Népújság, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982Kjúnius 12., szombat összeállításainkban általában a jelenkor vívmányairól adunk tájékoztatást, mintegy a jövőbe mutatva. Ma eltérünk ettől, s a múltba nyúlunk visz- sza. Tudósokról, felfedezőkről írunk, s a korról, amelyben éltek. Szinte önmagát kínálja viszont ehhez a témakörhöz a Dániából kapott hír: néhány vállalkozókedvű fiatal a „vaskorszakba” költözött ... összeállította: Hekeli Sándor Egy természettudós világhírű utazásai Beagle nevű hajójával 1831. december 27-én indult, még mai szemmel is bámulatos merész vállalkozásnak tűnő, hosszú, csaknem öt évig tartó tengeri kőrútjára a világhírű természettudós, Charles Robert Darwin. Sokirányú, gazdag tapasztalatait összegezve (ezen 22 évig dolgozva) megírta és kiadta alapvető művét a fajok eredetéről és a természetes ki- válogatódásról. Az akkori természettudományok fejlődésének új lendületet adva megvetette új, ma is vezérfonalul szolgáló evolúciós elméletének alapjait. 1809-ben született, amikor neves elődje és nagyapja, Erasmus Darwin, az angol orvos, természettudós, egyben költő és filozófus, a származástan eszméjének egyik előfutára már évekkel ezelőtt (1802) halott volt. Egyetemi tanulmányai után, viszonylag igen fiatalon ((22 éves korában) hosszú útra indult azzal a céllal, hogy messze tájakat felkeresve adatokat, megfigyeléseket gyűjthessen az őt érdeklő fő kérdésekre, az élővilág kialakulásának módjára, és a sokféle állat-, ill. növényfaj eredetére, fajtaképződésre és az ember származására. Világkörúti útja mai szemmel is óriási vállalkozásnak tekinthető. Angliából (Falmouth kikötőjéből) elindulva előbb a Kanári-szigetekre hajózott, majd innen az óceánt átszelve Dél-Ame- rika partjaihoz (Sao Paulo- szigetre) ért. Innen Dél- Amerika keleti partja mentén útja Falkland-szigetét érintve és a Tűzföldet megkerülve a kontinens nyugati partjai mentén a Galapagosz- szigetcsoportra érkezett 1835. szeptember 16-án. Az igazán hosszú tengeri út csak ezután következett, hisz átszelve a Csendes-óceánt, Üj- Zélandot, majd Ausztrália délnyugati partvidékét érintve Cocosszigetre jutott, s innen áthajózott' Afrika déli csücskéhez, a J óreménység - foká'hoz. Innen még mindig nem a legrövidebb úton, hanem újra átszelve az Atlanti-óceánt, ismét Dél-Ameri- ka keleti partjához hajózott, s majd onnan tért vissza az Azori-szigeteket is érintve Angliába 1836. október 2-án. Ekkor kezdődött tapasztalatait összegző, szintetizáló munkája. Üt ja során igen sok biológiai és őslénytani szempontból fontos helyen megfordult, s innen jelentős növény-, állat- és őslénytani anyagot is hozott magával. Tapasztalatairól „Egy természettudós utazása a Föld körül” című könyvében számolt be (1839-ben jelent meg). Felhalmozott rengeteg megfigyelését tovább bővítve az angliai állattenyésztők gyakorlati eredményeit tanulmányozta, s az így szerzett új ismereteit a már meglévő tapasztalataihoz kötötte. 1842-ben az angliai Down falu csendes magányába vonult vissza, itt élt és alkotott 1882-ben bekövetkezett haláláig. A növények és állatok háziasítása során bekövetkezett változásairól is írt, majd 1871-ben az ember származásáról és az ivari kiválasztódásról jelent meg könyve. Munkái magyar nyelven is megjelentek. Munkássága, forradalmian új evolúciós elmélete világszerte hamar ismertté vált, s hazánkba is eljutott, és a Magyar Tudományos Akadémia is külső tagjának választotta. Szinte lehetetlen tanításának természettudományos és filozófiai jelentőségét röviden összefoglalni. Hogy a fajok nem állandóak, hanem változóak és alkalmazkodásra képesek, hogy a mai élőlények egyszerűbb ősi formákból való fejlődés során jöttek létre, s hogy az evolúció fő mozgatórugói a természetes kiválasztódás, a létért való küzdelem, az ebben alulmaradtak kipusztítása, az ivari kiválasztás — mindez ma már iskolai tananyag, és széles körben ismert. A darwinizmus jelentőségét nemcsak a benne foglalt eredmények, hanem az a tény is jelzi, hogy szemléletben és módszereiben eleve túlmutatott a megadott kérdések körén. Gondolatvilágát a történetiség hatja át. Ezért vallja a mai filozófia is, hogy a darwini evolúciós elmélet a biológia első leíró korszakának hatalmas tudományos eredménye, elméleti betetőzése. Jelentős hatást gyakorolt a tudományok fejlődésére. A biológusok megtanulták tőle, hogy a fajok egységes eredetűek, a morfo- lógusok azt, hogy a szerveződés az alkalmazkodás