Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-15 / 138. szám
NÉPÚJSÁG, 1982, június 15., kedd f. Aforizmák A legtöbb, amire a hazugság képes — az, hogy szentté váljék. (Középkori hazugság) O Egyesek számára azért világos minden, mert semmit sem értenek meg. (Camille Cudet, francia szatirikus) > O Ha valakiben lángelme szunnyad, legalább az éjszakai szálláshelyet fizettesse meg vele. (A Liechtensteinben kiadott A meggazdagodás száz módszere című brosúrából.) O Célszerű-e véleményt cserélni, ha valamennyi vélemény egyforma? (A legtöbb vita döntő érve.) O Ellenőrizzétek, vajon helyes célt választottatok-e, ha már ezt a célt kell követnetek. (A Hogyan válasszunk megfelelő célt? című francia könyvből.) O Mi vonzó számunkra a hízelgésben? Természetesen az igazság. (Néró császárnak tulajdonított mondás.) O A gyűrűsek között^milyen kevés a valóban szárnyaló! (Szkíta ornitológusok megfigyelése.) O A vasszabályok között arany kivételek is akadnak. (A kivételek első szabálya.) O A viszály mily sok almájáról derült ki később, hogy férges! (Angol kertészek közmondása.) Csak Hi-Fi-megszállottaknak! Az idei párizsi videó- akusztikai szalon, amelyre öt kontinens újdonságai vonultak fel, erős kétkedést keltett aban, hogy lehet-e még újabb készülékekkel gazdagítani a kép és a hang barátainak elektromos kelléktárait. A sztereo Hi-Fi-{ornyok minden változásban és minden összetételben kaphatók évek óta a piacokon. Nem annyira a hangminőség, mint a készülékek terjedelme változott, a miniatürizálás hozott újdonságot. Fejlődtek a videó-eszközök is, a tv-készülékekre kapcsolható videokazetta-asztalok, és a képernyőn vagy független ekránon lejátszható elektromos játékok, s a tv-vel ösz- szeköthető ádatbankok, számító és grafikai készülékek. A japánok most is kitaláltak valami újdonságot: olyan erősítő készüléket, amelybe be lehet kapcsolni a magnetofont, a videó-kazettát, a televíziót — és mindezt egyszerre. íly módon a legelké- pesztőbb keverések lehetségesek, a képsorhoz magnószöveget lehet Illeszteni, a zenét képpel illusztrálni, a videó-kazettát szinkron.hang- gal ellátni, a tv-képeket vi- deo-kazettaképekkel montírozni. Lehet tehát kép-kép. kép-hang, hang-kép keverés anélkül, hogy a kábelcsatlakozásokon változtatni kellene, lehet kópiát készíteni képkazettáról, filmről, dokumentumról. Meg lehet csinálni a kópiát videó-lemezről kazettára, vagy megfordítva, képkazettáról videolemezre. Az újdonságnak van ezenkívül más előnyei is. Fino- . mítani tudja a zenei felvétel- - re eddig tökéletlen televízió- , hangot egy zajcsökkentő re- duktor és egy sztereó-stimu- látor segítségével. Sőt javítani tudja a kép-kópia minőségét még abban az esetben is, ha a használt anyag fakó, megvilágításszegény vagy régi. Szóval egy szakértő (és nem lapos pénztárcájú) Hi-Fi_megszállott kezében házi csodákat tud művelni. E csodadobozt a Keenwood- cég gyártja KVA—502 néven. Hasonló készüléket mutatott be a Sony is, a digitális rendszerű jelkódolót, amely numerikus rendszerrel rögzíti a hangot a kazettára. A Sony PCM F—1 (Pulse Code Modulation) rendkívül igényes zenei anyagot tud felvenni videó-kazettára, ha lemezjátszóhoz csatlakoztatják, vagy másik magnetofon szalagjára, ha másolni akarnak. Alkalmas közvetlen mikrofonfelvételre is, hiszen amit hall, abból mindjárt digitális jeleket alakít. Emellett előnye az is, hogy olcsó szalagon igényes felvételeket lehet