Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-13 / 110. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 13., csütörtök 5. NDK A jénai Egyetemi Könyvtár ritkaságai A jénai Egyetemi Könyv­tár ritkaságai közé tartoz­nak Martin Luther (1483— 1546) bibliafordításainak ere­deti nyomdai példányai. A Luther saját kezű javításai­val ellátott két wittenbergi nyomat 1536-ból, illetve 1540-ből származik. A jénai egyetem már ala­pítása évében, 1558-ban je­lentős számú középkori anyaggal — énekeskönyvek­kel, ősnyomtatványokkal és reformációs művekkel — rendelkezett. A későbbiek­ben a könyvtár ősi kolosto­rok kéziratos emlékeivel gazdagodott. A nagy értékű könyveket és kéziratokat, akárcsak Weimar ban, itt is Goethe kezdeményezésére katalogizálták. A kivételes értékeket őrző könyvtár épülete a II. világ­háború folyamán alaposan megrongálódott. Tízezer kö­tet — útikönyvek, enciklopé­diák, a Goethe-hagyaték egy része — elpusztult, illetve károsodott. A kézirat- és ős­nyom tatvány-gyű j temény szerencsésen megmenekült, mivel másutt tárolták. A könyvtár a felszabadulás után saját restaurátormű­helyt rendezett be, ahol a pótolhatatlan kincseket ap­rólékos munkával helyreállí­tották. Itt alkalmazták elő­ször az úgynevezett jénai papírhasítási eljárást, amely azóta nemzetközi elismerést vívott ki, s a világ más könyvrestaurátor-műhe- lyeiben is sikerrel haszno­sítják. ' A híres jénai Egyetemi Könyvtár állománya jelenleg 2,5 millió kötet. < JUGOSZLÁVIA A testvériség-egység jelszava Jugoszláviában készülnek a Kommunisták Szövetségének XII. kongresszusára. Mind­egyik köztársaságban és autonóm tartományban már megrendezték a kommunis­ta szövetség kongresszusát, illetve beszámoló-választási konferenciáját. Minden alka­lommal, csakúgy, mint a JKSZ legutóbbi központi bi­zottsági plénumán, külön figyelmet szentelnek az or­szág nemzeti és nemzetisé­gei közötti viszonynak. E hagyományos gyakorlaton túlmenően most időszerűvé teszi ezt az is, hogy tavaly tavasszal Koszovo tarto­mányban albán nacionalis­ta és irredenta hullám je­lentkezett. A szocialista ön- igazgatási rendszerrel szem­ben ellenségesen léptek fel, ami más vidékeken is érez­teti hatását. Nem lehet kampány A JKSZ nemzetiségi poli­tikája évtizedek óta világos és tiszta. A teljes nemzeti­nemzetiségi egyenjogúságon alapul, a testvériség-egység politikáján, amelyet a felsza­badulást követően az ország minden alkotmánya rögzí­tett. A „testvériség-egység” jelszóban tömörített, s az el­múlt évtizedekben a szocia­lista építésben sikerrel ki­próbált elvvel tehát nincs baj. A kérdés: minél telje­sebb gyakorlati megvalósítá­sa, s ennek érdekében a na­cionalizmus, az irredentizmus minden fajtája elleni fellé­pés módja. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején tanúi lehettünk a horvát és a szerb nacionalizmus fellépé­sének. Ezt a Kommunisták Szövetsége, Tito elnökkel az élén, hamarosan visszaszorí­totta. Tito azonban figyel­meztetett: a soknemzetiségű államban a nacionalizmus el­leni harc nem kampány­jellegű, hanem állandó fel­adat. A múlt hagyományát nem lehet máról holnapra eltüntetni, s bizonyos körül­mények között a nacionalis­ta nézetek az önigazgatású szocialista ország egyik vagy másik nemzeténél, nemzeti­ségénél újra tért hódíthat­nak. Drámai példa Lazar Mojszov, a JKSZ KB elnökség tagja a Köz­ponti Bizottság legutóbbi plénumán tartott vitaindító beszámolójában szintén han­goztatta, hogy a JKSZ-nek napjainkban „kitartó és kö­vetkezetes harcot kell foly­tatnia a nacionalizmus minden formája ellen.” A koszovoi ellenforradalmi ak­ció drámai módon megmu­tatta, hogy a nacionalizmus mennyire ellentétes az albán nemzetiség létérdekeivel és mily veszélyes fegyverré válhat a Jugoszlávia és tár­sadalmi rendszere elleni harcban — mutatott rá, és így folytatta: „A jugoszláv dolgozók és az önigazgatási társadalom legfőbb eszmei- politikai ellenfelé ma a kü­lönféle színezetű nacionaliz­mus. Ezért az országunk minden nemzete és nemzeti­sége nemzeti identitásának megőrzéséért és érvényre juttatásáért folytatott állan­dó harcot határozottan el kell választanunk a nemzeti érdekekkel és érzésekkel va­ló visszaéléstől, a naciona­lista romantikától, a míto­szoktól, a régi előjogok meg­őrzésétől, újabb monopóliu­mok megteremtésétől.” Történelmi tanulság Dusán Popovics, a Vajda­sági Kommunista Szövetség tartományi bizottságának el­nökségi tagja a kérdésben így foglalt állást: „A régi __________________i______ Jug oszlávia egyik legna­gyobb problémája a nemze­ti kérdés megoldásának hiá­nya volt. A JKP a népfel­szabadító háború idején ép­pen ezért dolgozta ki nem­zetiségi politikáját, s ezért kapcsolta össze a nemzetek és az ország felszabadítását. A jugoszláv föderációt nem­csak formai okok miatt hoz­tuk létre. Az 1974. évi al­kotmány meghatározza a köztársaságok és tartomá­nyok szocialista önállóságát, egyenjogúságát és együvé tartozását, szolidaritását.” A Szerb Kommunista Szö­vetség, amelynek szerves ré­sze a vajdasági, valamint a koszovói kommunista szövet­ség, egyöntetűen állást fog­lalt a nacionalizmus — köz­tük a nagyszerb nacionaliz­mus — minden megnyilvá­nulási formája ellen. A kongresszusi előkészüle­tek menetében e probléma­körhöz kapcsolódva szilár­dan kikristályosodott az az álláspont, hogy a JKSZ nem lehet föderatív szervezet, ha­nem egységes pártnak kell lennie, mert az a szocialista Jugoszlávia egységének leg­főbb biztosítéka. A közelmúlt napokban a Szlovén, valamint a Crna Gorái Kommunista Szövet­ség kongresszusa, továbbá a vajdasági és a koszovói tar­tományi pártértekezlet hatá­rozatában hangsúlyozta a ti- tói politikai vonal, a nemzeti egyenjogúság következetes folytatását. Ennek jegyében fellépnek mindenfajta nacio­nalizmus, irredentizmus el­len, beleértve a Crna Gorá­ban élő albán nemzetiséggel szemben esetenként tapasz­talt „fenntartásokat.” Esz­mei-politikai harc ez, ame­lyet erősíteni kívánnak, s amelyhez bizonyára eredmé­nyesen járul hozzá a JKSZ június 26-án kezdődő kong­resszusa. Márkus Gyula SZOVJETUNIÓ Tovább épül A BAM vasútvonal egyik már működő szakasza \ A Bajkál—Amur vasúti főútvonal eddig elkészült együttes hossza — amelyen már folyamatos a forgalom — megközelíti az ezer kilo­métert. A forgalom pontos ritmu­sának betartását a legkülön­félébb automatikus rendsze­rek segítik, amelyek alkal­mazása minimumra csökken­ti a vasútvonalak kiszolgáló személyzet számát A vasút mellett hatvan te­lepülés épül. A lakásokkal egy időben építik fel az óvo­dákat iskolákat kórházakat és a kulturális-szolgáltató létesítményeket Nagy fi­gyelmet fordítanak a kör­nyezetvédelemre : a vasút mentén nagy