Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 22., kedd A kedvezőtlen hatások mérséklésével Kimozdul-e a holtpontról a nagyüzemi zöldségtermelés...? A zöldség- és gyümölcsfélék ma már nem tekinthetők Idényjellegű áruknak. Ezért az ellátás helyzete folyama­tosan foglalkoztatja a közvéleményt. A melegágyas, fó­liasátras és egyéb zöldségtermelési módok elterjedésével Igencsak megnyúlt az az időszak, amikor a piacon jelen vannak a friss zöldségek. A tárolás és feldolgozás lehe­tőségeinek bővítésével pedig szinte egész esztendőben árulnak burgonyát, zöldségféléket és gyümölcsöket fris­sen vagy tartósítva. Új fajták, több gép Az elmúlt években a fo­gyasztói igények is változ­tak. Különösen az életszín­vonal javulásával, táplálko­zási kultúránkban és élel­mezésünkben mind nagyobb szerepet kapnak a zöldség- és gyümölcsfélék. A burgo­nyafogyasztás ugyan vala­melyest mérséklődött, de változatlanul alapvető élel­mezési cikk. Manapság min­den élelmiszerre költött száz forintból húsz forintot tesz ki a zöldség- és gyümölcs- félék köre. Ezért a párt- és állami testületek az élelmi­szer-ellátás egészén belül különös figyelmet fordítanak e fontos ágazatra, a felvá­sárlás és értékesítés sokrétű folyamataira. Ennek hatása sok területen kedvezően ér­zékelhető, mégis akadnak gondok a termelésben és az ellátásban. A nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés a 70-es évek közepén történt vissza­esése után 1976-ban a Mi­nisztertanács ösztönző hatá­rozata alapján jelentős át­alakuláson ment keresztül. Mindenekelőtt javultak a termelés anyagi-műszaki fel­tételei, kiegyensúlyozottabbá vált a műtrágya- és növény- védőszer-ellátás, és ezek felhasználása is eredménye­sebb lett! Számos új, nagy hozamú, a körülményeink­hez jobban igazodó hazai és külföldi zöldségfajta terjedt el. Jelentősen javult a vető­magellátás és meggyorsult a paradicsom-, a zöldborsó- és a zöldbabtermelés gépesí­tése. Javult a háztáji és a kisgazdaságok gépellátása, több mint kétszeresére nö­vekedett a fólia alatti pri­mőrtermelés és vele együtt emelkedtek a hozamok is! Százötvenmilliós támogatás A szervezésben a terme­lési rendszerek nagyon so­kat tettek. Jelenleg tizenegy irányításával a zöldséget és gyümölcsöt termelő gazda­ságokból kerül ki a termés- mennyiség csaknem 30 szá­zaléka. Jelentősen fejlődtek a háztáji és kisgazdaságok is, hiszen ezekből származik évről évre az összes zöld­ségfélék 45 százaléka, külö­nösen a kézimunka-igényes zöldpaprika, az uborka és a fűszerpaprika. A kisgazda­ságok ma már tervszerűb­ben, kiegyensúlyozottabban termelnek, amit a nagyüze­mek és a fogyasztási szövet­kezetek termelésszervező te­vékenységével értek el. Az elmúlt években, külö­nösen az V. ötéves tervben főleg a kevésbé munkaigé­nyes, a jobban gépesített borsó-, sárgarépa- és para­dicsomtermelés fejlődött leg­inkább, viszont ez alig volt jellemző a nehezebben gé­pesíthető és kézimunka-igé­nyes uborkára, valamint zöldpaprikára. Sajnálatos, hogy a nagy­üzemi zöldségtermő földek­nek jelenleg mindössze egy- harmadát öntözik, így az aszállyal szemben szinte védtelenek! Jól szemlélteti ezt több fontos zöldségféle, különösen a paprika, amely­nek hektárankénti átlagter­mése a 70-es évtizedben szinte alig változott. Mivel pedig a ráfordítások ez idő alatt jelentősen növeked­tek, mindez kedvezőtlenül hatott a jövedelmezőségre, és kedvezőtlenül befolyásol­ta a fogyasztói árakat is. A Minisztertanács nemrég ér­tékelte a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés helyze­tét. A kedvezőtlen hatások mérséklésére határozatot ho­zott az ágazat továbbfejlesz­téséről. Ennek megfelelően az Állami Tervbizottság 1982-től