Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. június 18., péntek 1. Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) is. És vannak olyan intézkedéseink —, mint például a bírságok, kötbérek beszámítása az adóalapba — amelyek közvetlenül a hibásan gazdálkodó vállalatokra hárítanak nagyobb terhet. — Az intézkedések nem érintik aránytalanul a jobb teljesítményt nyújtó vállalatokat. Figyelmünk fokozottan azok felé a vállalatok felé fordul, amelyek a jövedelemtermelésben nem jeleskednek, nem járulnak kellően hozzá, vagy pedig anyagi lehetőségeikkel összhangban nem álló kötelezettségeket vállalnak. Nem folytathatunk olyan gyakorlatot, amely a teljesítménytöbbletet ugyan elismeri — ezt egyébként el kell ismerni — de a teljesítményhiány nem válik ott hiánnyá, ahol a hiány jelentkezik, tehát a vállalatoknál. Továbbra is megkülönböztetett támogatást élvez a külpiacon is jól eladható áruk termelését szolgáló fejlesztés, az energiafelhasználás ésszerűsítése, a hulladékok, melléktermékek hasznosítása. Az életszínvonalpolitikában — növekvő teljesítmények esetén — a munkából szármató jövedelmek 1980. évi szintjének megtartására vállalkoztunk. Miután a megfelelő árualapot az egyensúly veszélyeztetése nélkül csak ilyen szintű vásárlóerőhöz lehet biztosítani, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a jövedelemalakulás és az árszínvonal összhangját. Erről a jövőben sem mondhatunk le. Teljesen világos, hogy gazdasági fejlődésünk problémáit magunknak kell megoldanunk. Eredményeink azonban erőteljesen függnek a nemzetközi feltételek alakulásától, az enyhülési politika érvényesülésétől. Napjainkban különösen megnő a jelentősége a világbéke megőrzését és a világgazdaság stabilitását, a világkereskedelmet elősegítő minden társadalmi-politikai tettnek. A Varsói Szerződés szövetségi rendszerében kifejtett tevékenységünk, a . KGST Tanácsának legutóbb Budapesten megtartott XXXVI. ülésszaka, kétoldalú gazdasági-politikai kapcsolataink fejlesztése, az ezt szolgáló magas szintű tárgyalások rendszeressé tétele egyaránt szolgálja belső céljainkat és a nemzetközi helyzet javítását. A vitában felszólalt Veress Péter külkereskedelmi miniszter is. Bevezetőben az elmúlt időszak eredményeit ismertette és ezzel kapcsolatban rámutatott az ellentmondásokra, amelyek külpiaci sikereink ellenére fennállnak. 1981-ben — mondotta — a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult A szocialista országokkal államközi egyezményeinknek megfelelően kivitelünk értéke mintegy kilenc százalékkal, behozatalunké több mint öt százalékkal haladta meg az 1980. évi szintet. A nem rubelelszámolású árucsere mérlege 1981-ben gyakorlatilag kiegyenlített volt 1970 óta — 1973 kivételével — a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Jelentősen nőtt a fejlődő országokba irányuló kivitelünk. Mindezt az elmúlt évtizedben bekövetkezett cserearány-romlás és az elosztásban mutatkozó túlzások terhével együtt a gyorsan romló külső körülmények közepette — és tegyük hozzá: ellenére értük el. Az idei év első öt hónapjának tapasztalatai, a forgalmi adatok eddig nem hoztak és nem is ígérnek javulást a közeli hónapokra sem. A kelet-nyugati kapFelszólalt Veress Péter kül kereskedelmi miniszter Is csőlátókat korlátozni akaró újabb állásfoglalások születJuhár Zoltán: A napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Bevezetőjében emlékeztetett arra hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távon iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A törvény nemcsak arra kötelezte a belkereskedelmet, hogy a fogyasztókat ellássa megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval, hanem arra is, hogy gazdaságosan megszervezze az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, kulturált vásárlási körülményeket teremtsen és a maga eszközeivel is segítse elő a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakulását; járuljon hozzá az életkörülmények javításához. A XII. pártkongresszus által kijelölt célkitűzést, az áruellátás elért színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között is — teljesítettük. nek és nem csökkennek, hanem ellenkezőleg szaporodnak a kereskedelmet korlátozó diszkriminatív intézkedések. A miniszter az idei lehető, ségekről szólva elmondotta, 1982-ben az eddiginél is kedvezőtlenebb külső körülményekkel kell számolnunk. A gazdálkodás nemzetközi feltételeit nem mi szabjuk meg, azokra csak korlátozott befolyásunk van. Ha versenyben akarunk maradni, akkor érdekeinknek egyedül olyan cselekvési irány, és ésszerű alternatíva felel meg, amely a gazdaság teljesítőképességének a megszokott ütemnél lényegesen gyorsabb javulását eredményezi. Ehhez a belső gazdálkodásban az eddiginél jóval szigorúbb feltételrendelfogadnia. Az áruellátás színvonalának megőrzését nem értelmezzük statikusan. Jobban