Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-12 / 109. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 109. szám ÁRA: 1982. május 12- szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megújulás Országhatárainkon túl tréfásan azt tartják rólunk: nem is magyar az, aki nem ért a közgazdasághoz. S valóban, országunk közvéleménye élénk érdeklődést tanúsít gazdasági dolgaink iránt, tudván, hogy a gazdaságpolitikai döntések kihatással vannak a kisebb- nagyobb közösségek, de az egyén életére is. Az is tudatosult, hogy csak akkor élhetünk jobban, ha a népgazdaság egész területén a minőségi munka kerül előtérbe, ha mindenütt hatékonyan gazdálkodnak és takarékosan tudunk bánni az anyaggal, az energiával. Nem véletlen tehát, ha ilyen közgazdasági légkörben szinte az egész ország nagy érdeklődést tanúsított a Magyar Tudományos Akadémia közelmúltban lezajlott közgyűlésének, és a Balatonfüreden tegnap befejeződött XXI. közgazdász vándorgyűlésnek. Hiszen mindkét tudományos fórumon arról volt szó, hogy népgazdaságunk miként állt helyt az elmúlt negyedszázadban, s természetesen arról, hogy a jö^ vőben milyen választ tud adni a világgazdaság kihívásának. Erről beszélt az Akadémia közgyűlésén Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója, s erről szólt mindkét tudományos fórumon Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. S mindketten hangsúlyozták, hogy a gazdasági reform nem tekinthető befejezett folyamatnak, sőt reformunk példa az állandó megújulásra. Hiszen a ma kérdéseire mai választ kell adnunk, a holnap kérdésére peidig nyilvánvalóan újabbat. Érthetően, hiszen mind belső feltételeink, mind a külgazdaság állandóan változóban van, s ha azt akarjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése töretlen legyen, állandóan alkalmazkodnunk kell a változásokhoz. Mind a termelést, mind pedig az irányítást tekintve. Éppen lehetőségeinket és feladatainkat szem előtt tartva fogalmazta meg Havasi Ferenc, hogy az egységnyi nemzeti jövedelem termelésére — nemzetközi léptékkel mérve — még mindig indokolatlanul sok tőkét, munkát és importot fordítunk. Vagy azt, hogy jelentős erőfeszítéseink ellenére sem rendelkezünk még elegendő, a népgazdaság zavartalan fejlődéséhez szükséges gazdaságos exportkapacitással. Jelenlegi körülményeink közepette, s akkor, amikor számunkra egyetlen mérce létezik: a világszínvonal — nyilvánvaló, hogy napról napra mindenütt keresni szükséges a megújulás, a többet akarás lehetőségeit. Hiszen termékeink egyre nagyobb hányadát „mérlegre teszi” a világpiac, s ez fokozott alkalmazkodást kíván mindenkitől. Az említett két tudományos tanácskozás is hozzájárul ahhoz, hogy jelenbeli és jövőbeli feladatainkat még inkább tisztázni tudjuk — s rugalmasan cselekedjünk. Kaposi Levente Egyre közelebb kerülünk Budapesthez és a fővárosiak a Mátrához — mondhatjuk az M3-as autópálya egy-egy újabb szakaszának átadásakor. Természetesen nem a föld mozog a lábunk alatt, nem a távolság módosul, hanem az utazás ideje. Autópályán biztonságosan, egyenletesebb tempóban, gyorsab. ban haladhatunk célunk felé. Közismert, hogy az M3-as négy sávján jelenleg Hatvanig közlekedhetünk. Már ez is sokat jelentett az utazóknak, szállítóknak, de Hatvan belső forgalmának túlterheltségén nem enyhített Meddig kell még elviselni a város lakóinak a zsúfoltságot? Mikorra várható az autópálya újabb részének átadása? Erre kértünk választ az