Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. május 9., vasárnap „Mit ír elő a jogszabály’?’ jeligére, Eger A levélből néhány elem hiányzik ahhoz, hogy az egész kérdéskört megvála­szolhassuk. A pontokba sze­dett kérdéseikre az alábbia­kat válaszolhatjuk: ad 1. A házadét a tulaj­donos köteles fizetni. A tu­lajdonos jelen esetben rosz- szul fogja fel a dolgot és önöknek módjuk van arra, hogy a fizetésre rászorítsák. (Szeretnénk, ha ebben az ügyben legalább felkeresné jogtanácsosunkat a fogadó­órák egyikén.) ad 2. Ha a tulajdon a férj nevén van kizárólagosan, a házastársat a lakás haszná­lati joga illeti meg Ha a volt feleség az ingatlanon kimutathatóan és bizonyít­hatóan akkor és úgy ruhá­zott be a különvagyonból, amikor a tulajdonos azt meg­engedte, vagy tűrte, kérheti a beruházás értékének ará­nyában az ingatlanra vonat­kozó résztulajdonának a megállapítását a bíróságtól. ad 3. Az örökhagyó vég- rendelkezhetik úgy is, hogy egyenesági örököseit indok­kal vagy anélkül kizárja a hagyatékból. Ez a végintéz­kedés azonban nem jelent akadályt a köteles rész irán­ti igénnyel szemben, hacsak nincs olyan bizonyíték, amely szerint az örökös valóban méltatlan az öröklésre. Az külön kérdés, hogy itt — házingatlanról lévén szó — a lakás használatának a kér­dése más jogszabályok által szabályozott és rendezhető. Sz. J., Gyöngyös: Az tény. kérdés, hogy a ház biztosít­va van-e, és hogy a köt­vényben mire vállal kötele­zettséget az ÁB. Az- viszont helytálló, hogy a szomszéd kárát az ÁB térítette, mert a bekövetkezett kárt ő nem háríthatta el. G. M., Eger: Az 1981-ben történt felmondás alapján nem lehet 1982-ben pert in­dítani a bíróságnál a fel­mondás érvényessége Okából, mert erre a keresetre a Pol­gári perrendtartás szigorú határidőket rendel, azokat be kell tartani. Az még kü­lön vizsgálandó esetünkben, hogy az albérlő milyen ma­gatartást tanúsít, elköltő, zött-e a bérletből, mennyi ideje tartózkodik távol, mi­ért, miért hagyta vissza hol­mija egy részét, mennyi ide. je nem használja a szobát stb.? F. I., Hatvan: Az állam­igazgatási hatóság bírságoló határozatát megfellebbezte. A beküldött elsőfokú határozat és a fellebbezési indoklás tar­talma szerint a másodfokú államigazgatási határozat sem lehet más, minthogy az ön mulasztását megállapítva jogosnak találja a bírságo­lást. Az alapeljárás utólagos kritikájára a megadott mun­kának a megadott határidő­re történő elvégzését nem pótolhatja. Ha úgy érzi, hogy az eljáró szakközeg nem állt hivatása magaslatán, keresse meg annak felügyeleti-fe­gyelmi hatóságát, hátha az ellenőrzés fényt derít az ügy­re és hatósági kezdeményezés történik az ön által vélt vagy valós hibák korrigálá­sára. B. Z.-né, Átány: A nyugdíj mértékét a kö­zölt adatokból kiszámítani nem lehet, bár a letöltött és beszámolható éveket két vál. tozatban közli, és így mind­két időtényező figyelembe­vételével ki lehetne szorozni a nyugdíj havi összegét. Ha a kiszámítás alapjául szol­gáló három év átlagát közöl, te volna Abból ugyanis, hogy jelenleg mennyi az alapbére, nem következik az, hogy az átlagbér is ugyan­ennyi lenne Vagy kevesebb, vagy magasabb az összeg, így ezt a „prognózist” adat­hiány miatt sem teljesíthet­jük. Összefogás eredménye a sarudi ABC-áruház Április 28-án régi álma valósult meg Sarud község szövetkezeti tagságának, la­kosságának: átadtuk rendel­tetésének az új ABC-áruhá_ zat. A 330 négyzetméteres áru­ház a füzesabonyi áfész tu­lajdona, melyet a szövetkezet építőipari részlege hét hó­nap alatt épített fel előre­gyártott elemekből, ötmillió forintba került. A SZÖVOSZ kétmillió forint támogatást nyújtott a többit a szövet­kezet biztosította. A szövetkezet tagsága cél­részjeggyel támogatta a há­lózatfejlesztési programot, a befektetett társadalmi mun­ka értéke meghaladta az öt­venezer forintot Az ABC-áruházban az alapvető élelmiszereken kí­vül megtalálható valameny- nyi apró — bár fontos — iparcikk, textil, műszaki áru, mezőgazdasági szerszám, amit a község lakosai keres­nek. Äz egység átlagkészlete az egymillió forintot meghalad­ja. A modem berendezések, az esztétikus vásárlási körűimé, nyék az áruházát nemcsak Sarud község, hanem a kör­nyező települések bevásárló központjává avatják. Hosz- szabb távon biztosítja az ABC az üdülőkörzet kialakí­tásának, horgászoknak napi cikkekkel való ellátását. Jakab Lajos Sarud CB-sek klubnapján (Tudósítónktól): Még a szomorkás idő sem tudta elrontani a jó hangu­latot, amellyel vasárnap reg­gel útnak indult a CB-rádió- sok karavánja Síkfőkút felé. A CB-sek első közös ldrán_ dulása volt ez, és most sze­mélyesen is megismerked­hettek egymással. Több mint ötvenen jelentkeztek a meg. beszélt időben, s hogy senki­nek sem volt ideje unatkoz­ni, annak az volt az oka, hogy felnőtt és gyermek egy. aránt megtalálta a megfele­lő szórakozást. Volt többfaj­ta verseny, mókás vetélkedő, fejtörő és ügyességi játék. Sok pedagógus és óvónő megirigyelhetné azt a kifogy­hatatlan ötletgazdagságot, amellyel Bárdos József né összeállította és megszervez, te a kirándulás programját és fáradhatatlan jókedvvel tudta összetartani a társasá­got. Az ebédről „Dombi”, az ügyeletes szakács és segítő kuktái gondoskodtak. Bőven jutott idő a CB-s gondok megbeszélésére is. A 80 66 PL (ez egy hívószám) egy óriás antennát készül felszerelni. Egy másik készülék tulajdo­nosának egy egészen távoli adást sikerült fognia. Min- • denki elmondta tapasztala­tait, véleményét: élénk esz­mecsere folyt a fiatal klub tagjai között. Hagyományteremtő kirán­dulás volt ez, mert elhatá­rozták, hogy minden május első vasárnapját — hason­lóan a mostanihoz — a sza­badiban fogják eltölteni. Jó példá ez arra, hogy így is lehet tartalmas és szórakoz­tató klubéletet teremteni. Marosi Agnes Válaszol az illetékes Magántaxik Egerben Az április 25-én megjelent „Kezdeti nehézségekkel ma­gántaxik — versenyben” cí­mű cikkünket nem hagyta szó és információ nélkül a 4. számú Volán. Tájékozta­tását az alábbiakban adjuk közre: „Az illetékes tanácsi szer. vek döntik el, hány enge­délyt ad ki magántaxi fu­varozásra. Nem tekintjük a magán­taxik belépését konkkurren. ciának — az utas dönti el, mivel kíván utazni. Törek­vésünk, hogy taxisaink ud­varias, kulturált utazást biz­tosítsanak utasaink részére. A régi taxiállomást hatósági intézkedés szüntette meg a sétáló belváros érdekében. Értesüléseink szerint az ott létesített fizető parkírozó helyeket nem szüntetik meg, tehát ott nem lesz magán­taxiállomás sem. A magántaxik belépésével célszerűbb a szolgáltatást ott bővíteni, ahol — példá­ul a Csebokszári-lakótelepen, az SZTK-nál, vasútállomás­nál — a forgalom és az igény valóban indokolja. A fővárosban sincs kije­lölve köztér a magántaxisok részére, a megyeszékhelye­ken sem történt ilyen irá­nyú intézkedés. A