készíteni vele. Kapcsolható hálózatra vagy működtethető autóakkumulátorról, újratölthető szárazelemről. Mindenesetre a digitális rögzítési technikának a nem professzionista készülékekre való tömeges alkalmazása lassan elmossa a különbséget a hivatásos hang- vagy képtechnikusok és az amatőrök munkája között. A Thomson-cég a televízióval újított. Évek óta ugyanis a gyárak a képminőség tökéletesítésére törekedtek, és közben elhanyagolták a hangot. Thomson már tavaly bemutatott nagy hanghűségű tv-készülékeket. Az idén azonban Thomson mellett a gondolatot továbbvitte a Sony- és a Philips-cég is, s készülékeiket mindenféle más hang- és képfelvevő és -lejátszó, vagy számítógépes memóriacsatlakozásokhoz alkalmassá tették. Igaz, mindezek ára borsos. Olyan borsos, hogy leírni is alig érdemes (10 ezer frank). De a tömegtermelés törvénye várhatóan két-három év múlva megtöri az exkluzív kereteket. R. Sz. I. A monsummanói La Grotta Giusti Gyógyító barlangok Az országjáró turisták bánatára mind kevesebbet hallani a tapolcai tavasbarlangról, amelyben egykor hangulatos csónaktúrák résztvevőiként gyönyörködhettünk a föld alatti kővilágban. (Amint az köztudomású, sajnos, a közeli bauxitbánya mélyülése miatt egyszerűen kiszaladt onnan a víz.) Azok viszont, akik légzőszervi betegségekben szenvednek, annál többet emlegetik Tapolcát, ahol a tavasbarlangtól néhány száz méternyire egy másik föld alatti üreg is tátong, s ebben tartózkodva szinte egyszeriben elmúlnak az asztmás rohamok és megszűnik a szamárköhögés. A gyógyulás oka tulajdonképpen nagyon egyszerű: abban a kórház alatti barlangcsoport- sorozatban rendkívül tiszta a levegő, a relatív páratartalom igen magas, s hiányzik 'Öfflffáfifienfhindaz a szfehfty, amely piszkítja, pusztítja a földfelszíni világot. Hogy magát a kiszáradt tavasbarlangot is átalakít- ják-e ilyen kúrálóhellyé, nem tudni — ezt a funkció- váltást egyébként legkiválóbb hazai barlangszakértőnk, dr. Kessler Hubert is javasolta —, az viszont tény, hogy nemcsak gyönyörködtetni, kalandra csábítani tudnak az efféle üregek, hanem töb- bé-kevésbé ki- is űzik a kórt az emberi szervezetből. Eleink nyilván már régóta tapasztalhatták, hogy bizonyos barlangokba bújva szinte megfiatalodnak, légzésük könnyebbé válik, nehezen mozgó tagjaik ismét úgy forognak, mint amikor még kamaszként futkároz- tak. Arra viszont, hogy voltaképpen mi okozza ezt az általános megkönnyebbülést, ismereteink szerint csak a múlt század második felében kezdték keresni a tudományos választ. Mégpedig az itáliai Monsummanóban, ahol ma Európa legismertebb és' legnépszerűbb klimatikus gyógyhelyeként foA Klappmeyer Áruházban nemrég bemutatták az automata nagymamát. Ez egy életnagyságú számítógép, amely természetesen lágy műanyagbőr mögé rejti a gép lelki életét. Jóságot sugárzó arcának mimikáját többféle módon lehet beállítani — ez a boldogan ég felé tekintőtői egészen a segítőkész arckifejezésig terjed. A műanyag nagymama botra támaszkodva, nehézkesen jár, és tud kávét inni Edényt mosogat minden mennyiségben, elmeséli életét, s a kikapcsolóbillentyűvel bármikor elhallgattatható. gadja ezerszám érkező vendégeit a La Grotta Giusti nevű barlang. Nos, ezt a hegymélyi birodalmat — amely egyébként Firenzétől nem messze tátong —, 1848-ban kőfejtés során fedezték fel. Akik elsőként tették be oda a lábukat, azok egyrészt a gyönyörűnél gyönyörűbb cseppkövek láttán