISZ befolyása nem kielégítő körükben. Ezután a különböző választott testületekben dolgozó pártmunkások tevékenységét elemezte a pártbizottság. A pozitív példák között hangzott el, hogy a pártba felvett munkások aránya évről évre magasabb. Ez köszönhető többek között annak is, hogy a pártépítéssel a pártszervek és az alapszervezetek rendszeresen és nagy felelősséggel dolgoznak. Nehezíti viszont a munkások körében végzett pártépítési munkát, hogy még mindig visszahúzó erőként kell számolnunk megyénkben az egyházi szertartásokhoz kapcsolódó anyagi jellegű motívumokkal és a közvéleményben meglevő konzervatív szokásokkal. Ezt követően a vitára bocsátott írásos jelentés azt összegezte, hogy a kommunisták milyen példamutatással vesznek részt politikai és gazdasági célkitűzéseink végrehajtásából. Őszinte tenni akarással Kedvező tapasztalat, — hangsúlyozták a felszólalók is —, hogy a munkások nagy része őszinte tenni akarással vesz részt a munkahelyi célok elérésében. Hozzászólásaikból egyértelműen érződik a társadalmi felelősség. A munkahelyek vezetőinek döntő többsége jól viszonyul az „alulról jött” felvetésekhez, megjegyzésekhez, bírálatokhoz. Előfordul azonban, hogy a tanácskozás után udvariasan szóvá teszik, ha valaki „nem helyesen szólt". A fórumokon felvetett kérésekre, illetve kérdésekre legtöbbször helyben, vagy rövid időn belül választ adnak az illetékesek. A munkahelyi demokrácia fórumainak helyes működése jó hatással van a munka- fegyelem erősödésére, a termelési feladatok eredményes megvalósítására, a kollektív szellem szilárdítására. A kedvező összkép mellett megállapítható, hogy az üzemi és munkahelyi demokrácia eredményessége és hatékonysága több helyen elmarad a lehetőségektől és a szükségestől. Ami viszont minden területen örvendetes: a megye munkásai növekvő számban vesznek részt a termelési mozgalmakban. Legnépszerűbb és -eredményesebb jelenleg is a szocialista brigádmozgalom, amelynek kiemelkedő eredményei a párt- kongresszusokhoz, illetve • a különböző évfordulókhoz kapcsolódnak. A munkáskollektívák gyakran kezdeményezői a társadalmi munkaakcióknak, kommunista műszakoknak is, amelyek jól szolgálják a különféle társadalompolitikai célokat. Jelentős az újítások száma. (Pl. 1981-ben 4000.) Ennek ellenére a munkahelyek többségénél nem használják ki az újitómozga- lomban rejlő lehetőségeket, ami főleg a szervezésben, az elbírálásban és a bevezetésben levő hiányosságokkal indokolható. Nemcsak a jövedelmek, a kiadások is nőttek A felszólalók többsége foglalkozott a munkások anyagi és erkölcsi megbecsülésének eredményeivel és gondjaival. A munkáspálya erkölcsi-anyagi megbecsülése — hangzott el többször is — jelentősen javult az elmúlt években, ugyanakkor az is a valós tények közé tartozik, hogy a munkáscsaládok kiadásai is emelkedtek. A beszámolási időszakban a munkások havi átlagkeresete évenként mintegy 5—7 százalékkal nőtt. A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete az 1975. évihez képest az iparban és a szállítás-hírközlés területén - növekedett a legnagyobb mértékben, míg szerényebben a szolgáltatás, az építőipar és a kereskedelem munkásainak keresete. Jelenleg a legalacsonyabb keresettel a szolgáltatás és a kereskedelem dolgozói rendelkeznek. Bővült a tényleges munkateljesítmények szerinti bérezésbe bevont dolgozók köre (jelenleg 50—70 százalék). Nem élnek azonban még elég bátran üzemeink, vállalataink vezetői a differenciált bérezés ösztönző lehetőségeivel. Több helyen visszahúzó erő az egyenlős- dire való törekvés. Hátráltatja a teljesítményekhez jobban igazodó bérfejlesztést a központilag előírt bérprémiumra való ráállás is. Üzemeink, vállalataink súlyának megfelelően kezelik a munkások lakáshelyzetének javítását. A nagyobb gazdasági egységek jelentős anyagiak felhasználásával részt vesznek a munkásla- kás-építési akcióban. Ahol erre nem nyílt lehetőség, közvetlen pénztámogatással igyekeznek könnyíteni a lakásvásárlást, illetve családi- ház-építés gondjait. Jellemző a kedvezményes áron történő fuvar biztosítása, a gép- kölcsönzés. Jelentős változás következett be a lakások szobaszámát illetően: 1970- ben az összes nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású- aknak mintegy 37 százaléka lakott egyszobás lakásban. Tíz év alatt arányuk 16 százalékra csökkent, ugyanakkor nőtt a háromszobás munkáslakások aránya. A jogos igényeket mindezek ellenére sem tudták maradéktalanul kielégíteni. Szervezettebben, hatékonyabban Ezután az ülés résztvevői az ötnapos munkahét bevezetésének eddigi