Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 8., szombat 13. A gyermek szereplési vágya Csipkemintával Mellbőség: 94 centiméter. Hozzávalók: 25 dkg RÓMA fonal, 2,5-es, 3-as kötőtű. KÖTÉSMINTÁK Patentminta: 1. sor. 2 sima, 2 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fordított-szemeket kötünk. Alapminta: a leszámolható ábra szerint dolgozunk. A páros sorokban, a munka baloldalán fordított szemeket kötünk. Egy mdntais- métlődés 14 szem. Az 1.—28. sor ismétlődik. Szempróba: 29 szamX40 sor = 10 cm. MUNKAMENET: Háta: 2,5-es kfitfitűvel 118 szemre kezdjük, patentmintával 10 cm magas kezdörészt kS- tünk. A munkát 3-as kötőtűvel alapmintával folytatjuk. Az első sorban, arányos elosztással 9 szemet szaporítunk (127). A kezdéstől számított 43 cm elérése után a munkadarab középrészén lefogyasztunk 35 szemet. Ezután az oldalrészeken megmaradó 46 szemet azonos szem-, és sorszámmal, a nyakszélen fogyasztással folytatjuk. A belső nyakszélen minden 2. sorban lefogyasztunk 5X2 szemet. A megmaradó 36 szemet, a vállmagasság elérése után, egyenként lazán - lefogyasztjuk. Eleje: a hátrésszel azonos szem-, és sorszámmal, mintával, vállfogyasztássa] kötjük. A Volt egyszer egy szegény asszony, annak egy semmirekellő, lusta, szófogadatdan fia. Az asszony látta, hogy ennek a gyereknek semmi hasznát nem veheti, szolgálónak adta hát egy kocs- mároshoz. Azt mondta neki a kocsmán*: — Giufá, menj a tengerpartra és mosd el ezt a tömlőt, de alaposan ám, különben eltángállak. — Giufá elment a tengerhez a tömlővel, és ott csak mossa, mossa, egész délelőtt mo6ta. Aztán azt mondja magában: —• Most honnan tudjam, jól el van-e mosva: kitől kérdezzem meg? — A parton nem volt senki, a tengeren viszont látott egy nagy hajót, éppen kifutott a kikötő bői, Giufá elővette a zsebkendőjét, és kétségbeesetten integetni, kiabálni kezdett: — Hahó! Ide jöjjenek! Ide jöjjenek! A kapitány így szólt: — A partról jeleznek nekünk. Közelítsük meg, ki tudja, mit akarhatnak, talán a kikötőiben felejtettünk valamit ... — Partra szálltak egy dereglyével, és lám, Giufá volt ott. — Na mi van? — kérdezte a kapitány. — Mondja meg, jó uram, jól el van mosva ez a tömlő? A kapitány dühében majd szétpukkadt, s gondolt egyet, fogott egy pálcát, és úgy elverte Giufét, csak úgy porzott. És Giufá sírva,: — Hát hogy kellett volna szólnom? — Azt kell mondanod: hadd fusson, uram! Így visszanyerjük az időt, amit miattad elvesztegettünk. Giufá a veréstől sajgó vállára vette a tömlőt, és elindult a mezőn, ezt hajtogatva: — Hadd fusson uram, hadd fusson uram, hadd fusson, uram. Találkozott egy vadásszal, aki egy nyulat vett célba éppen. És Giufá: — Hadd fussan, uram, hadd fusson, uram... és a nyúl felugrott és elszaladt. A vadász: — Ej, ebadta! Még csak te hiányoztál nekem! — és fejbe verte a puskatussal. És Giufá sírva: — Hát hogy kellett volna szólnom? — Azt kell mondanod: — öld meg, uram! kezdéstől számított 41 cm elérése után a középrészen nyakfogyasztást kezdünk. Lefogyasztunk 31 szemet, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 6X2 szemet. ÖSSZEÁLLÍTÁS: Az oldalszéleket szem-, és sortalálkozás szerint alapvastagságú fonallal összevarrjuk. Az eleje nyakkivá- gés szemeire 168 szemmel, a háta nyakkivágás szemeire 128 szemmel, 2,5-es kör- kötőtűvel felszedjük a szemeket, patentmintával, körbehaladó sorokkal 18 cm magas, visszahajtható pántot kötünk. Végül a szemeket az alapszemeknek megfelelően lefogyasztjuk. Giufá elindul tömlővel a vállán és ezt ismételgeti: — öld meg, uram... És kivel találkozik? Két viszálykodó- val, akik egymásnak estek. És Giufá: — öld meg, uram... — Ennek