Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-08 / 106. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 8., szombat Mitől volt ilyen szokatlanul mostoha az időjárás az elmúlt hónapban? Valóban rendkívüli körülmények okozták-e a zord, inkább télre emlékeztető napokat? Mai összeállításunkban — visszatekintve az elmúlt évszázadra — többek között e kérdésekre is igyekszünk választ adni. Szólunk ugyanakkor az időjárásnak a mező- gazdaságban okozott kártevő hatásáról is — nem felejtve el a földvédelemben az ember felelősségét. .. Hidrometriai állomás az Angara mentén ELMARAD A TAVASZ? Miért szeszélyes az április? majdnem a kellős közepén van. Erről a rendkívüli tóról könyveket, cikkek, tanulmányok tízezreit írták eddig. A Bajkól elnevezés egyébként jakut eredetű, jelentése: „gazdag tó”. Medencéje földünk legmélyebb szárazföldi szakadékét foglalja el. A tó mélysége 1620 m, és a feneke 1288 m-rel a világtenger szintje alatt van. A Bajkál- tóba több száz folyó szállítja a vizet, de belőle csak az Angara ered. Napjainkban ez a vidék a Szovjetunió leggyorsabban fejlődő gazdasági körzete. Vízi erőművek sora épül az Angarán, és ezen a környéken épül a híres Bajkál—Amur vasútvonal, amely lehetővé teszi a nyersanyagok elszállítását. A Bajkál-tó egyébként halban gazdag, s a tó környékének Holland geológusok és műszaki szakemberek nagy erővel vizsgálják az ország mélyében rejlő forró vizek kiaknázásának lehetőségét. Megállapították, hogy Hollandia területének egyh armada alatt 3000 méter mélységben, 100 Celsius-fok hőmérsékletű kőzetekben 60— 90 fokos víz található. A forró víz energiakészlete megfelel 500 milliárd köbA Napból minden irányban kiinduló részecskeáramlás — a plazmából álló napszél — a Naptól akár százszor akkora távolságra is kiterjed, mint amekkora a Föld és a Nap közti távolság Ezt állapították meg a összeállította: Hekeli Sándor állatvilága sajátos és érdekes. A hegyek növénytakarójában az erdő uralkodik. E környéken a hegységképződési folyamatok még ma is tartanak, és ezért földrengésveszélyes ez a vidék. Képünk: egy szovjet hidrometriai állomás munkatársait ábrázolja mérés közben Az állomás az Angara mentén települt, és egyike a BAM-építkezés központjainak. Az állomás munkatársai az időjárás helyzetét vizsgálják, és tanulmányozzák a hóolvadás rendszerét, a lavinaképződés gyakoriságát és a lehetőségeit az építkezés térségeiben. A rendszeresen végzett vizsgálatokat és kutatások eredményeit a B AM-vonal és a környező létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél használják fel. (APN—KS) méter földgázénak, öt év alatt mintegy 16 millió dollárnak megfelelő összeget fordítanak a forró víz feldolgozására és kísérleti hasznosítására, elsősorban lakásfűtés céljára. Mivel a forró vízben sok a só, azt tervezik, hogy fel- használása után visszanyomják a föld mélyébe, nehogy a talajvizet szennyezze. plazmaáramlást kutató szovjet szakemberek. Vizsgálataik szerint a napszél a Naprendszer összes bolygóját eléri. A legújabb mérések azt mutatták, hogy a napszél kiterjedése a nap- tevékenység némely periódusában valamelyik irányban rendkívül módon megnőhet. A napszélvizsgálatok igen fontosak a Föld és a Nap között végbemenő fizikai folyamatok megismerésé szempontjából. Változékonysága miatt nem éppen hízelgő jelzők egész sorával búcsúztattuk az elmúlt hónapot. