Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-25 / 147. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 25., péntek Befejezés előtt a garzonház - Új rendelők, gyógyszertárak - őszre: tornaterem is - Javul a gyermekélelmezés - Kollégium és ifjúsági ház — Tanácsülés napirendjén Eger - és programja A huszonnegyedik órában (III/3.) Önmagunk védelmében Mintha kettős énünk lenne. Ebből következik, hogy azzal, ami a miénk nagyon is törődünk. Ha már lakásunk falain, a telek kerítésén túl vagyunk, már semmi sem számít. Fa, virág, fű, pad, valamennyi arra való, hogy erőnket kipróbáljuk rajtuk. Semmivel sem jobb a vélekedésünk az otthonunkkal kapcsolatban: itt azt csinálok, amit akarok. Hogy a szomszéd pihenni szeretne, hogy a kisbaba le nem hunyhatja a szemét, a betegnek egy perc nyugalma sincs — ki bánja? Műkődik-e valamiféle társadalmi vélemény, amely vallja, hogy az ember nyugalma szinte a környezetvédelem tárgyköréhez tartozó követelmény? _ ... , milliók, jó részük a fölbe keSzukséges rossz rül, a szennyet tisztítandó. A megyeszékhelyen a VI. ötéves terv időszakában ösz- szesen 3760 lakás épül. A program megvalósítása során 501 a tavalyi év végéig elkészült s a kivitelezések az idén tovább folytatódnak. A tanácsi, illetve OTP-beru- házású házak együttesen 660 újabb otthonához már biztosították az építési területet, szinte teljesen rendelkezésre áll a munkákhoz a Kohári úti rész s folyamatban van a szanálás a Rákóczi út nyugati oldalán is további 330 célcsoportos lakás számára. Megtörténtek a kisajátítások a lajosvárosi Temesvári—Szabadkai kertbelsőben, továbbá a Pacsirta utca és a Tévesztő köz sarkán, a tervezőirodában már dolgoznak a 25. számú főút csomópontjaihoz csatlakozó beépítési terveken is. Szervezik a lakótömböket a kor. szerű csoportos családi házak kialakítására kijelölt Almagyar-dombon, ahol a területelőkészítésbe — a felnémeti városrészhez hasonlóan — a tanács szintén bevonta az Országos Takarékpénztárat. Befejezés előtt áll a lakás, kásépítés a Grónay-tömbben, átadáshoz közelít — több más mellett — az ifjú házasoknak készülő 190 lakásos garzonház. S több ideiglenes óvodát is visszaalakítanának lakásnak, ha a gyermekintézmények állapota időközben nem vált volna életveszélyessé. Ugyanekkor a város más célokra is milliókat költ. Máris megvalósult a középtávú tervidőszakra elképzelt 160 személyes bővítés a bölcsődéknél. Jó ütemben halad a Pacsirta utcai, illetve a Csiky—Beloiannisz utcák sarkán születő orvosi rendelők építése, s az év végén hozzálátnak a Lenin úton is ilyenhez. Gyógyszertár épül a Sándor Imre—Zalár utcák sarkán, míg a Pacsirtában be is fejeződik hasonlónak a kivitelezése az esztendő végére. A VI. ötéves terv 250 óvodai férőhelyéből idáig 150- nel sikerült fejleszteni a hálózatot, s — miután a gyermekintézményekbe nincs utánpótlás — valószínűleg jó ideig elég is lesz ennyi. Az általános iskolák bővítésére szánt 52 tanteremből eddig 16-tal örvendeztették meg a kicsinyeket, s az új tanév kezdetén, a lajosvárosi korszerű tornateremnek is örülhetnek majd. A Ráchegy utcai 16 tantermes intézet oktatási szárnyának elkészültét jövő ilyenkorra ígérik a kivitelezők, míg a lajosvárosié 1985/86-ra. A Csebokszári-városrész Csuvas Éttermének átadásával a gyermekélelmezés is javul A beruházásokkal egyidejűleg jelentősek a városban végzett felújítások is. Megkezdődött az általános iskolák világításának korszerűsítése, több helyütt a jelenlegi olajfűtést gázzal, illetve villannyal cserélik föl Még az idei őszre végeznek a Petőfi Kollégium rekonstrukciójával, s márciusra átadják talán rendeltetésének az egri Ifjúsági Házat is. Dr. Varjú Vilmos elnökletével, ilyenekről és hasonlókról volt szó, csütörtökön délután Eger Város Tanácsának ülésén, ahol — többi között — „megvonták a mérleget” a tavalyi gazdálkodásról, megújították az együttműködést a helyi népfrontbizottsággal, s kinevezték az igazgatási osztály élére, dr. Kovács Ágnest. Ha már lakják Ahogy szokás mondani,. Gyöngyös dinamikusan fejlődik. Évente újabb és újabb házakba