Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1982. június 26., szombat Nyár van. Az autók zöme falja a kilométereket, de vannak, akik első autójuk átvételére készülnek, most indulnak első nagyobb kirándulásukra, or­szágjárásra. Az utóbbiak számára állítottunk össze — szerintünk — fontos tudnivalókból egy csokorra valót. összeállította: Pilisy Elemér Élet­mentő A bal oldali, tényvisszavető anyaggal dí­szített ruhájú motoros jól látszik, társa, hagyományos öltözékében alig vehető észre az autó- reflektor fé­nyében Vártán az M—3-ason Ments meg „angyalkám“! Percek múl­tán minden rendben (F.: Szabó S.) Látni és látszani! A biz­tonságos közlekedés egyik alapelve. Annyit jelent, hogy a gépjárművezetők számára minden olyan tárgyat, testet láthatóvá kell tenni, amely részükre a biztonságos veze- téshez pontos információt ad­hat. És természetesen min­den járművet úgy'kell kivi­lágítani és megjelölni, hogy mások számára már mesz- sziről is jól látható legyen. Világszerte sok gondot okoznak a sötét országúton hirtelen előtűnő gyalogosok, kerékpárosok és motorke­rékpárosok. A tompított fény­nyel haladó járműből a fe­hér színű tárgyakat 40—45, a sárgákat 35—40, a pirosa­kat 28—31 méter távolságból veszik észre, s az ennél sö- tétebb színűeket csak 20—24 méterről látjuk. Ez azt je­lenti, hogy egy 40 km/óra sebességgel hajtó vezető még idejében meg tud állni a sö­tétből előbukkanó személy, lassú jármű vagy forgalmi akadály előtt, ám 10—15 ki­lométerrel gyorsabb tempó esetén már mintegy 40 mé­ter távolság szükséges ahhoz, hogy az észlelést követően a balesetet el tudja kerülni. A fényvisszavető-anyaggal láthatóbbá tett személyek és tárgyak viszont már 130—140 méterről feltűnnék az autó­ból, ami azt jelenti, hogy még a 100 km/óra sebesség­gel száguldó gépkocsivezető is idejében fékezni tud. A kerékpárosokat fenyege­tő közlekedési veszélyek csökkentésére sok országban már erélyes intézkedéseket hoztak. így például előírás, hogy minden kerékpárt — még az üzletből való kikerü­lése előtt — el kell látni nemcsak elöl és hátul, ha­nem oldalt is valamiféle fényvisszavető alkalmatos­sággal, aminek az útra való ráhajtáskor, illetve az on­nan vailó letéréskor van je­lentősége. A megoldás két­féle: vagy a küllőkre kell felszerelni a kerékpár hala­dási irányára merőleges, sár­ga fényvisszavető korongo­kat, vagy pedig fényvisz- szavető anyaggal egybe­épített kerékpárabroncsok­kal kell ellátni a jármű­vet. Mivel a fényvisszavető fóliát az abroncsba belevul­kanizálják, gyakorlatilag el­távolíthatatlan. A vizsgála­tok szerint az ekként forga­lomba kerülő kerékpárok olyannyira biztonságosak, hogy tulajdonképpen mást nem is lenne szabad forga­lomba hozni. A gyalogosokat ún. retro- reflektív ruhadarabok, ki­egészítők — kézelők, derék­szíjak, sapkák stb. — elter­jesztésével igyekeznek meg­védeni az országúti balese­tek ellen. (A retroreflexió — RR — nemzetközileg elis­mert, elfogadott kifejezés; magyarra fordítva fényvisz- szavetést jelent, arra utal­ván, hogy a fény oda vetődik vissza, ahol a fényforrás van.) Ha egy autós reflekto­ra az úttestein közlekedő em­berre világít, s az illető RR- anyaggal kombinált ruhát visel, a járművezető idejé­ben észreveszi, hogy kocsi­ja előtt megy valaki. Nem­csak éjszaka fontos az ilyen ruha, hanem szürkületkor is, amikor a járművek lámpáit már bekapcsolták a vezetők. Baleseti szempontból az azonos irányban