teljesítményű víztisztító berendezésket he­lyeznek üzembe. Szibériában és a Távol- Keleten található a Szovjet­unió nyersanyagkincseinek mintegy nyolcvan százaléka. Évről évre mind nagyobb jelentőséggel szerepelnek ezek a vidékek a Szovjetunió fűtőanyag- és nyersanyag- mérlegéiben. Olyan, minden időben járható, megbízható „ütőérre” van szükség, ame­lyen a nyersanyagok és( az energiahordozók eljuthat­nak az ország más területei­re is. Ezt a szerepet szánták a BAM-nak, amely ezenkí­vül a transzszibériai vasút­vonal tehermentesítését is segít megoldani. Ma a Bajkál—Amur vas­útvonal három részegysége, a tindai, az urgali és a sze- verobajkali üzemel rendsze­resen. A szállítások egyhar- rftada magát az építkezést, kétharmada már a népgaz­daságot szolgálja. A vasút­vonalon elsősorban fával és szénnel megrakott szerelvé­nyek közlekednek, amelyek rakományukat a szibériai fogyasztókhoz és a távol-ke­leti kikötőkbe szállítják, ahonnan exportra kerül. Két személyvonat teremt az időjárástól független, bizton­ságos kapcsolatot Tin da és Moszkva, illetve Tinda és Csita között A Bajkál—Am úr vasútvo­nal az átmenő forgalom megnyitása 1985-re várható. KOREAI NDK J A háromnapos tó Pillantás a tóra BULGÁRIA A tervezők odafigyelnek A Kumgang-hegy tenger­szeme, a kéken fénylő Sandí­tó, Észak-Korea keleti part­ján a Kelet csodáinak egyike. A legenda szerint hajdan négy király vándorolt végig a föld legszebb tájait ke­resve, s mindenütt egy na­pot töltött. A tónál úgy el­bűvölte őket az eléjük tá­ruló látvány, hogy három napig maradtak, a tervezett egy helyett Innen kapta a tó a nevét Samilpo: Három­napos tó. A tó 4,5 km hosszú és kb. 4 méter mély. A kristály- tiszta víztükörből kisebb- nagyobb szigetecskék buk­kannak fel, melyeket fenyő­erdő borít és fehér sziklák díszítenek. Harminchat ki- sebb-nagyobb sziklacsúcs emelkedik ki a tó délnyu­gati részén. A titokzatos sziklák fenyőborította csú­csaikkal valóban kápráztató látványt nyújtanak. Festői a Mongehón szökő­kút, a Kumgang Kapu és a Pongraedae-szikla, ahonnan az egész tó látványa elénk tárul. A Pongrae-barlang a Samil-tóról írt verssorokat őriz falán, melyet ügyes ke­zek 400 éve véstek a kőbe. De az újkori történelem is jelen van a Samil-tó' kör­nyékén. A tóhoz vezető út mentén a Véres Szikla ne­vet viseli az a kiszögellés, ahol 28 koreai hazafi halt hősi halált. A Tízezer csúcs kilátóhoz vezető 28 kilomé­teres szerpentint a háború­ban gyalog járták meg a partizánok. A Hősök dombja is az 1950-es háborúban kapta nevét. A tó nemcsak szép, hasz­nos is — bővelkedik ponty­ban, és másfajta halakban, és ellátja vízzel a közeli több száz hektáros termő­földet. A Samil-tó vize a Kumgang-tenger közvetíté­sével összeköttetésben van a koreai Keleti-tengerrel. A tenger mentén áll a Kum­gang Kapu két egyforma magas sziklából és a tetején levő széles sziklából formál­va. A Manmulsang-tenger (tízezer jellegzetes sziklával) és a Ripsok (Álló szikla) fo­kozzák a Kumgang-tenger szépségét. Nagy „akváriu­mot” őriz itt a víz, ahol hal­fajták százai élnek. Kora délután köd száll a vízre. Felhőbe burkolóznak a hegyek. Fehér pára borít­ja a tájat, csak a tó vize csillog ezüstösen. Kádár Márta Az építészek azok közé tartoznak, akik féltékenyen őrzik művészi álláspontju­kat. Általában igyekeznek elhárítani minden