kell igazodni a kereslethez, hiszen egy sor területen megvannak, vagy megteremthetők a kínálat javításának feltételei. Az elkö_ vetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszer- ellátás kialakult színvonalát, ami döntően meghatározza a közellátást. A kereskedelemnek a hagyományos értékesítési feladatain túlmenően a jövőben jóval tevékenyebb szerepet kell vállalnia a kiemelt nép. gazdasági célok megvalósításában. A szelektív iparfejlesztés programját segítve a fogyasztási szövetkezetek saját termelésével együtt évente mintegy 15 milliárd forint értékű fogyasztási cikk termelését szerveztük meg a kisebb üzemekben és ipari szövetkezetekben. Importpolitikánkban az eddigieknél jobban össze kell hangolni az áruellátás és a külgazdaság érdekeit. A jövőt illetően nem mondhatunk le a fogyasztási cikkek importjának szerre erőteljesebb ösztönzésre és gazdasági kényszer érvényesítésére, továbbá az egyensúly követelményeit kielégítő és a teljesítménnyel arányos felhasználás biztosítására van szükség. Ez ma az egyetlen lehetséges út nemzetközi pozíciónk, érdekeink és elért életszínvonalunk megvédéséhez. Saját munkánk minősége, illetve hatékonysága, továbbá anyagi, szellemi és erkölcsi ’ tartalékaink ésszerű felhasználása sorsdöntő lesz a következő években. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. növeléséről, hiszen enélkül az áruellátás színvonala lényegesen nem javítható; s ha az exportot dinamikusan növeljük, egyes cikkek gyártását megszüntetjük, akkor egyidejűleg több fogyasztási cikket kell behoznunk. A feladatok sorában a miniszter utalt arra, hogy a kereskedelemnek az iparral szorosan együttműködve még aktívabb szerepet kell vállalni az energiaprogram végrehajtásában, bővíteni kell a kevesebb áramot fogyasztó háztartási gépek, híradástechnikai cikkek, az energiatakarékos fűtő- és főzőberendezések kínálatát. Figyelembe véve a szűkösebb beruházási lehetőségeket, a jövőben elsősorban a meglevő «kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazására, az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre, a házhoz szállításra kell törekedni. Fejleszteni kell az üzletek tech— ... hiszen csupa nő kért szót a pénzügyminiszter expozéjához. Ami azt illeti, ez az ékelődő megjegyzés jelent valamit: a képviselőnők — mégha az ország pénztárcájáról is van szó — szigorúbb szemmel leltároznak. mint férfitársaik. Ügy tűnik, ez már örök törvény marad a nagy, onszágnyi családban is. ★ A nyár egy kissé „foghíjassá” teszi az Országház üléstermét. Ahoi megyénk képviselői foglalnak helyet, feltűnik két üres szék: Fábryné Dobai Ilona és Dobos József- né hiányzik a mostani ülésszakról. Szünetben a csoport elnöke, dr. Novák Pálné , ad magyarázatot a távollétükre, mert — természetesen — mindketten igazoltan hiá. nyoznak. — Fábryné Bulgáriában pihen az egri párttitkárok megyei delegációjának tagjaként, Dobosné pedig tanulmányi szabadságon van: ha minden igaz, éppen most érettségizik... Hát, ez felér egy parlamenti szűzbeszéddel. ★ Maradjunk még egy kicsit Novák Pálné társaságában. A hatvani képviselőnő a délelőtti szünetben már az ülésszak második napirendi témájával, a kereskedelmi és az idegenforgalmi helyzettel foglalkozik. Bár nem készült felszólalni a vitában, ennek ellenére alaposan „átrágta” magát egy halomnyi beszáA termelők, a kül- és belkereskedelem együttes munkája eredményeként az áruellátás összességében kiegyensúlyozott volt; szélesedett a választék, javultak a vásárlási körülmények. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy a háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Ismert, hogy az 1979. évi áremelést követően a vendéglátás forgalma időlegesen visszaesett. Biztató jelnek tartjuk, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, hogy a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. A miniszter a hiányosságok közül kettőről, a minőséggel és az alkatrészellátással kapcsolatos problémákról külön, kiemelten is szólt. Miközben a vásárlók elismerik az élelmiszerek, egyes háztartási gépek, vegyi cikkek és más termékek minőségének javulását, okkal elégedetlenek egy sor fontos fogyasztási cikk minőségével. — Hangsúlyozta. keveset javult az alkatrész- ellátás; esetenként nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is gondjaink vannak. Egyes importtermékeknél sem folyamatos a szükséges kínálat. A kereskedelemnek — a fogyasztói árszínvonalat is védve — az eddiginél aktívabb áralkut kell folytatnia a termelőkkel, csak a minőséggel arányos árat szabad (Munkatársunk telefonjelentése:) Mint minden alkalommal, a parlamenti tudósító a nyári ülésszakon is a tanácskozótermet körülölelő folyosó eligazító táblája előtt kezdi a munkáját. Itt ismerkedik a napirenddel számos képviselő is. Közülük jegyzi meg valaki: — Nézzétek csak, ha nem írták volna ki, akkor is tudnánk, hogy most az ország pénzügyeiről lesz szó ... A kérdő tekintetek láttán így folytatja: Hazánkban növekszik a kereskedelem és az idegenforgalom gazdasági jelentősége Az ülésteremben... (Fotó: Perl Márton) nikai felszereltségét, amely egyben megkönnyíti a kereskedelmi dolgozók munkáját. Az ötnapos munkahét előreláthatóan együttjár a bevásárlási szokások változásával. Türelemre, jó propagandára, hatásos reklámra, és sok új kezdeményezésre van szükség, hogy ez valóban bekövetkezzék. Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai és gazdasági jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társadalmi- gazdasági életünkre. Segíti, hogy a nemzetközi közvélemény reálisabban ítélje meg társadalmi rendszerünket, hozzájárul hazánk nemzetközi tekintélyéhez. A turizmus fontos szerepet tölt be a népek közötti barátság erősítésében is. Ezért a jövőben is aktív .idegenforgalmit i JftoHtifcát folytatunk..Uubamaa í Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dolgozó vesz részt kedvezményes üdültetésben, és 1,5 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a közművelődés fontos eszköze is. Ennek jelentősége a heti két szabadnap miatt is növekedett. Ezért is fejlesztjük a — még sok helyen elégtelen — kirándulóhelyeket és az olcsóbb szálláshelyeket. A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka szocialista országokból érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat baráti országokba. Továbbra is törekszünk a tényleges turizmus fejlesztésére, az eddiginél tervszerűbben, jobban igazítva azt fogadóképességünkhöz. A tőkés idegen- forgalmunk számszerűen jóval szerényebb, de szintén fejlődik. A turisták szívesen látott vendégek hazánkban. Kiegyensúlyozott belpolitikánk, a szilárd közbiztonság és a hagyományos magyar vendégszeretet hozzájárul az országunk iránti érdeklődés élénküléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból és minél, főbben, megismerkednének népünk életével, kul- túrátíkkal' és műemlékeinkkel. Az eltelt viszonylag rövid idő tapasztalatai is arra mutatnak, hogy a törvény jól szolgálta a kereskedelem ügyét és a fogyasztók érdekeit. Megtisztelő kötelességünk, hogy maradéktalanul eleget tegyünk annak a bizalomnak, várakozásnak, amely közérdekű munkánk iránt megnyilvánul — mondta befejezésül Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. mólón, jelentésen, kimutatáson. Mint az országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagja, már a mostani miniszteri expozé előtt részt vett a vitában. — Három dolog rendkívül izgat ebben a témakörben — sorolja a képviselőnő. — A helyi és az országos beszámolókat áttanulmányozva, felvetettem a diétás étkezte, tés kérdését, mert ez a terület napjainkban eléggé elhanyagolt. A másik dolog a kis települések alapellátása, amelyben az utóbbi időben javulás tapasztalható, például csak Hatvan peremkerületeiben öt kisbolt létesült. Ez már önmagában megcáfolja azt az állítást, hogy a peri. férián lévő boltok ráfizetésesek. A lakosság rendkívül szereti őket, ugyanis a napi cikkekből mindig elegendő készlettel várják a vásárlókat ... Végül az idegenforgalommal kapcsolatban: min. den fórumon a szívügyemnek tekintem a kiemelt helyek ellátását, fejlesztését. Legutóbb például a kiskörei víztároló Heves megyei oldalának üdülőkörzeti kiépítésével foglalkoztam, mert való igaz: sok még ott a tennivalónk! ★ Idegenforgalom és Heves megye. — A szülőföldjétől távol élő ember milyennek látja „szűkebb hazája” vendégszeretetét? Avar István, a képviselő, a művész válaszol. — Gyakorta hazautazom Egercsehibe, s át-átrándulok a szomszéd falvakba is. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy a hevesi táj mindig szép és vonzó, s vendégszerető emberek lakják. Egyre azonban nagyon kell vigyázni: az őszinte emberi kapcsolatok sok-sok szála, az igazi vendégszeretet ne veszítsen az értékéből, ne váljék az idegen fogadása „iparszerűvé,” színei ne szürküljenek el a mindennapok során... — Művészként sokszor említi a szellemi táplálékok „étlapjának" bővítését. Gon. dolom, ez megyénkre is vonatkozik. — Valóban, annak ellenére, hogy jó ötlet volt például az Agria játékok meghonosítása. Csak hát: ennek a menülistáján is lehetne újdonságokat szerepeltetni. Olyanokat, amelyek egyaránt vonzzák a hazai és a külföldi vendégeket, mind a fiatalokat, mind az idősebbeket. ★ Fölösleges lenne eltitkolni: a labdarúgó VB hatása „begyűrűzött” az országházba is. Mindenütt az esélyeket latolgatják, ezt tettük Eperjesi Istvánnal is — valamikor a Gyöngyösi Bányász ificsapatában játszott —, aki eddig minden spanyolországi mérkőzést végignézett. A délutáni szünetben kérdeztük: mi a tipp je a imái Argentína —Magyarország összecsapásra. — Egy döntetlenre adom a voksomat... A folyosón többen osztották a véleményét, bár igazuk lenne! Szilvás István
