Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. június 18., péntek 1. Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) is. És vannak olyan intéz­kedéseink —, mint például a bírságok, kötbérek beszá­mítása az adóalapba — ame­lyek közvetlenül a hibásan gazdálkodó vállalatokra há­rítanak nagyobb terhet. — Az intézkedések nem érintik aránytalanul a jobb teljesítményt nyújtó vállala­tokat. Figyelmünk fokozot­tan azok felé a vállalatok felé fordul, amelyek a jö­vedelemtermelésben nem je­leskednek, nem járulnak kellően hozzá, vagy pedig anyagi lehetőségeikkel össz­hangban nem álló kötelezett­ségeket vállalnak. Nem foly­tathatunk olyan gyakorlatot, amely a teljesítménytöbble­tet ugyan elismeri — ezt egyébként el kell ismerni — de a teljesítményhiány nem válik ott hiánnyá, ahol a hiány jelentkezik, tehát a vállalatoknál. Továbbra is megkülönböz­tetett támogatást élvez a külpiacon is jól eladható áruk termelését szolgáló fej­lesztés, az energiafelhaszná­lás ésszerűsítése, a hulladé­kok, melléktermékek hasz­nosítása. Az életszínvonalpolitiká­ban — növekvő teljesítmé­nyek esetén — a munkából szármató jövedelmek 1980. évi szintjének megtartására vállalkoztunk. Miután a megfelelő árualapot az egyensúly veszélyeztetése nélkül csak ilyen szintű vá­sárlóerőhöz lehet biztosíta­ni, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a jövedelem­alakulás és az árszínvonal összhangját. Erről a jövőben sem mondhatunk le. Teljesen világos, hogy gaz­dasági fejlődésünk problé­máit magunknak kell meg­oldanunk. Eredményeink azonban erőteljesen függnek a nem­zetközi feltételek alakulá­sától, az enyhülési politika érvényesülésétől. Napjaink­ban különösen megnő a je­lentősége a világbéke meg­őrzését és a világgazdaság stabilitását, a világkereske­delmet elősegítő minden társadalmi-politikai tett­nek. A Varsói Szerződés szövet­ségi rendszerében kifejtett tevékenységünk, a . KGST Tanácsának legutóbb Buda­pesten megtartott XXXVI. ülésszaka, kétoldalú gazda­sági-politikai kapcsolataink fejlesztése, az ezt szolgáló magas szintű tárgyalások rendszeressé tétele egyaránt szolgálja belső céljainkat és a nemzetközi helyzet javítá­sát. A vitában felszólalt Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter is. Bevezetőben az elmúlt időszak eredményeit ismertette és ezzel kapcso­latban rámutatott az ellent­mondásokra, amelyek kül­piaci sikereink ellenére fenn­állnak. 1981-ben — mondot­ta — a vártnál lényegesen mostohább körülmények el­lenére külkereskedelmi for­galmunk kedvezően alakult A szocialista országokkal ál­lamközi egyezményeinknek megfelelően kivitelünk érté­ke mintegy kilenc százalék­kal, behozatalunké több mint öt százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. A nem rubelelszámolású árucsere mérlege 1981-ben gyakorlatilag kiegyenlített volt 1970 óta — 1973 ki­vételével — a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezőbb eszten­dő. Jelentősen nőtt a fejlő­dő országokba irányuló ki­vitelünk. Mindezt az elmúlt évtizedben bekövetkezett cse­rearány-romlás és az elosz­tásban mutatkozó túlzások terhével együtt a gyorsan romló külső körülmények közepette — és tegyük hoz­zá: ellenére értük el. Az idei év első öt hónap­jának tapasztalatai, a for­galmi adatok eddig nem hoztak és nem is ígérnek javulást a közeli hónapokra sem. A kelet-nyugati kap­Felszólalt Veress Péter kül kereskedelmi miniszter Is csőlátókat korlátozni akaró újabb állásfoglalások szület­Juhár Zoltán: A napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belke­reskedelem és az idegenfor­galom helyzetéről. Bevezetőjében emlékez­tetett arra hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időt­álló, hosszú távon iránymu­tató törvényt alkotott a bel­kereskedelemről. A törvény nemcsak arra