évi 150 millió fo­rinttal segíti a nagyüzemi zöldségtermelést, különösen a munkaigényes zöldségfélék termelését, amely sokat len­díthet majd az érdekeltsé­gen! Huszonöt százalékkal többet értékesítettek Az elmúlt években intéz­kedések történtek arra, hogy a zöldségfélék útját lerövi­dítsék, és azok gyorsabban eljussanak a fogyasztókhoz. A szerződéses rendszer ré­vén szorosabbá vált a ter­melők és a felvásárlók kap­csolata. Tovább élénkült az úgynevezett több csatornás értékesítés, amelyben meg­határozó szerepük van a ZÖLDÉRT-vállalatoknak, hi­szen a forgalomból 50 szá­zalékkal részesednek. A má­sik 50 százaléka a magán- kereskedők, az őstermelők, az állami kereskedelem, az áfészek és a mezőgazdasági üzemek között oszlik meg. Az önállóság erősödésével a jövőben is meghatározó szerepük lesz a ZÖLDÉRT- eknek. A Heves megyei vál­lalat fő célkitűzése a lakos­ság folyamatos ellátása és a gazdaságos export fokozása. Ennek megfelelően 1982-ben 35 ezer tonna burgonya, zöldség és gyümölcs értéke­sítését tervezték. A hosszúra nyúlt tél ellenére is igye­keztek megfelelő választékot biztosítani. A ZÖLDÉRT a múlt évi 700 tonna többlet­burgonyából nem küldött exportra, hanem a késői ki­tavaszodásra és az újburgo­nya várható későbbi megje­lenésére számítva az óráut tárolta! Sőt, az apróbb bur­gonya kilóját árengedmény­nyel, 4,20-ért hozta forga­lomba. Zöldségfélékből sem volt különösebb zavar az ellá­tásban. Miután káposztafé­lékből és gyökérből keve­sebb termett, a vállalatnál nagyobb igénnyel jelentkez­tek a fogyasztók. Ezzel is magyarázható, hogy a téli hetekben 10 százalékkal többet adtak el ezekből, mint 1980 elején. A gyümöl­csök közül főleg a jó minő­ségű alma iránt érdeklődtek a vásárlók, amelyből 50 szá­zalékkal növekedett a forga­lom. összességében a terve­zettnél több zöldséget és gyümölcsöt adott el a válla­lat 1982 első negyedében. Megkésett primőrök * 70 A korai zöldségfélék meg­jelenését zavarta a kedve­zőtlen, hideg időjárás. Mind­ez az ország déli részén, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében is akadá­lyozta a primőrtermelést, igy a várttól később jelent meg a saláta, a paprika, a zöldhagyma és a retek. Mi­után az esztendő első négy hónapjában hiánypiac volt ezekből, a fogyasztói árak 20 százalékkal növekedtek a tavalyihoz képest! A Heves megyei ZÖLDÉRT az év első hónapjaiban a tervezett primőr mennyiségének csu­pán 75 százalékát tudta fel­vásárolni. Így 230 ezer fejes salátát, 210 ezer paprikát, 70 ezer csomó retket, 15 ezer csomó zöldhagymát, 18 ezer újkaralábét, 18 tonna ubor­kát és 2 tonna paradicso­mot vettek át a termelőktől. Az ellátás színvonalának egyik érzékeny jelzője a fo­gyasztói árak alakulása! Ezek talán legtöbbet vitatott része az árrés. A termelőknek a kereskedelemmel szembeni gyakori kifogása, hogy a zöldség- és gyümölcsféléket alacsony áron vásárolják meg tőlük, és drágán adják el a fogyasztóknak! A ZÖLDÉRT átlagosan kétsze­reséért árulja termékeit, mint amennyiért megvásá­rolja azokat. A gondot az okozza, hogy az árrések ter­mékenként és időszakonként változnak, olykor indokolat­lanul magasak. A Heves megyei ZÖLDÉRT ebben az évben a tél okozta lemara­dások ellenére is megfelelő piackutatással igyekszik biz­tosítani az ellátást és a ter­vezett ötszázalékos áreme­lést igyekszik betartani. Re­mélhetőleg így is lesz ... Mentusz Károly Teherautókkal érkez­nek a borsószállítmá­nyok a hűtőházba üi híitöház Nagyrédén Ludányl Jánosné az osztályozógépről lekerült szemeket ellenőrzi Tíz hónap alatt, saját kivitelezésben készítet­ték el a nagyrédei Sző­lőskert Termelőszövetke­zet második hűtőházát, amelyet a közelmúltban avattak. A premier a