Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

4« Tc'JTI NÉPÚJSÁG, 1982. június 17., csütörtök Egyenlő esélyekkel a családban HA MÉGIS JÖN AZ ESŐ. A sokat látott esernyőkészítő kis­iparos tudja: ha Medárdkor esik, többen viszik az esernyőt. Persze, eső híján — napszúrás ellen is véd az ernyő (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Hol dolgozzak a nyáron! Általános és középiskolai A nők vezetővé válásáról szóló tanácskozáson mon­dotta el a megyei kórház igazgató főorvosa a követ­kezőket : a pályakezdésnél egyenlő arányban indulnak a férfiak és nők. A kezdő orvosoknál az arány 1:1-hez? A szakvizsgáknál már né­miképp csökken a nők ará­nya, 1,5:1-hez. A főorvosi kinevezéseknél, amelyhez kell a szakvizsga után a 10 éves szakmai gyakorlat, már erőteljes az eltérés 2,5:1-hez. Tudományos mun­kával a férfi orvosok fog­lalkoznak elsősorban, ará­nyuk az aspirantúrán már 70 százalék. Kevesebbet érnének a nők? Nem! Időközben csa­ládot alapítva szülnek, egy­két gyermeket. S a gyerme­kek számával arányosan csökken esélyük a tovább­képzést követelő magasabb posztok betöltésére. Orvosnőkről volt szó, de sajnos általánosítani lehet e tapasztalatokat. A megyé­ben például 70 agronómus- nő van, s egyetlenegyet sem találni felső vezetői beosz­tásban, nincs tsz-elnök, ál­lami gazdasági igazgató, fő- agronómus köztük. Még ágazatvezető is csak elvétve. Bár lefelé csökken az elté­rés, nőtt a középvezetői szinten dolgozók száma, a különbség még mindig óri­ási. Nincs meg az egyenlő feltétel a családokban sem. Az anyaság vállalása hát­rányt jelent. Szíve joga mindenkinek, vállalja-e a hátrányt. De vajon tényleg meg­változtathatatlan e helyzet? Olvasgatva a gyes módo­sításáról szóló törvényt, úgy tűnik, enyhíthető e problé­ma. Figyelemre méltó cik- »kelye a törvénynek: „A gyermek egyéves korának betöltése után a gyermek- gondozási segélyt az anya helyett, a vele közös ház­tartásban élő apa is igénybe veheti, ha a gyermekgondo­— Rám figyelj! Anya azt üzeni, ne spórolj a kajáddal. Vegyél magadnak rendesen zöldfélét. Meg gyümöl­csöt is. Ettől szenved ez az or­szág, hogy a ... ütné ki a szemüket! — Tera szerint a parti zöldségesekhez kell menni. Szebb az árujuk és olcsóbb is, mint az ABC-ben. Figyelj, apuka, kérsz valamit? Van szükséged valamire? — Világéletemben ellene voltam az erőszaknak, de kezdem hinni, hogy az ilyen éjagyú lógós disznók csak a korbács szavát értik. — Drága apuka, hallgass rám, szépen kérlek! Ne ártsd magad a dolgaikba! ígérd meg, hogy nem foglal­kozol velük. A küzelükbe sem mész. Hallod, apuka? Pihenned kell! ígérd meg, hogy csak magaddal törődsz, senki mással! Néhány süket kőműves miatt nem érde­mes fi. — öten vannak. Három idősebb csavargó meg két su_ hanchuligán. — ígérd meg, hallani akarom! Érted, apuka? Kipi­henten várunk vissza. Erre gondolj, csak erre! ígérd meg nekünk, hogy... — Szedelőzködnek. Hétkor kezdtek, és még alig múlt zási segélyre jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek.” Kibontakozóban a meg­oldás, hogy a nő és a férfi terhelése a családban ará­nyosabbá váljon. Hogy ne legyen szükségszerű az asz- szony lemaradása. A lehetőség adott. Próbál­tam „mintát venni”, hogyan fogadják ezt. Rendkívül el­térőek voltak a válaszok, korosztályonként is, de az egyes korosztályokon belül is voltak egészen szélsősé­ges vélemények, de talál­koztam olyan fiatalemberrel is, aki örömmel vállalná, azzal együtt, hogy egyelőre még csodabogárnak nézik, hogy munkahelyén meglehe­tős ellenérzéssel fogadták még célzásait is. A lehetőségről már az el­ső országos nőkonferencián szó esett. A másodikon már egész erőteljes kívánságként jutott kifejezésre, ámbár meg kell mondani, maguk a nők sem fogadták egyfor­ma lelkesedéssel az akkor még