költöznek be a családok. Hogy összkomfortba, az magától értetődő. Az is, hogy ezeknek a házaknak a nagyobbik hányada betonhasáb. Zaj- és hőszigetelése — szinte semmi, mégha „normán belül” is van ez a rendeletek szerint. — Tapasztalatunk az, hogy a többszintes lakóépületekbe a legkülönbözőbb családok költöznek be, akiknek össze kell szokniuk, és ez évekbe telik — jegyezte meg dr. Bá- tonyi István, a városi tanács igazgatási osztályának a vezetője. — De az is előfordul, hogy az átmeneti időszak után is marad egy vagy két olyan család, amelynek tagjai gyakorta rendeznek perpatvart. Randalíroznak. Verekszenek. Késsel kergetik egymást. A sor folytatható. — Meggyőződésem, hogy a környezetüknek kell nevelni ezeket az embereket. Ha...! Ha akad valaki, aki vállalja a kockázatot. Mármint annak kockázatát, hogy válogatott kifejezésekkel adják tudtára, mit tehet. No és a feljelentés? — Két tanú szükséges a bizonyításhoz. És'ha nincs? És ha van, maga a hivatalos eljárás? — Van a gyakorlatban egy bevált módszer, amit alkalmazni szoktam — jegyezte meg Bodó János, az osztály- vezető helyettese, aki most a szabálysértési ügyek előadóját is helyettesítette átmenetileg. — Megelőzésnek mondhatjuk. Behívatom az illetőt, akire panaszkodtak és elmondom neki, mit tett helytelenül. Hozzáteszem, ha megismétlődik, kénytelenek leszünk a formális eljárást is levezetni. Mármint az új lakások bekötése után keletkező szennyvíz. Ezzel valamit kell kezdeni. Hogy mit? Megtisztítani. — Az országos átlag szerint Gyöngyös közepes szinten van, a helyi tényeket figyelembe véve, gyenge — hallottam Tóth Zoltántól, a vízmű üzemvezető főmérnökétől. Ne beszéljünk általánosságokban. Az utóbbi öt évben ezer köbméterrel nőtt a szennyvíz napi mennyisége. A csatorna hossza öt kilométerrel. És a tisztítótelep? A másik: a csövek átmérője maradt. A következmény? Vannak a városnak olyan pontjai, ahol a szeny- nyes lé a felszínre buggyan ki. — El kell végeznünk a csatornahálózat bővítését, a csövek átmérőjét kell növelnünk a toronyháztól délre. De még a szennyvíztisztító telep ettől nem lesz nagyobb. A hálózatbővítésre majdnem kilencmillió forintra van szükség. És a telepnél? — Ami nem fenntartás, az már költségvetési keret, a tanács gondja. A telep fenntartására az idén mi hétmilliót fordítunk. Mindig csak milliók és A vétlen is fizet A környezetszennyezésért büntetés jár, ez alaptétel. Fizet a vízmű is. Pedig a már évek óta kicsinek bizonyuló tisztítótelepet nem ők tervezték és építették. A pénzt a tanács adta rá. A büntetést is a tanács szabja ki. De a megfelelő telep kialakítása is tanácsi feladat. Ilyen ez a környezetvédelmi szankció. És mi történik azzal, aki zavarja a szomszédait, aki szemetel az utcán, aki a parkba jár virágot szedni? — Tavaly a környezetvédelem fogalomkörébe sorolható szabálysértésék száma az összes szabálysértési eljárásnak mintegy tizenöt-húsz százalékát tette ki — mondta Bodó János. — Általában a bírságolás 800 és 1000 forint körül mozgott. — Mi elég szigorúak vagyunk — tette hozzá dr. Bá- tonyi István az előzőekhez —, mert úgy gondoljuk, ezzel nagyobb hatást érünk el. Kevesen tudják talán, hogy tíz szál tulipánért például 800 forintot lehet „kapni,” És ha valaki eldobja a cigarettásdobozt az utcán? Ezért akár kétszáz forint is „járhat.” Kérdés, hogy valóban jár-e? — Ma már több olyan személy is van a városban, akit a tanács felruházott azzal a joggal, hogy helyszíni bírságolást végezzen. Végeznek is. — Nem kellemes dolog sem a bejelentés, sem a tanúskodás a szabálysértési ügyekben, ezt tudjuk. Megértjük a vétlen állampolgárt, ha ezektől a kényelmetlenségtől mentes akar lenni. Igyekszünk is úgy eljárni, hogy a panaszost megkíméljük az írásos formalitásoktól, de a szabálysértőnek tudomására hozzuk, hogy ismerjük helytelen magatartását. A közvélemény formálása Kétségtelen, a környezetvédelem pénzkérdés is. De a tisztaság, a mások érdekének figyelembevétele egy fillérbe sem kerül. Nem rontani, nem ártani, nem szemetelni, ez a lényeg. Ez lenne a lényeg. A pillanatnyi