hallatára a két viszálykodó szétválik és Giufának esnek: — Élj gyalázatos! Azért jössz, hogy fokozd a viszályt?! — és nagy egyetértésben és szeretetben ütlegelni kezdik Giufát. Ahogy szóhoz jutott, sírva kérdezi Giufá: — Hát hogy kellett volna szólnom? — Mit kell mondanod? Azt kell mondanod: — Válaszd szét őket, uram! — Akkor válaszd szét őket, uram, válaszd szét őket, uram... hajtogatta Giufá, folytatva útját Találkozott egy ifjú párral, akik épp most jöttek ki a templomból az esküvőjük után. Amint meghallják — válaszd szét őket, uram, — a férj felpattan, lecsatolja derékszíját és neki Giufának. — Te vészmadár! Azt kívánod, hogy elváljak a feleségemtől? És Giufának nem volt mit tennie, földre vetette magát, mintha meghalt volna. Amikor odamentek hozzá, hogy felemeljék, és ő kinyitotta a széniét, megkérdezték: De hát, hogy jutott eszedbe ilyent mondani az ifjú párnak? Ékre ő: — Hát hogyan kellett volna szólnom? — Azt kell mondanod: örvendezzenek, uram Fogta a borostömlőt Giufá és elindult, ezt hajtogatva. Az egyik házban azonban egy halott feküdt ravatalon, gyertyáktól és síró rokonoktól körülvéve. Amikor meglátták Giufát, aki azt mondogatta — örvendezzenek, uram — egyikük kiugrott bottal a kezében és kapott Giufá ismét alaposan. Akkor Giufá megértette, hogy jobb hallgatni inkább és futott a pincébe. De a kocsmáké is megadta neki a magáét. Mert kora reggel küldte el tömlőt mosni, és az este találta csak otthon. És azután elkergette. Angyal János fordítása A kisgyerek mindig kedves, szeretetreméltó, amikor bemutat, előad valamit, amikor „produkálja” magát. Mindig a felnőttől függ azonban, hogy az ilyen szereplési vágy hasznára válik-e a gyermeknek vagy sem. A kisgyerek éppen hogy csak kimondja az első értelmes szavakat, már ismétli a játékszövegeket, gyermek- versikéket. Először azt vesz- szük észre, hogy amikor egyedül játszik, önmagának vagy játékainak mondogatja. Később azután elmondja nekünk is, felhívja rá figyelmünket, hogy már tudja, amit tőlünk tanult. Mi, felnőttek, apukák és anyukák, nagymamák és nagyapák, büszkék vagyunk arra, hogy a kic6i már tud verset mondani. Ha vendég érkezik, minden esetben igyekszünk megrendezni az előadást. Biztosan, többen •megfigyelték már a szülők, nagyszülők közül, mennyire megváltozik a gyerek, amikor a mi kedvünkért szerepel, amikor a mi kérésünkre mondja el a vendég néninek, bácsinak a versikét. Más lesz a testtartása, más lesz a hangja, mint akkor, amikor játék közben a maga szórakoztatására mondja a szöveget. — Gyere, fiacskám, szépen hajolj meg, ... egyenesen állj, ... ne mozdulj,... ne a cipőd orrát nézd — és még ki tudja, mi minden utasítást kap. Ennek eredménye azután, hogy feszélyezve érzi magát, megmerevedik, meglátszik rajta, hogy ez nem az ő. természetes vi-* selkedése. Felveszi a betanított pózt, és tőle merőben idegen hangon, idegen hanglejtéssel ledarálja a szöve1945. május 9-én ért véget Európában a második világháború. Berda József így köszöntötte költeményében a rég áhított békét: vízszintes 43., függőleges 13. és vízszintes 1. A sarok-kockák betűi: £, Ü, Ó, E. VÍZSZINTES: 1. (Bekül, dendő.) 13. Daru, de nem madár. 14 Tölténytartó. 15. Táplálkozzék. 16. Kiskecske. 17. Óvják. 19. Kézi hosszmérték. 20. Vissza: foghús. 21. Római ezemégyes. 22. Evőeszköz 24. Kék betűi keverve. 25.' EEE. 26. Becézett férfinév. 28. Nagyobb időszak. 30. Fordított kicsinyítő képző. 31. ...Lanka. 32. VHP. 34. Hím juh. 36. Nem szoros. 38. Afrikai állam. 40. Belső szervünk. 42. Közeire mutató névmás. 43. (Beküldendő.) 44. Fordított határrag. 45. Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal (USA). 