csak ötletet, egyenesen megkérdőjelezve, alkalma- sak-e egyáltalán a férfiak önállóan a kisgyermekek nevelésére. A minap kezembe került egy tájékoztató a változó családi életről, ezen belül az apák változó helyzetéről, feladatáról a családban. Egyes nyugati államokban (USA, Franciaország) nem ritkaság ma már a háztar­tást vezető férj. így dönt a család, ha a nő magasabb fizetésért dolgozhat. A gaz­dasági kényszer termelte ki ezt a megoldást ott — a nő előrelépésének, továbbkép­zésének lehetősége és szük­sége itt. Tulajdonképpen a régen megtett javaslat érett be mára. A fiatal családok anyagi helyzetének javítását szol­gálja a másik, ugyancsak régen áhított, de egyben vi­tatott lehetőség megterem­tése, nevezetesen, hogy az dél. Mit szólsz ehhez a mo- csoksághoz? — Menj le a partra sétál­ni! Bérelj csónakot! Törődj magaddal, az ég szerelmére! Csak két rövid hétig, apu­ka! — Két hét, atyavilág! Két hét! 3. öcsém sikeresen letéve valamennyi vizsgáját, 28-án jött haza a kollégiumból. Másnap együtt utaztunk B- re. Tera házában a szőnye­gek alatt, a szekrények tete­jén, a kerti fák odvaiban, Gellei professzor kegyeletből helyükön hagyott házikabát­jainak, tréningruháinak, pi­zsamáinak zsebeiben, az olajkályhák égőterében, a re- kamiék ágyneműtartóiban, a díszpárnák huzata alatt, a fotelkárpitok réseiben, a használaton kívül helyezett kertkapui levélszekrényben cédulákat találtunk. Gellei professzor posztumusz kéz­iratpapírjainak szabályos fe­lezéséből, negyedeléséből származó cédulákat apuka szálkás, apró, nehezen olvas­ható betűivel. Dátum, ami egyértelműen eligazítana az írások keltezésési sorrendjét illetően, egyetlen cédulán sincs. anya vállalhasson munkát a gyes mellett. Mi a helyzet általánosság­ban? A gyermekgondozási segély nem pótolja a feleség kiesett jövedelmét. Ezer­kétezer forinttal csökken a családok bevétele éppen ak­kor, amikor megszerzik a lakást, és fizetni kell azt és bebútorozásának részleteit. Amikor megérkezik a csa­lád harmadik, esetleg ne­gyedik tagja — létével nö­velve a kiadásokat. Ezt az ellentmondást kívánja ol­dani a rendeletnek az a pontja, mely lehetőséget ad arra, hogy az anya másfél év után négyórás munkát vállalhasson. Hogy hogyan élnek majd ezzel, részben az anyák, akik szeretnék megtoldani a családi jöve­delmet, részben a vállala­tok, amelyek négyórás mun­kaidőben dolgozók alkalma­zásával csökkenthetik a töb­biek leterheltségét, azt a következő hónapok mutatják meg. Remélhető, lesz ked­vező eredmény, bár a napi négy óra alatt is gond a gyermek elhelyezése. Nem vitás, alaposan át kell gon­dolni mindenütt, hogyan lehet a lehetőséget valóra váltani. Kutatni e megoldás módját mindenkinek joga, érdeke és kötelessége is egyben. A gyesről szóló első ren­delet alkalmat adott az anyáknak arra, hogy ki­csiny gyermekük mellett maradhassanak. A nagy­szerű intézkedésnek azonban minden erénye mellett vol­tak hátrányai is. A legújabb módosítás e hátrányokat próbálja enyhíteni, hozzá­igazítva a vitathatatlanul jó kezdeményezést a változó helyzethez. De végül is, hogy mit hoz a családok életé­ben, azon múlik, lesz-e tö­rekvés, a családon belül is szükséges egyenlő esélyek megteremtésére. Ezzel kezdődhetett: „Itt van öt ember, öten az építők közül, öt látnivalóan eltorzult, elfajzott honfitár­sam. öten a mérleg serpe­nyőjében. Siralmas mérleg­állásban. Talán még nem re­ménytelenül. Talán még ... Van erőm megpróbálni ? Van értelme, már csak pró­baképpen is...” Vagy ezzel: „Nézem őket: akár kato­nák is lehetnének. Megpró­bálom rájuk képzelni az egyenruhát. Nem fogadják idegenül, nyilván volt már szerencséjük hozzá. Csak ép­pen ... sapka a tarkón, ing, zubbony derékig kigombol­va. .. Mi ez itt, elvtársak?! Mit képzelnek, hol vannak?! Föl, vigyázz! Hova tartozik? Ki a parancsnoka? Ne pislog­jon itt nekem! Jelentést ké­rek! Mi maradt önben a két év... a két év? Csak az a két év?” 4. (Telefon június 18-án.) • — Na végre! Szervusz, Kálmikám! Már azt hittem sose veszed fel. Mondd gyor­san, hogy vagy? Pihensz? Pihengeisz? — Mi ez a napi telefonál­gatás? Tegnap a Jani, máma te. Ügyeletben ellenőriztek? A téma n dolgozó nő helyzete Nagyobb szabású vizsgá­latra készül az SZMT mel­lett működő nő-bizottság. A téma; a nők helye a ter­melésben, a gazdasági hely­zetük javítására tett intéz­kedések, szakmai előrelépé­sük lehetőségei, szerepük és részvételük a politikai, tár­sadalmi munkában, a ve­zetésben. Tájékozódnak a vizsgálatban részt vevő nő­bizottsági aktívák arról is, hogyan alakult az elmúlt tíz évben a nők munkájá­nak anyagi erkölcsi megbe­csülése. Részletesen vizsgálják a kisebb és nagyobb üzemek­ben a nők bérezését, mely köztudott, még mindig elma­rad a lehetőségek mögött. Bár van előrelépés, még sok helyen tapasztalható az azo­nos beosztású és végzettsé­gű nők hátrányosabb hely­zete férfi kollégáik mellett. Külön figyelemmel kísérik a nagycsaládos, és egyedülálló nők helyzetét. A vizsgálat eredményéről készült jelentés az év máso­dik felében az elnökségi ülés napirendjén is szerepel majd. A több hétre és több kis- és nagyüzemben végzendő vizsgálat tematikai tervét, módszereit, a nőbizottság mai ülésén vitatják meg és hagyják jóvá. Levelezőlapok Goethe tiszteletére Johann Wolfgang Goethe halá­lának 150. évfordulójára június 25-én. tíz darabból álló alkalmi levelezőlap-garnitúrát bocsát for­galomba a Magyar Posta. A le­velezőlapokat az Állami Nyom­dában készítették, Kass János Munkácsy-díjas, érdemes művész tervei alapján. A garnitúra bé­lyegképein Goethe arcmása lát­ható, a levelezőlapok bal oldalán a „római elégiák” egy-egy rész­lete olvasható. A forgalomba bo­csátás napján a vásárlók kíván­ságára elsőnapi bélyegzővel lát­ják el az új levelezőlapokat a kijelölt postahivatalokban. Ennyi pénzetek van? — Ne aggódj, Kálmikám, bentről beszélek. — És az állam pénze nem pénz? Azt csak úgy herdál­hatjátok? — A Tekulics kartárs meg­engedte, hogy a közvetlen városijáról. .. — A Tekulics kartársnak nincs joga ilyen engedélye­ket kiadni. Legfeljebb élet­bevágó esetekben engedélyez­heti a magánbeszélgetést. — Jól van, Kálmikám, ne pattogj, legközelebb majd... — Nincs, legközelebb. Nem kell. Csecsemő vagyok én, hogy naponta érdeklődjetek a hogy létem felől? Tébolyult, aki bármely pillanatban kárt tehet magában? , — Rendben van, ha inge­rel, nem fogunk naponta ... — Nem ingerel, csak fö­lösleges. A Jani mondta a mocsok kőmíveseket? — Miféle kőmíveseket? — Ezeket itt szemközt. Az IBUSZ-házon. — Édes Istenem! Kálmán! — Nemrég jött' meg a fő­nökük. A hatodik díszpinty. Tegnap is ilyentájt volt je­lenése. — Kálmikám, engem nem érdekelnek azok a kőműve- síek. Engem ... — Olyan huszonöt körü­linek saccolom. Meglepően kulturált küllemű. Épeszűén nyírt haj, hetyke bajusz, kordnadrág, dzseki, fehér ing nyakkendővel. Az a döbbenetes benne.. . — Kálmán! — ... hogy nem beszél. Fütyül meg mutogat. Valami egyezményes jelbeszéddel szól a bandájához, mintha siketnémák volnának. És közben füttyöget. Nem is­merős dallamot, hanem affé­le ahogy kijön, úgy szól kí­séretet a mozdulataihoz. Fitty, fitty, fifitty, fitty. A mocskok meg bólogatnak. (Folytatjuk) tanulmányait ez evben mint­egy 230 ezer fiatal fejezi be. Közülük mintegy 84 ezer azoknak a száma, akik mun­kát vállalnak. A tanácsok felmérése szerint a felajánl­ható munkahelyek száma 30 százalékkal több, mint a várhatóan munkába lépőké. Munkaalkalom tehát idén is van bőven, de területi és strukturális gondok is je­lentkeznek. Az általános iskolát befe­jező, tovább nem tanuló