kötelezte a belkereskedel­met, hogy a fogyasztókat el­lássa megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áru­val, hanem arra is, hogy gazdaságosan megszervezze az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, kulturált vásár­lási körülményeket teremt­sen és a maga eszközeivel is segítse elő a korszerűbb fogyasztási szerkezet kiala­kulását; járuljon hozzá az életkörülmények javításá­hoz. A XII. pártkongresszus ál­tal kijelölt célkitűzést, az áruellátás elért színvonalá­nak megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között is — teljesítettük. nek és nem csökkennek, ha­nem ellenkezőleg szaporod­nak a kereskedelmet korlá­tozó diszkriminatív intéz­kedések. A miniszter az idei lehető, ségekről szólva elmondotta, 1982-ben az eddiginél is ked­vezőtlenebb külső körülmé­nyekkel kell számolnunk. A gazdálkodás nemzetközi fel­tételeit nem mi szabjuk meg, azokra csak korlátozott be­folyásunk van. Ha verseny­ben akarunk maradni, ak­kor érdekeinknek egyedül olyan cselekvési irány, és ésszerű alternatíva felel meg, amely a gazdaság tel­jesítőképességének a meg­szokott ütemnél lényegesen gyorsabb javulását eredmé­nyezi. Ehhez a belső gazdál­kodásban az eddiginél jó­val szigorúbb feltételrend­elfogadnia. Az áruellátás színvonalának megőrzését nem értelmezzük statikusan. Jobban kell igazodni a ke­reslethez, hiszen egy sor te­rületen megvannak, vagy megteremthetők a kínálat ja­vításának feltételei. Az elkö_ vetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszer- ellátás kialakult színvonalát, ami döntően meghatározza a közellátást. A kereskedelemnek a ha­gyományos értékesítési fel­adatain túlmenően a jövőben jóval tevékenyebb szerepet kell vállalnia a kiemelt nép. gazdasági célok megvalósítá­sában. A szelektív iparfej­lesztés programját segítve a fogyasztási szövetkezetek sa­ját termelésével együtt éven­te mintegy 15 milliárd forint értékű fogyasztási cikk ter­melését szerveztük meg a ki­sebb üzemekben és ipari szö­vetkezetekben. Importpoliti­kánkban az eddigieknél job­ban össze kell hangolni az áruellátás és a külgazdaság érdekeit. A jövőt illetően nem mondhatunk le a fo­gyasztási cikkek importjának szerre erőteljesebb ösztön­zésre és gazdasági kényszer érvényesítésére, továbbá az egyensúly követelményeit ki­elégítő és a teljesítménnyel arányos felhasználás bizto­sítására van szükség. Ez ma az egyetlen lehetséges út nemzetközi pozíciónk, érde­keink és elért életszínvona­lunk megvédéséhez. Saját munkánk minősége, illetve hatékonysága, továbbá anya­gi, szellemi és erkölcsi ’ tar­talékaink ésszerű felhaszná­lása sorsdöntő lesz a követ­kező években. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és rész­leteiben, az eredetileg be­terjesztett összegekkel egy­hangúlag elfogadta. növeléséről, hiszen enélkül az áruellátás színvonala lé­nyegesen nem javítható; s ha az exportot dinamikusan nö­veljük, egyes cikkek gyártá­sát megszüntetjük, akkor egyidejűleg több fogyasztási cikket kell behoznunk. A feladatok sorában a miniszter utalt arra, hogy a kereskedelemnek az iparral szorosan együttmű­ködve még aktívabb szere­pet kell vállalni az energia­program végrehajtásában, bővíteni kell a kevesebb ára­mot fogyasztó háztartási gé­pek, híradástechnikai cikkek, az energiatakarékos fűtő- és főzőberendezések kínálatát. Figyelembe véve a szű­kösebb beruházási lehetősé­geket, a jövőben elsősorban a meglevő «kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalma­zására, az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre, a házhoz szál­lításra kell törekedni. Fej­leszteni kell az üzletek tech­— ... hiszen csupa nő kért szót a pénzügyminiszter ex­pozéjához. Ami azt illeti, ez az ékelő­dő megjegyzés jelent vala­mit: a képviselőnők — még­ha az ország pénztárcájáról