Népújság, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. május 5., szerda mBGi~ i - *' Az Éneklő Ifjúság ünnepe Cél: az általános műveltség megalapozása Az érettségi és az egyetemi felvételi új rendje A magasfokú műszaki tudás sem lehet meg általános mű. veltség nélkül Április 25-én, vasárnap délelőtt a Mátra Művelődési Központban dr. Kocsis Sándornak, a KÓTA Heves megyei elnökének ünnepi szavai nyitották meg azt a díszhangversenyt, amelyen az Éneklő Ifjúság mozgalom legjobb kórusai léptek fel megyénkből. A négy területi bemutatón 37 kórus vett részt — ez minden korábbit jóval meghaladó szám. Érdemes erre odafigyelni, mert az iskolai kórusmunka a felnőtt amatőr kórusmozgalom előkészítője. Méltóbb megemlékezést Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója tiszteletére — mint a kórusok egész évi lelkes készülése, színvonalas munkájuk — nehéz elképzelni. Az eredményes felkészülést bizonyítják az átadott díjak is. Az Éneklő Ifjúság Országos Felügyelő Bizottsága az Év kórusa kitüntető címet adományozta a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium leánykarának (karnagy: Holló Erzsébet), a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola leánykarának (karnagy: Ocskay György), a Karácsondi Általános Iskola kórusának (karnagy: Tóth Antal), az egri II. sz. Gyakorló Általános Iskola ének-zenei tagozatú nagykórusának (karnagy: Víg Józsefné), az egri I. sz. Általános Iskola ének-zenei tagozatú nagykórusának (karnagy: Korepta Katalin). Dicsérő Oklevéllel tüntette ki: a Karácsondi Leánykart (karnagy: Tóth Antal), az egri Egészségügyi Szakközép- iskola és Szakiskola kórusát (karnagy: Korepta Katalin), a gyöngyösi III. sz. Általános Iskola kórusát (karnagy: Né- methné Süveges Zsuzsanna), Sakkszimultán A Danubius Utazási Irodával együttműködve különleges táncmulatságra hívja . az érdeklődőket a Magyar Sakkszövetség és a Négy Évszak folyóirat. Május 22-én, szombaton este 8 órai kezdettel megrendezik a sakkozók bálját a Gellért Szálló báltermében. A bál vendégeivel a szálló egyik különtermében Portisch Lajos az egri VI. sz. Általános Iskola kórusát (karnagy: Varga Lászlóné), az V. sz. Általános Iskola kórusát (karnagy: Mezeiné Csák Judit), a II. sz. Gyakorló Általános Iskola ének-zene tagozatú „Kicsinyek kórusát" . (karnagy: Szabóné Vass Márta). Országos zenei szaktáborban vehet részt: a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola leánykara és a 2. sz. Gyakorló Általános Iskola ének-zenei tagozatú nagykórusa, Ocskay György és Víg Józsefné karnagyok vezetésével. Rádiófelvételre kap meghívást: a Berze Nagy János Gimnázium leánykara, Gyöngyös, a Karácsondi Leánykar, Egészségügyi Szakközépiskola kórusa, az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola leánykara, a Karácsondi Általános Iskola ének-zenei tagozatú nagykórusa, az egri 2. számú Gyakorló Általános Iskola „Kicsinyek kórusa.” Arany minősítést 12, ezüstöt 18, bronzot 5 kórus kapott. Külön dicséretet érdemel az egri 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Kisgergely Mária vezette kórusa. Megyénkben sajnos az egyetlen intézmény, a szakmunkás- képzők közül, amely ilyen értékes kórusmunkát tud feL mutatni. Sorolhatnánk még tovább a dicséretre méltók névsorát, de helyszűkében erre itt nincs lehetőség. Őszintén örülünk, hogy az Éneklő Ifjúság mozgalom ilyen eredményes évet zárt. Köszönjük minden résztvevő munkáját és reméljük a következő évi bemutatókon még több iskola képviselteti magát. Cs. E. a bálteremben nemzetközi nagymester játszik szimultán mérkőzést. A tréfás sakkverseny győztesének díja: utazás az 1982-es luzerni sakkolimpiára. A műsorban közreműködnek: Gyurkovics Zsuzsa, Kibédi Ervin, Hlatky László, Máté Péter, Békés Itala. Játszik a Pepsi zenekar. Különteremben dzsesszorgona szórakoztatja a vendégeket. Üj érettségi vizsgaszabályzatok alapján adnak számot felkészültségükről a diákok a szakközépiskolák egy részében már ez évtől, a gimnáziumokban és a többi szakközépiskolában 1983- tól. Ezzel összefüggésben módosul a felsőoktatási intézmények felvételi rendje is. Iskolatípusok szerint ~ Az új szabályokat fokozatosan vezetik be, annak megfelelően, hogy a középiskolák korszerűsített nevelési-oktatási tervei alapján képzett diákok mikor végeznek a különböző iskolatípusokban. Így idén csupán a szakközépiskolák nappali tagozatán, a szakmunkásképzést folytató szakokon, továbbá az egészségügyi, a kohó- és öntőipari, a képző- és iparművészeti, a zene- és táncművészeti, a vízépítési és vízgazdálkodási, a víz- és szennyvíz-technológiai szakokon, valamint a Bányaipari Aknászképző Technikumban lépnek életbe az új rendelkezések. A gimnáziumokban és a többi nappali tagozatú szakközépiskolai szakon ezúttal még a korábbi szabályzatnak megfelelően vizsgáznak a tanulók. A változások az általános műveltség eredményesebb megalapozását és a népgazdaság igényeinek jobb kielégítését szolgálják; nagyobb hangsúlyt kívánnak fordítani a fiatalok világnézeti fel- készültségére, önképzésre való képességére. Mivel a szakközépiskolai tanulóknak az általános mellett szakmai ismereteikről is számot kell adniuk, az új szabályzat szerint a továbbiakban ők érettségi-képesítő vizsgát tesznek. A vizsgatárgyak a szak- középiskolákban a következőképpen alakulnak: valamennyi vizsgázónak érettségiznie kell írásban és szóban magyar nyelv és irodalomból, szóban történelemből, emellett — szaktól függően kötelező vizsgatárgy lehet a matematika, a biológia, a fizika vagy egyéb tantárgy. A szakmai elméleti tantárgyakból és szakmai gyakorlatból minden szakközépiskolásnak érettségiznie kell. Szabadon választható továbbá egy olyan idegen nyelv, amely egyébként nem lenne kötelező vizsgatárgy. A magyar, a matematika és a történelem — kötelező A gimnáziumokban a jövő évtől is változatlanul öt tantárgyból kell majd vizsgázni, ezek közül három a kötelező: a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem. A negyedik tárgy valamelyik — legalább három évig tanult — idegen nyelv, a nemzetiségi gimnáziumokban pedig nemzetiségük nyelve és irodalma. Űj vonásuk lesz a gimnáziumi érettségiknek, hogy ötödik tantárgyat azok közül kell választani, amelyeket a diákok a harmadik és negyedik osztályban kötelezően vagy fakultatívan tanultak. így fizika, kémia, biológia, földrajz, technika egyaránt lehet majd vizsgatárgy. Továbbra is lesznek majd közös érettségi-felvételi vizsgák matematikából, fizikából, biológiából és kémiából. Ezzel kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a közös érettségi-felvételi vizsgán részt vevőknél kötelező az írásbeli dolgozat elkészítése, míg a többi érettségiző fizikából és kémiából választhat az írásos vagy szóbeli forma között, biológiából pedig csak szóbelizik. Ha az egyben felvételinek is számító vizsga két tárgya a fizika, a biológia és a kémia közül kerül ki, akkor ez egyben már meghatározza a negyedik és az ötödik érettségi tantárgyat, s nem kötelező idegen nyelvből is vizsgát tenni. Mindkét középiskolai forma érettségi írásbeli vizsgái a nappali tagozaton a negyedik évfolyam utolsó tanítási napját követő napon kezdődnek. A tantárgyak sorrendjét, a feladatok megoldására adott időt a részletes vizsgaszabályzat tartalmazza. Ugyancsak egységes, hogy a szóbeli vizsgát június 9—22. között tartják meg. A felsőoktatási intézmények felvételi vizsgarendjének módosítása ugyancsak az elmúlt években fokozatosan bevezetett új nevelési és oktatási tervekhez igazodik, így a megváltozott felvételi rend értelemszerűen azokra vonatkozik, akik már az új követelmények szerint tesznek érettségi vizsgát. Az elbírálás mércéjéül szolgáló pontszámok felét változatlanul a középiskolai tanulmányi eredmények alapján, másik felét pedig a felvételi vizsgateljesítmény alapján számítják ki. Módosulni fog viszont az a gyakorlat, hogy a középiskolai eredményeket csak a felvételi vizsga tárgyaiból és csak az érettségi évében kellett kötelezően figyelembe venni. így ezután a középiskolai érdemjegyeket az érettségi évében és az azt követő esztendőben számítják be, a további kél évben a pályázó számára kedvezőbb pontszámítást kell alkalmazni, négy év után pedig csak a felvételi vizsga eredménye adja az össz- pontszámot. Valamennyi szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem harmadikban és negyedikben év végén szerzett érdemjegyei, továbbá a képzés irányától függően szakmai tárgyak osztályzatai kerülnek majd a mérleg serpenyőjébe. A gimnáziumokban — szintén a harmadik és negyedik osztály év végi eredményét tekintve — a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a fizika és egy idegen nyelv jegyeiből alakul ki a pontszám, továbbá egy, a tanuló által szabadon választott tantárgyé volt. Ha olyan tárgyat választott, amelyet csak elsőben és másodikban tanul, értelemszerűen e két év végi osztályzatát kell figyelembe venni. A számítások eredményeként a középiskolából az új felvételi rend értelmében összesen 60 pontot vihetnek magukkal a pályázók, ehhez ugyancsak 60-at szerezhetnek a felvételin, így a maximális összpont- szám 120 pont. A szabályozás a szakközépiskolákra vonatkozó sajátos felvételi tudnivalókat is részletesen tartalmazza. Az érettségi és az egyetemi felvételi új rendjéről részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Házi Jogtanácsadó különkiadásából, amely a napokban került a hírlapárusokhoz. (MTI) Módosul a pontszámítás a felvételin „Lehetetlen dolog nincs, csak tehetetlenségi” rr Őszinte szóval, papírok nélkül Jól emlékszem a jelenetre: a KISZ X. kongresszusát megelőző megyei küldöttértekezleten egy fiatalember nyugodtan fellépett a szónoki emelvényre, jobb oldalát nekivetette a burkolatnak, s csak úgy, papírok nélkül beszélni kezdett. Logikusan rendszerbe foglalta mondandóját, amely az ifjúsági mozgalom szinte valamennyi akkori lényeges témáját érintette. Méltán aratott nagy sikert ez a hozzászólás. Néhány hét múlva a kongresszus ifjúmunkás szekciójának ülésén kért és kapott szót. Az előadásmód — szűkebb és talán még fontosabb témakörre összpontosítva —, s az azt követő hatás az előbbihez hasonló volt. — Tresó László, a Gagarin Hőerőmű Vállalat KlSZ-bizottságának titkára úgy tudom ott folytatja', ahol abbahagyta. Egyedül képviselted a vállalatot az Ipari Minisztérium nemrég megrendezett ifjúsági parlamentjén. Ahogy ismerlek, nem hagytad ki a hozzászólás lehetőségét... — Valóban nem. De előbb a benyomásaimról: .az 563 küldött plenáris, majd szekcióüléseken tanácskozott, A legfeszítőbb témák a következők voltak: oz iparban dolgozó ifjak bérezése, anya. gi és erkölcsi megbecsülésük, a lakásszerzés nehézségei, büroikiiatikus útvesztői, a műszaki fiatalok helyzete, gazdasági körülményeink. A bánya- és elektromos ipari fiatalok szekciójában jórészt magam is az előbb említettekről beszéltem. Az erőművek gondjairól, arról, hogy népgazdasági súlyuknak megfelelően legyenek megbecsülve az itt dolgozó ifjúmunkások. Továbbá az energetikai program végrehajtásában való részvételünkről, a bánjókban és az erőművekben dolgozó fiatalok nélkülözhetetlen együttműködéséről. Befejezésül újra együttes ülést tartottunk, összességében sok értelmes felvetés, javaslat hangzott el, amelyeknek a sorsáról a legközelebbi Ipari Közlönyben olvashatunk majd részletesen. — A szemedbe dicsérlek: megnyilvánulásaidra mindig az egyenes beszéd a jellemző... — ... ennek a híve vagyok, mindenben nagyon fontosnak tartam az őszinteséget, a realitást, az igazat. — Néha az igazság, az őszinteség nem kellemes másoknak ... — Ha erre gondolsz, az őszinte szó miatt még soha senkivel sem volt konfliktusom. — És a papírok nélküli szónoki képesség? Csak úgy jön magától? — Ne tarts nagyképűnek, de tényleg így van: jönnek a szavak, a gondolatok. Az alapját főleg a gimnáziumi évek adták. Sokat olvastam, szinte mindenfélét, s ez nagyban segített. .— No, és természetesen az az út, amely az érettségi után máig vezetett. Kérlek, emlékezz ennek az évtizednek a főbb állomásaira. — Rövid útkeresés után még érettségim, évében, 1971- ben jöttem dolgozni a Ga- garinba. Kész bizonyítványnyal a kezemben, de szakma és műszaki ismeretek híján. Kezdetben üzemlakatost segítő voltam, három műszakban. Közben belekóstoltam a műszaki munkába, egyre többet tudtam meg a villamosenergia-termelés fo- lya ma tárói. Na és, ott volt a kollektíva, amelyben dolgoztaim. Olyan hatást gyakorolt rám a társaság, hogy egyre inkább erősödött bennem az érzés: ez az én végső állomásom, itt kell maradnom! Két év alatt elvégeztem a kazán-, majd a turbinagépészi szaktanfolyamot. 1974-ben pedig meg. választottak a Május 1 szocialista brigád vezetőjének. — Egy évvel később ez a „társulat” elnyerte a Magyar Villamosipari Tröszt Kiváló brigádja kitüntető címet. Ezek után’ már csak egyenes lehetett az a bizonyos út... — Nem egészen így történt, 1975-ben bevonultam, az egységnél pedig addigi „előéletem” alapján szinte azonnal mozgalmi munkával bíztak meg. KISZ_alapszerT vezeti titkár, majd KlSZ-bi- zottsági tag voltam. Munkámat a KB dicsérő oklevelével jutalmazták. Leszerelésem után a vállalatnál is folytatódott az ifjúságmozgalmi tevékenység, 1977 tavaszán beválasztottak a vállalati KISZ-bizottságba, egy évvel később alapszervezetet irányítottam, az elmúlt évben pedig a vállalati KISZ- bizottság titkárává választottak meg. Közben letettem a blokkgépészi vizsgát. A KISZ-ben eddigi legnagyszerűbb élményem természetesen a kongresszus volt. — Véleményed szerint ho. zott-e kellő változást az az 1981. májusában megtartott találkozó? — A kongresszus befejezésekor, abban a pillanatban bizony sokunkban hiányérzetet keltett. Azóta eltelt majdnem egy esztendő, feldolgoztuk a határozatokat s rájöttünk, hogy igenis helyes utat vázolt fel, azóta is olyari határozatok születtek, amelyeket már akkor a kongresszustól vártunk. Mai szemmel tehát csak azt mondhatom, hogy reális képet festett, s az ott elhangzottak, az utána született dokumentumok szoros összefüggésben vannak mai tennivalóinkkal. — Melyek ezek a Gagarin Hőerőműben? — Azt a célt tűztük ki, hogy a KISZ munkájának el kell érnie azt a szintet, amikor — 1980-ban — a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját elnyertük. Nagyon fontos feladataink vannak a politikai-szakmai képzésben, a gazdasági építömunkában, hiszen az idei terv szerint négy és fél milliárd kilowattóra villamos energiát kívánunk fejleszteni. Felmérést is szeretnénk készíteni arról, hogy milyen a vállalatnál dolgozó fiatalok körében a KISZ tenkintélye, hogyan ítélik meg a szervezett munkastílust. Mindemellett törekszünk a vonzóbb, színesebb programok szervezésére. Azért is lényeges, hogy feladatainkat sikeresen oldjuk meg, mert így a következő éveket alapozzuk meg. — Mindeddig csak a munkáról, a közéletről esett szó. Másból már ■ nem is állnak napjaid? — Gyakran úgy érzem, hogy valóban rövidek a napok, a 24 óra sokszor kevés. Természetesen a köz- és a magánélet összhangjának megteremtése csakúgy, minit mindenkinek, nekem is nehézségeket okoz. Törekszem arra, hogy sikerüljön, persze ehhez kell a család megértése, jó hozzáállása. Két gyermekünk van: a négyéves Norbert, aki talán az egyik legnagyobb kópé a Mátra alján, és az alig egy esztendős Petra, aki egy kis tündér. Jelenleg Gyöngyösön lakunk, de az idén szeretnénk Visontána költözni, s most kezdjük meg egy családi ház építését. — Lehet sokáig bírni ezt a feszített tempót,? — Lehet. Nem lehet, hanem kell. Lehetetlen dolgot én nem ismerek, csak tehetetlenséget. • Szalay Zoltán