haladó mo­torosok vannak a legkedve­zőbb helyzetben, mivel köte­lező piros fényű hátsó vilá­gításuk van, s egyébként is bizonyos sebességgel halad­nak, ami meghosszabbítja a gépkocsi esetleges lefékezé­sére rendelkezésre álló időt. Ennek ellenére tanácsos, hogy a motorkerékpár-veze­tők, illetve utasaik is visel­jenek ruházatukon, sisakju­kon, lábbelijükön, kesztyű­jükön fényvisszavető csíko­kat. Ma már nem drágák, és az összes autós-motoros szak­boltokban kaphatók fény­visszavető anyagok felhasz­nálásával készült ruhadara­bok, illetve ragasztós hátol­dalú szalagok, korongok. B. I. Az autósok közül ki is ne ismerné a „sárga angyalo­kat”. Még azok is tudják, hogy mindig számíthatnak segítségükre, akik általában műszakilag teljesen megbíz­ható kocsival járnak, s még soha nem ragadtak ott az úton. Ám mindenkivel megtör­ténhet, hogy hirtelen, telje­sen kiszámíthatatlanul, út­közben meghibásodik a ko­csija. Elszakad az ékszíj, be­ég a gyertya, fölforr a hűtő­víz, vagy épp a gyújtás aka­dozik erősen. A jogosítvány­hoz nem feltétel az autósze­relői szakmunkás-bizonyít­vány, s ha akad is olyan autó- tulajdonos, aki az átlagnál jobban ért a műszaki dolgok­hoz, a csomagtartóban nem hurcolhat magával egy egész kis műhelyt. A Magyar Autóklub töb­bek között ezért hozta létre hazánkban évekkel ezelőtt az országúti segélyszolgálatot. ★ Megyénkben is teljesítenek szolgálatot a népszerű „sár­ga angyalok”. A név egyéb­ként onnan ered, hogy — legalábbis eleinte — sárga Trabant Combikkal szalad­gáltak az autóklub szerelői. Ma már homokszínű La­dákkal is rendelkeznek. A becézés azonban megmaradt. Egerben, ..Hatvanban, Ká­polnán, 'Mátraházán és a Gyöngyös • előtti Szőlőskert vendéglőnél találhatók meg a segélyszolgálatos kocsik. Az M 3-as fő közlekedési út ta­lán egyik legforgalmasabb pihenőpontjánál, a Szőlős­kert vendéglőnél sokan meg­állnak egy-egy üdítőre, ká­véra. A frissítők után aztán van akinek nem akar bein­dulni a gépkocsija. Még jó, hogy a sárga jelzőzászló mellett ott az „angyal”. Az „angyal” személyében pedig Istvánfi József, az autóklub gyöngyösi csoport­jának dolgozója: — Nincs itt semmi külö­nös gond — állapítja meg nyugodtan, miközben kettőt­Az országúton vagy város­ban haladva rendszerint élénk társalgás folyik az autóban ülő utasok között, amiben azonban az autóve­zető maga nem mindig vesz részt. Némelyeket zavar a beszéd vezetés közben — kü­lönösen bonyolult közlekedé­si helyzetekben —, van akin éppen segít, mert ekkor tud­ja jobban koncentrálni a fi­gyelmét. A vezető esetleges tiltakozásából, hogy ne szól­junk hozzá vezetés közben, néha sértődés lesz, még ar­ra is célozván, hogy az ille­tő ,kocavezető”, pedig sem­miféle összefüggés nincs a vezetői tudás és a csend­igény között. Inkább ideg- rendszeri kérdés, összponto­sítókészség függvénye, hogy ki tud figyelmesen vezetni társalgás közben is, s kit za­var a beszélgetés (ez egyéb­ként vonatkozik az autóban való rádiózásra, még ha ze­nét sugároz is a készülék). A kocsi belsejében zajló, utas és vezető közötti esz­mecsere kérdését pszicholó­gusok is megvizsgálták, és hármat fordít a gyújtásel­osztón. Rutinosan még ezt- azt átnézi, elfordítja a kul­csot, a motor pedig már ber­reg is. — Ennyi az egész —, mosolyodik el, s jó utat kí­ván. Minden javítás százhatvan forintba kerül annak, aki nem tagja az autóklubnak. Mert nekik ingyenes. — Itt a helyszínen, nálam is be lehet