eredménye, a genetikusok azt, hogy az öröklékenységet és változékonyságot dinamikus egységben kell szemlélni, a természetfilozófusok pedig a célszerűség vagy tökéletesség történeti kialakulására kaptak magyarázatot. Noha sok vonatkozásban a darwini elmélet kiegészítésre és módosításra szorult a tudományok azóta történt fejlődése alapján, Darwin érdeme azonban elévülhetetlen, mert — ahogy Tyimirjazev is vélte — Darwin elmélete kulcs az ember és a természet sötét múltjának megmagyarázására Dr. Széky Pál Edison nyomában A felfedező Resid efendi Ma, a sztereofonikus lemezjátszók és a magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több mint 100 éve, 1877-ben a kezdetleges hangerősítő berendezés milyen nagy szenzációt keltett. A találmány, a fonográf, Edison telefontechnikai kísérletei nyomán született meg. A készülék bemutatása alkalmával egyesek arra gyanakodtak, hogy hasbeszélő van elbújtatva valahol a közelben. Egyébként Edison sok találmánya közül ezt kedvelte a legjobban, de itt követte el egyik nagy balfogását is. A fonográf ugyanis hengereken rögzítette a hangrezgéseket; ez a megoldás azonban nem versenyezhetett a később általánosan elterjedt gramofonokkal. "De Edison, aki a fonográfok gyártására vállalatot alapított, csak 1915-ben fogadta el a jobb technikai megoldást, és tért át a hengeres hang- rögzítésről a lemezesre. Edison első találmánya egy szavazatszámláló készülék, amely tulajdonképpen egy módosított távíró-berendezés volt, amelyet egyébként többféle változatban, egyre jobb vezetékkihasználással állított elő. Ö alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — más áramköri elemeknek a bevezetésével alkalmassá tette Bell találmányát, a telefont a széles körű alkalmazásra. E témában munkatársa volt a magyar Puskás Tivadar. Valóban korszakalkotó műve azonban a villamos világítási rendszer kidolgozása és a gyakorlatba való bevezetése volt és az első erőmű megépítése. Edison és munkatársainak az érdeme a viszonylag tartós, kis fogyasztású izzólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és és áramelosztó berendezés kidolgozása is. Sokáig lehetne még sorolni Edison találmányait — hiszen haláláig másfél ezret szabadalmaztatott; legtöbbjük némileg modernizált formában ma is él. Kevés fordulatosabb, élvezetesebb könyvet olvastam, mint Vámbéry Armin közép-ázsiai utazását. Vámbéry jó száz évvel ezelőtt — európai voltát eltitkolva — dervisruhába öltözve járta végig Közép- Ázsia hallatlanul elmaradott, zárt országait. Közép-Ázsia területe akkor még'önálló kánságokból állt, amelyek szigorúan elzárkóztak az európaiaktól. Nélkülözések közepette, gyakran életveszélyben, karavánokhoz, zarándokokhoz csatlakozva, de kíváncsiságtól és tudásszomjtól hajtva minden nehézséget vállalt a tudós utazó. „Az élő nyelvek gyakorlati tanulmányozása által óhajtottam meggyőződni a magyar és török-tatár nyelvek közötti rokonság tényleges fokáról, mely az elmélet gyönge világánál oly meglepőnek tűnt előttem” — írta Vámbéry. De Vámbéry igazi tudományos eredménye nem nyelvészeti. (Bár a magyar nyelv eredetének és rokonsági viszonyainak felderítése volt elsődleges célja. Hibás elképzelés alapján, mely szerint a magyar nyelv török eredetű.) Etnográfiai megfigyelései A török faj etimológiai és ethnográfiai tekintetben című munkájában elemzi a török nyelvjárásokat, népességi viszonyokat, szokásaikat. Filológiai munkássága a csagatáj és a mai ujgur, kirgiz, türkmén, üzbég, szárt nyelvekkel kapcsolatos. Tudományos és úti megfigyeléseinek alapja közép-ázsiai utazása volt. A 150 éve, 1832. március 19-én született Vámbéry szegénysorsú családból származott. A fél lábára béna fiú már korán maga kereste kenyerét, házitanítóskodással. Több európai nyelv mellett törökül is megtanult, s a keleti nyelvek elméleti tanulmányozása vonzotta őt a helyszínre. Néhány jóakarója adományából jutott el először török földre — ahol a szabadságharc magyar emigránsai támogatták. Tökéletes török és perzsa nyelvtudása révén bejutott az előkelő török körökbe, még a szultán is fogadta. A gazdag Hüszejn Dáim pasa — akinek házában tanítóskodott — adta neki a Resid efendi nevet, amely hivatalos neve lett a mohamedán világban. „Az oszmánok írott és népnyelve közt lévő eltérésből indulva ki, hittem és reméltem, hogy az Oxuson túl élő pusztai és városi lakók bészédében föllelem a nyelvnek olyan elemeit, melyek határozottabb hasonlatosságot és rokonságot mutatnak a magyarok nyelvével, s hogy ennek következtében fontos felfedezéseket tehetek, és jelentékeny módon hozzájárulhatok eredetünk kérdésének tisztázásához. A közép-ázsiai utazás gondolata tehát jókor belevette magát agyvelőmbe, szüntelenül csak véle foglalkoztam, s míg egyrészről kitartóan rajta voltam, hogy érintkezésbe léphessek Közép-Ázsia kánságaiból Sztam- bulba jövő mekkai zarándokokkal, másrészről épp olyan hévvel szedtem magamba a csatagáj írások minden foszlányát ...” Vámbéry elnyerte az Akadémia támogatását középázsiai útitervéhez. 1862 tavaszán megkezdte vándorlásait Kisázsián és Perzsián át Közép-Ázsiába. Egy év múlva Teheránban csatlakozott egy Mekkából hazafelé tartó keletturkesztánokból álló zarándokcsoporthoz. Fáradságos és életveszélyekkel teli tíz hónap után tért vissza Teheránba. A közép-ázsiai nomád és városlakó népek életét olyan időben figyelve meg, amikor még nem érintette e vidéket a civilizáció, amikor ezek a népek még a maguk hagyományos életmódját folytatták, az idegenektől szigorúan elzárkózva. „Vámbéry európai mivoltát mohamedán dervis in- kognitóval cserélte fel — írja egy mél tató ja —, ám ezt a látszatot a fanatikus és gyanakvó környezettel szemben kellett fenntartania. Turkomán fejvadászok (korabeli rajz) A nyelvek, a vallás, a népszokások milyen alapos és aprólékos ismeretére volt szüksége, hogy európai létére megállja helyét az emberrabló turkománok, a ravasz üzbégek és afgánok között, a vadul fanatikus Közép-Azsiában! Mennyi nyelvi és tárgyi ismereten kellett alapulnia annak a dervisszerepnek, amit kutatásai érdekében magára vállalt! Mennyi lelkierőre volt szüksége ahhoz, hogy béna lábával sántikálva bejárjon óriási távolságokat, megmássza a zord hegyvidékeket, átkeljen a kietlen pusztaságokon, elviselje az éhséget, szomjúságot, hideget, és a halálveszély állandó tudatát!” Utazásai után hazájában rideg fogadtatás, érdektelenség várta. Annál nagyobb tisztelet övezte Angliában, ahol először adták ki könyvét közép-ázsiai útjáról. Londonban tudományos előadásokat tartott, a legmagasabb körök rajongtak érte, a királyi család is bizalmasául fogadta. Vámbéry mégis hazatért, s a budapesti egyetem tanára lett. Több ízben járt még Angliában, Törökországban. Tudományos és gazdaságpolitikai írásokat publikált, a tudományos kutatásnak szentelte életét, egészen 1913-ban bekövetkezett haláláig. Kádár Márta Vaskorszak a XX. században? Az angol vaskorszaki kísérlet résztvevői szalmakunyhóik előtt (MTI külföldi Képszolgálat — KS) Európa több országából is érkezett hír arról, hogy vállalkozókedvű fiatalok vas- korszakot „játszanak”. Dániából, Koppenhágától 40 kilométerre vaskorszaki falut építettek a hajdani élet tanulmányozására. A házfalakat agyagból, a tetőket fűből rakták. Családok egy-két hetet tölthetnek ebben a faluban, s közvetlen tapasztalatból ismerhetik meg a vaskori ember életmódját. A földeket kezdetleges ekével művelik meg, a gabonát tűzkőből készült sarlóval aratják le. Rekonstruált vaskorszaki égetőkemencékben e kor fazekasmunkáinak másait állítják elő, festésre a helyszínen található növényeket használnak fel, az akkori idők módszereivel kovácsolnak szerszámokat stb. A falu mindinkább a történelemoktatás intézményévé válik, évenként mintegy 80 000 látogatója van, s 400 iskola küld oda csoportokat saját tapasztalatok szerzésére. Angliában öt házaspár és egy háromgyerekes család vett részt abban a kísérletben, amelyet a BBC szervezett, hogy filmsorozatot készítsen az i. e. III. században élt britek életéről. A kelta kultúra tanulmányozása után korabeli eszközökkel maguk készítették el lakhelyüket, ruházatukat, eszközeiket, és egy éven át élték elődeik életét, őseikhez hasonlóan a kísérlet résztvevői nyílt tűzön, nyárson a közös lakóépületben készítették ételeiket, sót viszont cserekereskedelemmel szereztek; tojásért, baromfiért vették a televíziós stáb munkatársaitól. Egri Ruhaipari Szövetkezet felvételre keres férfi szabó szakmunkásokat főfoglalkozásban, női szabó szakmunkásokat fő- és mellékfoglalkozásban, valamint női betanított munkásokat varrodai munkára. Jelentkezni lehet: Eger, Dobó tér 6. sz. alatt Ilii. emelet, személyzeti osztályon. A Kalapgyár budapesti központja felvételt hirdet kötődé üzemrészébe női betanított munkás alkalmazására. Előnyös kereseti lehetőség és munkásszállás biztosított. Jelentkezni lehet: Kalapgyár, Budapest, XIV., Gizella u. 44. sz. munkaügyi osztály.