is van szó — szigorúbb szemmel leltároznak. mint férfitársaik. Ügy tűnik, ez már örök törvény marad a nagy, onszágnyi családban is. ★ A nyár egy kissé „foghíjas­sá” teszi az Országház ülés­termét. Ahoi megyénk kép­viselői foglalnak helyet, fel­tűnik két üres szék: Fábryné Dobai Ilona és Dobos József- né hiányzik a mostani ülés­szakról. Szünetben a csoport elnöke, dr. Novák Pálné , ad magyarázatot a távollétükre, mert — természetesen — mindketten igazoltan hiá. nyoznak. — Fábryné Bulgáriában pihen az egri párttitkárok megyei delegációjának tag­jaként, Dobosné pedig ta­nulmányi szabadságon van: ha minden igaz, éppen most érettségizik... Hát, ez felér egy parla­menti szűzbeszéddel. ★ Maradjunk még egy kicsit Novák Pálné társaságában. A hatvani képviselőnő a délelőtti szünetben már az ülésszak második napirendi témájával, a kereskedelmi és az idegenforgalmi helyzettel foglalkozik. Bár nem készült felszólalni a vitában, ennek ellenére alaposan „átrágta” magát egy halomnyi beszá­A termelők, a kül- és belkereskedelem együttes munkája eredményeként az áruellátás összességé­ben kiegyensúlyozott volt; szélesedett a választék, ja­vultak a vásárlási körül­mények. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradékta­lanul kielégítjük. Az életkö­rülmények javulását jelzi, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a mun­kahelyi, a gyermek- és di­ákétkeztetés. Ismert, hogy az 1979. évi áremelést kö­vetően a vendéglátás for­galma időlegesen visszaesett. Biztató jelnek tartjuk, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, hogy a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőség­gel és az alkatrészellátás­sal kapcsolatos problémák­ról külön, kiemelten is szólt. Miközben a vásárlók elis­merik az élelmiszerek, egyes háztartási gépek, vegyi cik­kek és más termékek minő­ségének javulását, okkal elé­gedetlenek egy sor fontos fo­gyasztási cikk minőségével. — Hangsúlyozta. keveset javult az alkatrész- ellátás; esetenként nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is gondjaink vannak. Egyes importter­mékeknél sem folyamatos a szükséges kínálat. A kereskedelemnek — a fogyasztói árszínvonalat is védve — az eddiginél aktí­vabb áralkut kell folytatnia a termelőkkel, csak a minő­séggel arányos árat szabad (Munkatársunk telefonje­lentése:) Mint minden alkalommal, a parlamenti tudósító a nyá­ri ülésszakon is a tanácsko­zótermet körülölelő folyosó eligazító táblája előtt kezdi a munkáját. Itt ismerkedik a napirenddel számos képvi­selő is. Közülük jegyzi meg valaki: — Nézzétek csak, ha nem írták volna ki, akkor is tud­nánk, hogy most az ország pénzügyeiről lesz szó ... A kérdő tekintetek láttán így folytatja: Hazánkban növekszik a kereskedelem és az idegenforgalom gazdasági jelentősége Az ülésteremben... (Fotó: Perl Márton) nikai felszereltségét, amely egyben megkönnyíti a ke­reskedelmi dolgozók munká­ját. Az ötnapos munkahét elő­reláthatóan együttjár a bevásárlási szokások válto­zásával. Türelemre, jó pro­pagandára, hatásos reklám­ra, és sok új kezdeménye­zésre van szükség, hogy ez valóban bekövetkezzék. Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társadalmi- gazdasági életünkre. Segíti, hogy a nemzetközi közvéle­mény reálisabban ítélje meg társadalmi rendsze­rünket, hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyéhez. A turizmus fontos szere­pet tölt be a népek közötti barátság erősítésében is. Ezért a jövőben is aktív .idegenforgalmit i JftoHtifcát folytatunk..Uubamaa í Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, és 1,5 millió magyar állam­polgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igé­nyek jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a közművelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két