46. Kisebb terület, emelet fűtés- rendszere (fr.) 47. Ájul. 48. Azonos betűk 49. Becézett Ilona. 50. Nyújtsad. 52. Az illető fölé. 53. Nem valódi. 55. Kinek a tulajdona? 57. Fájdalom indulatszava. 59. HG. 60. Sérülései. 62. Palánk. 64. Nagy szemű bab. 66. Ruha tartozéka. 67. Egyik bányavárosunk. 69. ÉÉ. 70. Talál. 71. Nagy fájdalom. 72. Borókapálinka. 74. Helyez. FÜGGŐLEGES: 2. Arcfesték, kikészítés. 3. Borítja. 4. Részben fölad! 5. Elsüti a puskát. 6. Népgazdasági tervidőszak. get, amelyben már nincs játékosság, pajkosság kedvesség, derűs feleselgetés önmagával. A feladat teljesítése, amelyet nem önmaga választ, elveszi tőle az élményt, megfosztja a szavalás, a versmondás gyerekes örömétől. Mit csináljunk tehát? Ne szavaltassuk a kisgyereket? Dehogynem! Sőt! De kérje ő maga, hogy elmondhassa Éva néninek az ismert verset úgy, hogy közben a képeskönyvet is forgatja, és a rajzok alapján tolmácsolja a történteket, így adva vissza a kedves mesét. Sokkal szívesebben teszik és a felnőttnek is kedvesebb, mintha feszes vigyázzállásban vagy sűrű hajlongás közepette, szinte lélegzetvétel nélkül hadarna. Olyan gyerek, akit a család felnőtt tagjai arra szoktattak, hogyha látogató jön, szerepelni kell, kétféle van: Az egyik, aki többszörös unszolásra, ... na látod, milyen vagy ... könyörgésre előáll, szaval és eltűnik. A másik, aki amint meghallja, hogy látogató érkezik, már készülődik, és amint a vendég helyet foglal, máris hívatlanul ott terem, maghajtja magát, és szaval addig, amíg ki nem fogy a szóból. Miért van ez? Mert a szülők eleinte állandóan szerepeltették, tapsoltak neki. A gyereknek örömet jelentett a sikerélmény, és mert természeténél fogva is szeret a figyelem központjában lenni, igényli az elismerést, a tapsot, állandóan produkálni akarja magát. A szülőknek azonban már ez a szereplési vágy nem tetszik. Hiába szerepel a gyerek, már nem kap érte 7. Vízi növény. 8. Kiteljesedik. 9. Jómagad. 10. Elégséges röv. 11. Gödröcske. 12. A mohamedánok zarándokhelye. 13. (Beküldendő.) 17. Római kétezeregyes. 23. Számos. 26. Lendülete. 27. Elsőrendű. 29. Erős drótszita. 31. Alkohol. 32. Kötözőgyapot. 33. Európai főváros. 35. Vágó. 37. A másik. 38, Gyümölcskocsonya. 39. Menj. 41. Kilátásiba helyez. 49. Azonos 'betűk. 51. Ének 54. Lopva figyeled. 55. Központi Ellenolyan forró, lelkes elismerést, mint régen. Elhatározza tehát, hogy akkor a vendégeket fogja szórakoztatni. Mert ilyenkor anyu és apu is tapsol neki, nemcsak a nénik és bácsik, akik tehetségétől el vannak bűvölve. A felnőttek beszélgetését minduntalan megszakítja azzal, hogy még ezt, még azt elszavalja. A vendég, akinek már 'kissé sok a jóból, ugyanis türelmesen hallgatja végig, de a szülők már fáradtak, ingerlékenyek, és az „ugye, milyen édes, ugye, milyen okos” — felkiáltáu sokhoz szokott gyerek döbbenten veszi észre hogy szülei kiutasítják a szobából azzal, hogy ... „játsz egyedül, hagyj békén minket, elég volt!” Ilyen eset nem fordulhat elő, ha a szülő kifinomult érzékkel nyúl a verstanításhoz, és nem rosszul értelmezett szerepeltetést vágy hajtja őket, hanem az, hogy a kisgyermek értelme csiszolódjék, megismerje a szavak szépségét, - megszeresse a verseket. Az a kisgyerek, akivel szülei már pici korában megszerettetik a verset, óvodás korában bámulatos gyorsasággal tanulja meg a dalszövegeket, mondókókat. Ehhez hozzájárul, hogy az óvodában a kicsinyek együtt éneklik, játsszák, táncolják a verset, és ez a gyereknek nagy élményt jelent. S ha ezt az élményt hazaérve meg akarja osztani velünk, fogadjuk eL Érezze, hogy örülünk annak, hogy szereti a verset Mert minél többet merít már kicsi korában a szép, tartalmas költészetből, érzelmi élete annál gazdagabb lesz felnőtt korában is. őrző Bizottság. 