lépni a klubba, s ha kifizetik az egyévi tagsá­gi díjat, ami kétszázötven forint, akkor már azt a ja­vítást is ingyen végezzük el. Sokan élnek is a lehetőség­gel: ebben az évben eddig majd százan fizették be. — Mik a leggyakoribb hi­bák, mire hívjuk fel az autósok figyelmét? — Ilyen meleg időben ajánlatos sűrűbben ellenőriz­ni az akkumulátor savszint­jét, a hűtővizet, a szelepek és a gyújtás beállítását azon­ban bízzuk szakemberre. A magyar autósok között — nyolcéves tapasztalatom sze­rint — a szélsőséges esete­ket találhatjuk. Vannak, akik azt sem tudják, hogy mi például egy csavarhúzó, vagy hol a motorban a gyer­tya, s olyanok is, akik tú­lontúl aggályosak, fölöslege­sen akadékoskodók. ★ Itt a Szőlőskert vendéglő­nél télen-nyáron nagy a for* ezzel kapcsolatban több ér­dekes megállapítást tettek. Az autóban való beszélgeté­sek nagy része úgynevezett háttérbeszélgetés, amikor a vezető érdeklődése hol a be­szélgetés tartalmára, hol a vezetésre irányul. Ekkor fi­gyelme megoszlik a vezetés és a társalgás között, de nem úgy, hogy mindkettőre egyszerre összpontosítana. A figyelemnek ezt a vándorlá­sát jól meg lehet állapítani, amikor a vezető hosszan be­szél valamiről. Ilyenkor a beszédjét — a mondanivaló szempontjából önkényesnek tűnő — hosszabb-rövidebb szünetek szokták tarkítani, amelyeket a vezetési tevé­kenység szab meg. E beszéd- szünetekben a figyelem tel­jes mértékben a vezetésre irányul, míg egyébként a ve­zetési művelet az automa­tizmusok szintjén zajlik le. A kutatók megállapítása szerint a beszélgetésnek többnyire van értelme. Elő­nye lehet például az ébersé- gi szint fenntartása. Külö­nösen hosszú országúti veze­galom. Kirándulók a Mátrá­ba, vasárnapi autósok, hét­köznaponként pedig vállalati kocsik tömege suhan el. Vagy épp az itt levő benzin­kútnál tankolnak. A segélyszolgálatos kocsi vezetői ketten vannak, he­tenként váltják egymást. Számukra nincs szabad szombat vagy ünnepnap, reggel 7-től este 7-ig ß vár­tán kell lelnniük. Mert nem­csak itt az étterem előtt áll­dogálnak, de kimennek min­den hívásra. Az ő területük az M 3-as Hatvantól Ká­polnáig tartó szakasza. Na­ponta mintegy 8—10 segély­kérő jelentkezik, van aki tré­fásan így: „Ments meg an­gyalom!” Külföldiek is igénybe ve­szik néha-néha a segélyszol­gálatot. S ahogy Istvánfi Jó­zsef befejézésül elmondta, 8 éves szerelői gyakorlata alatt mindössze egyetlen­egyszer fordult elő az, hogy nem tudott megjavítani egy autót. Külföldit: egy auto­mata Volvót. Jó, hogy van ez a szolgál­tatás, biztonságérzetet adhat a kocsitulajdonosoknak, de ahogy a szerelő is mondta, az lenne a legideálisabb, ha minél kevesebbszer fordul­nának hozzá. Józsa Péter tésnél vagy éjszaka hasznos, tehát olyan tartós helyzetek­ben, amikor az ember úgy­nevezett ingerszegény kör­nyezetben vezet, és tartania kell az egyhangúság káros hatásától. Nagyon sok veze­tő tudatosan is alkalmazza ezt, és szinte kikényszeríti, hogy beszélgessenek vele. Zavaró lehet azonban a beszélgetés minden körülmé­nyek között, ha tartalma vagy éppen a közlési forma agresszív jellegű, ha vesze­kedésre utal, ha a partner erőszakosan sürgeti a vá­laszt. Legyen tehát utasszabály a következő: csak akkor kezdjünk beszélgetni, ha a vezető jelét adta, hogy nem zavarja őt a társalgás, és semmi esetre se sürgessük a válaszadással. Tartsuk tiszteletben azokat a szüne­teket, amiket a gépkocsive­zető beszéd közben tart, s