tapasztalatairól, a munkakörülményekről, a munkavédelemről, a munkások üzemi étkeztetéséről, az üzemegészségügyi ellátásról, megyénk munkásságának kulturális helyzetéről, valamint a szakmai képzés fontosságáról és lehetőségeiről cserélték ki véleményüket. összességében megállapítható — csendült ki valamennyi felszólalásból —, hogy a munkásosztály helyzetével kapcsolatos központi határozat, valamint a megyei párt-vb 1974. július 2-i intézkedései alapján végzett politikai és gazdasági munka jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az országoshoz hasonlóan, megyénkben is tovább nőtt a munkásosztály vezető szerepe, és erősödött tekintélye. Végezetül a tennivalók értékelésében is teljes volt az egyetértés. Csak az eddiginél is színvonalasabb és hatékonyabb munkával tudjuk társadalmi célkitűzéseinket valóra váltani, ami egyben a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek, anyagi és erkölcsi megbecsülésének is az egyik legfontosabb feltétele, illetve követelménye. Koós József Nyáron, meggyorsul az építkezés. A családok, rokonok szabadságot vesznek ki, segítenek az öreg, vagy éppen a fiatal házasoknak, hogy mielőbb tető legyen az új házon. Nő a családi házat építők száma falun és városon egyaránt De mit jelent ma építeni? Mennyit kell szaladgálni, sorba állni építőanya gokért, mit kaphat a vevő? Erről tájékozódtunk a Tüzépen Szilák Károlytól, a kirendeltség igazgatójától, sorra véve a mindennapos építtetői gondokat Mit kap és mit nem kap azonnal a Tüzép-telepein az építtető, amikor már ott tart, gyakorlatilag hozzákezdhet a munkához. Például kezdjük az elején, amikor fel kell húzni a falat Az idén új anyaggal jelentkezett a mályi téglagyár. Forgalomba hozza — előre meg is hirdette — az új falazóanyagot, aPoroton-t. Magasabb hőszigetelést nyújt, kisebb térfogatsúlya miatt könnyebb a szállítás, rövidebb vele az építési idő. Ami gondot jelent, nem sikerült a gyárnak olyan ütemben átállnia az új termékre, ahogyan tervezték, így előfordul, hogy egyikmásik telepünkön átmenetileg kevesebb a falazóanyag. De annyi azért van és lesz, hogy nagyobb fennakadást ne okozzan. — A cseréppel évek óta gond van. Ami van, nem jó, ami jó, abból nincs elegendő. Milyen tető kerülhet az idén a házra? A békéscsabai cserépből valóban nincs elegendő mennyiség. A mátraderecs- fcei meg nem keresett A cserép beszerzése gond, de nem csak cseréppel lehet a tetőt fedni. Pala két választékban és minden mennyiségben kapható. A hullámpala nagyon kevés, de ezt általában garázsokra, vfkendházakra keresik. — Olcsóbb lett a faanyag. Van-e elegendő? Átlagosan 15 százalékos az árcsökkenés, s van minden fajtából, a parkettát is beleértve. Ami új, a minőség szerint differenciált árak — Csempe? — Jelenleg telepeinken 10—12 féle csempéből válogathat az építtető. Van elegendő hideg padlóburkoló. Színes csempék is kaphatók Legfeljebb az fordulhat elő, hogy egy-egy különleges igénnyel jelentkező vásárlót nem tudunk kielégíteni. Mert vannak ilyenek is. — Megvan az építőanyag, és szállítójármű? — A szerződésünk a Volánnal bevált Egerben például nincs gond a szállítással, kisebb Tüzép-telepen már akad. A Volán is elsősorban ott tud gyorsan eleget tenni a megrendelőknek, ahol gépesített rakodás van. Nyilván a kisebb telepeken lehet átmeneti fennakadás!, de ezen segít a magánvállalkozás is, — Aki tehát ma hozzáfog a házépítéshez, gond és nehézség nélkül be is fejezheti. — Azért nem teljesen. Annyit el kell mondani, hogy kisebb telepeinken nincs elegendő választék s nem is lehet biztosítani, hiszen nem fér bele a jóval kisebb áru- keretbe például 5—6 féle egy-egy keresett cikkből. Nehézséget okoz a változó építési divat (mert ilyen is van). Nem keresik például a redőnyös ablakokat, viszont már van érdeklődés a zsaiugáteres ablakok iránt A gyártó vállalatok viszont nagyon lassan térnek át az új formákra. A kereskedelem ebben az esetben csak jelezheti: más kell — Előnyt jelent-e változatlanul az előszerződés. — Feltétlen, s az lenne a jó, ha már az előző évben felmérhetnénk az igényt jobban, az előszerződések alapján. Sajnos az a gyakorlat, hogy az építtető akkor köt szerződést, ha valahol elakad a beszerzéssel. Vannak tehát nehézségek, de van javulás is az építőanyagellátásban. Például ma már nem gond a cement, nem kell az ország másik felébe utazni vasbetonelemekért. S még zavartalanabb lenne a beszerzés az előszerződésekkel. De ha van is néha fennakadás, bizonyos, hogy az idén megkezdett házak végül is tető alá kerülhetnek. A Tüzépen nem múlik majd. Deák Rózsi
