Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
: 2. NÉPÚJSÁG, 1982. június 23., szerda Mitterrand Madridban Kedden délben, háromnapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. A francia köztársasági elnök fogadására, akit többek között Cheysson külügyminiszter is elkísért, János Károly spanyol király jelent meg a repülőtéren. A francia államfő szerdán Leo. poldo Calvo Sotelo miniszterelnökkel tart megbeszéléseket és találkozik a parlamentben képviselt négy nagy politikai párt vezetőivel. A spanyol fővárosban nem várnak konkrét eredményeket a francia köztársasági elnök látogatásától a két országot szembeállító legfontosabb vitás kérdésekben: a közös piaci spanyol belépés és az ETA terrorakciói elleni harc segítése tekintetében. Belpolitikai csatározások Argentínában Még mindig nincs állandó elnöke Argentínának, holott a katonai junta múlt vasárnapra ígérte Leopoldo Galtie- ri utódjának kijelölését. Eredménytelenül végződtek az argentin katonai vezetés hétfői tanácskozásai is — Buenos Aires-i források szerint kemény csatározások folynak a szárazföldi hadsereg szélsőjobboldali, konzervatív irányzatú főparancsnoka, Cristino Nicolaides tábornok és a populista irányzatot képviselő Basilio Lami Dozó tábornok, a légierő fő- parancsnoka között. Ez utóbbi — a haditengerészet támogatását is maga mögött tudva — Polgári politikus kinevezését szorgalmazza, akinek segítségével fokozatosan megvalósulna a teljes polgári kormányzáshoz való átmenet. Az argentin politikai pártok hétfőn követelték az alkotmányos kormányzás helyreállítását. Hírek szerint az ellenzéki frontban tömörült öt legnagyobb párt vezetői találkozni kívánnak a juntával, hogy megvitassák, milyen sürgős lépések kellenek ahhoz, hogy az ország kilábaljon a kátyúból. AZ EGER ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET TAP-TERMÉNY FORGALMAZÁSI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. MUNKAKÖRI FELADAT: az áfész körzetének tápellátása, -felvásárlása, -forgalmazása, irányítása és szervezése. Érdeklődni lehet: felvásárlási főosztály, 20—21. ajtó. EGER, Knézich K. u. Z. sz. A VOLÁN 4. sz. Vállalat FEIL VESZ FÉMIPARI MAROS SZAKMUNKÁST. JELENTKEZÉS: EGER, Lenin út 194. Műszaki főosztály. Találatok érték a szovjet nagykövetséget Libanoni egyezkedés izraeli harckocsik gyűrűjében — Izrael szabad kezet kapott az Egyesült Államoktól a libanoni invázió folytatására, a kitűzött katonai és politikai célok elérésére — ezt a következtetést vonják le Bej rútban abból a tényből, hogy Reagan amerikai elnök magáévá tette Begin, izraeli kormányfő valameny- nyi lényeges követelését — beleértve a Libanonban levő szíriai és palesztin fegyveres erők eltávolítását, egy nyugati ellenőrzés alá helyezett demilitarizált övezet kialakítását és a különbéke megkötésére hajlandó libanoni kormány hatalomra segítését. Az MTI bejrúti tudósítójának értékelése szerint, miután a fővárost bekerítő izraeli csapatok 17 napi harc árán sem érték el a szíriai csapatok kivonását, a palesztin ellenállási mozgalom felszámolását, a céljaik szolgálatába állítható libanoni kormány megalakítását, mindinkább elkerülhetetlennek látszik Nyugat-Bejrút — Izrael számára minden bizonnyal katasztrofális veszteségekkel járó — elfoglalása, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet körülzárt erőinek, politikai-katonai központjának felszámolása. Philip Habib amerikai különmegbízott a nemzeti megmentés — Szárkisz elnök vezette — bizottság^, illetve a libanoni hadsereg segítségével kívánja elérni a palesztin ellenállás semlegesítését. Az izraeli harckocsik gyűrűjében ülésező Bej rút megmentését szívén viselő bizottság valójában az izraeli követelések „elviselhető” teljesítéséről tárgyal a PFSZ vezetőivel. A palesztin ellenállás és a libanoni haladó pártok nemzeti mozgalma közölte, hogy csupán részleges izraeli csapatkivonás, az izraeli katonai nyomás enyhítése teremtheti meg az érdemi libanon—palesztin tárgyalások kedvező légkörét. A palesztin ellenállás beleegyezik abba, hogy a libanoni kormányhadsereg ellenőrzése alá helyezzék Nyugat- Bejrútot, kész visszavonulni a palesztin menekülttáborokba, de fegyverletételről mindaddig nem lehet szó, amíg nem szűnik meg az izraeli támadás veszélye. — Mint a TASZSZ hír- ügynökség jelentette Bejrútban az izraeli tüzérség támadása következtében találatok érték a Szovjetunió nagykövetségének épületét. Az épületben, amely az ag- resszorok által körülzárt Nyugat-Bejrútban van, károk keletkeztek. „A Libanon területére behatolt izraeli csapatok bűnös tevékenységéért a teljes felelősség az izraeli kormányt terheli, amely lábbal tiporja a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit” — állapítja meg a hírügynökség a súlyos incidensről beszámolva. BOMBAY Kedden a bombayi repülőtér közelében lezuhant az Air India légitársaság egy Boeing 707-es típusú, Singapore—Kuala Lumpur— Madras útvonalon közlekedő utasszállító repülőgépe. Az első jelentések szerint a rossz látási viszonyok miatt bekövetkezett szerencsétlenség következtébén tizenkét személy vesztette életét. A gépen 98 utas és hattagú személyzet tartózkodott. A roncsok közül eddig mintegy harminc utast — közöttük egy négyhónapos kisbabát — sikerült élve kimenteni. HELSINKI Kalevi Sorsa finn miniszterelnök hétfőn Helsinkiben fogadta Roman Malinowskit, a Lengyel Egyesült Parasztpárt főbizottsága elnökségének elnökét, a Minisztertanács elnökhelyettesét. GARDEN CITY (GEORGIA) Az Egyesült Államok Georgia államában mintegy ötszáz bebörtönzött hétfőn átmenetileg hatalmába kerítette a Garden Cityben levő börtön egy részét. Az incidens egy rab és egy fegyőr közötti szóváltással kezdődött, majd a raboknak sikerült ellenőrzésük alá venniük a börtön elektronikus ellenőrző központját. A több órán át tartott rendbontásnak végül a nemzeti gárda kivezényelt egységei vetettek véget. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Grisa Filipovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban. A megbeszélésen jelen volt Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő is. WASHINGTON „Nem bűnös” — mondta ki döntését hétfőn este Washingtonban az a szövetségi esküdtszék, amely 25 órán keresztül mérlegelte Reagan elnök merénylőjének, John W. Hinckleynek ügyét, és végül arra a következtetésre jutott, hogy a 27 éves Hinckley „nem volt beszámítható” tettének elkövetésekor. Királyi gyermek Angliában A brit trónörököspárnak fiúgyermeke született hétfőn, a késő esti órákban. Diana walesi hercegné fiának neve még nincs, viszont bizonyosan* tudni róla, hogy a trónutódlásban máris második az édesapja után. A William Hill fogadóirodákban kedd reggeltől fogadni lehet a számba jöhető nevekre, amelyek közül a Hill-cég a George-ot tartja a legvalószínűbbnek. A kisfiú egyébként háromkilós, kék szeme van, mint a szüleinek, és buzgón bömbölt világrajövetelének első perceiben. A királynő „abszolút elbűvölten" vette tudomásul legújabb unokája születését. Károly herceg, a trónörökös apa a szülésnél — szokást bontva — jelen volt. Amikor este tiz után elhagyta a kórházat, egyik önfeledt hölgytisztelőjétől hatalmas rúzsos puszit kapott és (gyanútlanul) a csók nyomaival az arcán válaszol- gatott vagy tíz percen át a felesége és fia egészsége felől tudakozódó kérdésekre. Diana hercegné és a kisfiú egészségesek, kitünően vannak — mondta. —( Külpolitikai kommentárunk )— Kényelmetlen vendég NEM TUDNI, ki került kínosabb helyzetbe: Mena- hem Begin vagy Ronald Reagan? Kétségtelen azonban, hogy a libanoni kutyaszorítóból sem az inváziót végrehajtó Izraelnek, sem a Tel Avivval szolidáris washingtoni szövetségesnek nem lesz könnyű kilábalnia. Három órán át tárgyalt az amerikai elnök az izraeli kormányfővel, s mint kiszivárgott, „őszinte, helyenként nyers” eszmecserét folytattak. Ami tökéletesen érthető. Az USA számára a Libanon elleni támadás több okból kényelmetlen helyzetet teremtett. Arab szövetségesei körében heves bírálatot váltott ki, azonkívül — nem először a közel-keleti válságok történetében — Izrael ismét kész .tények elé állította az USA-t. A fölháborodott arab reagálásokat Washington még csak elviselné, de Begin legújabb ötlete még az amerikai vezetők idegeit is megviselte. Arról van szó, hogy az izraeli terv értelmében ki kellene vonni Libanonból valamennyi külföldi fegyveres erőt. Vagyis: távozniok kellene — Begin szerint — a szíreknek és a palesztinoknak, s a helyüket tekintélyes létszámú, soknemzetiségű erő foglalná el, soraiban jelentős amerikai katonasággal. Ezért az ötletért Reagan — washingtoni források szerint — nemigen lelkesedett. Érthető okokból. Ha ugyanis a robbanékony libanoni helyzetet még közvetlen amerikai jelenléttel is súlyosbitanák — mintegy az izraeli szándékok megvalósításának garantálására —, az végképp befagyasztaná