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az 1873—1973-as évek szerint, tehát száz éves megfigyelés alapján mondhatunk róla véleményt; valóban olyan rendkívüli volt az április? Szemügyre vesszük a három fő időjárási elem: a hőmérséklet, a csapadékjárás, valamint a szélviszonyok időbeli alakulását, értékeit. Április hó hőmérsékleti középértéke a százéves átlag szerint 10,5 Celsius-fok. Már ehhez képest is nagy eltérést találunk, hiszen 1929. áprilisában a középhőmérséklet csupán 6,8 Celsius-fo- kot tett ki. Ezzel szemben 1946-ban oly meleg napok jártak e hónapban, hogy az átlag 17,4 fokra rúgott. Még nagyobb ingadozást kaptunk, ha e hosszú időszak alatt az észlelt legalacsonyabb, illetve legmagasabb 1—1 napon előforduló, kiugró értékeket állítjuk egymás mellé. Íme: 1904. áprilisában +32,0 fokot, 1944- ben pedig —6,2 fokot is észleltek Tehát hozhat e hónap hőséget, de téli hideget is. Április „bolondos” viselkedésére néhány jellemző évet, illetve napot említhetünk meg. 1874-ben minden időjárási elem szokatlanul viselkedett. A vadgesztenye április 28-án kibontotta szirmait Egerben, ám a következő hajnalra mind le is fagyott. Május 19-én, 16 centiméteres hó borította a Ber- va-bércet. Ám, június 10-re a fák ismét virágba borultak! De lapozzuk fel a XX. század időjárási adatait is. 1907-től kezdve 1919-ig szinte minden április hozott havas napot. Ezen évtized alatt bőséges volt a csapadék. 1914. az árvizek és zivatarok éve volt. Kiemelhető még 1929. év április hava is. Másodikén jégeső verte a határt, 4-én nyárias zivatar vonult el a város felett, 5—6-án nagy pelyhek- ben hullott a hó, a 10 cenA belvíz évente átlagosan 100 ezer hektár területünket sújtja. Ezen a területen a terméskiesés mértéke félmil- liárd forint. Ha lehet, még megdöbbentőbbek azok az adatok, amelyek szerint hazánkban évente körülbelül ötvenmillió köbméter talaj mosódik le a helyéről, és a talajkifúvás egy-egy szeles év tavaszi időszakában meghaladhatja a tíz cm-es talaj- veszteséget. A következményüket pedig megvilágítja az a számadat, hogy rendszeresen 20—60 százalékos termésveszteségek kiváltói lehetnek. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a füves területeknek a csapadék hatására bekövetkező talajpusztulása ezerszente lassúbb folyamat, mint a kapás szántóföldé. Vagyis a kapás művelésű növények termőföldjéről egyetlen év alatt annyi talaj mosódhat le, amennyi egy jó gyepes rétről legfeljebb ezer év alatt. Több mint egy évszázada meg is alkották már az Alföld-fásítási törvényt, és hozzáláttak a végrehajtáshoz is. Ennek során a két világháború közötti időszakban hozzávetőleg 60 ezer hektáron telepítettek erdőt, és végeztek gazdasági fásításokat Ma viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a növénytermesztésünk ke- roizálásával, gépesítésével, a több száz hektáros nagyüzemi táblák, táblatömbök kialakításával nem tartott lépést a vízrendezés, megváltotiméteres hótakaró pár napon át megmaradt. Nem szedtek termést... 1967-ben e hó eleje szintén télies volt, —3,8 fokos fagyot hozott. Leálltak a gyümölcsfák metszésével, a munkások nem bírták a hideget. A gépek is kiszorultak a földről. Április 22-én, a fák koronáját is elérte a fagy, a virágok mind leperegtek. Majd hirtelen időváltozás állt be, a hó végén 28 fokra melegedett fel a levegő. Ez már nyári napnak felelt meg. De ugyanilyen tapasztalatok menthetők 1968. áprilisi időjárásából is. A hó első hete kellemes meleget hozott. Hetedikéről nyolcadikára hirtelen az ellenkező végletbe csapott át az időjárás, 9-én, hajnalra már fagyott a megyében, s ez egy héten át tartott: o tarnazsadányi- ak nem felejtik el, hiszen ott 16-án —8 Celisius-fokot észleltek. (A gyümölcsfákról nem szedtek le abban az évben termést). Három nap múltán, 19-én egy melegfront érkezett, 23—24-én már 20 fok feletti meleget jelenthettek ismét. Az 1967—68—69-es évek rendkívüli időjárásáért a napfoltok is felelősek lehettek. Ezen időszakot a csillagászok, „aktív naptevékenységek” éveinek nevezhették. Az időjárás még egy tényezőjét kell vallatóra fognunk, amelyik a hirtelen változás legfőbb hordozója: a széljárás. Nem csal a népies regula: „tavaszi szél sarat szárászt, őszi szellő vizet áraszt.” A köznyelv pedig a március—áprilisi szeleket röviden így jellemzi: „fújnak a böjti szelek”. A statisztika is igazolja, hogy legerősebb és leggyakoribb a széljárás március második és április első felében. A nyugati szelek hatása abban is észrevehető, hogy a Mexikói-öbölből kiinduló zott a talajok kémhatása, hiányoznak a vízelvezető árokrendszerek, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A felsoroltakat magába foglaló melioráció hiánya így hovatovább a termelésfej lesztée, illetve hozamnövelés gátló tényezőjévé válik. Ezeken kívül még a szemléletben meglévő hibákat bizonyítják azok a statisztikai adatok is, amelyek szerint az ország szántott területének hozzávetőleg négyötöde az őszi gabona lekerülését követően fedetlenül marad. így azonkívül, hogy hasznot nem hajt, még a víz és szél pusztító hatásának is fokozottan ki van téve. Az Alföldön különösen a nagyobb szelek nyomán kelt porfelhők, a hegyes-dombos vidékeken pedig kiadós eső utáni talajhordalékok a legékesebb figyelemfelhívók arra, hogy mennyi értékes talaj kel útra ilyen módon, és csökken miatta a művelt területek talajának termőképessége. Közben egyéb kár is keletkezik: kimosás, eltemetés, szélverés, megdöntés, kifúvás, vegyszerelhordás, vetőmag, veszteség, gyomterjedés és így tovább. A jelentős talajpusztulásokat előidéző körülmények vizsgálata során megállapították, hogy a nagymértékű pusztulásnak mindenekelőtt az emberi kapzsiság a kiváltó oka. Miután a talaj termékenységének meghatározó szerepe van a termést alakító tényezők sorában, a terGolf-áramlást is Európa felé hajtja. Az Atlanti-óceán hatalmas víztömegében mintha külön medre volna, úgy áramlik a melegebb víz kelet vagy északkelet felé. A szelek hozzák ... Hogyan alakul a széljárás? Egy kis csillagászat segít a magyarázatban. Alapfeltétel a gömb alakú Föld, mely forog tengelye körül és kerülgeti a Napot. Közrejátszik az a helyzet, hogy a Föld felszíne szárazföldekre és óceánokra tagozódik. Ám legfőbb okozója a Föld tengelyének a helyzete. Ez a tengely ugyanis nem merőleges a pálya síkjára, hanem azzal 66 és fél fokos szöget zár be. A tengely iránya állandóan a Sarkcsillag felé mutat. Ez okozza az évszakok váltakozását is. De kísérjük figyelemmel a Föld keringését! Mivel a Föld tengelye keringés közben is önmagával párhuzamos marad, hol az Északi, hol a Déli sarok fordul a Nap felé. Így az Északi és a Déli félgömbön felváltva van nyár, illetve tél. De tavasszal és ősszel az Egyenlítő környéke, a trópus jut a legerősebb napfényhez. Innen indul el a nagy földi légkörzés mechanizmusa. Itt a felforrósodott ley égő a magasba emelkedik, a csapadékot kiejtve Észak, illetve Dél felé áramlik. Ám a 30—40. szélességi kör mentén tömege jelentős része összetorlódva a felszínre zúdul. Ezt követően egy része az Egyenlítő felé visszafordul, a másik fele pedig a mérsékelt égöv felé veszi útját. A Föld forgása következtében ez utóbbi tömeg az északi félgömbön jobbkéz felé