szabadnap miatt is nö­vekedett. Ezért is fejleszt­jük a — még sok helyen elégtelen — kirándulóhe­lyeket és az olcsóbb szállás­helyeket. A hazánkat felkereső kül­földiek mintegy 85 százalé­ka szocialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 szá­zaléka látogat baráti orszá­gokba. Továbbra is törek­szünk a tényleges turizmus fejlesztésére, az eddiginél tervszerűbben, jobban iga­zítva azt fogadóképessé­günkhöz. A tőkés idegen- forgalmunk számszerűen jó­val szerényebb, de szintén fejlődik. A turisták szívesen látott vendégek hazánkban. Ki­egyensúlyozott belpolitikánk, a szilárd közbiztonság és a hagyományos magyar ven­dégszeretet hozzájárul az országunk iránti érdeklődés élénküléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból és minél, főbben, megismerked­nének népünk életével, kul- túrátíkkal' és műemlékeink­kel. Az eltelt viszonylag rö­vid idő tapasztalatai is ar­ra mutatnak, hogy a tör­vény jól szolgálta a kereske­delem ügyét és a fogyasztók érdekeit. Megtisztelő köte­lességünk, hogy maradékta­lanul eleget tegyünk annak a bizalomnak, várakozásnak, amely közérdekű munkánk iránt megnyilvánul — mond­ta befejezésül Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Az országgyűlés ma foly­tatja munkáját. mólón, jelentésen, kimutatá­son. Mint az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagja, már a mostani mi­niszteri expozé előtt részt vett a vitában. — Három dolog rendkívül izgat ebben a témakörben — sorolja a képviselőnő. — A helyi és az országos beszá­molókat áttanulmányozva, felvetettem a diétás étkezte, tés kérdését, mert ez a terü­let napjainkban eléggé elha­nyagolt. A másik dolog a kis települések alapellátása, amelyben az utóbbi időben javulás tapasztalható, például csak Hatvan peremkerületei­ben öt kisbolt létesült. Ez már önmagában megcáfolja azt az állítást, hogy a peri. férián lévő boltok ráfizetése­sek. A lakosság rendkívül szereti őket, ugyanis a napi cikkekből mindig elegendő készlettel várják a vásárló­kat ... Végül az idegenfor­galommal kapcsolatban: min. den fórumon a szívügyemnek tekintem a kiemelt helyek ellátását, fejlesztését. Leg­utóbb például a kiskörei víz­tároló Heves megyei oldalá­nak üdülőkörzeti kiépítésével foglalkoztam, mert való igaz: sok még ott a tennivalónk! ★ Idegenforgalom és Heves megye. — A szülőföldjétől távol élő ember milyennek látja „szűkebb hazája” vendégsze­retetét? Avar István, a képviselő, a művész válaszol. — Gyakorta hazautazom Egercsehibe, s át-átrándulok a szomszéd falvakba is. El­fogultság nélkül állíthatom, hogy a hevesi táj mindig szép és vonzó, s vendégsze­rető emberek lakják. Egyre azonban nagyon kell vigyáz­ni: az őszinte emberi kap­csolatok sok-sok szála, az igazi vendégszeretet ne ve­szítsen az értékéből, ne váljék az idegen fogadása „iparszerűvé,” színei ne szürküljenek el a minden­napok során... — Művészként sokszor em­líti a szellemi táplálékok „étlapjának" bővítését. Gon. dolom, ez megyénkre is vo­natkozik. — Valóban, annak ellenére, hogy jó ötlet volt például az Agria játékok meghonosítá­sa. Csak hát: ennek a menü­listáján is lehetne újdonsá­gokat szerepeltetni. Olyano­kat, amelyek egyaránt vonz­zák a hazai és a külföldi vendégeket, mind a fiatalo­kat, mind az idősebbeket. ★ Fölösleges lenne eltitkolni: a labdarúgó VB hatása „be­gyűrűzött” az országházba is. Mindenütt az esélyeket latolgatják, ezt tettük Eper­jesi Istvánnal is — valami­kor a Gyöngyösi Bányász ificsapatában játszott —, aki eddig minden spanyolországi mérkőzést végignézett. A dél­utáni szünetben kérdeztük: mi a tipp je a imái Argentína —Magyarország összecsapás­ra. — Egy döntetlenre adom a voksomat... A folyosón többen osztot­ták a véleményét, bár iga­zuk lenne! Szilvás István

Next

/
Thumbnails
Contents