a Camp David-i folyamatot. Márpedig az Egyesült Államok szemmel láthatóan szívesebben támogatja ezt a koncepciót, mint Begin rendkívül kockázatos ötletét. A LIBANONI AGRESSZIÓ MIATT Izrael és Egyiptom viszonya lehűlt, Washington számára a mostani helyzetben legkevésbé sem kívánatos arab egység- törekvések könnyen új erőre kaphatnak. Arról nem is szólva, hogy az amerikai csapatok Libanonban ál- lomásoztatása stratégiai méretű veszélyt rejthetne magában. Az USA és Izrael között néhány hónapja stratégiai jellegű megállapodás van érvényben, Ahmed Iszkander Ahmed szír tájékoztatási miniszter nyilatkozatában pedig nyíltan utalt arra, hogy Szíria készen állna e szerződés megfelelő ellensúlyozására. A Közel-Keleten a palesztin érdekeknek ma már szinte kizárólag Szíria a védelmezője, és Damaszkusz a fokozódó izraeli nyomás ellenére sem egyezett bele csapatai kivonásába Libanonból. Ha az izraeli ambíciókat az Egyesült Államokban korlátlan mértékben támogatnák, ez beláthatatlan következményekkel járhatna a Szovjetunió határaihoz túlontúl közeli térségben. REAGAN „KÉNYELMETLEN VENDÉGE” bizonyára súlyos fejtörést okoz tehát washingtoni házigazdájának. . Más kérdés, hogy Begin föllépését az USA bátorította. Hosszú évek óta. Gyapay Dénes Burma és a Fülöp-szigetek A hazánknál hétszer nagyobb, 676 ezer km2 területű és 33 millió lakosú Burma földjén már az időszámítás előtti II. században az őslakos mon törzsek fejlett civilizációt és önálló államot hoztak létre. Az északról érkező burmai törzsek előbb csak a mai Burma középső részén, majd hatalmukat fokozatosan kiterjesztve az egész ország területére kiterjedő egységes államot hoztak létre. Az angolok a XIX. század végén gyarmatosították Burmát, s az indiai gyarmatbirodalomhoz csatolták. Az első világháborút követően kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalom küzdelmeinek első eredményeként 1937-ben önálló gyarmati közigazgatást kapott 1942-ben az országot megszállták a japánok, s csak 1945-ben sikerült a burmai angol csapatoknak a megszállókat kiűzniük. Az 1945 után folytatódó nemzeti felszabaditási törekvések 1948. január 4-én vezettek a függetlenség elnyeréséhez. Az 1962-ben meghirdetett „Burma útja a szocializmushoz” program alapján államosították a külkereskedelmet a külföldi érdekeltségeket és a nagyobb hazai magánvállalkozásokat is. Az 1974-ben meghirdetett alkotmány a nemzet- gyűlésnek biztosít jelentős hatalmat. Az ország gazdasági élete a mezőgazdaságon alapul. Legfontosabb terméke a rizs, de igen jelentős a köles, a cukornád, a gyapot termesztése is. Az ország területének egyharmadát borító trópusi őserdő, több mint egymillió tonna értékes keményfa kitermelését biztosítja. Jelentős ásványkincs-készletekkel rendelkezik. Az iparban elsősorban a hazai alapanyagok feldolgozása számottevő, s fejlesztésre jelentős külföldi hiteleket is igénybe vesz. (NSZK, Japán, Kína). Gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal az utóbbi években alakított ki. ★ A szigeteken az őslakosság már korán — a XV. században — megismerkedett az iszlám vallással, s ezzel egyidőben alakultak meg az első feudális államok. A spanyolok 1521-ben jelentek meg először a szigetek partjainál és 1565-ben gyarmatosították azokat. A spanyol közigazgatás és az egyház tevékenysége a lakosság széles körének ellenállását váltotta ki, s hosszú évek reformmozgalmának kudarca után, 1896-ban fegyveres felkelés tört ki a szigeteken. Noha a felkelők győzelmet arattak, s ki is kiáltották a független köztársaságot, a spanyol—amerikai háborút lezáró párizsi béke az Egyesült Államoknak juttatta az országot. A nemzeti mozgalmak tevékenységének eredményeként, az Egyesült Államok 1934-ben autonómiát adott a szigeteknek. A második világháború alatt a -Fülöp-szigetek japán megszállás alá került, majd a japánok kiűzése után, 1946. július 4-én nyerte el függetlenségét. Az ország gazdasági életének alapja a mezőgazdaság, ebben az ágazatban dolgozik a keresőképes lakosság kétharmada. Fő terményei: a rizs, cukornád, kávé, banán, dohány. Jelentős ásványkincsei még jórészt feltáratlanok. Külföldi — elsősorban USA és kanadai — tőkével kezdődött a réz, a vas, a króm és a mangán kitermelése. ISzen túlmenően jelentős szén- és kőolajtartalékok is ismeretesek, melyek feltárása folyamatban van. Iparában az élelmiszer-, a textil- és a fafeldolgozás érdemel elsősorban említést