fordulva alkotja a nyugati szeleket. Amint a folyóvíz is a sodrában leggyorsabb, így a nyugati szelek is a mérsékelt égöv közepén a leghevesebbek, a legerősebbek. Innen ered a tavaszi és őszi gyakoribb széljárás az északi félgömb 45—50. szémészeti hatások és a használat miatt már leromlott talajtermékenység helyreállítása, a termőtalaj további pusztulásának megakadályozása elengedhetetlen. Pótolhatatlan veszteséget jelentenének különben a termelésből kieső földterületek. Megállapítható továbbá az is, hogy a talajpusztulás napjainkban fokozottabb mértékűvé válhat, ugyanis a fo- gatos korszak viszonylag kíméletes talajművelésével szemben ma a nagy és súlyos gépek használatával helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek. Például a gyümölcsösökben és a szőlőkben, valamint az egyéb több évig fenntartott ültetvényekben mivel a gépek a sorok között csaknem ugyanazon keréknyomon haladnak számtalanszor — fokozott a talajtömö- rödés veszélye. A még háborítatlan, ősnövényzettel borított területelességi körei között. Ebben az övezetben ütköznek össze a sarki hideg és a trópus felől érkező melegebb légtömegek. Itt alakulnak ki a mérsékelt égövi ciklonok, (forgó légtömegek). Hideg illetve melegfrontokat alkotva keveredik össze a két különböző tulajdonságú levegő. Forgása közben hol a meleg, hol a hidegfrqnt jut egy-egy területre. Ennek következménye a gyors változékonyság, szeszélyesség. A ciklonokat a nyugati szelek sodra hajtja tovább Kelet felé. A vulkáni porfelhő A tartós felmelegedést valójában a folyamatos és magasabb szög alatt érkező napsugárzás okozza. Ellenben a hirtelen támadt időváltozást már a szelek szárnyán érkező frontbetörések okozzák. A nyugati szeleknek tulajdonították az utóbbi két év alatt megfigyelt szokatlan légköri jelenséget is. Ugyanis az észak-amerikai St. Helene vulkánból kiömlő, fel sem becsülhető tömegű porfelhőt is ezek a szelek hajtották 20—30 kilométeres magasságban az északi félgömb felső légkörébe. Ennek is időjárási rendellenességet tulajdonítottak. A legújabb észrevétel sze. ránt a mexikói, vulkáni származású porfelhő, mely állítólag a 20 kilométeres magasságban jelentkezik, szintén a légáramlás hatására került a Föld fölé. Ennek a kellemetlen hatásaira következtetnek már is, mondván, hogy a középhőmérséklet öt fokkal is alacsonyabb lehet. Ennek a valószínűsége igen csekély, hiszen a légköri jelenségek a 10 kilométer alatti troposzférában zajlanak le. Az idei áprilisi szokatlan hidegnek és hűvös szeleknek eredetét is inkább Földünk légkörének a változékonyságában kell tehet keresnünk. Dr. Zétényi Endre ken sem lehetetlen talaj- pusztulás, minden olyan helyen felgyorsulhat, ahol az ember, miután az ősnövényzetet — az ősgyepet, az őserdőt, amely évezredeken keresztül képes volt megvédeni a talajt a víz és szél pusztító hatásaitól — letarolta a kultúrnövényei megtelepítése érdekében, védtelenül hagyja a víz és szél károsító hatásával szemben. Megakadályozható azonban a talaj pusztulása a már bevált védekezési eljárásokkal, a helyi viszonyok között alkalmasaknak ígérkező összehangolásával. A lehetséges kémiai, mechanikai, biológiai és műszaki beavatkozások együttesen — komplexen — szükségesek, a helyi adottságokhoz igazodó talajvédő gazdálkodás keretei között, a termőföld valóban sikeres oltalmazása érdekében. Komiszár Lajos Holland Hévíz Napszél FÖLDVÉDELEM Ászéi és a belvizek ellen Lejtős terület művelésbe vétele eróziófékező talajtakaró nővénysávok, szármaradványok meghagyásával.