építőktől, amikor tájékozódtunk a jelenleg végzett munkálatokról. Dupla „köldökzsinór" A 3-as úton közlekedők néhány hónapja tapasztalhatták a Szőlőskert vendéglő környékén, hogy az útépítők nem tétlenkednek. Sokan azt hihettéjc — így jómagam is —, hogy a nagyréttel útelágazás és a benzinkút között — a régi betonút mellett — már szakaszosan kiépített két sáv is az autópálya része. Tévedtünk. Az autópálya jellegű út Gyöngyösről vezet majd az M3-as — úgynevezett — nyugati csomópontjához, meggyorsítva a Mátrába haladó forgalríat. A mintegy 7 kilométeres útszakaszt az Egri Közúti Építő Vállalat készíti el, megközelítően 100 milliós értékben. Mint Törő Imre főépítésvezető elmondta, a gyöngyöshalászi útelágazásig hét hidat szélesítettek ki a két új sáv kialakítása közben. A munkálatokat idén szeptemberig szeretnék befejezni, de a forgalom csak akkor indulhat meg, ha a halászi elágazástól a Jó szerencsét utcáig a már elválasztó sáv nélküli, városi jellegű, négysávos út is elkészül. Ennek átadása a jövő év tavaszán várható. Egyébként 1983 áprilisa a határidő az M3-a& autópálya átadására is. A hatvani—salgótarjáni elágazástól a gyöngyösi nyugati csomópontig 15 kilométer hosszúságban már ott kígyózik a szántóföldek, gyümölcsösök között a négysávos sztráda. Laikus szemmel nézve akár meg is indulhatna rajta a közlekedés, ha a felezővonalakat felfestenék, a közlekedési . táblákat elhelyeznék. Áprilisig türelmet! — A forgalom indításával még várni kell — hangoztatja nem Ids nyomatékkai a szakember, Lőrincz Sándor, a Betonútépítő Vállalat Hatvani Főmérnökségének főépítésvezetője. — Sajnos, néhány kíváncsiskodó, vagy felelőtlen személy ezt nem veszi figyelembe. Pedig ha ráhajt a forgalom elől elzárt autópályára, nemcsak szabálysértést követ el és balesetveszélyt idéz elő, hanem kárt is okoz. Az útra fölhordott sarat ugyanis az aszfalt záróréteg leteritése előtt el kell távolitanunk. A látványos munkákat már nagyrészt befejeztük. Még ez év első felében elkészítjük a keresztező utakat és a régi 3-as út végleges terelő nyomvonalát. Júliusban és augusztusban kerül az autópályára az érdesített aszfaltréteg, majd a felfestés is megtörténik. Minden olyan munkát, amit a hideg, a fagy hátráltatna, még ebben az évben szeretnénk elvégezni, hogy jövő év áprilisában a lépésről lépésre történő alapos műszaki átadást semmi ne akadályozza. Munkálataink a tervek szerint haladnak. A beszélgetés során a legmeglepőbb az volt, hogy csúcsidőben, amikor valamennyi vállalkozó jelen van az építkezésen, a foglalkoztatottak szánta alig 70—75. Ez a magas fokú gépesítésről árulkodik. Mint elmondták, nem a nagyobb földmunkák állítják igazán nehéz feladat elé az útépítőket, akkor van gond, ha néhány köbméter földet kell odébb lapátolni. Nyáron — s ez hagyomány már az M3-ason — négy turnusban KISZ-es fiatalok segítik építőtáborozással az autópálya elkészültét: vízelvezető árkok burkolását végzik majd. Százezres lépték Bombolya László építésvezető, aki végigkalauzol bennünket a Hatvan—Gyöngyös közötti útszakaszon, néhány ■ számadattal egészítette ki a hallottakat. Tizenkét hidat, illetve nagyobb átereszt kellett itt kialakítani. A patak- átereszeknél a hatvani főmérnökség költség- és idő- megtakarító újítását alkalmazták: néhány milliméter vastag összeszerelhető héjszerkezet és az erre terített beton fölött fut a pálya. Maga az út ötrétegű, alul két beton-, fölül három aszfalt- réteg