borsó feldolgozásával kezdődött: hazai ellátás­ra és tőkés exportra dol­goznak. Hegedűs Józsefné és munkatársai hűtésre ké­szítik elő a zöldborsót (Fotó: Szabó Sándor) A hét öröme-gondja Aba sáron Új sporttelep, fogorvosi rendelő - Megifjul a posta - Telkek az építkezőknek Hétfőn délelőtt fontos munka közben nyitottuk az ajtót Gubancsik Károlyra, a 3900 lelkes Abasár község tanácsának vb-titkárára. — Településünk rendezési tervének felülvizsgálata köt most le bennünket. A belte­rületi határt kell módosíta­nunk, hogy kielégíthessük az építkezők házhelyigényét. E célra igen alkalmas terü­letet jelöltünk ki a község pálosvörösmarti részén, ahol 38 telek kimérése történt meg, — mondja a vb-titkár. — Hogy kik pályáznak ide? Elsősorban pedagógusok és a Rákóczi Tsz fiatal szakem­berei, akik végképpen le akarnak telepedni közsé­günkben. Természetesen a határmódosítás terheket is ró reánk. Itt a közművesí­tésre gondolok. De sorban mindent megoldunk. Az idén megyei támogatásból villanyt kap a kiszemelt fa­lurész, azután pedig vízzel, úttal, járdával látjuk el sa­ját fejlesztési alapunkból. Ahogy Gubancsik Károly elmondta, a közeljövőben néhány fontos egészségügyi, közművelődési gondot is megszűntetnek Abasáron. Rövidesen átadják rendelte­tésének az új fogorvosi ren­delőt, várót és szolgálati la­kást, majd megkezdik a kör­zeti iskola tatarozását. Ami ez utóbbit illeti, a visontai tagiskola megszűnése foly­tán úgy felduzzadt a napkö­zi otthonos ellátást igénylő gyermekek száma, hogy újabb csoportot kell szervez­ni. Ezt a volt tanácsépület­ben helyezik el, ennélfogva rövidesen ott is átalakítási munkákat kell végezni. — Persze, aki, felénk jári, nincs elragadtatva közuta- inktól sem, amelyeknek a karbantartására sajnos kevés a pénzünk. Az idén mindösz- sze a Lenin, a Gyöngyösi, a Jókai és a Kossuth utcák kátyúzását tudták elvégez­tetni az útfelügyelet segítsé­gével. Az esztendő második felére marad a gázcserete­lephez vezető út felújítása. Hiába, az élet realitásaival mindannyiunknak számol­nunk kell —, jegyzi meg a tanácstitkár. — Egyébként épülünk, szépülünk azért pénzszűkében is! Megállapo­dásunk van például a Mis­kolci Postaigazgatósággal. Ennek szellemében megkez­dik az elavult, öreg posta- hivatal és szolgálati lakás korszerűsítését, egymillió fo­rint erejéig. Talán belefér az esztendőbe ez a munka, ha­csak az építőiparnál nem lesz kapacitáshiány. Abasár kereskedelmi el­látását érintve elmondotta Gubancsik Károly, hogy alapvető élelmezési, közszük­ségleti cikkekből van ele­gendő a bolthálózatban. Problémát inkább az üzle­tek nyitva tartása jelentett. Most azonban hajlott a ta­nács kérésére a domoszlói körzeti áfész és reggel hat­tól este hatig biztosítja a főtéri önkiszolgáló üzlet fo­lyamatos nyitva tartását. Jó az abasári pékség kenyere is! Mi több, innen látják el jórészt a körzet többi közsé­gét. És mindig van annyi hús az üzletekben, ami a helyi lakosságot kielégíti. — Kerül aztán még egy olyan vállalkozásunk, amely kora tavasszal talán csak álomnak tűnt — mondja be­fejezésül Gubancsik Károly. — Ismeretes, hogy a yison- tai külfejtés elvette tőlünk a községi sporttelepet Nos, helyette kell újat építenünk. És most már bízvást mond­hatom, hogy meglesz. Az előző pályáért kapott egy- millió-kétszáznyolcvanezer forint kártérítés felhaszná­lásával és elsősorban a Rá­kóczi Tsz vezetőségének se­gítő szándékából, a pálos­vörösmarti határi-észen még az idén megkezdjük az új sporttelep építését Egy nagy pálya, két kispálya, futótér, zuhanyzóval ellátott öltöző- épület kerül ide, és ha az idén nem is, jövőre már használhatják Abasár fia­taljai ... (moldvay)

Next

/
Thumbnails
Contents