álmélkodtak, másrészt meg azt tapasztalták, hogy a benti hőmérséklet igen magas: majdnem 40 fok a Celsius-skálán. És nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz sem, hogy kiderüljön: a La Grotta Giustiban elhagyja a testet a csúz, kiszökik belőle a podagra — egyszóval tökéletesen tekeregnek, csavarodnak az ízületek. „ az illem kedvéért egy asszonyinget” Mondani sem kell, hogy a „monsummanói csodá”-nak hamarosan híre ment, és . nem kisebb világhírességek zarándokoltak el oda, mint az olaszok legendás szabadsághőse, Garibaldi, a muzsikusfejedelem Verdi, s nem sokkal utánuk a mi Kossuth Lajosunk, aki turini, azazhogy torinói remeteségéből rándult át orvosi tanácsra megízlelni a páradús levegőt. De adjuk is át a szót neki, és idézzük egy 1871-ben Mednyászky Sándorhoz írott levelét, amelyben egyebek között így festi le a néki oly kedvessé lett helyet. „Felölt az ember az illem kedvéért egy hosszú asszonyinget, papucsot húz a lábára, és bemegy a stearin-gyer- tyákkal kivilágított barlangba ..., mulatja magát a szebbnél-szebb stalactitok és stalagmitok bámulásával, s mintegy tízpercnyi ülés után elkezd az ember izzadni.” „Fogalmam sem volt ily tenger izzadás lehetőségéről, de teljességgel nem kellemetlen, mert nincs hőséggel, vértódulással összekötve ..., az ember igen jól érzi magát.” ,,... abban a szép Grottában az én csúzom tökéletesen el lett seperve ...” Az automata nagymama elsősorban a gyermekek számára nagy öröm. Kissé recsegő hangon ugyan, de altatódalt énekel nekik, amikor a szülők társaságbeli kötelezettségeiknek tesznek eleget. 15 különböző gombbal tizenöt különböző német népmese elmondására állítható be a műnagymama. Kezelés közben öreg ajka mesterségesen megnedvesedik. A nagymama a kutyát is elviszi sétálni, és előre küldik, ha a család nem tudja, ki csengetett odakint. Ha netán betörők, akkor csípőből molyirtószer-nagyságú könnygázzal teli golyókat zúdít rájuk. És Kossuth nem lett volna Kossuth, ha a gyógyha- tás okát is el nem kezdi keresni : „... forduljanak a physicához...” — javasolta, mert ott „... vulcanicus erők vannak még activitás- ban ...” A monsummanói barlang titka A szakemberek valóban a fizika eszközeivel derítették ki aztán, hogy a monsummanói barlang azért köny- nyíti meg mind a mozgást, mind a légzést, mert igen magas ott a relatív páratartalom, nagy a levegő radontartalma, erős a negatív ionizáció — mindez pedig számos testi kínra hat áldásosán. Ám aki Európa közelebbi tájain akar gyógyüregekre bukkanni, az viszonylag nem távol, az erdélyi Torján is megtapasztalhatja, miképpen élénkítenek bizonyos gázok és gőzök. Az említett hely már a XVIII. század végén a köszvényesek, fejfájósok, sőt a szembetegek „székely- földi Mekkája” volt, mégpedig azért, mert — egy 1839- es bécsi lexikonszócikk szerint — ott a szénsavval kevert kénhidrogén a barlang falait szublimált kénnel borítja, és a gőzfürdőben _a „kórosok” meggyógyulnak. Ismereteink szerint a torjai büdösbarlang máig nem vált hivatalos gyógyító központtá, míg a szintén erdélyi Parajdon, a helybéli sóbánya majd 200 méteres mélységében több mint két évtizede igen jó eredménynyel kezelik a légzőszervi betegeket. Van tehát bőven példa arra, hogy sok-sok rászoruló javára lehet hasznosítani*azt a „semmit”, amely bizonyos föld alatti üregeket kitölt, és amelynek tanulmányozását immár jó ideje egy külön szerv, a Nemzetközi Barlang- terápiai Bizottság