várjuk meg, amíg ő veszi fel ismét a beszélgetés fo­nalát. B. 1. El lehet felejteni autót vezetni? — kérdeztük az Autóközle­kedési Tanintézet szakembe­reitől. A kérdés praktikus, hiszen sokan vannak, akik levizs­gáznak, megszerzik a jogo­sítványt, s csak évek múlva ülnek a volánhoz. Egy francia autósiskola, amely elsősorban utóképzés­sel foglalkozik, érdekes ta­pasztalatokat tett közzé ez­zel kapcsolatban. Ebben az iskolában csak olyanokkal foglalkoznak, akik több éven keresztül nem vezettek autót, s újból vagy első alkalom­mal ismét volánhoz akartak ülni. A tanulók előmenetelét tekintve azok voltak a leg­nehezebb helyzetben, akik megszerezték a jogosítványt, de a vizsga után már egyál­talán nem volt alkalmuk ve­zetni. Nekik ugyanannyi óra kellett a' tudásuk felfrissíté­séhez, mintha újonnan kezd­ték volna az egész tanulást. Nálunk tehát elölről kellett kezdeni mindent. Lényege­sen jobb előmenetelt mutat­tak azok. a hallgatók, akik­nek évekkel ezelőtt ugyan, de legalább 3 hónapos gya­korlatuk volt Náluk már 5—10 órás rátanulás elegen­dőnek bizonyult ahhoz, hogy vezetési teljesítményük ug­rásszerűen javuljon, s ne­gyedannyi gyakorlati órára volt szükségük, mint a töb­bieknek, akik a jogosítvány megszerzése után nem vezet­tek. Ügy tűnik tehát, hogy mintegy '3 hónap gyakorlat kell ahhoz, hogy a tanult is­meretek beidegződjenek, és részben megrögződjenek az automatikus cselekvési for­mák. Ezeket azután már sokkal nehezebb elfelejteni, csak a felidézéshez kell a rá­tanulás. Vagyis: ha valaki már évekkel előbb némi gyakorlatot szerzett, sokkal könnyebben fog újra meg­tanulni, mint az, akinek nem volt ilyen gyakorlata. Az újabb felfrissítő tanulás­ra azonban mindenképpen szükség van; a korábbi gya­korlattól függ, hogy ez mi­re terjed ki, és mennyi idő­re van szükség hozzá. Autóklubos üdülés Csehszlovákiában Egyhetes üdüléseket bizto­sítanak klubtagjaiknak a Vág folyó jobb partján (a manini hasadéknál) fekvő „A”-kategóriájú autóskem­pingben. A kemping az E18-OS úton, a Bratislava— Trencin—Povázská—By6trica útvonalon közelíthető meg. Elhelyezés a háromszemé­lyes kőbungalóban, mely egy- és kétágyas szobákból, valamint közös zuhanyozófül­kékből áll. A vendégek fél­panziós ellátásban részesül­nek a kemping területén levő étteremben. Július elejétől szeptember közepéig folya­matosan indulnak csoportok. Javasolt programok: ki­rándulás a ma nini has adók­hoz és a sulyói sziklarenge­tegbe, látogatás a Podma- nickyak rablóvárában Po­vázská Podhradiében (Vég­várai ja). Beszélgetés a gépkocsiban Termelőszövetkezetünk két műszakban üzemelő bőr- és szőrmeüzeméhez teljesítménybérezésű, betanított gépi és kézi műveletek elvégzésére női és férfi munkavállalókat keres felvételre. KÖNNYŰ MUNKA, ÖTNAPOS MUNKAHÉT, JO BEJÁRÁSI LEHETŐSÉG! Jelentkezni lehet személyesen: munkanapokon 8—14 óráig, az üzem vezetőjénél. „Egervölgye” MGTSZ, Andornaktálya, Rákóczi út 160. Egri Ruhaipari Szövetkezet felvételre keres Felvételre keresünk őszi cukorrépa­férfi szabó szakmunkásokat főfoglalkozásban, átvételi idénymunkára női szabó szakmunkásokat fő- és mellékfoglalkozásban, cukorrépa-átvevőket. valamint JELENTKEZÉS: női betanított munkásokat varrodai munkára. Mátravidéki Jelentkezni lehet: Cukorgyárak, Hatvan 3001 Eger, Dobó tér 6. sz. alatt III. emelet személyzeti osztályon. rövid személyi adatokkal. ' í mB- fény-* visszavetők

Next

/
Thumbnails
Contents