vállalat nem növelte a taxik számát, de megkét­szerezte a taxik forgalmi ide­jét azzal, hogy egy taxira két gépkocsivezetőt rendsze­resített. A megye városai­ban a Volán-taxik létszáma elegendő, bár kétségtelenül vannak esetenkénti csúcsfor­galmi időszakok, amikor a magántaxikkal együtt sem lesz elegendő létszám a pil­lanatnyi igényhez képest.” Már nem kell kerülgetni Az április 27-i számunk­ban megjelent írásunkra — Már most kell kerülgetni volt a címe — a KPM Köz­úti Igazgatósága az alábbi­akban válaszolt: A közúti jelzőtáblák el­helyezése valóban csak a „szigorú szabályok” betartá­sával történhet. A táblákat tartó oszlopok számát és helyét a tábla­méret és a szélnyomás ha­tározza meg. A képen látható táblák el­helyezése még csak a fény­képezés idején történt, te­hát nem a végleges állapot. A járdát 1,25 méternél keskenyebbre szűkítő köz­benső oszlopok kiváltása­eltávolítása a tartószerkezet átalakításával a közeljövő­ben történik meg. Panelbunkók A falrafirkálások reneszánszát éljük — legalábbis itt, Egerben. Talán emlékeznek még néhányon, hogy a közel­múltban fotóval illusztrált cikk jelent meg a belváros frissen rendbe hozott műemlék házait elcsúfító firkákról. Az elnevezés már nem fedi a valóságot, hisz ezeket a „lóbetűkből’’ álló címszavakat nem firkálják, hanem fes­tékszórós dobozokból spriccelik. így azután megvan az az előnye, hogy időtálló. Csak a vakolattal együtt távolít­ható el. Az említett fotó a Kossuth Lajos utca és a Klapka György utca közötti „átjáró udvar" egyik házának oldal­falát örökítette meg, A cikkben pedig a vandalizmust el­ítélő sorok után egy felszólítást lehetett olvasni: Jobban tennék ezek a névtelen és arcátlan fiatalok, ha a várost szépítő társadalmi munkásokhoz csatlakozva ők is inkább a parkokban található padok lefestésében jeleskednének. Sikerélményként könyvelheti el az újságíró, hogy nem maradtak pusztába kiáltott szavak a gondolatai. Már másnap megjelent egy hagyományőrző — tehát igazi — krétafirka ugyanazon a falon: „Padot nem festünk.” örül­het az ember gyereke; létrejött a korunkban olyannyit emlegetett, gyakran nélkülözött emberi kapcsolat, a dia­lógus. Igaz, név nélkül, de legalább eredeti módon és őszintén. Meglehet, hogy ugyanezek a kezek róják fel itt is, ott is a falakra újabban — dicséretes módon — szintén kré­tával azt a talányos és meghökkentő szóösszetételt (vagy összetett szót?), hogy panelbunkók. Csak így lazán, töb­bes számban. Mint információ, ez a közlés még kissé hiá­nyos. Gondolom, csiszoltabb változatokra is számítha­tunk ... Kicsit eltöprengve az infantilis kreativitás újabb látleletein egy gyerekkori csúfolódó jutott eszembe: „Aki mondja másnak, gondolja magának!” i. s: f. Eger. Privát levél közügyben Privatizálás — így hívják az újságírók szakmai berkei­ben azt az etikailag meg nem engedhető magatartást, ami­kor az újságíró saját ügyé­ben forgatja tollát. Privati­zálás — erre vállalkozom most, aki bár újságíró, de állampolgár és egy bérház lakója is egyben. E szép bér­ház különben (!) hangulatos környezetben, a Szarvas Gá­bor utca 7-ben található, e sorok írójával együtt, még vagy negyven család ottho­naként. A kulturált otthont feltétlenül helyes megfogal­mazásnak tartom, ami a fa­lakon belüli körülményeket illeti. De a falakon kívül... Szemét! Nem egyszerű, szerény, itt-ott eldobált, ta­pintatlan szemét, hanem dur­va, ordenáré, szemet