56. Csuk. 58. Hibátlanok. 59. Féltucat- nyian, 61. A telefon feltalálója. 62. Hangszer. 63. Afrikai állam. 65. Munkadíja. 67. Csonthéjas gyümölcs {-’) 68. Mint a 72. számú sor. 71. Körülbelül. 73. Asszonynév képző. Beküldendő: a vízszintes 43., függőleges 13. és a vízszintes 1. számú sor megfejtése. Vietnami konyha Egzotikus ízek, zamatok \ Kis kertvendéglő Hanoiban, az Északi-tó partján (Fotó — MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) A távol-keleti baráti ország étkezési szokásai kapcsán mindenekelőtt a rizsről kell szót ejteni, hiszen még napjainkban is ez a lakosság fő tápláléka; az elfogyasztott kalóriamennyiség körülbelül háromnegyed részét adja. Elkészítése egyszerű, ám igen változatos: a vietnami mesterszakácsok gyűjteményedben több mint kétezer rizsből készülő fogás szerepel! Említsük meg rögtön az egyik leghíresebbet, a vietnami holdújév, a tét elmaradhatatlan „kellékét”, a bang trungot (bancsung). A rizsből, némi disznóhúsból és kis zöldbabból álló, négyszögletesre formált és pálmalevelekkel burkolt sütemény nagyjából a mi karácsonyi-újévi bejglink szerepét tölti be. Fél napig főzik, s ezalatt a hagyományhoz hűen a családi tűzhely körül összegyűlve mesélik el egymásnak a hazatérő családtagok az elmúlt év eseményeit. A rizsliszt is fontos eledel. Ebből készítik a jellegzetes vegyes, leveses egytálételek tésztaalapanyagát (erre általában kis darabkákat, zöldséget tesznek, majd felöntik a levessel). A legismertebb ilyen fogás a pho (fő). A rizslisztet ugyanakkor felhasználják sertés-, bivaly- és haltakarmányként is. Sőt, rizsből főzik majdnem valamennyi szeszes italukat. A „Lua moi”-jal, a rizspóljn- kával minden látogató megismerkedik, az elszántabbak a sum-summal — egyfajta kisüstivel — is megpróbálkozhatnak. A sokféle déligyümölcsből (a piacokon banán-, és ananászhalmok várják a vásárlókat), kávéból, citromból, gyömbérből pedig likőrt készítenek. Vietnam tengeri ország. Érthető hát, hogy a hal-, rák-, csiga- és kagylóételek garmadájából válogathatunk. Hanoiban jó néhány kis családi étkezde üzemel. A „Galambhoz” címzett kínai vendéglőben például angolna- és teknőclevest, békacombot és más ínyencségeket főz a gazda a nyílt tűzhelyen. Az átlagos utcai kifőzdék persze jóval egyszerűbbek : egy bambuszkosárban elfér a faszén-tűzhely, a másikban az apró porceláncsészék és a pálcikák. Ízletes étel a bambuszrügy is, különösen levesként, de olajban sütve és kirántva is. Leginkább a spárgára emlékeztet. Amíg a hajtások fiatalok, nyersen is fogyaszthatók. A lótuszrügyből levest és édességfélét is készítenék. Az étkezés kissé különbözik a nálunk megszokottól. Egyszerre tálalják fel a különféle fogásokat, s a vendégek pálcikákkal szedegetnek tálkáikba. A rizs mellé főtt zöldség dukál — hús ritkán kerül az asztalra. A házigazda nemegyszer saját maga szed a jelenlevők tányérjára: ez a vendégszeretet biztos jele. Sz. G. összeállította: Deák Rózsi G. Gy. Bon Kard,: ^ kiberel<i vásár Jöjj ide, kicsi kacsa, tas, tas, kis csacsi te is ide baktass! Szállj ide, fülemüle, röppenj, kis tücsök te is ide szökkenj! Mind ide, akire a Nap süt! Mit vesz a csigabiga?! Fésűt! Tar feje ide-oda ingái zsendüi a feje hegyén két szál. Csárrog a kibereki csóka: Jó ez a csigabiga móka! Zúgnak a kibereki varjak: Nem haj ez, csigabiga? Szarvak! Hullik a csigabiga könnye: tar feje ragyog a tükörbe. Mert amire a zslvajgás megszűnt, még az a szarvacska is eltűnt! Giufá és a borostömlő Olasz népmese (BK) Boldog sóhaj