alkotja, vastagsága 52 centiméter. Nemcsak a költségekről kell milliós nagyságrendben beszélni — egy kilométer építési költsége 65—70 millió forint. Az útépítés során 160 ezer köbméter földet mozgattak meg, százezer köbméter betont és 190 ezer tonna aszfaltot használnak feL Érdeklődtünk arról is, hogy* a jövő mit ígér? A gyöngyösi nyugati csomóponttól tovább folytatják az építkezést, Gyöngyös megkerülésével Detkig félpályás (kétsávos) út készül el a tervek szerint 1985-re. A továbbiakról! a költségfedezet függvényében a következő ötéves terv kialakításakor születik döntés. Virágh Tibor A dupla „köldökzsinór” Gyöngyöst köti majd A készülő hídon vezetik át a régi 3-as út össze az autópályával forgalmát az autópálya fölött (Fotó: Szántó György) Losonczi Pál látogatása Pest megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden kétnapos látogatásra Pest megyébe érkezett. A megyei pártbizottság székházában Cservenka Ferencné első titkár, Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke és a megyei pártbizotság titkárai fogadták. A VI. ötéves terv és a XII. pártkongresszus határozatainak eddigi megvalósításáról a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, szociális helyzetéről Cservenka Ferencné tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét. Az Elnöki Tanács elnöke a tájékoztató után — a megye vezetőinek kíséretében Budaörsre látogatott, ahol megtekintette az új lakótelepet, majd felkereste a Sasad Termelőszövetkezetet, ahol Czinczok György, a közös gazdaság elnöke fogadta, s számolt be a szövetkezet munkájáról. Elmondta, hogy tavaly csaknem kétmilliárd forint árbevételt könyvelhettek el, nyereségük meghaladta a 194 millió forintot. Losonczi Pál ezután megtekintette a Budatej üzemet, amelyet a Sasad Tsz tíz gazdasággal közösen hozott létre, hogy a főváros melléki budai járást ellássák tejtermékekkel. A látogatás következő állomása a közös gazdaság műszer- és elektronikai részlege volt; az itt dolgozók évente mintegy százmillió forint értékű műszert, berendezést készítenek a mezőgazdaság számára, különböző kutatóintézeteknek. Losonczi Pál Pest megyei programjának első napján végezetül a Sasad Tsz központi dísznövénytermesztési telepén folyó munkával ismerkedett. Milliókat érő ötletek Zöld utat az újításoknak A műszak szellemi alkotások növekvő száma és értéke jelzi, hogy hazánkban az újítók és feltalálók szorgalma az ötödik ötéves tervidőszakban fellendült, s a fejlődés 1981-ben folytatódott. A hasznosított újítások száma csaknem másfélszeresére, a kifizetett újítási díjak összege s a hasznosításból származó eredmény majdnem kétszeresére emelkedett az előző tervidőszakhoz képest. Egyes területeken azonban megtorpant, átmenetileg visszaesett az újítók aktivitása. Továbbra is kevés a munkavédelmi, a szervezési vagy a beruházásokat könnyítő újítás. Az újítások elterjesztése rendkívül lassú, a bevezetett újításoknak alig 1—1,5 százalékát veszik át más vállalatok. Az újítók és feltalálók május 15-i országos tanácskozása alkalmából az MTI munkatársai olyan vállalati példákat kerestek, ahol az újítók kezdeményezései zöld utat kaptak, megvalósításukkal nem késlekedtek, így a várt haszon sem maradt el. A Magyar Hajó- és Darugyárban ösztönzőleg hatottak a módosult feltételek, s az év első négy hónapjában csaknem 300 ötletet nyújtottak be a vállalat dolgozói, kollektívái, 25 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Az exportra kerülő portáldaruk markolóihoz szerkesztett automata irányító egység például évente 1,3 millió forint hasznot hoz a vállalatnak. Eddig csak importból tudtak beszerezni ilyen vezérléseket. Az Egyesült Izzóban átmenetileg sem esett vissza az újítási kedv, a legutóbbi időben pedig tovább fejlődött a mozgalom. Ebben közrejátszott, hogy egy-egy' ötlet megvalósulásának átlagos ideje egy hónapra csökkent. Az egyik legsikeresebb idei újítást a szolgáltatóágazat dolgozói adták be. Lényege: a wolframgyártás- nál keletkező 10 000 kalória fűtőértékű hidrogént megfelelő keverés után más üzemek fűtőenergiaként hasznosítják. A hidrogént eddig szabadon a levegőbe engedték. Ezentúl egy csőrendszer segítségével — amellyel körülvették a gyártósorokat — a xenonlámpa és a kemény- üveggyártó csarnok kemencéihez vezetik az értékes fűtőanyagot. Ezzel évi másfél millió forintnyi energiát takarítanak meg. A Csepel Művek Szolgáltató Vállalatánál olyan elektromos vezérlést készítettek, amely elősegíti egyes nagy teljesítményű berendezések üzembiztosabb működését, lényegesen csökkentve az üzemzavarokat és az állásidőt is. A szolgáltató vállalat kollektívája a legeredményesebb csepeli újítók közé tartozik, egy év alatt különböző ötleteikkel négymillió forinttal növelték a vállalat nyereségét. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál az év első négy hónapjában 10 százalékkal több újítást nyújtottak be a dolgozók, mint tavaly ilyenkor. A kifizetett újítási díjak ennél is nagyobb mértékben, 34 százalékkal emelkedtek. Az egyik leghasznosabb újítást műszerészekből és villany- szerelőkből álló csoport készítette el. Automatikus akkumulátortöltő egységet szerkesztettek, amivel mindennap három ember munkáját helyettesíthetik. Az új készülék automatikusan kapcsol a feltöltés után és megvéd a túltöltéstől. A Nagykanizsai Építőipari Szövetkezet asztalosüzemének dolgozói több milliós beruházástól mentesítették munkahelyüket olyan fűtő- rendszer megtervezésével, amely csak 50 000 forintba került. Fűrészporral és fahulladékkal üzemelő hőlégfúvót terveztek a gázolaj- vagy pb-gázkészülékek helyett Korábban az ilyen hulladékot évente vagy 500 tonnát kidobtak. Az új berendezéssel, a hulladékhasznosítással, több tízezer liter olajat lehet megtakarítani. Mivel sok más fafeldolgozó üzem is alkalmazni kívánja az eljárást, a kanizsaiak egy másik újítást is kidolgoztak, amellyel a sok száz tonna fahulladékot, mezőgazdasági mellékterméket tömörítik, brikettesítik. Megyénk vállalatai — mint arról már beszámoltunk — a közelmúltban újítási kiállításon és börzén mutatták be a dolgozók legértékesebb alkotó ötleteit. Ez volt az első ilyen alkalom, hogy a különböző szakmák képviselői bemutatták egymásnak, mit lehetne esetleg másutt is alkalmazni az újí- tásokbóL A nagy érdeklődést bizonyára több üzletkötés is követi majd; a börze tapasztalatainak összegző értékelését a napokban készítik el a szervezők. Igen sok, a piacképesebb termékek előállítását szolgáló újítást is láthatunk ezen a kiállításon. A Mátravidéki Fémművek bemutatóján például a csiszolt palástú aerosol palackok voltak láthatók: a külföldi vevők körében ez most a népszerű: a csiszolóberendezést újítás alapján készítették el. Finomszerelvény- gyári újítás, amely az energiatakarékosságot szolgálja: az automatikus világításszabályozós. Az automatika a külső fényerőt érzékelve szabályozza az üzemek világítását.