és or­rot riasztó szeméthalom dí­szeleg immáron hetek, sőt hónapok óta a ház falához rögzített, soha ki nem taka­rított és csak ritkán ürített kukákból és környékéről. Aki ebbe az utcába belép, az riadva hőköl meg a trá­gyadomb láttán. És mi lesz, ha jön a meleg! Akár az ájulás is környékezheti majd? Nem tudom, hányszor kö­teles hetenként a szemét el­távolításával megbízott szer­vezet e munkát elvégezni, nem tudom, a ház mesteré­nek valóban „mestersége-e” a szeméttároló rendben és karbantartása. Csak annyit tudok, hogy a házban és környékén rengeteg a gye­rek, akik megtanulnak ví­gan szemetelni, még a lép­csőházban is, mert értelmet­len rájuk szólni, hisz ott az „antipedagógia”, a szennyes, piszkos szeméttároló. Ezt a levelet a tisztelt szer­kesztőnek írtam, bízva ab­ban, hogy józan belátása szerint, ezt a privatizálást nem tekinti egy újságíró ma­gánügyének, hanem egy vá­rosrész és lakói közügyének. Gyurkó Géza, Szarvas Gábor u. 7. Eger Nem tekintem: Gyurkó Géza főszerkesztő Nagytálya hivatalos buszmegállót kér! Jogos-e minden panasz a Márka Szervizre? A Pf. 23-ban közöltük H. Kiss Gabriella olvasói , pa­naszait. Az UNIVERSAL Szerviz azonnal válaszolt az írásra: „A levél a Márka Szerviz munkáját állítja a közvéle­mény elé, negatív túlzások­ba esve, kissé elfogultan és a valóságnak meg nem fe­lelő számadatokkal alátá­masztva. Megemlítünk néhány tényt: A szóban forgó mosógép 706. tip. BIO Super. Eredeti üstöt nem tudunk beszerezni. Ezt a Hajdúsági Iparművek telexezte. A 800- as készlet 707^es típusú. Szervizünk dolgozója el is mondta H. Kiss Gabriellá­nak, hogy a 707 tip. üstöt be tudjuk építeni a mosó­gépbe, de a hátlapját cserél­ni kell és ez 80ö—1000 forint körüli többletkiadást jelent. Ilyen előzmények után már érthetőbb az ügy, és a levélíró nem is tesz említést arról, hogy a javítást a gyár szerelői nem végezték el. Hogy egy teljes napi pró­bálgatás után sikerült az üstöt beépíteni a típuskü­lönbség miatt, bizonyítja, hogy a 706-os és a 707^es közt jelentős a különbség. A közölt kiegészítések nél­kül á panaszos levele sok­éves működésünk olyan kri­tikáját jelenti, ami nem fe­lel meg a valóságnak,” Van ugyan egy megálló a Lenin út 37—39. számú ház előtt, rendes buszváróval, padokkal, de itt „hivatalom san” nem áll meg egy au­tóbusz sem, amely Eger— Makiár—Egerfarmos—Füzes­abony között közlekedik. A nagytályiadaknak jó egy kilo­méternyit kell gyalogolniuk, az első, hivatalos makiári autóbuszmegállóig, ha Eger­be, vagy máshová akarnak utazni. Egész új település van a nagytályai nem hi­vatalos megálló körül, s nem kevés azok száma, akik rendszeresen, nap mint nap utaznak. Szóvá tettük a meg­álló ügyét a legutóbbi falu­gyűlésen is, de közérdekű panaszunkat azóta sem or­vosolták. Hogy miért nem áll meg nálunk a busz? Azt mondják: nagyon közel van a makiári megállóhoz. Erről a közelségről a nagytályai gyaloglók tudnának igazán érdemben szólpi. Nagytálya város környéki település. Nincs messze az idő, hogy közigazgatásilag is Egerhez csatolják. A falusi ember is városi életformára vágyik. A falun élő emberek igényei semmivel sem ala­csonyabbak, mint a városia­ké. A nagytályaiaknak most még meg kell köszönniük azt, ha az autóbuszvezetők mégis megállnak a nem hi­vatalos megállóhelyen. Ebhez ’ az intézkedéshez nem kell pénz, csak jóindu­lat! Kuharik János Nagytálya

Next

/
Thumbnails
Contents