külső be­folyást, különösen ha az nem szakmabeliektől jön. Márpe­dig az építészek alkotásait „laikusok” fogyasztják. Ok laknak az újonnan épült házakban, ők dolgoznak a hivatalokban, tanulnak vagy tanítanak az iskolákban, és járnak a városok, a falvak utcáin, terein. A társada­lom éppen ezért keresi a le­hetőséget, hogy a „laikuso­kat” valami módon bevonja az építészek munkájába. E célt szolgálják a sajtó-, rá­dió- és tévéviták. Nem kötelező, de... A bolgár fővárosban az együttműködés új formáját fejlesztették ki. Két éve megalakult „A szófiai építé­szek barátai” klub. Tagjai neves építészeken kívül új­ságírók, írók, zenészek, kép­zőművészek, rendezők, köl­tők, szociológusok — mint­egy százötvenen. A klub észrevételeit, ja­vaslatait a tervezők haszno­síthatják. A viták rendsze­rint érintik a tervezett al­kotások társadalmi és eszté­tikai jellegét. Az egyik vita egy főútvonal lakóházairól folyt. A vitában a többi kö­zött* megállapították, hogy a típuslakások nem alkalma­sak arra, hogy bennük az emberek pihenjenek és jól érezzék magukat. Az úgy­nevezett modern lakások tu­lajdonképpen „lakásgépek” — állapították meg. A lakó­tömb elszigeteli a benne élő­ket a természetes környezet­től. Az is kiderült, hogy a bolgárok sem szeretnek ma­gasan lakni. Egyébként is az a vélemény alakult ki, hogy Bulgáriában az ötemeletes lakóházaik a leggazdaságo­sabbak. Vita a „Szent Domb”- ról Felmerült az a kérdés, hogy ki a felelős a meg nem felelő építkezésekért. A tér- * vező? Az építtető? Vagy a rendelkezések? Esetleg ma- , ga a lakosság is hibás? S a vita folyt tovább. Végül egy­értelműen kimondták: minél többen vesznek részt a ter­vezésben, minél többen mondják el igényeiket, gon­dolataikat, annál könnyebb lesz az építtetők munkája, annál szebbek lesznek az épületek, a lakások annál jobban megfelelnek majd a leendő lakók igényeinek és 'ízlésének. Több mint száz résztvevő­vel folyt a vita a városköz­pont továbbfejlesztéséről. A megbeszélésről több mint 70 oldal gyorsírói feljegyzés ké­szült. A klubtagok elmond­ták, hogy miképp képzelik el a „Szent Domb”-nak neve­zett városrész új arculatát. A vita heves volt, ami nem csoda, hiszen olyan környe­zetről van szó, ahpl az egye­tem, az Alexander Nyevsz- ki-emléktemplom, az „Avéta Szofia”-templom és a Georgi Dimitrov-mauzóleum áll. Az építészek megfogadták a szót. A vita nyomán új tervekkel álltak elő, amelye­ket ismét a klub elé tártak. A vitáról bőven tájékoztatott a sajtó. Az Otecsesztvo cí­mű folyóirat két teljes szá­mot szentelt az ellentétes nézeteknek. Az Otecsesztven Front című újság pedig kü­lön városépítési rovatot nyi­tott. A klub fellebbezett A vitákban részt vesznek a minisztériumok és társa­dalmi szervek is. Ott hely­ben válaszolhatnak a kérdé­sekre, a bírálatokra. Az Evlogi Georgiev- körút fel­újítására előterjesztett ter­vet a klub tagjai kétszer utasították vissza, bár a ter­vezők körömszakadtáig véd­ték álláspontjukat. A klub fellebbezett, és ennek során az illetékes szervek a bírá­lóknak adtak igazat. A klub rendszeresen mű­ködik. A vezetőség hetenként ülésezik, és havonta legalább 70—80-an vesznek részt a Bolgár Építészek Szövetsé­gében megtartott vitákon. (a- i ) összeállította: Gyurkó Géza A Kumgang-tenger festői sziklái ( (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents