Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 104. szám ÁRA: 1982. május 6., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Miért csak az az egy-l Tényleg, miért csak ők? Gondolom, senki előtt sem ismeretlen a következő helyzet: születik egy valamire való jó ötlet, mondjuk, egy kisebb munkahelyen. Mindenki lelkesedik érte, s ígéri, hogy feltétlenül segít a megvalósításban. Azután eltelik néhány hét vagy hónap, és mintha az a bizonyos elképzelés soha létre se jött volna. Kezdetben ugyan még csak-csak akad egy-két ember a csoportból, akik nekibuzdulva hozzálátnak az elgondolás valóra váltásához, ám később bennük is alábbhagy a lobo- gás, s végül „elhal az ügy”. Be kell látniuk ugyanis, hogy rajtuk kívül senki egy szalmaszálat sem hajlandó keresztbe tenni. Mondván, hogy csinálják csak ezek ketten, elvégre papíron név szerint is ők Vállalták érte a felelősséget. S az ígéret a támogatásról? Arról mi sosem beszéltünk, hogy majd mindent mi is végzünk el. Mi csupán segítséget Ígértünk — hangzik a válasz innen-onnan. Barátom kapott az alkalmon, és elhatározta, hogy különféle beszédek írására, stilisztikai javítására alakít kisvállalkozást. A dolog rendben is lett volna: voltak társak, szép számban jelentkeztek megrendelők is, és megkapták a hatóságtól az engedélyt. Amikor azonban a tényleges munka megszervezése következett volna, egyszerűen magára hagyták, s végül dugába dőlt az elképzelés. Miként a barátom elmondta, társai arra hivatkoztak, hogy ők nem értenek a szervezéshez ... Való igaz, a szervezés külön tudomány. Olyan tudomány, amellyel bővebben, kellő részletességgel és mélységében csak a speciális középiskolákban' illetve felsőoktatási intézményekben tanulók ismerkedhetnek meg. Tehát eléggé szűk csoport. De éppen egy szervezéstant okító tanártól hallottam a következőt: minden valamire való akarattal megáldott, megfelelő alapműveltséggel bíró ember képes az ilyen jellegű tevékenységre, különösebb előképzettség és erőfeszítés nélkül. Természetesen nem a nagy szakértelmet igénylő, bonyolult feladatokat is könnyedén megoldó menedzsertípusokra gondolt. Sokkal inkább az apróbb, illetve alig valamivel nagyobb közösségekbe tartozókra. Pontosabban: közülük is elsősorban a magukat minden munka, kezdeményezés alól kihúzni igyekvőkre haragudott. Azokra, akik tehetetlenséget mímelve arra az egy-kettőre hárítanak minden munkát, felelősséget. Szalay Zoltán EGRI GYÁRAK AJÁNLATAI Bútorok — a kulturált lakberendezéshez Lakberendezési kultúránkban sok még a tennivaló. A bútor és a különböző lakásfelszerelési tár,- gyak hazai választéka össze- halsonlíthatatlanul szélesebb, bővebb ugyan mint akár 5—10 évvel ezelőtt, a vásárlóknak mégis sokszor hiányérzete van: nem találja, nem kapja meg amit keres. Az elmúlt évek sokmillió forintos bútoripari rekonstrukciója megteremtette a technikai feltételeket a bútorok iránti tömeges igények kielégítésére, szükségképpen a mennyiségre koncentrálva. Ennek köszönhető, ma már ellátási gond nincs; a piac telítődésével viszont előtérbe kerültek a minőségi igények, a differenciáltabb választék kívánalmai. A lakásállomány összetételének megváltozása, a házgyári, a társas- és a családi házak arányának növekedése más fajta, nemcsak a korábbiaktól, hanem egymástól is eltérő igényeket támaszt. Ehhez nemcsak a bútor, hanem a lakberendezési cikkek összes gyártójának és forgalmazójának közösen kell felzárkózni. Az MTI munkatársai az ilyen törekvések, biztató kezdeményezések után érdeklődtek az ipari vállalatoknál. A kisméretű lakások berendezéséhez a legpraktikusabb az elemes bútor. Előnyei — például a nagyfokú variálhatóság — rendkívül népszerűvé és keresetté tették ezt a bútortípust. A hazánkban összesen 8—10 féle elemes bútort készítő gyárak az igényeket még ma sem tudják kielégíteni, ami némiképp kényelmessé is teszi a gyártókat, az utóbbi egy-két évben ugyanis az eredeti alaptípusokon kívül újjal nemigen rukkoltak ki. Kivétel ez alól például A Kanizsa Bútorgyár, ahol ebben a hónapban kezdik meg a Viktória fantázianevű elemes bútor sorozatgyártását. Ehhez hasonlót eddig még nem gyártott a hazai ipar, a svéd falrendszer ugyanis térelválasztásra is alkalmas, ezenkívül sarokelem, beépített ebédlőasztal és több funkciós szekrények tartoznak hozzá. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat hat éve gyártja a viszonylag olcsó garzon elemes bútort. Az alaptípust több kiegészítő elemmel, tévé szekrénykével, lehajtható asztallal, áthidaló és sarok elemmel bővítették. Az elemes bútorok mellett egyre keresettebbek a rusztikus és gazdagabban díszített szekrények, szobafalak, amelyek elsősorban a nagyobb méretű társas-, illetve családi házakba illenek. A székesfehérvári bútortervezők jelenleg ilyen típusú bútorok fejlesztésével is foglalkoznak. „Stílusváltást” hajtott végre az idén a mátészalkai Szatmár Bútorgyár is új termékeinek zöme, így például a Malmö, az Astor, és a Luxer szekrénysorok a korábbinál díszesebb kivitelűek. A lakások nélkülözhetetlen kellékei a függönyök és a szőnyegek. A Győri Gardénia gyárban jelentős változások zajlottak le a közelmúltban, éppen annak érdekében, hogy az igények.: hez igazítsák a függönyök választékát. Megszüntették a szövött és a hurkolt kelmék gyártását, s áttértek — korszerű gépek üzem bei állításával — a mostanában' keresett, divatos lánckötött függönyök gyártáséra.- A bútorszövet és szőnyeg kínálatban is változás várható, az idén ugyanis teljes kapacitással működik már a szombathelyi Lakástextil Vállalat két új üzeme. A múlt évben a hazai bútorszövetgyártásban a plüss még mindössze 3 százalékot tett ki, az idén már a termelt mennyiség negyede lesz. A Soproni Szőnyeggyár hazai alapanyagokból e\6L állítható termékkel bővíti választékát. A nemzetközi divatirányzatoknak megfelelően egyre kevesebb élénkszínű, kontrasztos mintázatú szőnyeget készítenek, s helyette a keresett egyszínű, minta nélküli pasz- tellámyalatú szőnyegeket gyártják. Megyénkben az Agria Bútorgyár termékeit keresik a legtöbben. Az idén mintegy 150 millió forint értékben szállítanak bútorokat belföldi értékesítésre, köztük a legújabbat, a Palodó variálható ülő- és sarokgarnitúrát Természetesen gondoltak a fiatalokra és a kislakástulajdonosokra is. Az olcsó és főleg kis helyet foglaló Théba midigarnitúrájuk az egyik legnépszerűbb termék. Igen keresettek a kiegészítő darabok, mint például a komódok, dohányzóasztalok, csakúgy, mint a különleges igényeket kielégítő szekrénysorok, az Agria, az Agria Lux garnitúrák. Az idén várhatóan ki tudják elégíteni az igényeket az Adonisz ülő- és a Párizs bőrgarnitúrából is. Elterjedt már a hír, ami szerint felemelik az Agria- termékek árát. Mint megtudtuk, csupán az Agria Lux szekrénysorért kell többet fizetni 1500—1800 forinttal. A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyáregységének igazgatója, Vermes Ferenc arról tájékoztatott bennünket, hogy sajnos már évek óta nem tudnak annyit gyártani a különböző bútorokból, mint amennyire a hazai piacon szükség lenne. Ebben az évben a már megszokott fenyőbútorokkal és sarok- garnitúrákkal jelentkeznek. Gondjaikon úgy próbálnak segíteni, hogy július elejétől gazdasági társulást hoznak létre dolgozóikkal. Ez valószínűleg sokat segít az igények kielégítésében. A 70 milliós belföldi értékesítésből az idén a legnagyobb népszerűségnek örvendenek a szólóasztalok, a tölgyfából készülő ebédlőgarnitúrák, az Eger étkezősarok és a Bacchus szekrénysor. Két hét múlva nyit a tavaszi BNV Kevesebb résztvevő a megyéből A VILATI egri gyára legutóbb többek között a szerszámgépvezérlő berendezéseket mutatott be Két hét múlva, május 19-én, nyit az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Május 27-ig harminc ország és Nyugat-Berlin kiállítói elsősorban beruházási javakat mutatnak be. Amióta a vásár Kőbányára költözött, s a BNV-ket szako- sítottan rendezik meg, a tavaszi vásáron soha ennyi ország vállalatai nem jelezték részvételüket, mint most. Az idei seregszemlén csaknem 900 magyar ipari és külkereskedelmi vállalat állít ki, a szocialista országok közül a legtöbben a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Lengyelországból, míg a tőkés államok közül az NSZK. ból, Ausztriából és Svájcból érkeznek. A BNV új kiállítói sorában ausztrál, brazil, indiai, ír, libanoni, San Mari- nó-d és spanyol vállalatok találhatók. A külföldi kiállítók száma több mint 1100. A tavaszi vásár egyes árucsoportjai között a korábbi évekhez képest bizonyos mértékű arányeltolódás tapasztalható. A vásárszervezők, elsősorban a HUNGEX- PO, arra törekedtek, hogy az egész kiállítást a népgazdaság igényeivel összhangban alakítsák, ezért a kiemelt feladatok, fejlesztési programok, — mint például az elektronika vagy. a háttéripar — köré sorolják az árucsoportokat és a kiállítókat. A bemutatók eddigi szerkezetét az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálták, és az időszerű feladatok szerint módosították. Ennek megfelelően például a híradástechnikai ipar területe több mint ezer négyzetméterrel nagyobb a múlt évinél és jóval több külföldi cég mutatkozik be ebben az ágazatban. Ugyanakkor egy-egy nagyobb beruházást igénylő területen, például a szerszámgépiparban -vagy a könnyűipari gépgyártásban némileg csökkent a résztvevők száma. Ezt az átalakulást mutatja a megyei vállalatok részvétele is. A kiállítók között találjuk a VILATI-t, amelynek egri gyára a számítástechnikai iparágban érdekelt. Ott lesz a nagy tőkés exportot teljesítő egri Finom- szerelvénygyár is. Több vállalat és gyár azonban, amely korábban hagyományos résztvevőnek számított a beruházási javak tavaszi seregszemléjén, ezúttal nem jelentkezett. Befejeződött a FIREC tanácskozása Szerdán Budapesten befejezte munkáját a FIREC, a főszerkesztők és vezető tudósitók nemzetközi szövetségének francia szekciója. A négynapos eszmecserén részt vevő csaknem száz újságíró megvitatta a többi között a számítógépes információ- áramlás kérdéseit, és ismerkedett hazánk politikai, gazdasági és kulturális életével. A francia delegációt magyarországi tartózkodása során fogadta Lékai László bíboros, esztergomi érsek és Bartha Tibor református püspök is, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke. A FIREC francia szekciója tanulmányi napjainak befejezése alkalmából szerda este a Parlamentben Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke fogadást adott a delegáció tiszteletére. Alig kezdett biztatóvá válni az idő, mindjárt megélénkült a határ. Emberek és gépek sokasága talált munkára szinte egyik napról a másikra. A hevesi Rákóczi Mgtsz gépei és az asszonyok a szépen előkészített talajba megkezdhették a paradicsompalánták kiültetését — 40 hektáron. Dolgoznak a dinnyések is. Igaz, felvételünkkor egyelőre még csak az Uvegházak körül, amelyek alatt százezer számra sorakoznak a görög- és sárgadinnye-palánták. (Fotó: Perl Márton)