állapotokat ugyan lehet szépíteni, de a tények attól tények marád^ nak. Hogy Gyöngyös a I8P zepes szinten van? Ez VE gasztalhat mindenkit, de meg nem nyugtathat. Szabad-e, lehet-e ilyen helyzetben optimistának lenni? Nemcsak szabad, kell is. Azt mondták a tanácsnál, az emberek közül egyre többen tudják, hogy van környezetvédelem, hogy a környezetben benne van maga az ember is, azt is tudják, hogy milyen rendelkezések őrzik ennek rendjét, és azt is tapasztalják, hogy a jámbor óhajtás UóSFa" ^lejárt! Éppen a huszonnegyedik órában ismertük fel mindezt. Jó reményeinknek tehát alapos oka van. G. Molnár Ferenc T Kereskedelemről, idegenforgalomról A miniszteri expozé előtt és utón Hírközlő láncok a fejlődő országoknak — A Budavox, együttműködve ipari partnereivel, mind gyakrabban nyújt be ajánlatot külföldön, elsősorban a fejlődő országokban kiírt versenytárgyalásokon. Éppen a napokban kaptak újabb hárommillió dollár értékű megrendelést az egyik közép-keleti országból különféle híradástechnikai berendezések exportjára. A termékek kétharmadát még az idén leszállítja a Budavox. A fejlődő államok fontos piacai a Budavoxnak, hiszen a szocialista országok mellett zömében ott keresettek a magyar híradástechnikai gyártmányok. Egyedi berendezéseket, így telefon- alközpontokat éppúgy szállítanak mint komplett rendszereket, például hírközlő- láncokat. Ezek felszerelésére, a szakemberek kiképzésére is vállalkoznak, vagyis kulcsrakészen exportálnak. Egy ilyen fönte«, nagy értékű fővállalkozásuk a közelmúltban fejeződött be Algériában. Legfontosabb vevőik egyébként közel-keleti és afrikai cégek. E híradástechnikai egységek gyártásában a BHG Híradástechnikai Vállalat, a Telefongyár, az Orion, a BRG, a Finommechanikai Vállalat, valamint a Távközlési Kutató Intézet és sok ipari szövetkezet vesz részt. (MTI) Érdeklődésre számot tartó percek következnek, miután az országgyűlés elnöke bejelenti: — Juhár Zoltán belkereskedelmi minisztert illeti a szó... ... És az expozé, a beszámoló előterjesztője egyebek között így kezdi a kereskedelmünkről, illetve az idegenforgalmunkról szóló beszédét: — A belkereskedelem gazdasági szerepét, politikai felelősségét jelzi, hogy jelen van csaknem minden településen, az üzleteket naponta több millió ember keresi fel. Az állampolgár lényegében itt tudja meg, hogy pénzéből mit, mennyit és milyen körülmények között vásárolhat, és ez lényegesen befolyásolja közérzetét... Akárcska a továbbiakban elemzett turizmus, idegen- forgalom. — Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, s mintegy 1,4 millió magyar állampolgár üdül kereskedelmi szálláshelyeken ... o A miniszteri expozé — mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk — élénk* vitára serkentette a képviselőket. De nemcsak az ülésszakon, hanem már korábban is. Erről mondja dr. Novák Pálné, hatvani képviselő, aki az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagja: — Ebben a szűkebb körben nagyobb a képviselők aktivitása, több idő is van arra, hogy részletesebben kifejtsük a véleményünket. Ezek a hozzászólások egészítik ki aztán az adott tárca vezetőjének készülő beszámolóját. A mostani ülésszak előtt, a bizottsági vitában én is szót kértem, s a diabetikus étkeztetés elterjesztése mellett kardoskodtam. Joggal és okkal, mert minden ezerből 130 embernek lenne szüksége a kímélő ételekre...-A felszólalásnak volt is foganatja, mert a miniszteri beszámolóban elhangzott: ...... foglalkozunk a korszerű, egészséges táplálkozás elősegítésével, a magas alkoholfogyasztás káros következményeivel, és szorgalmazzuk a diabetikus készítmények választékának bővítését." o V adkerti Miklósáé a kisboltok ellátásával, a néhány száz, néhány ezer lakosú települések kereskedelmi helyzetével foglalkozott a megyei képviselőcsoport legutóbbi ülésén. A téma örökzöld, s rendkívül sokakat érintő. Nem hiányozhatott a miniszteri expozéból sem: — A lakosság joggal kifogásolja, hogy a kisüzletek száma csökken, egy részük — a munkaerőgondok miatt — ideiglenesen, vagy tartósan zárva tart... A