végzi. E bizottság egyébként a tapolcai kúrák sikerére is felfigyelt, s ennek igazán örülhetünk. A. L. Bár az automata nagymama eddig kínált prototípusa annyiba kerül, mint egy autó, nagyobb darabszám gyártása esetén mégis olyan árcsökkentés lehetőségében reménykednek, hogy a széles vásárlórétegek érdeklődését felkelti. Gyártói abban reménykednek, hogy idővel nem lesz már háztartás műnagymama nélkül. Az igazi nagymamák pedig, mint ez már ma is előfordul, elkeseredetten üldögélnek majd a virágos ablakuk mögött, és azon bús- lakodnak, hogy senki sem veszi hasznukat. (Süddeutsche Zeitung) Jön a mű nagymama! H eti umor ét elején — És ez itt kedves látogatóink, Minerva szobra. — És az mögötte a férje? — Nem ... nem volt férjezett. 0 a bölcsesség istennője volt! ★ — Megkérdezhetném a művésznőtől, hány éves? — Ugyan, kedves uram! Hogy is tudnék önnek felvilágosítást adni a koromról, amikor az percről percre változik! * övit ★ — Ha nem tévedek, butaságod egyike éttermünk leghívebb és legrégibb ^iíen- dégeinekh — Valószínűleg. Például még jól emlékszem azokra az időkre, amikor az abroszok még tiszták voltak! e\ ^ tSZ9 — Téged itt nem engifd- hetlek be, fiam — mondja Szent Péter egy orvos telkének a mennyország kapujában —, át kell menned a,hhoz a kapuhoz, ahol' 'ei van kiírva: „Belépés éíak szállítóknak!” ★ — ... Drága barátunk örökre elhagyott bennünket) és ittmaradt utána egyedül fiatal, huszonöt éves özvegye... — Huszonnégy — szakítja félbe a szónokot a könnyekben úszó özvegy. Tanuljunk tanulni A Max Planck Intézet kutatása Bár különösen az öregebb emberek szenvednek emlékezetkihagyásban, ez sok esetben a fiatalabbakat sem kíméli meg. Míg az idős korban elsősorban valószínűleg az agy funkciózavarain alapul, a 40—70 éveseknél a tanulási és emlékezési nehézségek megfelelő gyakorlás révén gyakran kiküszöbölhetőek. Ez az egyike az első eredményeknek, amelyeket F. B. Weinert professzor, az újonnan alapított müncheni Max Planck Pszichológiai Intézet munkatársa, az emlékezetkutatás során elért. A kutatási terv révén azt akarják megvizsgálni, hogy az emberek mit tudnak saját emlékezőképességükről, miként használják ezt a különböző tanulási helyzetekben és a rendelkezésre áljó szaktudás milyen befolyással van a tanulási magatartásra. Fiatalabb emberek a legtöbbször olyan helyzetben vannak — az iskolában, ipari tanulóként, a főiskolán vagy az egyetemen —, amely sokféle tanulási követelményt támaszt. Emellett nyilvánvalóan tapasztalatokat gyűjtenek bizonyos tanulási stratégiákról, és ezek elősegítik a memória jobb teljesítményét. Különböző kultúrák köréből származó gyermekek és fiatalok összehasonlítása során az derült ki, hogy ez a képesség elsősorban az iskolához hasonló körülmények közöjt szerezhető meg. Az elsajátított tanulási stratégiák később újra eltűnhetnek. Sok felnőtt számára talán hiányzik az alkalom, hogy tapasztalatokat gyűjtsön különböző tanulási helyzetekben, más embereket megfigyeljen hasonló feladatok közben, és memóriájuk teljé- sítményét összehasonlítsa a saját emlékezőképességével. A felnőttek gyakran szűk, merev életkörön belül dolgoznak, s az túlságosan kévés, vagy csak egyoldalú követelményt támaszt az emlékezőtehetséggel szemben. De meg kell vizsgálni, vajon a tanulás motivációját egyes esetekben nem lehet-e céltudatosan megjavítani, és hogy mennyire lehet az emlékezőtehetséget gyakorlatok útján edzeni. b