mintegy 9—10 ezer fiatalt 19 ezer állás várja, lényege­sen több, mint az előző években. A munkáltatók könnyű segéd- és betanított munkán, kisegítő munkakö­rökben tudják foglalkoztat­ni a jelentkezőket. Az átla­gosnál valamivel kedvezőt­lenebb a falun élő leányok helyzete, mert falun keve­sebb a munkaalkalom, ezért egy részük vagy az ingázást vállalja, vagy a háztáji, il­letve kisegítő gazdaságban találhat hasznos elfoglaltsá­got. A gimnáziumot végzett szakképzetlen fiatalok elhe­lyezkedése évről évre fe­szültségekkel jár. Ez évben mintegy 10—11 ezer gimná­ziumi végzettségű fiatal vál­lalna munkát. Többségük csak átmeneti megoldásként dolgozik, mert a továbbta­nulási szándékról nem mondtak le. A felkínálható állások száma mintegy 15 ezer, 80—90 százalékuk azonban fizikai munka és ezt az érettségizett fiatalok — főként a leányok — nem szívesen vállalják. A szakközépiskolákban végző és munkába álló, kö­zel 20 ezer fiatalra megkö­zelítően ugyanannyi munka­hely vár. A felajánlott mun­kahelyek többsége szakmun­ka, de középvezetői állásokat is kínálnak a vállalatok a középfokú szakképzettséggel rendelkező fiatalok számára. Elhelyezkedési esélyeik ja­vultak azáltal, hogy ez év­től 60 szakmában már szak­munkás képesítést is kapnak. Helyi jellegű gond, hogy Bács-Kiskun és Szolnok me­gyében a vízügyi szakközép- iskolában végzők; Békésben a nyomdaipari és az útépí­tési és földmérési szakközép- iskolában, valamint a zöld­ségtermesztő szakon végzők; Borsodban mintegy 40 ve- gyianyag-gyártó leány, 20 fő irányítástechnikai műszerész, 20 fő út-hídépítési és fenn­tartási szakon végző fiatal; Hajdú-Bihar megyében a dohányfeldolgozók, tejter­mékgyártók, stb; Zalában az építőipari ágazaton végző fiatalok az átlagosnál nehe­zebben, néhányan pedig egyelőre nem is tudnak szakmájukban elhelyezked­ni, mert a vállalatok keve­sebb igényt jeleztek, mint a végzősök száma. A közgazdasági szakkö­zépiskolák tanulóinak elhe­lyezkedési lehetőségei orszá­gosan kedvezőtlenek. Állás­hiányra lehet számítani ti­zenkét megyében (Baranya, Borsod, Győr, Hajdú, Heves, Fejér, Komárom, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Veszprém, Zala), ahol mintegy 900—1000 fiatal számára nem tudnak képesítésüknek megfelelő munkahelyet ajánlani. Ezek a fiatalok, akiknek 90 száza­léka leány, a gimnáziumot végzettekhez hasonlóan vagy fizikai munkát vállalnak, vagy átmenetileg a háztar­tásban maradnak. A szakmunkásképző isko­lákban végző 44 ezer szak­munkást, az előzetes felmé­rés szerint mintegy 53 ezer álláshely várja. Ez a szám azonban — a tapasztalatok szerint — elmarad a tényle­ges igényektől. Szinte kor­látlanok az elhelyezkedési lehetőségek, az ipari, építő­ipari szakmák jelentős ré­szében (pl. lakatos, esztergá­lyos, autószerelő, kőműves, mezőgazdasági gépszerelő, villanyszerelő, magasépítő stb.) Viszonylag mérsékeltebb a kereslet a kereskedelmi szak­munkások iránt, ők is talál­nak munkahelyet. A szakis­kolát végző kb. 3 ezer fiatal közül a gép-gyorsírók szá­mára felajánlható munkahely országosan kevés. (KS) Előre nyomtatott tisztelet A meghívó. mely egyébként afféle rendezvényre szólít, aho­vá kifejezett lelkesedéssel járnak az emberek, (pénzosztás) két részből áll. Az első rész szikáran tájékoztat az akció céljáról, helyéről, s szűkszavú aláírással zárul: HIVATAL. Az előre nyomtatott válaszlevél stílusában egész más han­got üt meg viszont. Ha valaki netán nem tudna megjelenni, ezt, a pontos indokolás után (katonai behívó, külföldi út, családi esemény, betegség stb. — vajon mi közűk hozzá?) csakis SAJNÁLATTAL közölheti. S aláírását is csak egyféle módon ejtheti meg. a (hivatal iránti) előre nyomtatott TISZ­TELETTEL. N. ZS. Deák Rózsi (MTI) Apuka szabadságon ii.

Next

/
Thumbnails
Contents