vállalatok, szövetkezetek, s az arra illetékes tanácsok feladata intézkedni: érdemes legyen az egy-két személyes boltokban dolgozni, azokat szerződéses, bérleti formában üzemeltetni, vagy magánkereskedőként ilyen boltot nyitni. Fontos feladatunk a kistelepülések áruellátásának javítása is, ahol főként a napicikkek árusítását, s a vásárlási körülményeket kell fejleszteni. Kistelepülések, kisboltok — a kereskedelemnek mindez ráfizetéses, hangzott el a parlamenti vitában. Az ülésszak után kerestük fel az egyik kis községünket, Tarnabodot, hogy szétnézzünk a boltjában, s megtudakoljuk a helybeliek vásárlási igényeit. A háromszemélyes vegyesboltban Kovács Gizella mondta: — ötszázezer forintos árukészlettel várjuk a vásárlókat, tavaly több mint 4,7 millió volt a forgalmunk, az idén ötmillióra számítunk. Ami a napicikkeket illeti, nálunk minden megtalálható, hetente kétszer szállítanak hús és húskészítményeket, van hűtőpultunk. Tejet, kenyeret — 320 litert, 300 darabot — naponta kapunk ... — Mi az, amit keresnek itt, de nem tudnak megvásárolni a boltban? — Sajnos, nem tarthatunk, de itt helyben is kereseti cikk lenne egy-egy hűtőszekrény, mosógép, rádió, vagy televízió. Ezért ma még el kell utazniuk a helybelieknek, akik egyébként igénylik a rendszeres és gyors áruellátást, illetve a hét végi nyitva tartást. — Mit változtatna a jobb ellátásért? — Mint mondtam, kisebb készlet a tartós fogyasztási cikkekből, s talán a nyitva tartás minimális módosítására lenne szükség. Most ugyanis kettőkor nyitunk, háromig viszont alig jönnek. Inkább az esti órákban vásárolnak a tarnabodiak. — Azt tartják manapság, hogy a kisközségek boltjai ráfizetésesek... — Mi is kisbolt vagyunk, de én ezt nem hiszem el... 1 Hadd idézzük ismét a belkereskedelmi minisztert: — A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ami megyénk idegenforgalmi vonzását illeti, arról így beszélt az egyik itt született képviselő Avar István színművész: — ... Elfogultság nélkül állíthatom, hogy a hevesi táj mindig szép és vonzó, s vendégszerető emberek lakják. És képzett vendéglátóipari szakemberek gondoskodnak az ellátásukról, programjaikról. Közülük ketten — Szarvák József és felesége — a parádfürdői turistaházban dolgoznak. — Milyen ma egy turistaház? — kérdezzük. — Ez az épület 1976-ban még faoszlopokkal kitámogatott, elhanyagolt, majdnem hogy romos állapotban volt. Két évig tartott, amíg rendbe hozták, azóta 46 ággyal várjuk a vendégeket. Sajnos, a kihasználtság nem a legjobb, a Budapest Tou- risttal kötött megállapodásunk nem vált be úgy, ahogy szerettük volna. Az elmúlt évben a vendégek 75, az idén már csak a 65 százalékát szervezik, küldik ők. Pedig aránylag nem drága hely ez, s a program sem rossz: zene van, televízió, még kirándulni is elvisszük a csoportjainkat... Akkor mi lehet az oka ennek a „félháznak”? Ügy tűnik, az idegenfo^ galmi irodáknak nem éri meg anyagilag egy-két embert, családot felküldeni ide. Ha számolunk, kiderül, hogy egy étkezés után mindössze 12 forintot kap a Bp. Tou- ris ... Gondolom, vannak ennél jobb üzletek is. így aztán mi is vendégszervezőkké váltunk, csakhát helyben csupán délután négytől adhatunk ki helyet a turistaházban. Megnövekedett a szabad idő, mégis kevesebb a turista. Mennyire jellemző ez a helyzet? — Egyre inkább ... ! Csak példaként: jó, ha egy szombati, vasárnapi forgalmunk eléri a legrosszabb hétköznapit. Az okát, sajnos nem tudjuk megmondani... A belkereskedelmi törvényt négy évvel ezelőtt hozta az országgyűlés. A parlamenti vita zárszavában mondotta ezzel kapcsolatban Juhár Zoltán miniszter: — Az eltelt, viszonylag rövid időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy a törvény jól szolgálta a fogyasztók érdekeit, végrehajtását természetesen hosszú távú feladatnak tekintjük... Mint a nyári ülésszakot figyelemmel kísérők meggyőződhettek róla, mind. a belkereskedelem, mind pedig az idegenforgalom területén van és lesz még teendőjük a lakossági ellátásért már ed dig is komoly erőfeszítéseket tett szakembereknek. Szilvás István
